Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-16 / 218. szám
1977. szeptember 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 II polgári irányába a XIX. század^ első felében reformok útján elinduló Magyarország már három évszázada- a Habsburg-biroda- lom részié volt. A reformkor liberális programadóinak tehát lényegében feudális birodalom jelenlétével kellett számolniuk. Az országos po- tikába 1832-ben, országgyűlési tudósításaival bekapcso- csolódó Kossuth külpolitikai tájékozódását is e tény befolyásolta. A Pesti Hírlap szerkesztőjeként, 1841-től nézeteinek hirdetésére jelentős fórum kínálkozott. Lapja hasábjain elsősorban a belső gazdasági-társadalmi reformok’ kérdésével foglalkozott, s Magyarország önállóságának bővítéséről ugyan le nem mondva, de folyvást a Habsburg-birodalom keretei között küzdött reformjavaslatainak elfogadtatásáért. Az 1840-es évek derekán a feudális rendben megmerevedő Habsburg-birodalom súlyos válságba jutott, mert belülről a polgári fejlődés és a nemzeti mozgalmak, kívülről a már fejlett polgári országok vagy a feudalizmus válsága által még nem érintett hatalmak létét kétségessé tették. 1848-ban a népek tavaszának lendülete azonban nem a Habsburg-birodalom felbomlását, hanem alkotmányos átalakulását hozta meg. Kossuth arra gondolt, hogy néhány nappal a forradalom kirobbanása előtt, a pozsonyi országgyűlésen hatalmas beszédben követelt alkotmányt a birodalom valamennyi népe számára. A forradalmi átalakulást azután a király által szentesített törvény is rögzítette: a polgári alkotmányos Magyarország széles körű önállóságra tett szert a birodalmon belül. Kossuth arra gondolt, hogy az európai hatalmi egyensúlyozó szerepet — Németországgal szövetségben — az új, erős, alkotmányos Magyarország fogja betölteni. A német egység meghiúsulása — a magyarországi tragikus nemzetiségi konfliktustól függetlenül is — egyelőre lehetetlenné tette e koncepció megvalósulását. Amikor pedig a szabadságharc során kiderült, hogy az ellenforradalom nem hajlandó figyelembe venni Magyarország még 1848 előtt élvezett különállását sem, Kossuth számára világossá vált: Magyarország és a Habsburg- birodalom érdekei tartósan nem egyeztethetők össze. Indítványa nyomán, a tavaszi hadjárat győzelmeire alapozva, 1849. április 14-én kimondották a Habsburg-ház trónfosztását. Az új, független magyar állam, melynek kormányzó-elnöke Kossuth Lajos lett, fennmaradásához, önállóságának biztosításához csak semlegességet igényelt — ezt azonban nem kaphatta meg. A cári intervenció megpecsételte Magyarország sorsát. A vereség után a Kos- suth-vezette emigráció a magyar függetlenség megteremtésének előfeltételein munkálkodott. A cár beavatkozását 1849-ben tétlenül szemlélte Európa, mert a Habs- burg-hatalom fennmaradását a hatalmi egyensúly fontos biztosítékának tartotta. Sürgető volt annak bizonyítása, hogy a magyar függetlenség összeegyeztethető az „európai egyensúly” kövétel- ményeivel. Ezt a célt nyújtotta Kossuth emigrációban készült Duna-konföderácíos tervezete. Eszerint a függetlenséget kedvező feltételek esetén akár fegyverrel is visszaszerző Magyarország (s vele Horvátország és Erdély) az önkéntesség és bármikori felmondás elvei alapján védelmi szövetséget alkot a már önálló Szerbiával és Romániával. Kossuth alkotmánytervében a nemzetiségek számára messzemenő politikai jogokat biztosított. A tervezett államszövetség nem Magyarország felosztásán alapult, hanem majdani megvalósulásának előfeltétele volt, hogy a Kárpát-medence népei az adott történelmi államkeretek között egymásra találjanak. A magyar uralkodó osztályok elutasították a megbékélést a nemzetiségekkel, s uralmuk fenntartása érdekében a Habsburgokkal kötencfő kompromisszum mellett döntöttek. Az 1867-es kiegyezés végérvényesen egybekapcsolta a történelmi Magyarország és a nemzetek felett terpeszkedő osztrák birodalom sorsát. Mint arra Kossuth Deákhoz intézett híres Kasszandra-levelében rámutatott: Magyarország olyan döntésre szánta el magát, amely a jövendő kedvező lehetőségeit zárja el előle. Eddig kényszerből osztoztunk a birodalom sorsában, most minden látszat szerint önként vállaljuk azt. S ez a sors a pusztulásé, mert a nemzeti fejlődés mindenütt szétbomlasztja a középicbri eredetű államalakulatokat. „Magyarország lesz a máglya, melyen az osztrák sas megégettetik.” Ü7 Apntt férfikora óta U£ CIC1I hazájától távol élő, kilencvenkét évet megélt nagy száműzött egyedül maradt. Ahogyan maga fogalmazta, „eleven tiltakozásként” a dualista rendszerrel szemben — s így neve holta után is a jobbágyfelszabadítás kivívása mellett a nemzeti önállásra, a népek egymásra találására is emlékeztet. Gergely András Színvonalas családi ünnepségek Mezőtúron A környék egyik legszebb házasságkötő terme a mezőtúriaké. A tájegység hagyományait őrző, ám a mai kor technikai vívmányait is szerencsésen ötvöző termet két fiatal mezőtúri népművész: Kosa Klára és Gonda István kerámiái díszítik. A hangulatos környezet és a társadalmi ünnepségeket szervező iroda munkatársainak jó munkája, a város intézményeivel, vállalataival és szövetkezeteivel kiépített rendszeres kapcsolat eredményeként egyre többen kérik családi ünnepeik társadalmi megrendezését. Harminchat tagú aktí- váhálózat, ifjúkommunisták és úttörők segítik az iroda munkatársait: színvonalas köszöntőik, műsoraik teszik ünnepélyesebbé a házasságkötéseket, a névadókat. Az idén már — a közigazgatásilag a városhoz tartozó — Kétpón is rendeztek több esetben társadalmi családi ünnepségeket. Több a szakképzett nevelő Karcag óvodáiban, általános iskoláiban és diákotthonaiban 245 pedagógus kezdte meg az ezévi oktató-nevelő munkát. Közülük mindössze tizenkilenc a képesítés nélküli, azaz hattal kevesebb a tavalyinál. A diplomás nevelők 350 forinttól 700 forintig terjedő fizetésemelést kaptak. Jelenleg a városban tizenkét pedagógusállás még betöltetlen, amelyeket az idei tanévben helyettesítésekkel oldanak meg. Magyarországon vendégszerepei szeptember 13. és 20-a között a Vietnami Néphadsereg ének- és táncegyüttese. Az 50 tagú művészegyüttes fellép Székesfehérvárott, Győrben, Kecskeméten, a Csepel Autógyár művelődési házában, Miskolcon és szeptember 20-án az Operettszínházban fejezi be magyarországi vendégszereplését. Programjukon népi énekés táncprodukciók, hang szer szólók szerepelnek. Magyarországon szerepelnek ■ ■ Ötezer előadás Ország-világjárók klubja Kis matematikusok köre A TIT ŐSZI-TÉLI TERVEIBŐL ötezer előadás megtartását tervezte ebben az évben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szolnok megyei Szervezete. Ebből csaknem 3 ezer előadás már elhangzott, de gazdag programokat ígér az őszi-téli évad is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére az országvilágjárók klubjá a Szovjetunió minél jobb megismerését, megismertetését tűzte ki célul. Ennek érdekében a megye különböző helységeiben útibeszámolókat, előadásokat tartanak, melyek a Szovjetunió tájaival, történelmével és művészetével ismertetik meg a hallgatókat. Évek óta eredményesen működnek a TIT nyelvtan- folyamai. Szolnokon az angolul és németül tanulóknak egyaránt négy-négy kezdő, illetve haladó szintű tanfo- folyamot szerveztek. A jelentkezések alapján egy francia nyelvtanfolyam indul. A papírgyár dolgozói „gyárkapukon belül” két csoportban sajátítják el a német nyelvet, és lehetőség nyílott arra, hogy az Állami Építőipari Vállalat új munkásszállójának lakói is tanulhassanak németül. Mezőtúron egyelőre angol és német nyelvtanárra vár a nagyszámú érdeklődő. Szolnokon a 12 nyelvtan- folyam egy részét már a TIT új, Jubileumi tér 5. szám alatti helyiségében tartják. A 23 emeletes épület legfelső szintjén három klub- helyiséget foglal el e hónaptól a városi szervezet. Egyebek mellett itt kap helyet a csillagász szakkör. A szakkör számára korszerűen felszerelt csillagászati megfigyelőt alakítottak ki. A TIT csaknem 150 amatőr csillagászának e hónap 17-én találkozót is szervez, ahol szó lesz többek között a hagyományos októberi csillagászati hét eseményeiről is. A természettudomány egyéb ágainak terjesztését, tanítását is fontos feladatnak tekinti az ismeretterjesztő társulat. Tizenöt éve alakult a kis matematikusok baráti köre. melynek munkájában általános iskolások vesznek részt. A szolnokiakon kívül még Abádszalók tehetséges kis matematikusai ismerkednek ilyen formában a tudománnyal. Hasonló jelleggel működik a kis kémikusok baráti köre Török- szentmiklóson. Kisújszálláson és Túrkevén. A megyei szervezet az elmúlt évek során szélesítette kapcsolatát az állami és társadalmi szervezetekkel, a vállalatokkal és az intézményekkel. A kapcsolat gyümölcsöző voltát jól bizonyítja a pártpropagandisták és TIT-előadók klubjának eredményes munkája, mely ma már megyénk 8 községében érezteti kedvező hatását. Az összefogott, közös tevékenységre épülő ismeretterjesztésnek különösen a munkahelyi művelődésben van nagy jelentősége. Ez évtől kezdődően a TIT megyei szervezete előadások tartásával bekapcsolódott a szolnoki KISZ-iskola munkájába is. A felnőttoktatás hatékonyságát kívánják elősegíteni a tévé „Mindenki iskolája” és a tévé „Szabad- egyeteme” adásaihoz szervezett előadássorozattal. Feltétlenül említést érdemel az ismeretterjesztő társulat megyénk ifjúsága körében végzett munkája is, melynek megnyilvánulási formái az ifjúsági klubokkal kötött szerződések. A klubokkal közösen összeállított programok bizonyára hasznos ismeretek birtokába juttatják az ősz és tél folyamán a klubokat látogató fiatalokat. Török Erzsébet A Ljubjana felől érkező utast csak a vámsorompó figyelmezteti, hogy hamarosan olasz területre lép. A várost itt még Nova Goricának hívják, tíz méterrel arrébb pedig — ugyanaz a magas kőkerítés szegélyezi az utat— már Gorizia a neve. A Goris- ka ulica egyenes folytatása a via Vittorio Veneto, az Er- javceva ulicáé a via del San Gabriele és így tovább. A háború után kettéosztott város mintegy ötvenötezer lakosából negyvenháromezer olasz, tizenkétezer pedig jugoszláv állampolgár. A határ nem választja szét a két városrészt, az olasz és a jugoszláv rendszámú kocsik többsége meg sem áll az állandóan felhúzott határsorompónál, legfeljebb csökkenti a sebességét, a vezető kidugja az ablakon az iratait, az őr pedig máris int, hogy tovább, tovább, A lakosok többsége kétnyelvű, egyformán beszél olaszul és szlovénül, az idősebbek még németül is, hiszen az első világháború végéig Görz néven Ausztriához tartozott a város. Gorizia ideális hely, nemzetközi rendezvények tartására, s nem csupán földrajzitörténelmi helyzete miatt. Rendelkezik a nemzetközi találkozók megrendezésének minden fontos anyagi és szellemi feltételével, a megfelelő helyiségektől lakóinak vendégszeretetéig. A XVI. nemzetközi (C. A. Seghizzi) kórustalálkozót szervezői nem csupán rangos művészi rendezvénysorozatnak tekintették, hanem, mint erre minden alkalommal utaltak, jó lehetőségnek emberek, művek, érzelmek és gondolatok találkozójára, s egyúttal tisztelgésre az 1872 és 1933 között élt goriziai zeneszerző és karmester, Cesare Au- gusto Seghizzi emlékének. A város mindent megtett a találkozó érdekében, sikerült a kórusok versenyét oyan ese- ménnnyé tenni, amely megmozgatta a lakosság jelentős részét. A védnökök között szerepelt például államtitkár, parlamenti képviselő és szenátor, de ott volt Gorizia érseke is. Magyar kórusok 1972 óta vesznek részt a találkozókon, s e rövid idő alatt annyi sikert arattak, hogy eredményeik szinte nyomasztották a Kodály kórust, amely az idén képviselte Goriziában a magyar kórusművészetet. Érdemes felsorolni ezt a sikerlistát: az első, azaz a polifon kategóriában 1972-ben egy harmadik, 1973-ban egy első és egy második, 1974-ben egy első és egy második, 1975- ben két első, 1976-ban két első hely. A második, azaz a folklór kategóriában a különböző magyar kórusok 1972- ben egy harmadik, 1973-ban két első, 1974-ben egy első és egy második, 1975-ben egy első és egy második, 1976- ban egy első helyet szereztek. Az elmúlt években megelőzött kórusok most visszavágásra készültek, de a mezőny egyébként is jóval népesebb és erősebb volt, mint az elmúlt években. Tavaly például az emlékezetes udi- nei földrengés hírére sok kórus lemondta szereplését, mások már a határról fordultak vissza. A szerencse sem kedvezett a szolnoki Áfész Kodály kórusának, hiszen volt olyan nap, amikor négyszer kellett dobogóra lépnie. A szolnokiak elhelyezése sem sikerült a legjobban. A váratlanul jelentkező sok kórust a rendezők nem tudták kivétel nélkül Goriziában elhelyezni. A Kodály kórusnak csak három különböző szállodában tudtak helyet adni, s e három szálloda közül egyik sem Goriziában volt: kettő egy közeli kisvárosban Gradiscában, egy pedig valamivel távolabb Mon- falconéban. Az állandó buszozás is megerőltető volt a versenyek legnehezebb szakaszában. Az előjelek tehát nem a legszerencsésebbek voltak, a kórust azonban ez nem törte le, inkább ösztönözte arra, hogy tudása legjavát adja, s a korábban Goriziában szerepelt énekkarokéhoz hasonló jó eredményt érjen el. Folytatjuk Bistey András 175 éve született Kossuth Lajos Magyar függetlenség és a dunai népek összefogása Gorizia, az Isonzo hídjaíval Nyomasztó sikerek árnyékában
