Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-05 / 183. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. augusztus 5. Gyászhír Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett feleségem, édes­anyánk, nagymamánk, dédnagy­mamánk, ID. NÉMETH URBANNÉ sz. Bulyáki Piroska életének 78. évében 1977. augusztus 3-án el­hunyt. Temetése augusztus 6-án 13.30 órakor lesz Szolnokon, a Munkás&r úti temető halottas- házából. Gyászoló család, Szol­nok. ALKALMAZUNK A JÁSZBERÉNYI MŰSZER­IPARI SZÖVETKEZET autószer­vizébe azonnali belépéssel fel­vesz autószerelő és karosszéria- lakatos szakmunkásokat. Je­lentkezni lehet: Jászberény, Táncsics M. u. 11. (3848.) KIOSZ JÁSZBERÉNYI KÖRZETI CSOPORT azonnali belépéssel felvesz gépírót. Jelentkezés: Jászberény, Alkotmány u. 11. (4586.) A VAS- ÉS FAIPARI SZÖVET­KEZET felvételre keres tmk- villanyszerelőt, vízvezetéksze­relőt, vizsgával rendelkező kazánfűtőt és segédfűtőt, to­vábbá raktári anyagmozgatót. A fenti munkakörökbe nyugdíjasok is jelentkezhetnek. Továbbá, szol­gáltató üzemünkbe autószerelő szakmunkást keresünk. Jelent­kezés : Szolnok, Ostor u. 1. (H. 1999.) INGATLAN CSALÁDI ház mel­léképülettel, garázs- zsal, 1200 négyszög­öl — részben szőlő, gyümölcsössel — fő út mellett eladó. Ti­szai öldv ár. Kurázsi szőlő 2/b. (H. 1992.) HÁROMSZOBÁS. összkomfortos, köz- pontifűtéses. modern családi ház mellék­épülettel, garázzsal, pincével, 220 négy­szögöl fiatal gyümöl­csössel áron alul el­adó. Szandaszőlős. Vörösmező u. 30. (4639.) T.ÁRSASHÁZ vagy garázs építésére al­kalmas — közműve­sített — 436 négy­szögöl telek a város belter ü létén elad ó. Érdeklődni: Szolnok. Csokonai u. 58. He­gedűs. (H. 2003.) KERTES, családi ház fizetési könnyítéssel eladó. Szolnok. Ró­zsa Ferenc u. l. (H. 2000.) SZOLNOKON, a Markotányos u. 11- sz. alatt kis családi ház azonnal beköl­tözhetően eladó. Ér­deklődni 16—18 érá­ig. (H. 1985.) KÉTSZOBÁS. össz­komfortos ház el­adó, beköltözhetően. Szolnok, Csallóköz 48. László. (H. 1976.) CSALÁDI ház el­adó. Szajol, Hunyadi u. 21. Vasútállomás­tól 3 perc. Érdek­lődni esténként. (4621.) SZOLNOK központ­jában kétszintes ház háromszobás emeleti része beköltözhetően eladó. Érdeklődni: Szolnok. Kard u. 23. 14—18 óráig. (4617.) KARCAG. Munkás u. 8/b alatt három- szobás, kétbejáratú ház eladó. (4375.) SZOLNOKON, a Nád u. 18. sz. alatt két­szobás, családi ház alsóépülettel eladó. Érdeklődni: Szolnok. Bartók Béla út 2/a. Sági Lajos. (H. 1944.) FÖLDSZINTES ma- gániház építésére al­kalmas telket ven­nék városközpont­hoz közel. .,Köves- út” jeligére a szol­noki hirdetőbe. (H. 1951.) GARÁZS eladó Szol­nokon, a Kassai úton. Érdeklődni: Móra Ferenc u. 11. VHI. em. 10. (H. 1971.) NÉGYSZOBÁS csa­ládi ház — két csa­ládnak megfelelő — beköltözhetően el­adó. Szolnok. József Attila u. 34/a. (H. 1969.) 500 n.-öi telek meg­osztva is eladó Al- csiszigeten. Holt-Ti- szánál. Érdeklődni: Szolnok. Kossuth tér 7. Farkas Ottó (4341.) KÉTSZOBÁS, családi ház sürgősen, áron alul. eladó. Tisza- földvár. Ókincsem I. 33. (4563.) KÉTSZOBÁS, kony- hás fél ház, kis kert­tel beköltözhetően eladó. Szolnok. Ve­der u. 14. (H. 1885.) GÉPJÁRMŰ 126-os Moszkvics Combi jó állapotban eladó, olcsón. Szol­nok, Mikes u. 17. Érdeklődni: 14 órá­tól. (H. 2004.) FIAT 500-as igényes­nek eladó. Szolnok:. Palla István krt. 27. fszt. 2. (17 órától.) (H. 1997.) 601-es Trabant Com­bi eladó. Szolnok, Zöldfa u. 44. Megy- gyesi telep. (H. 199Ó.) 350-es Jáwa, három­éves, most műszaki vizsgázott, jó álla­potban eladó. Kar- nus István, 5085 Rá- kóczifalva, Rózsa Fe­renc u. 21. (H. 1988.) IN-es Zsiguli sürgő­sen eladó. Beseny- szög. Nyárfa u. 38. Megtekinthető pén­teken 17 órától, szombaton egész nap. (H. 1981.) IF-es áprilisban mű­szakizott 353-as Wartburg Limousine (to ló tetős) eladó. Szolnok, Május 1. u. 17. (H. 1996.) CZ—850-es Fiat el­adó, felújított mo­torral. Érdeklődni: Tiszaföldvár, Túri úti tanya 3. 17 órá­tól. (H. 1994.) M 21-es Volga rend­szám nélkül sürgő­sen eladó. Jászfény- szaru. Tavasz u. 1. (H. 1989.) ADÁSVÉTEL NÉGYMÉTERES horgászcsónak el­adó. Szolnok. József Attila út 23. V. em. 32. (H. 1993.) NÉMETJUHÁSZ 16 hónapos rajzos kan helyszűke miatt ju­tányos áron eladó. K—1. K—2 szülőiktől. Homok, Üjvirághegv 10/1. 8—12 óráig és 16 órától. (4605.) OLAJKÁLYHA, gáz­rezsó, gáztűzhely palackokkal, 10 hl-es olajtartály eladó. Sántha Ferenc Kecs­kemét. Április 4. tér 5. (4635.) ELADÓ 1 db szét­nyitható ebédlőasztal 1 db dohányzóasz tál. 2 db kagylófotel (né­met) és 1 db garzon gáztűzhely. Érdek­lődni: Szolnok. Mó­ra F. u. 13. III. 8. 17 óra után. (4634.) ÓRIÁS Shnauzer szukák HPJ-HFGY 8 hetes kanok fülvá- gottan eladók. Sza­bó, Mezőberény. Achim u. 74. (4604.) GÁZPALACK rezsó- val és olajkályha sürgősen eladó. Szol­nok, Fáy út 1. (Pletykafalu.) (4601.) HÁZASSÁG 34 éves férfi ezúton keresi korban hozzá­illő leány vagy el­vált asszony isme­retségét házasság céljából. ..Tiszavi­rág” jeligére a ki­adóba. (4641.) EGYÉB FIATAL házaspár két gyermekkel üre­sen álló lakást vagy lakrészt bérelne. ..Sürgős” jeligére a Néplap jászberényi szerkesztőségébe. (4643.) FIATAL házaspár két kisgyermekkel összkomfortos la­kást bérelne. ,,Pon­tos fizető” jeligére a szolnoki hirdetőbe. (H. 1979.) HÁZTARTÁSI alkal­mazottat keresünk. Dr. Oszlánszky, Kar­cag. Jókai u. 2. (4518.) Hirdessen a Néplapban! Hirdetési tarifa ink: VÁLLALATI HIRDETÉSEK Hétköznap Vasárnap Keretes hasáb mm-ként Dolgozókat alkalmazunk 13,­18,— soronként 42,— 82,— Apró szavanként 6,­11­(vastag betűvel szedve) LAKOSSÁGI HIRDETÉSEK 12,— 22,— Üzleti jellegű Apróhirdetések 4,— 7 — Nem üzleti jellegű apróhirdetések 2 — 3,50 Soros közlemény: gyászhír, köszönetnyilvánítás 8,— 15,— ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Jeligés hirdetéseknél 10 ,— Ft kezelési költséget számítóink fel. Vastagon szedett szöveget dupla tarifá­val számítjuk. Express hirdetési díj alapdíj+50 %. A hirdetések díjai nem foglalják magukba a fotó, kli­sé, grafika és más hasonló jellegű munkákkal kapcso­latos költségeket, ezeket külön számítjuk fel. A közlekedésépítészet leg­impozánsabb műtárgyait" — a hidakat — igen sokáig kő­ből vagy fából készítették. Az első vashíd 1741-ben szü­letett meg Angliában. A vas- hidak tartószerkezete kezdet­ben öntött vascső ívekből ké­szült. Kovácsolt vasból in­kább csak láncokat, rudakat, lemezeket készítettek. Híd­építési anyagként a henge­relt idomvasak 1820-tól je­lentek meg. A gerendahidak — időren­di sorrendben — csak a lánc- hidak és a kábelhidak meg­jelenése után tűntek fel és terjedtek el. Ezekhez ugyan­is a hengerelt, nagy húzószi­lárdságú kovácsvas gyártási technológiájának tökéletese­désére volt szükség. Egy an­gol mérnök volt az első, aki a hajóépítésben akkor már használt szegecselt tartókat hídtartóként is alklamazta, 1840 táján. A vasút megje­lenése és hálózatának roha­mos kiépítése egyre nagyobb követeményeket támasztott a pontba 10 óra 30 perckor íz-' gatott hangon jelentette Ve- csey Andor, a kisbodaki gát­őr, hogy a töltés lábától mintegy öt méterre: zava­ros vízoszlop tört fel. Kis idő múlva a töltés koronája megrogyott, és az egyre szé­lesedő résen vastag rétegben megkezdődött a víz átömlé- se. Az első szakadás hely­színén tartózkodott Marek László főmérnök, árvízvédel­mi kormánybiztosi kiküldött is, aki a jelenséget később egy könyvben részletesen le­írta. Az események ezután drámai gyorsasággal peregtek. Még ugyanazon a napon megkez­dődött a legjobban veszélyez­tetett két község: Kisbodak és Dunakiliti lakóinak kite­lepítése. Július 16-án hajna­li 3 óra 40 perckor Dunaki- litinél, majd délután 3 óra után 5 perccel Ásványráró­nál is átszakadt a gát. Nem sokkal rá az ásványrárói gátszakadás színhelyétől né­hány száz méterre újabb gát­szakadás történt. hídépítőkkel szemben. A rá­csos vastartók alkalmazásá­nak a hídépítés világszerte óriási lendületet vett. Az ipar fejlődésével új építőanyagok jelentek meg, a folytvas és az acél. Ezeket a beton és vasbeton követ­te, nagy konkurrenciát tá­Július 17-én a kisbodaki és a dunakiliti szakadásból kiömlött víz elérte Szigetköz másik felét és kezdett bele­folyni a Mosoni-Dunába. Közben minden rendelkezés­re álló erőt a lakosság és in­góságainak, az állatállomány kimentésére mozgósítottak. A magyar és szovjet kato­nák százai is részt vettek a mentésben. Emberéletben nem esett kár, de az anyagi kár nagyon jelentős volt. Több mint 20 000 hektárnyi terület került víz alá. 550 millió köbméter víz ömlött ki a Dunából. A négy gát­szakadás után nagy erőket mozgósítottak Győr révfalui kerületének védelmére. Bár megerősítették a városrészt védő körgátat, az azonban nem tudott ellenállni a rop­pant víztömegnek és ugyan­csak átszakadt. Ez volt az ötödik szakadás. Győrnek ezt a kerületét két óra alatt átlagosan 3 méter mélységű víz borította el. Az 1954-es szigetközihez hasonló árhullám évtize­masztva a vasból, acélból ké­szülő, szép ívű hidaknak. A „jó öreg” szegecselt tartó- szerkezet azonban — a kép tanúsága szerint — mind a mai napig nem ment fele­désbe, ha ritkábban is nyúl­nak ehhez a konstrukciós változathoz a tervezők. dek óta nem vonult le a Du­nán. Az illetékes szervek le­vonták a tanulságokat, és még abban az évben meg­kezdték a gátak erősítését. A mértékadó árvízszinthez képest 80 centiméterrel ma­gasították meg a védvonala­kat. A több mint 200 milli­ós beruházás 1957-ben feje­ződött be. Egymillió köbmé­ter földet építettek be a gá­takba. 1965-ben az 1954-est jóval meghaladó árhullámok okoztak veszélyt. Az erőtel­jes védekezés és a megerősí­tett gátak azonban ellenáll­tak a víz többhetes ostro­mának. Ekkor újabb gát­erősítési terveket dolgoz­tak ki. Az 1965-ös árvízszint­hez képest további 120, Szi­getköz felső szakaszán pedig 150 centiméterrel magasítot­ták meg a gátakat. A mun­kák a tavasszal fejeződtek be. Az Észak-Dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság árvízvéde­lemmel foglalkozó vezetői­nek és szakembereinek egy­ségesen az a véleménye, hogy olyan árhullámmal, amely 1954-ben katasztrófát okozott, most könnyűszerrel megbirkóznának. Szigetköz lakói hamar túlestek az ár­víz okozta sokkon. A falvak újjáépültek és lakói azóta is megelégedésben, jólétben élnek. Cs. I. Rózsa Sándor sírja A Dés és Kolozsvár kö­zötti vasútvonal mentén — a Sütő András könyveiből jól ismert Mezősé^ lábánál — találjuk Szamosújvárt. Petőfi a városon átutazván, mint az örmények Jeruzsá­lemét említi „Ütilevelek” cí­mű munkájában. Szamosújvár helyén hajdan kis falu, Gerlahidia állt, a XII. szá­zadi okmányok már említik vá­rát is. Ezt a várat Martinuzzi György 1540-ben átépítette Do­menico de Bologna terved alap­ján. A vár tulajdonosai sorába tartozott az egri hős. Dobó Ist­ván is. A későbbi idők folyamán a várat fegyházzá alakították: ^ itt raboskodott másokkal együtt Finta Sándor szobrászművész és Rózsa Sándor. Szamosújvárott a XVII—XVIII. században örmény bevándorlók telepedtek le. A városban levő három örmény templom körül voltak a temetők 1863-ig. A vá­rosi levéltár 1807-beli feljegyzése szerint „A nagytemplom czin- termében való temetés taxája niagy emberért 12 forint, gyer­mekért 6 forint. A gödrök egy- öles mélyeik legyenek, hogy a rothadt testek a levegőt meg ne vesztegessék. Elhatároztatott az is, hogy a lakosság könnyebbsé­gére a vár közelében is nyittas­sák egy temető és abban épí­ttessék egy oratórium., ezen kí­vül állíttassék fel egy kereszt.” A cintenemben 1904-ben temet­tek utóljára: Szongott Kristófot, a magyar—örmény kutatás ala­pítóját. A fent említett temetőt, amely régen rabtemető volt, a vár körül 1808-ban nyitották meg, ez lett később a városi te­mető. Ide temették Rózsa Sán­dort is. Vita Zsigmond: Jókai Erdélyben (Kriterion. Bukarest, 1975) című művében megemlíti Jókai találkozását a fegyházban raboskodó, akkor 63 éves Ró­zsa Sándorral, aki e találkozás után három évvel halt meg. Ma is látható síremlékének felállítta­tását tévesen Móricz Zsigmond­inak tulajdonítja. Ugyanis a sírt Papp István városi tanácselnök- helyettes kezdeményezésére Ga- bányi János helytörténész veze­tésével tárták fel. Gabányi tanár úr nagyszülei elbeszéléseiből és régi fényképek alapján határozta meg a sír helyét. Ezekuitán sze­gélykővel és táblával látták el a sír hantot. A sír 1971. október 17- ón nyerte el végleges, mai for­máját. Az emléktáblán a halott neve, születési éve és elhalálo­zásának dátuma szerepel. A régi rabtemetővel szemben van az örmények temetője. A sírok között barangolva letűnt világ tárul fel előttünk, amely valaha a város életéhez tarto­zott. Emlékek, sírkövek latin nyelvű felirattal, amelyek a vá­ros első örmény lakóinak fel­iratos sírkövei. Vajon kik nyug­szanak a kövek alatt? Ismert és ismeretlen sorsú emberek. Itt nyugszik Jókai ..Kőszívű ember fiai” című regényének egyik alakja. Pál mester, akit Herman János néven ismertek a város­ban. Oppenheim Simon alias Orstein József őrnagy sírja is eb­ben a temetőben van, aki a cseh felkelésben való részvétele miatt volt kénytelen menekülni Katiborból. 1912-ig haláláig volt a városka lakója. Sorolhatnám még a híres-neves halottakat és azokat, akiket csak a város kró­nikásad ismernek. Simon J. Zaven 23 éve történt Négy helyen szakadtak át a Duna gátjai Szigetköznél Huszonhárom évvel ezelőtt, 1954. július 15-én kritikus helyzet alakult ki a Duna szigetközi szakaszán. A hirtelen lezúduló zöldár annyira rrfegduzzasztotta a folyót, hogy a vízből már mindössze 10-20 centiméter látszott ki az át­ázott töltésből. Szigetköz alacsonyan fekvő területeit akkor már napok óta elborította a belvíz. A győri árvízvédelmi köz­Duna-Majna- Rajna csatorna Gyors ütemben folytatódik a Duna—Majna—Rajna- csatorna építése, amit tel­jes hosszúságában a 80-as évek elején adnak át a for­galomnak, A 8 országot ke­resztülszelő vízi út összeköt­tetést létesít a Fekete-tenger és az Atlanti-óceán között. Ahhoz, hogy a vízi út a nem­zetközi „szabványoknak” megfeleljen, vízlépcsőkkel, mederszabályozásokkal kell a hajózás követelményeinek alkalmassá tenni. A Majna— Duna-csatornábói már 416 kilométer és 37 lépcső ké­szült el eddig, 141 km és 7 lépcső építése folyamatban van. A hajóút 150 m széles­ségű, 3,5 m vízmélységű lesz. 1 km csatorna építése pél­dául Nürnberg térségében — 16 millió márkába kerül, ez­zel szemben 1 km új vasút lefektetésének költsége 25 millió, a müncheni földalat­tié kilométerenként 60—80 millió márka között mozog. A csatorna megépülése után a vízi út forgalmának évi 10 százalékos növekedé­sével számolnak a szakem­berek, Az Európai Gazdasági Bi­zottság kimutatása szerint a Rajna—Majna—Duna között létesítendő összeköttetés évente 4 százalékos nemzet- gazdasági nyereséget hoz az NSZK-nak. A víziút-rendszer kiépítése, az érintett országok, vidékek gazdasági életét rendkívül kedvezően befolyásolja, mert a tapasztalatok szerint — a nagy vízi utak mellett az ipar és általában a gazdaság gyorsabban fejlődik. Az épülő Majna-csatorna mellé — például Nürnbergig — 1945 és 1970 között 230 nagy- és kisipari üzem tele­pült, melyeknek évi termelé­si értéke meghaladja a 30 milliárd márkát. A Duna komplex hasznosí­tási terve a Morva-folyó tor­kolata és a Fekete-tenger kö­zött H vízlépcső építését fog­lalja magában. Elkészült már a Vaskapu-erőmű Drobeta— Turnu-Severinnél, további vízlépcső épül a román—bol­gár Duna-szakaszon is. Elő­készületek történtek a Po­zsony—nagymarosi Duna-sza- kasz komplex hasznosítására, a Budapest alatti folyórész hajózhatóságának tökéletes biztosítására. Adonynál és Bajánál újabb vízlépcsők megépítését tervezik, terra I Hagyományok a hídépítésben

Next

/
Oldalképek
Tartalom