Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-27 / 227. szám
1977. szeptember 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 kuííümí^iÁiA Bányamentők László Lajost, a Pécsen élő írót, rádióst, színpadi szerzőt aligha kell bemutatni az olvasónak. Korunk magyar irodalmát ismerő, értő körökben jól ismerik. 1966-ban jelent meg első kötete, a Sorsunk, ezt követte A busók földjén, majd 1974 tavaszán az Uránbányászok. Ez, a harmadik könyv meglehetősen sok vitát váltott ki, de írójának egyúttal rangot és elismerést is hozott. Olyannyira, hogy a szerző — a Pécsi Nemzeti Színház felkérésére — darabot is írt az Uránbányászokból, amelyet a közelmúltban a tévé képernyőjén is láthattuk. Nyilvánvaló, hogy mindezek tudatában nagy érdeklődés előzte meg a Rádió- Színház péntek esti bemutatóját. „Bányamentők. Hangszőttes a Mecseki Szénbányák mentési munkájáról.” Ez volt a pontos címe a dokumentumjátéknak, amelyet László Lajos és a jónevű rádiós, Borenich Péter készített. László Lajos ismét a bányászok életéből merített témát. A bányák világától távol élő is borzongó figyelemmel kíséri az eseményeket. Már csak azért is, mert tudja — a bevezetőben megmondják — egy megtörtént bányamentés eseményein adóznak a szerzők a mentőknek. Egy metánrobbanáskor Farkas János vájárt maga alá temette a szén. A szerencsétlenség mentési munkájáról — a repülőgépek fekete dobozához hasonlóan — hangfelvétel készült. Ezt, és a mentők gyakorlatán készült hanganyagot használta fel a két szerző a „hangszőttesben”. A valóság — mégha súlyos bajt, szerencsétlenséget jelent is — mindig tiszta, szép emberi érzéseket vált ki. A Bányamentők annyira „valóság” volt,, hogy a szerzők vállaltak érte torz hangot, sóhajt és kínlódást, kis, másodpercnyi örömkiáltást és kétségbeesést. Ezért a hallgató egy percig nem érezte „csináltalak”, erőlte- tettnek a játékot. Inkább valóságos, megtörtént igaz legendának. Ezért szép írói alkotás, igazi rádiós mű a Bányamentők. Borenich Péter így ajánlotta a hallgatóság figyelmébe a közös munkát: „Ezek a felvételek talán nem a legtökéletesebbek, de ha néha nem is érteni pontosan a szövegüket, a mentés feszültségét tökéletesen visszaadják.” Így igaz. A Bányamentők ezért is jelentős műve a Rádiószínháznak. Röviden Kettesben — vezérigazgató vitázott hétfőn este Szilágyi Jánossal. Bapp István, a Videoton vezérigazgatója gazdag életút tapasztalataival is bölcsen válaszolt, vallott negyedszázados székes- fehérvári életéről, munkájáról. Helyenként a népszerű riporternek is okozott nehéz perceket ez az óra. Déri Éva rádiós rendező neve jól ismert a hallgatók körében. Azt is sokan tudják, hogy évek óta rendszeresen szívesen dolgozik Szolnokon, szolnoki színészekkel. A jubiláló színház művészei a múlt héten Karinthy Ferenc három novellájával szerepeltek a rádió műsorán. Karinthy Márton — a nagy elődök utóda — mutatkozott be Benkő Tibor műsorában, a 87 percben vasárnap. Bó- dis Szilvia riportjában kellemes beszélgetésen lett jó ismerősünk a Thália Színház fiatal rendezője. A fődíjat nem adták ki Befejeződött a Ul. országos „Munkásportrék” amatörfilm-fesztivál Megalakul a Szolnoki Galéria baráti köre Felhívás a megye minden míívészetszerető, müvészpártoló lakosához Vasárnap gálavetítéssel fejeződött be a szeptember 22—25. között Szolnokon rendezett Ul. országos „Munkásportrék’’ amatőrfilm-feszti- vál. A benevezett 48 filmből a válogatóverseny után 19-et tekintett meg a neves szakemberekből álló zsűri. A fődíjat nem adták ki. „Sajnálattal állapítottuk meg — különös tekintettel a magyar amatőrfilm-mozga- lom eddigi eredményeire — hogy ezúttal kiemelkedő alkotás nem tűnt fel a fesztiválon” — rögzíti a bíráló- bizottság jegyzőkönyve. Elismerő diplomát és pénzjutalmat kapott (2—2 ezer forintot) az Ezt nem lehet szóban elmondani című film, a Veszprém megyei Dimitrov Művelődési Központ és a fűzfői klub munkája. A film ugyan tartalmilag vállalt célja alatt maradt, de kivitelezése figyelemre méltó. A Mindennapok hősei — készítője Nacsa Bálint, Derekegy- háza — nem befejezett, de jól szerkesztett munka A Naplótöredék — Káldy László, Budapest, a szerzője — igényes feladatra vállalkozott, nem csupán mesterségbeli tudáson múlott, hogy a megvalósítás nem sikerült maradéktalanul. Az „E-moli adaggio” — készítője Tömösközi Sándor, Mezőtúr — a fesztivál egyik legemlékezetesebb filmje. Háromezer forint pénzjutalomban részesítette a zsűri Kovács János (Szolnok) János bácsi, a bognár című filmjét, Deák Sándor (Dunaújváros) Kohászok című alkotását, illetve a dunaújvárosi amatőrfilmklub kollektíváját, különös »tekintettel a Pék vagyok című filmre. A pénzjutalmon kívül szakmai elismerést kapott Kiss Ferenc — kőbányai amatőrfilmklub — Tűz, Vélemény és Búcsú egy pannóval című filmjeiért. A díjnyertes filmek alkotóinak Sípos Ká- rolyné, az SZMT titkára adta át a jutalmakat. Az eredményhirdetést követő szakmai értékelésből kiderült — ami különben a vetítések után már nyilvánvalóvá vált —■. hogy a fesztivál alatta maradt, a várakozásnak. Hiányzott a művekből a feltáró törekvés, az okozati összefüggéseket valósághűen, dokumentumhitelességgel bemutató dinamizmus. Jó szándékú munkák sorát sematikussá silányítot- ta a nem létező elvárásnormákhoz való — vélt — igazodás. Sajnálatos, hogy az országos fesztiválon, amely munkásportrék seregszemléje — címében — csupán néhány művészi ihletettséggel megvalósított kifejezetten munkásportrét láttunk — annál többet a téma perifériáiról. Egyértelműen — az előző megközelítésből vizsgálva a bemutatott filmeket — csupán a Kohászok lényeglátó, drámai erejét dicsérhetjük. A Pék vagyok sajnos ott fejeződik be, ahol kezdődnie kellene. A rendezőszervek a fesztivál záróakkodjaként bejelentették, hogy jövőre újból megrendezik a munkásportrék seregszemléjét. — Valószínűnek tartjuk, hogy a pályázati kiírásban — és általában az előkészítésben — céltudatosabban befolyásolják majd, hogy a fesztivál valójában a munkásélet problémaérzékeny ábrázolásának művészi ihletettségű, rangos seregszemléje legyen. Tiszai Lajos Tévémaci, új szerepben A Pannónia Filmstúdió bábfilm műtermében megkezdték az esti tévémese új bevezető képsorának forgatását. A rendező Foki Ottó, a bábfigura tervezője Koés Iván, operatőr Bajer Ottmar. Újdonság, hogy a hét minden napján mindig mást csinál a tévémaci. A bemutatót 1979. év elejére tervezik. Képünkön: Zoltán Annamária animá- tor az új „sztárt" beállítja Az új tanterv startja előtt PEDAGÓGUSOK AZ ISKOLAPADBAN A következő tanévtől fokozatosan bevezetik az új tanterveket, amelyek meghatározzák az iskolákban folyó oktatónevelő munka alapelveit, tartalmát, s bizonyos fokig a módszereket is. A változás nagy feladatok elé állítja nevelőinket, az új tanterv több önállóságot, kezdeményezést tesz lehetővé a tanítás során, ugyanakkor nagyobb felkészülést is igényel. A megyei tanács Pedagógustovábbképző Intézete október elejétől csaknem harminc tanfolyamot, s különböző időtartamú több, mint húsz fajta továbbképzést indít, amelyeken mintegy ezer pedagógus vesz részt. Valamennyi tanfolyam tematikáját az új tanterv jegyében állították össze. Az igazgatóhelyettesek továbbképzésén huszonötén — többek között — időszerű művelődéspolitikai, vezetéselméleti, pedagógiai, munkajogi kérdésekkel ismerkednek majd. Idén is folytatódik a vezető óvónők, az úttörővezetők, a szakfelügyelők tanfolyama. Az alsófokú oktatási intézményekben történelmet, oroszt, kémiát, földrajzot tanító pedagógusok kétéves komplex továbbképzése idén fejeződik be. A résztvevők az új tantervre való felkészülés mellett a szemináriumokon, foglalkozásokon felfrissítették az egyetemeken, főiskolákon megszerzett ismereteiket, bővítették módszereik körét. A középfokú oktatási intézményekben magyart, testnevelést, valamint a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban történelmet, oroszt, matematikát és fizikát tanító pedagógusok számára is indítanak az idén különböző időtartamú tanfolyamokat, amelyeken az új tantervből adódó feladatokat vitatják meg. Üjdonság lesz, hogy a magyarszakos nevelők továbbképzésén film-, zeneesztétikai és dramaturgiai előadásokat is hallhatnak a résztvevők, s az itt szerzett ismereteket jól hasznosíthatják majd az irodalmi színpadok, szakkörök munkájában. Ugyancsak az idén szerveznek tanfolyamot első alkalommal olyan középiskolák nyelvszakos pedagógusainak, amelyekben rendelkezésre áll nyelvi laboratórium. Az intézet a megye ötezer pedagógusának szaktárgyi, pedagógiai továbbképzését végzi. A tanfolyamokon évente általában ezren bővítik ismereteiket, ami azt jelenti, hogy tanáraink minden ötödik évben részt vesznek szervezett továbbképzésben. A megszerzett tudásanyag viszont gyorsan elavul, szinte naponta felfedeznek valami újat, különösen most, amikor az oktatás-nevelés reformja zajlik. Az ötévenként felfrissített. kibővített ismeretekből nem lehet évekig eredményesen tam'tani. Szükség van az állandó önképzésre, amelyre kiváló lehetőséget nyújtanak a minden oktatási intézménybe járó pedagógiai szaklapok, s az intézet kiadványai, többek között a „Módszertani levelek”, a „Díjnyertes pályamunkák”, a „Pedagógiai írások”. Különösen fontos elolvasni, ismerni ezeket a köteteket ebben a tanévben, amely az utolsó az új tanterv startja előtt, az utolsó lehetőség, hogy pedagógusaink pótolják az esetleges hiányosságokat, felkészüljenek a megnövekedett feladatokra. Mindez persze csak az általános és középiskolákban tanító pedagógusokra vonatkozik. A szakmunkásképző intézetekben a közismereti tantárgyakat ugyanis az idén már az új tantervek szerint tanítják. A pedagógusok felkészítésére már az elmúlt évben sort kerített az intézet, de a munka folytatódik az idén is. Valamennyi, közismereti tárgyat oktató tanár háromnapos tanfolyamon vesz részt, kicserélhetik az egy hónap alatt szerzett tapasztalataikat, módszereiket. T. G. A Szolnoki Művésztelep, amelynek alkotói az ország és megyénk művészeti életében mindig rangos helyet foglaltak el, ebben az évben ünnepli alapításának 75. évfordulóját. Büszkén vallhatjuk, hogy szocializmust építő hazánk művészeti életében a Szolnoki Művésztelepen alkotó művészek munkáikkal mindig a haladás mellett tettek hitet. Külön öröm számunkra, hogy a művésztelep jubileumát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának jegyében ünnepelhetjük. Mi, a Szolnoki Papírgyár erőműjének Damjanich János Szocialista Brigádja a Szolnok megyei Múzeumok .Igazgatósága segítségével közel egy évtizede szoros kapcsolatba kerültünk megyénk képzőművészeti életével. Ügy találjuk. hogy megyénk művészetszerető és művészetpártoló lakossága nem tudott annyit tenni még a művészet érdekében, mint tehetett volna. Indítványozzuk: ALAKÍTSUK MEG A SZOLNOKI GALÉRIA BARÁTI KÖRÉT! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Szolnoki Művésztelep jubileumának kapcsán felhívunk mindenkit, üzemeket, vállalatokat, intézményeket, munkakollektívákat, szocialista brigádokat, megyénk minden művészetszerető és művészet- pártoló lakosát. alakítsuk meg a Szolnoki Galéria baráti körét. Alakítsuk meg a művészetbaráti kört, szervezettebben vonjuk be a közművelődés folyamatába az általános művészeti kultúra terjesztését, tervszerűbben törődjünk mindnyájunk esztétikai nevelésével, kezdeményezzünk kiállításokat a Szolnoki Művésztelep egykori és mai tagjainak alkotásaiból, tegyük a szolnoki „múzeumudvart’’ a költészet és a zene otthonává, járuljunk hozzá az állandó szolnoki képtár létrehozásához! Mi. a Szolnoki Papírgyár erőműjének Damjanich Szocialista Brigádja meggyőződéssel valljuk, hogy felhívásunk megyénk valamennyi művészetszerető és pártoló lakosa óhaját fejezi ki. A Szolnoki Galéria baráti köre tevékenységével nemcsak az évfordulók sikeres megünneplését segítené elő, hanem hozzájárulna mindannyiunk személyiségének formálásához, gazdagításához, szocialista kultúránk további felvirágoztatásához. A Szolnoki Papírgyár erőműjének Damjanich János Szocialista Brigádja nevében: Márton István brigádvezető Működési feltételek, tervek A Szolnoki Galéria baráti köre létrehozásának eszméje nem egy ihletett pillanatban világra kelt megalapozatlan ötlet, hanem hosszú évek kísérleteinek tapasztalatait figyelembe véve, a reálisan meglévő társadalmi igénynek leginkább megfelelő forma. A MÚLT Aki egy kicsit is benne élt Szolnok megye kulturális életében, és kapcsolatba került a művészeti élet problémáival, mint „aranykorról” hallott arról az időszakról, amikor még működött a Szolnoki Művészeti Egyesület, bármennyire nem tudta alapvető funkcióját, a művésztelep fenntartását, ellátni. Ugyancsak él még a művészeteket kedvelők emlékezetében az a közel tíz év, amikor a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága szervezte és támogatta a művészetbarát mozgalmat. Mindkét időszaknak az alapvető pozitívuma az volt, hogy a művészetek, szűkebben véve a képzőművészetek és a megyében élő képzőművészek, szorosabb kapcsolatba kerültek a művészeteket szeretők és pártolók jelentős tömegével. No persze nyugodtan lehetne ellenvetésül felhozni, hogy közönség nélkül nincs művészet, ami igaz is. Ma is megvan a művészetek közönsége, csak éppen ezt a tömeget a művészeknek kell maguk mögött felsorakoztatni, s ez jelentős energiát von el az alkotómunkától. A KEZDEMÉNYEZÉS A Szolnoki Művésztelep fennállásának 75 éves jubileumához és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójához csatlakozva szeretnénk megszervezni a Szolnoki Galéria baráti körét. A társadalmi igény, melyet a Szolnoki Papírgyár erőműjének Damjanich Szocialista Brigádja formált felhívássá, a múzeumok törekvéseivel is találkozott. Az országban működő hasonló körök példája és saját tapasztalataink alapján fogalmaztuk meg a felügyeleti szerveink által jóváhagyott alapszabályokat. A baráti kör a Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága (a szolnoki Damjanich János Múzeum) művészeti, kulturális m (inkájának támogatóit, a képzőművészet és általában a művészetek kedvelőit összefogó szervezet, melynek célja, hogy a művészetek és ezen belül különösképpen a képzőművészet barátainak és értőinek táborát növelje. Ennek érdekében a baráti kör előadásokat, hangversenyeket, kiállításokat és múzeumlátogató kirándulásokat szervez, részt vállal kiadványok, reprodukciók megjelentetésében. Segít a szolnoki „Múzeumudvar” irodalmi és zenei programjának kiteljesítésében, a Szolnoki Művésztelepen élt és ma élő művészek gyűjteményes kiállításainak és a Szolnoki Festészeti Triennálé megszervezésében. •* Áldozat a művészetért A Szolnoki Galéria baráti köre egyaránt vár tagjai közé vállalatokat, intézményeket, munkakollektívákat, szocialista brigádokat és magánszemélyeket. Ennek megfelelően a baráti körnek jogi, rendes- és pártoló tagjai lehetnek. A baráti kör jogi tagjai intézmények, szervek, szervezetek lehetnek, amelyek a baráti kört évente 1000 forintot meghaladó támogatásban részesítik, vagy a Szolnoki Galériát rendszeres társadalmi munkával támogatják. Rendes tag lehet minden 16 éven felüli magyar állampolgár. A rendes tagok évi 60 forint összegű tagdíjat fizetnek, felvételi kérelmüket a vezetőség bírálja el. Pártoló tag lehet minden 11—18 éves tanuló. A pártoló tagok évi 4 forint tagdíjat fizetnek. A baráti kör valamennyi tagja igazolványt kap. A baráti kör alapszabálya a szolnoki Damjanich Múzeumban tekinthető meg, ott kapható a belépési nyilatkozat is. A Szolnok megyei Múzeumok Igazgatóságának dolgozói, mint a felhívást közzétevő szocialista brigád tagjai szintén meggyőződéssel valljuk. hogy a Szolnoki Galéria baráti körének létrejötte és rendszeres működése valójában hozzájárulna megyénk kulturális életének gazdagításához, mindannyiunk személyiségének formálásához, végső soron szocialista kultúránk további felvirágoztatásához. Dr. Selmeczi László megyei múzeumigazgató
