Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-03 / 207. szám
1977. szeptember 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 autóbuszok exportra Az IKARUS Karosszéria- és Járműgyár az idén 11 850 autóbuszt készít. A gyár kollektívája csatlakozva a csepeliek felhivásához, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy a Szovjetunió részére készülő 6581 export autóbuszt az év vége helyett november 30-ra elkészíti Emelkedett a szakmunkásképzés színvonala Ülést tartott a szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Az utóbbi években a tárgyi és személyi feltételek kedvező változásaival összhangban fejlődött Szolnok szakmunkásképző intézeteiben az oktató-nevelő munka színvonala - állapították meg tegnap délután a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén - amelynek napirendjén többek között a megyeszékhely szakmunkásképzése szerepelt. Az írásos beszámoló megállapította, hogy a szakmunkásképző intézetekben az elméleti tárgyak óraszámának növekedésével bővült, mélyült a tanulók általános, szakmai és politikai műveltsége. Ebben jelentős szerepe van a nevelők magas szintű szakmai, pedagógiai képzettségének, s a tárgyi feltételek javulásának. A munkahelyi vezetők általában elégedettek a pályakezdő szakmunkások elméleti, gyakorlati felkészültségével. A fiatalok többségé a gyakorlati képzésüket végző vállalatoknál, a tanult szakmában helyezkedik el. Ez egyrészt az iskolák és a munkahelyek szélesedő és tervszerű kapcsolatának következménye, másrészt annak köszönhető, hogy a vállalatok, üzemek egyre nagyobb figyelemmel és felelősséggel fogadják a munkába álló ifjú szakmunkásokat. 1970 óta új létesítményekkel bővültek az iskolák. Felépült a 605-ös számú Ipari Szakmunkásképző Intézet új épülete, korszerű tanműhelye, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola. Javultak a vállalatoknál, üzemeknél a tanműhelyek tárgyi feltételei is. Az új létesítményekkel mérséklődött az intézetek zsúfoltsága, de még mindig nem sikerült megoldani a csak délelőtti oktatást. Az egy tanteremre jutó tanulók száma több mint nyolcvan, jóval magasabb a megyei és az országos átlagnál. Az utóbbi időben nagy mértékben korszerűsödtek az iskolákban az oktatást segítő szemléltetési eszközök. Minden szakmában megfelelő arányban a pedagógusok rendelkezésére állnak a különböző makettek, modern audiovizuális szemléltető eszközök, könyvtárak. A tárgyi feltételek ilyen arányú javulása ellenére a 605-ös számú, s a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézetben a zsúfoltság, a 633-as számúban pedig a tornaterem hiánya nehezíti az oktatást. A szolnoki tanintézetek fiataljai jó eredményeket értek el a szakmai, tanulmányi versenyeken, pályázatokon. A „Szakma kiváló tanulója” versenyeken az országos összesítésben a 605- ös és a 633-as számú intézet általában a negyedik, ötödik helyen szerepel. Sokat fejlődött az iskolákban a köz- művelődési, . közéleti tevékenység is. Az intézetekben évről évre gondot okoz a létszám betöltése. Ez egyrészt abból adódik, hogy csökkent az általános iskolákban végző tanulók száma, másrészt a diákok pályairányítása nem volt megfelelő. Így az egyes szakmákban, mint például a géplakatos, az esztergályos, a kőműves, az ács-állványozó, a kéményseprő, akadozik a munkaerő-utánpótlás, annak ellenére, hogy az intézetekben felnőttképzés is folyik. Az utóbbi öt évben közel nyolcszáz dolgozó szerezte meg a szakmunkásbizonyítványt. A jövő feladatai között kiemelten szerepel a tárgyi feltételek további javítása, a nevelők számának növelése, a tanárok, szakoktatók szakmai, pedagógiai képzettségének javítása. Ahhoz, hogy a városban működő szakmunkásképző intézetek növekvő színvonalon tölthessék be társadalmi, gazdasági szerepüket, még körültekintőbben kell végezni a pályairányítást az általános iskolákban, s a Szolnok megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben. A tervidőszak végére elkészül a hattantermes Élelmi- szeripari Szakmunkásképző Intézet, négy tanteremmel, diákotthonnal bővül a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet, a 633-asban tornaterem, a 605- ösben pedig kétszáz személyes diákotthon épül. Ezzel tovább javul, korszerűsödik a szakmunkásképzés a megyeszékhelyen. 130 ezer egészségügyi dolgozót érint a béremelés Sajtótájékoztató az Egészségügyi Minisztériumban Október 1-i hatállyal felemelik az egészségügyi és a szociális intézmények egyes dolgozóinak bérét. A jelentős központi intézkedés mintegy 130 ezer embert, az egészség- ügyi dolgozók körülbelül kétharmadát érinti. Tegnap az Egészségügyi Mi- nésztériumban tartott sajtótájékoztatón dr. Aczél György miniszterhelyettes és dr. Fűzi István az Orvosegészségügyi Dolgozók Szak«zelrvezetének főtitkára elmondották, hogy a legnagyobb mértékű béremelésben a fekvőbetegellátó intézetek ápolónői és a hasonló munkakörben dolgozók részesülnek. A béremelésük mértéke átlagosan 20 százalékos. Az elmúlt évi bérintézkedés folytatásaként ugyancsak központi béremelésben részesítik a bölcsődék és a csecsemőotthonok szakdolgozóit, valamint fizikai dolgozóit. Az emelés mértéke átlag 9, illetve 8 százalékos. A tapasztalatok és a korábbi felmérések azt bizonyították, hogy az egészségügyi intézményekben a fizikai dolgozók bére lényegesen elmaradt a más hasonló munkakörben tevékenykedőkétől, ezért ők, valamint egyes alapfokú képesítésű és betanított egészségügyi munkakörben dolgozók átlagosan 17—17 százalékos béremelésben részesülnek. Az éves kihatásában összesen több mint 770 millió forintos központi bérintézkedés érinti a közforgalmú gyógyszertári ellátás dolgozóit is. Az emelés mértéke a hálózat gyógyszerészeinél átlag 15, az asszisztenséknél 12 és az egyéb dolgozóknál 8 százalékos. Vonatkozik az intézkedés a közforgalmú gyógyszer- tárak valamennyi teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozójára. Az érintettek az emelésről szóló értesítést október 3-ig kapják meg, és részükre a felemelt béreket legkésőbb november 3-ig ki kell fizetni. Az orvostudományi egyetemek, főiskolák felsőoktatásibérrendszer szerint besorolt dolgozóira, valamint az oktatási és a közművelődési bérrendszer hatálya alá tartozókra az oktatási, illetve kulturális miniszteri jogszabályok érvényesek, az ő bérüket szeptember 1-i hatállyal rendezik. A sajtótájékoztatón elmondották, hogy a bérrendezések a többi között előírják a személy szerinti béremelés kötelező összegét. Ezek szerint például a 15 év feletti munkaviszonnyal rendelkező ápolónők, 400. a 10 év feletti munkaviszonnyal rendelkezők 300, és a 10 év alatti munka- viszonnyal rendelkezők 200 forintos kötelező havi béremelésben részesülnek. 'A kötelező béremelések után fennmaradó összeget az intézetek, mindenütt az illetékes szakszervezeti szervekkel egyetértésben, differenciáltak osztják szét. Hangsúlyozták a tájékoztatón, hogy elsősorban a dolgozók személyi alapbérét kell felemelni, még akkor is, ha betegség, szülési szabadság, s más hasonló okok miatt a besorolási időpontjában a munkahelyüktől távol vannak, Magyar áruk a kölni kiállításon Ütnak indították az első kamiont a magyar kiállítók áruival Kölnbe, Európa legjelentősebb élelmiszeripari szakvásárára, az ANUGA ’77 kiállításra. Magyarország hagyományos kiállító ezen a vásáron. A Hungexpo szervezésében 225 négyzetméternyi területen vonultatja fel termékeit a Terimpex, a Monimpex, a Hungarofruct, az Agrimpex, a magyar hűtőipar, s idén először a Mavad. A kiállítás látogatói öt világrészből érkeznek, s elsősorban szakemberek, élelmiszer-importőrök, akik a magyar kiállítási területen az idén különösen gazdag választékot találnak élelmiszeriparunk kínálatában. KGST-munka- bizottság ülése Sopronban A faanyagok komplex hasznosítására alakult KGST- munkabizottság XI. ülésszakát az idén Sopronban tartották. Az ülésszakot először rendezték meg Magyarországon, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen. »• A tegnap befejeződött ötnapos ülésszakon gépesítési technológiai kérdéseket vitattak meg. A nyersanyag és energiaigényes időszakban a fa szerepe egyre növekszik. A KGST-országokban sokmillió hektáros erdőségek vannak. E nagy értékű természeti kincs közös hasznosítása érdeke valamennyi tagországnak. HIHETI JEGYZETÜNK Ha..., akkor — öt év alatt kétszeresére növeljük az évente átadott lakások számát — mondta a törökszentmiklósi Építőipari Szövetkezet elnöke. Az építőipart kevéssé ismerő, csak társadalmunk lakásgondjairól tudó olvasó semmi érdekeset nem talál ebben a kijelentésben. „Ha szükség van új lakásokra, természetes, hogy építenek a szövetkezetek is” — gondolja. És az így elmélkedőnék igaza is van. Csak hát a „ha ..., akkor” gondolatsor, mint mindig, most is a végletekig leegyszerűsíti a valóságot. Ebben az esetben sem követné — sőt nem is mindig követi — a „ha”-t egy társadalmilag kívánatos „akkor”. A szövetkezetek ugyanis csak abban az esetben építenek valóban több lakást, ha érdekeik így diktálják. Valóban így diktálják-e? Mivel gazdálkodásról van szó, nézzük a számokat! Azaz ne fárasszuk most magunkat ár-, költség-, nyereségtáblázatokkal. Szorítkozzunk csak a végeredményre. A meglátogatott szövetkezeteknél a következőket mondták a lakásépítés gazdaságosságáról: „Minimális, alig egyszázalékos nyereséget hoz a lakás.” „Nálunk az építőipar csak veszteséggel jár.” „Ha csak lakásokból akarnánk megélni, már rég feloszlottunk volna.” Érdekes vélemények, sajnos igazak is. Akkor hát miért építenek egyre több lakást? Hiszen erre csak ráfizetnek, kollektívájuk gazdasági érdekei szenvednek csorbát. Fogas kérdésnek tűnik. Azonban csak akkor az, amikor mindent a jövedelmezőségre kívánunk alapozni, és a következtetést csak akkor látjuk helyesnek, amikor a mondat így kezdődik: „Ha több a nyereség, akkor...” Dobjuk hát sutba a szövetkezet gazdasági érdekét? Nem, ezt senki nem javasolta. Csak vegyük figyelembe azt is, amit önmagában túlságosan leegyszerűsítettnek találtunk: „Ha több lakásra van szükség, akkor a szövetkezetek is többet építsenek.” Mert ez a mondat is érdeket fejez ki — egy nagyobb közösség érdekeit. A kétféle „ha ... akkor” együttes figyelembe vétele a helyes megoldás. És hogy ez nemcsak szócsavarás, hanem reális lehetőség, álljon itt néhány a szövetkezeteknél hallott példa: „Meg kell találni a helyes arányt a lakásépítés és a nyereséget hozó szabadáras munkák között.” „Nemcsak lakásokat, hanem gazdasági épületeket is építve egészen jól megélünk.” „Igaz, hgy ráfizetünk az építőipaira, de vasipari-munkáink kárpótolnak a veszteségért”. „Kevés nyereség van a lakásokon, de a technológia fejlesztésével, jobb munkával, gazdálkodással a jövedelmezőség fokozható.” V. Sz. J. JÁSZDÓZSA A Rákóczi brigádban mindenki kiváló Jászdózsán, a Tarnamenti Tsz sertéstelepén Nagy Jánossal, a Rákóczi szocialista brigád vezetőjével beszélgettünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett vállalásokról, a munkaversenyről. A brigád 1972-ben alakult hét taggal, valamennyien sertéstenyésztők. Megalakulásuk után három évvel elnyerték a szocialista címet, öt év alatt a közösség minden tagja megkapta a „Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója” kitüntetést. — Szövetkezetünk gazdálkodásában „súlya” van az állattenyésztésnek, annak, hogy hány malacot választunk le egy évben, mennyi hízott sertést adunk át az állatforgalminak. Ezek li- gyelembevételével tettük meg vállalásainkat. A sertés- tenyésztés nem látványos munka, itt nem a „kiugró” teljesítmények jelentik, hogy jól dolgozunk. A sertés igényes jószág, gondozásához türelemre, pontos munkára, nagy hozzáértésre van szükség. Az első félév eredményei igazolják, hogy munkájuknak valóban „súlya” van és azt is, hogy a brigád megfelel a követelményeknek. Éves tervükben 1 500 hízott sertés leadása és 1960 malac leválasztása szerepel. A brigád úgy döntött, hogy a hizlalási tervet 1 százalékkal, a malacleválasztást pedig másfél százalékkal túlteljesítik. És a brigád becsülettel helyt is áll: a szövetkezet az év első felében 785 hízott sertést értékesített, ötvennel többet a tervezettnél. Az értékesítésükből származó árbevétel pedig 2 miliő 546 ezer forint volt, félmillióval több a tervezettnél. A Rákóczi brigád munkáját nehezíti, hogy a termelő- szövetkezet sertéstelepe nem tartozik a legkorszerűbb létesítmények közé. Az eredményes^ munkához ezért a sertéstenyésztőknek a szokottnál is nagyobb hozzáértésére, átgondolt munkájára van szükség. Kovács László, a telep vezetője erről beszél: . — Telepünk egy 600-as hagyományos hizlaldából áll, amelynek az állategészségügyi előírások betartása mellett a szabványos kibocsátó képessége 1200 sertés. A „pluszhoz” valóban az itt dolgozók nagy hozzáértésére, gondos munkájára van szükség. Elmondja, hogy a brigád tagjai több évtizedes gazdag tapasztalataikat minden évben újabb ismeretekkel gyarapítják. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is részt vettek a szövetkezet szervezésében megtartott állattenyésztői tanfolyamon. A munkahely szeretetét igazolja a brigádnak az a vállalása, hogy az idén 300 társadalmi munkaórával járul hozzá a telep építéséhez. Az első félévben több mint 100 facsemetét ültettek el a telepen. — illés — Szüretkor már dolgozik ez a borszűrő készülék, amelyet a szolnoki Lenin Tsz szolgáltató üzemében ellenőriz Falusi Béla. A részleg 18 munkása évi 5 millió forinttal növeli a közös jövedelmét
