Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-16 / 218. szám

1977. szeptember 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 II polgári irányába a XIX. század^ első felében re­formok útján elinduló Ma­gyarország már három év­százada- a Habsburg-biroda- lom részié volt. A reformkor liberális programadóinak te­hát lényegében feudális bi­rodalom jelenlétével kellett számolniuk. Az országos po- tikába 1832-ben, országgyű­lési tudósításaival bekapcso- csolódó Kossuth külpolitikai tájékozódását is e tény be­folyásolta. A Pesti Hírlap szerkesztőjeként, 1841-től né­zeteinek hirdetésére jelentős fórum kínálkozott. Lapja ha­sábjain elsősorban a belső gazdasági-társadalmi refor­mok’ kérdésével foglalkozott, s Magyarország önállóságá­nak bővítéséről ugyan le nem mondva, de folyvást a Habs­burg-birodalom keretei kö­zött küzdött reformjavasla­tainak elfogadtatásáért. Az 1840-es évek derekán a feudális rendben megme­revedő Habsburg-birodalom súlyos válságba jutott, mert belülről a polgári fejlődés és a nemzeti mozgalmak, kí­vülről a már fejlett polgári országok vagy a feudalizmus válsága által még nem érin­tett hatalmak létét kétséges­sé tették. 1848-ban a népek tavaszá­nak lendülete azonban nem a Habsburg-birodalom fel­bomlását, hanem alkotmá­nyos átalakulását hozta meg. Kossuth arra gondolt, hogy néhány nappal a forradalom kirobbanása előtt, a pozsonyi országgyűlésen hatalmas be­szédben követelt alkotmányt a birodalom valamennyi né­pe számára. A forradalmi átalakulást azután a király által szentesített törvény is rögzítette: a polgári alkot­mányos Magyarország szé­les körű önállóságra tett szert a birodalmon belül. Kossuth arra gondolt, hogy az európai hatalmi egyen­súlyozó szerepet — Németor­szággal szövetségben — az új, erős, alkotmányos Ma­gyarország fogja betölteni. A német egység meghiúsulása — a magyarországi tragikus nemzetiségi konfliktustól füg­getlenül is — egyelőre le­hetetlenné tette e koncepció megvalósulását. Amikor pe­dig a szabadságharc során kiderült, hogy az ellenforra­dalom nem hajlandó figye­lembe venni Magyarország még 1848 előtt élvezett kü­lönállását sem, Kossuth szá­mára világossá vált: Ma­gyarország és a Habsburg- birodalom érdekei tartósan nem egyeztethetők össze. In­dítványa nyomán, a tavaszi hadjárat győzelmeire ala­pozva, 1849. április 14-én ki­mondották a Habsburg-ház trónfosztását. Az új, függet­len magyar állam, melynek kormányzó-elnöke Kossuth Lajos lett, fennmaradásához, önállóságának biztosításához csak semlegességet igényelt — ezt azonban nem kap­hatta meg. A cári interven­ció megpecsételte Magyaror­szág sorsát. A vereség után a Kos- suth-vezette emigráció a ma­gyar függetlenség megterem­tésének előfeltételein mun­kálkodott. A cár beavatko­zását 1849-ben tétlenül szem­lélte Európa, mert a Habs- burg-hatalom fennmaradá­sát a hatalmi egyensúly fon­tos biztosítékának tartotta. Sürgető volt annak bizonyí­tása, hogy a magyar függet­lenség összeegyeztethető az „európai egyensúly” kövétel- ményeivel. Ezt a célt nyúj­totta Kossuth emigrációban készült Duna-konföderácíos tervezete. Eszerint a függet­lenséget kedvező feltételek esetén akár fegyverrel is visszaszerző Magyarország (s vele Horvátország és Erdély) az önkéntesség és bármikori felmondás elvei alapján vé­delmi szövetséget alkot a már önálló Szerbiával és Ro­mániával. Kossuth alkot­mánytervében a nemzetisé­gek számára messzemenő po­litikai jogokat biztosított. A tervezett államszövetség nem Magyarország felosztá­sán alapult, hanem majdani megvalósulásának előfeltéte­le volt, hogy a Kárpát-me­dence népei az adott törté­nelmi államkeretek között egymásra találjanak. A ma­gyar uralkodó osztályok el­utasították a megbékélést a nemzetiségekkel, s uralmuk fenntartása érdekében a Habsburgokkal kötencfő kompromisszum mellett dön­töttek. Az 1867-es kiegyezés végérvényesen egybekapcsol­ta a történelmi Magyaror­szág és a nemzetek felett terpeszkedő osztrák biroda­lom sorsát. Mint arra Kos­suth Deákhoz intézett híres Kasszandra-levelében rámu­tatott: Magyarország olyan döntésre szánta el magát, amely a jövendő kedvező le­hetőségeit zárja el előle. Ed­dig kényszerből osztoztunk a birodalom sorsában, most minden látszat szerint ön­ként vállaljuk azt. S ez a sors a pusztulásé, mert a nemzeti fejlődés mindenütt szétbomlasztja a középicbri eredetű államalakulatokat. „Magyarország lesz a mág­lya, melyen az osztrák sas megégettetik.” Ü7 Apntt férfikora óta U£ CIC1I hazájától tá­vol élő, kilencvenkét évet megélt nagy száműzött egye­dül maradt. Ahogyan maga fogalmazta, „eleven tiltako­zásként” a dualista rend­szerrel szemben — s így ne­ve holta után is a jobbágy­felszabadítás kivívása mellett a nemzeti önállásra, a népek egymásra találására is emlé­keztet. Gergely András Színvonalas családi ünnepségek Mezőtúron A környék egyik legszebb házasságkötő terme a mező­túriaké. A tájegység hagyományait őrző, ám a mai kor tech­nikai vívmányait is szerencsésen ötvöző termet két fiatal mezőtúri népművész: Kosa Klára és Gonda István kerámiái díszítik. A hangulatos környezet és a társadalmi ünnepségeket szervező iroda munkatársainak jó munkája, a város intéz­ményeivel, vállalataival és szövetkezeteivel kiépített rend­szeres kapcsolat eredményeként egyre többen kérik családi ünnepeik társadalmi megrendezését. Harminchat tagú aktí- váhálózat, ifjúkommunisták és úttörők segítik az iroda mun­katársait: színvonalas köszöntőik, műsoraik teszik ünnepé­lyesebbé a házasságkötéseket, a névadókat. Az idén már — a közigazgatásilag a városhoz tartozó — Kétpón is rendeztek több esetben társadalmi családi ünnepségeket. Több a szakképzett nevelő Karcag óvodáiban, általá­nos iskoláiban és diákottho­naiban 245 pedagógus kezd­te meg az ezévi oktató-nevelő munkát. Közülük mindössze tizenkilenc a képesítés nél­küli, azaz hattal kevesebb a tavalyinál. A diplomás nevelők 350 fo­rinttól 700 forintig terjedő fi­zetésemelést kaptak. Jelenleg a városban tizenkét pedagó­gusállás még betöltetlen, amelyeket az idei tanévben helyettesítésekkel oldanak meg. Magyarországon vendégszerepei szeptember 13. és 20-a között a Vietnami Néphadsereg ének- és táncegyüttese. Az 50 tagú művészegyüttes fellép Székesfehérvárott, Győrben, Kecskeméten, a Csepel Autógyár művelődési házában, Mis­kolcon és szeptember 20-án az Operettszínházban fejezi be magyarországi vendégszereplését. Programjukon népi ének­és táncprodukciók, hang szer szólók szerepelnek. Magyarországon szerepelnek ■ ■ Ötezer előadás Ország-világjárók klubja Kis matematikusok köre A TIT ŐSZI-TÉLI TERVEIBŐL ötezer előadás megtartását tervezte ebben az évben a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Szolnok megyei Szervezete. Ebből csaknem 3 ezer előadás már elhang­zott, de gazdag programokat ígér az őszi-téli évad is. A Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére az ország­világjárók klubjá a Szovjet­unió minél jobb megismeré­sét, megismertetését tűzte ki célul. Ennek érdekében a megye különböző helységei­ben útibeszámolókat, elő­adásokat tartanak, melyek a Szovjetunió tájaival, törté­nelmével és művészetével is­mertetik meg a hallgatókat. Évek óta eredményesen működnek a TIT nyelvtan- folyamai. Szolnokon az an­golul és németül tanulóknak egyaránt négy-négy kezdő, illetve haladó szintű tanfo- folyamot szerveztek. A je­lentkezések alapján egy fran­cia nyelvtanfolyam indul. A papírgyár dolgozói „gyárka­pukon belül” két csoportban sajátítják el a német nyelvet, és lehetőség nyílott arra, hogy az Állami Építőipari Vállalat új munkásszállójá­nak lakói is tanulhassanak németül. Mezőtúron egyelő­re angol és német nyelv­tanárra vár a nagyszámú ér­deklődő. Szolnokon a 12 nyelvtan- folyam egy részét már a TIT új, Jubileumi tér 5. szám alatti helyiségében tartják. A 23 emeletes épület leg­felső szintjén három klub- helyiséget foglal el e hónap­tól a városi szervezet. Egye­bek mellett itt kap helyet a csillagász szakkör. A szakkör számára korszerűen felsze­relt csillagászati megfigye­lőt alakítottak ki. A TIT csaknem 150 amatőr csilla­gászának e hónap 17-én ta­lálkozót is szervez, ahol szó lesz többek között a hagyo­mányos októberi csillagásza­ti hét eseményeiről is. A természettudomány egyéb ágainak terjesztését, tanítását is fontos feladat­nak tekinti az ismeretter­jesztő társulat. Tizenöt éve alakult a kis matematikusok baráti köre. melynek munká­jában általános iskolások vesznek részt. A szolnokia­kon kívül még Abádszalók tehetséges kis matematikusai ismerkednek ilyen formá­ban a tudománnyal. Hasonló jelleggel működik a kis ké­mikusok baráti köre Török- szentmiklóson. Kisújszállá­son és Túrkevén. A megyei szervezet az el­múlt évek során szélesítette kapcsolatát az állami és tár­sadalmi szervezetekkel, a vállalatokkal és az intézmé­nyekkel. A kapcsolat gyü­mölcsöző voltát jól bizonyít­ja a pártpropagandisták és TIT-előadók klubjának ered­ményes munkája, mely ma már megyénk 8 községében érezteti kedvező hatását. Az összefogott, közös tevékeny­ségre épülő ismeretterjesz­tésnek különösen a munka­helyi művelődésben van nagy jelentősége. Ez évtől kezdődően a TIT megyei szervezete előadások tartá­sával bekapcsolódott a szol­noki KISZ-iskola munkájá­ba is. A felnőttoktatás ha­tékonyságát kívánják előse­gíteni a tévé „Mindenki is­kolája” és a tévé „Szabad- egyeteme” adásaihoz szer­vezett előadássorozattal. Feltétlenül említést érde­mel az ismeretterjesztő tár­sulat megyénk ifjúsága kö­rében végzett munkája is, melynek megnyilvánulási formái az ifjúsági klubok­kal kötött szerződések. A klu­bokkal közösen összeállított programok bizonyára hasz­nos ismeretek birtokába jut­tatják az ősz és tél folyamán a klubokat látogató fiatalo­kat. Török Erzsébet A Ljubjana felől érkező utast csak a vámsorompó fi­gyelmezteti, hogy hamarosan olasz területre lép. A várost itt még Nova Goricának hív­ják, tíz méterrel arrébb pe­dig — ugyanaz a magas kő­kerítés szegélyezi az utat— már Gorizia a neve. A Goris- ka ulica egyenes folytatása a via Vittorio Veneto, az Er- javceva ulicáé a via del San Gabriele és így tovább. A háború után kettéosztott vá­ros mintegy ötvenötezer la­kosából negyvenháromezer olasz, tizenkétezer pedig ju­goszláv állampolgár. A határ nem választja szét a két vá­rosrészt, az olasz és a ju­goszláv rendszámú kocsik többsége meg sem áll az ál­landóan felhúzott határso­rompónál, legfeljebb csök­kenti a sebességét, a vezető kidugja az ablakon az iratait, az őr pedig máris int, hogy tovább, tovább, A lakosok többsége kétnyelvű, egyfor­mán beszél olaszul és szlové­nül, az idősebbek még néme­tül is, hiszen az első világ­háború végéig Görz néven Ausztriához tartozott a vá­ros. Gorizia ideális hely, nem­zetközi rendezvények tartá­sára, s nem csupán földrajzi­történelmi helyzete miatt. Rendelkezik a nemzetközi találkozók megrendezésének minden fontos anyagi és szellemi feltételével, a meg­felelő helyiségektől lakóinak vendégszeretetéig. A XVI. nemzetközi (C. A. Seghizzi) kórustalálkozót szervezői nem csupán rangos művészi rendezvénysorozatnak tekin­tették, hanem, mint erre minden alkalommal utaltak, jó lehetőségnek emberek, művek, érzelmek és gondola­tok találkozójára, s egyúttal tisztelgésre az 1872 és 1933 között élt goriziai zeneszer­ző és karmester, Cesare Au- gusto Seghizzi emlékének. A város mindent megtett a ta­lálkozó érdekében, sikerült a kórusok versenyét oyan ese- ménnnyé tenni, amely meg­mozgatta a lakosság jelentős részét. A védnökök között szerepelt például államtitkár, parlamenti képviselő és sze­nátor, de ott volt Gorizia ér­seke is. Magyar kórusok 1972 óta vesznek részt a találkozókon, s e rövid idő alatt annyi si­kert arattak, hogy eredmé­nyeik szinte nyomasztották a Kodály kórust, amely az idén képviselte Goriziában a magyar kórusművészetet. Ér­demes felsorolni ezt a siker­listát: az első, azaz a polifon kategóriában 1972-ben egy harmadik, 1973-ban egy első és egy második, 1974-ben egy első és egy második, 1975- ben két első, 1976-ban két el­ső hely. A második, azaz a folklór kategóriában a külön­böző magyar kórusok 1972- ben egy harmadik, 1973-ban két első, 1974-ben egy első és egy második, 1975-ben egy első és egy második, 1976- ban egy első helyet szereztek. Az elmúlt években meg­előzött kórusok most vissza­vágásra készültek, de a me­zőny egyébként is jóval né­pesebb és erősebb volt, mint az elmúlt években. Tavaly például az emlékezetes udi- nei földrengés hírére sok kórus lemondta szereplését, mások már a határról for­dultak vissza. A szerencse sem kedvezett a szolnoki Áfész Kodály kórusának, hi­szen volt olyan nap, amikor négyszer kellett dobogóra lépnie. A szolnokiak elhelye­zése sem sikerült a legjob­ban. A váratlanul jelentkező sok kórust a rendezők nem tudták kivétel nélkül Gori­ziában elhelyezni. A Kodály kórusnak csak három külön­böző szállodában tudtak he­lyet adni, s e három szálloda közül egyik sem Goriziában volt: kettő egy közeli kisvá­rosban Gradiscában, egy pe­dig valamivel távolabb Mon- falconéban. Az állandó bu­szozás is megerőltető volt a versenyek legnehezebb sza­kaszában. Az előjelek tehát nem a legszerencsésebbek voltak, a kórust azonban ez nem törte le, inkább ösztö­nözte arra, hogy tudása leg­javát adja, s a korábban Go­riziában szerepelt énekkaro­kéhoz hasonló jó eredményt érjen el. Folytatjuk Bistey András 175 éve született Kossuth Lajos Magyar függetlenség és a dunai népek összefogása Gorizia, az Isonzo hídjaíval Nyomasztó sikerek árnyékában

Next

/
Oldalképek
Tartalom