Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-13 / 190. szám

1977. augusztus 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP %■ Szolnokon, a Ju­bileum téri, úgyne­vezett ipszilonház és a 22 emeletes to* ronyház között jó ütemben épül az álész új, kétszintes kereskedelmi léte­sítménye, amelynek földszintjén ABC áruház, emeletén presszó kap helyet A 36 millió forint költséggel épülő üz­letházat még az idén átadják. (T. F.} II Szovjetunióba utaznak Az év végéig még mintegy 18 ezer turista utazik az Ibusz szervezésében a Szov­jetunióba, többségük részt vesz a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom jubileu­mi ünnepségein. Az évfordu­ló alkalmából hat barátság- vonait indul1 útnak Veszprém, Nógrád, Békés és Pest me­gye dolgozóival, 300 szom­bathelyi turista pedig barát­ság-repülőgéppel utazik Moszkvába. Az őszi hónapokban mint­egy 14 ezer szovjet turista érkezik Magyarországra az Ibusz szervezésében. Szep­temberben • és októberben nyolcnapos dunaújvárosi, eg­ri, debreceni körutazáson vesznek részt a szovjet ven­dégek. , Ifjú fizikusok Egerben Először 1971 őszén rendez­ték meg Egerben az Ifjú Fi­zikusok Országos Találkozó­ját. Azóta a találkozó hagyo­mánnyá vált: a városban az idén nyáron immár ne­gyedik alkalommal adnak egymásnak „randevút” a fi­zika ifjú szerelmesei. Hogy mi mindenről esik szó a szekció- és a plenáris üléseken? Egy kis ízelítő a diákok által megtartott (vagy ezután tartandó) elő­adások címeiből: „A klasszi­kus fizika határai”, „Techni­kai munkavégzés termodina­A találkozó egyik házigaz­dája, Szervezője a megyei művelődési központ. Simon Klára, a művelődési köz­pont előadója az előkészítés­ről beszél: — Minden megyéből és a nagyvárosokból 4—4 közép- iskolást hívtunk meg a ta­lálkozóra — a meghívottak kiválasztásában a megyei tanácsoktól kaptunk Segítsé­get. Természetesen minden­honnan olyan diákok jöttek, akik az iskolában az órákon túl, szakkörökben is foglal­koznak fizikával. A találko­zó programja a rendező szervek — a Heves megyei Tanács művelődésügyi osz­tálya, a TIT megyei szerve­zete, az Eötvös Lóránd Fi­zikai .Társulat megyei cso­portja — közös munkája. Dr. Patkó György, a Ho Si Minh Tanárképző Főisko­la tanszékvezető docense — Nem könnyű a művelődési központ zegzugos folyosóin a szünetben megtalálni a Szolnok megyei küldötteket. A négytagú csoport két kép­viselőjével, Kádas Endrével és Solymosi Györggyel Sike­rült beszélgetnünk. Kádas A golyóstoll statikája és a mátrai kirándulás mikai állapotváltozások so­rán”, „A golyóstoll statiká­ja”, „A galaxisok fizikája”, „A súlylökés fizikai alapjai” — és így tovább. Egy híján ötven előadás hangzik el. 1966 óta az egri Ifjú Fiziku­sok Körének vezetője — a találkozó lényegéről így szólt: — A középiskolák jó fizi­kusai egy héten át gondola­tokat cserélhetnek — tanul­hatnak egymástól. Ez a cél. Magas színvonalú oktatás ez, hiszen a foglalkozásokat neves egyetemi tanárok, ku­tatóintézeti munkatársak, szakemberek irányítják. Zombori Ottó, az Uránia Csillagvizsgáló Intézet fiatal tudományos munkatársa, a csillagászattal, űrkutatással foglalkozó szekció munká­ját vezeti. — Már 1971-ben részt vet­tem a munkában, — mond­ja. Azóta is szívesen jövök, mert nemcsak a diákoknak, hanem nekünk, felnőtteknek is szellemi felfrissülést je­lentenek az egri találko­zók ... Endre a szolnoki Varga Ka­talin Gimnáziumban ősszel a 4. osztályt kezdi. — Villamosmérnök szeret­nék lenni. Ennek ellenére nem az elektronikával fog­lalkozó csoportba jelentkez­tem, hanem a mechanikai szekcióba, mert úgy érzem, hogy ebből tudok a legkeve­sebbet. Kihasználom a lehe­tőséget. Solymosi Gyuri szintén az utolsó év előtt áll a gimná­ziumban. Egyébként a szol­noki Verseghy Gimnázium diákja. — Elsősorban a klasszikus fizika, a mechanika érdekel, — remek előadásokat ígér a program ebből a témakörből. Nagyon tetszett dr. Patkó György előadása az egri If­jú Fizikus Kör munkájáról. A kör működési rendszerét — főleg a minősítésre vonat­kozóan — jó lenne majd ott­hon, Szolnokon is megvaló­sítani. A diákok körében a leg­népszerűbb olvasmány a művelődési központ által er­re az alkalomra kibocsátott „Ifjú Fizikus” című kiad­vány. Nemcsak azért, mert ebben minden előadás vázla­ta benne van, hanem tartal­mazza a résztvevők nevét, pontos címét is. A későbbi levelezések, barátságok ki­alakulásának ez a címjegy­zék fontos segédeszköze lesz. Figyelmes rendezés Korántsem csak a fizika szerepel a találkozó prog- rámjában. Sokrétű, színes eseménysorozat részesei a diákok: üzemlátogatás, játé­kos vetélkedő, kaláka-hang­verseny, mátrai kirándulás megannyi kitűnő, hasznos szórakozás. Gondos előkészítés, alapos szervezés, jó rendezés. Min­den feltétel megvan ahhoz, hogy a résztvevők tovább gyarapítsák tudásukat ab­ban a tudományban, amelyet szeretnek. Erre ráadás, hogy mindez egy szép, nagy tör­ténelmi hagyományokkal rendelkező, látnivalókban gazdag városban történik. Szabó János Táborzárás Szolnokon Tegnap délután zárták Szolnokon a Tallinn körzeti iskolában a két hónapja tar­tó Komócsin Zoltán önkén­tes ifjúsági építőtábort. A Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat és a KISZ Szolnok megyei Bizottsága által szervezett táborban [rí in tégy hétszáz fiatal dol­gozott. A szolnoki Széchenyi lakótelepen, a József Attila úton épülő iskolánál és az f. számú főépítésvezetőségen segítettek a fiatalok. M jubileumra Eszperantó szavalóverseny A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére a Magyar Eszperantó Szövetség buda­pesti területi bizottsága és nőbizottsága országos eszpe­rantó szavalóversenyt hirde­tett meg. Az első ízben meg­rendezendő versenyre szep­tember 20-ig jelentkezhetnek az érdeklődők. A verseny úttörő, kisdobos, valamint felnőtt kategóriá­ban zajlik majd. Ez utóbbi­ba tartoznak a középiskolá­sok és minden 15 éven felüli induló. A versenyzőknek két eszperantó nyelvű — egy kö­telező és egy szabadon vá­lasztott — költeménnyel kell indulniuk. A verseny lebonyolítását a GANZ Mávag vállalta; kultúrotthonában a felnőtt kategóriában indulók október 8-án, a kisdobosok és úttö­rők pedig október 9-én ver­senyeznek. A cél: fizikai ismeretek gyarapítása Szolnoki résztvevők Nyakig a történelemben Sorozatot ‘"SS ’könyvkiadónk fiatal felnőtt­olvasók számára: ismerjék meg az európai és a magyar történelmet úgy, ahogyan ezt a történelmet a szépirodalom elmeséli. Az ókori rabszolga­társadalmat tehát egy Spar­tacus regényből például, a középkori parasztháborúkat egy Dózsa-regényből, a fran­cia forradalmat Victor Hu­go: 1793 című regényéből, a tőkés rend kezdeteit Balzac Goriot apójából, és így to­vább. A sorozat tervezése közben aztán eljutottak Ma­gyarország történetének 1945 utáni szakaszához, meg egy bökkenőhöz: van-e olyan re­gény, amelyből ennek a bő három évtizednek a történel­me kiolvasható? Hamar meg kellett állapítaniok, hogy természetesen nincs. Termé­szetesen, mondom, hisz egy ilyen vállalkozáshoz távlatuk sincs még a regényíróknak, s talán a gyors változások se kedveznek az ilyen vállalko­zásnak; tény, hogy mind­egyik félbeszakadt eddig. Maradtak hát a novellák, a rövid elbeszélések. Állítsak össze egy elbeszélésgyűjte­ményt, beszéltek rá a kiadó­ban, kerekedjék ki három év­tizedes történelmünk azokból a pillanatképekből, amelye­ket egy-egy elbeszélés rögzí­tett, meg-megállítva az elro­hanó időt. • Nekihasaltam tehát a kor­társ magyar elbeszélésiroda­lomnak, belenézegettem tör­ténelemtudományi munkánk­ba is, hogy a könyv utósza­vában fölvázolhassam a re­ménybeli olvasóknak: mi is történt itt nálunk 1945 után. Most pedig elmondom rövi­den, milyen töprengésre kész­tetett ez a röpke történelmi stúdium. Töprengésem egyetlen kér­dőmondatba is. belesűríthető: csakugyan, mi is történt itt velünk'és körülöttünk — va­jon ismerjük-e azt a törté­nelmet, amelyben nyakig benne vagyunk? Attól kezd­ve ugyanis, hogy „kijöttünk a pincéből” egészen a mai napig, a történteknek valami hallatlan gazdagságát zúdí­totta rám ez a stúdium, mindahhoz képest azonban, ami történt, úgy találtam: valami végtelenül leegysze­rűsített sémát őriz csak a mindennapos közemlékezet. Átlag Lajos magyar állam­polgár először feljött a pin­céből, soványan, bizakodva, a puszta életbenmaradásának örülve — aztán egy vonat te­tején batyuzni indult. Ez az első panel. Ugyanez az Átlag Lajos felépítette romjaiból az or­szágot, még mindig soványan, de még több bizakodással, hi­szen az arcát „fényes szellők” simogatták. Ez a második pa­nel. Jött azonban a megcsalat- :kozás e bizalomban. Átlag Lajos ekkor vezérek fényké­pe alatt menetelt, letagadta nyugati rokonait és lódenka- bátban járt. Ez a harmadik panel. Átlag Lajos addig-addig menetelt, míg egyszer csak bele nem menetelt egy tün­tetésbe, amely csúnya hőzön­gésben és lövöldözésben foly­tatódott. Átlag Lajos mégsem szaladt nyugati rokonaihoz a zűrzavarból. Ez a negyedik panel. Jól is tette, hogy nem sza­ladt el, mert most már autó­ja van, s olyan világban él, amelyben vannak még hibák, de aki igyekszik, annak ví- kendháza is lehet. Ez az ötö­dik panel. Ezzel a karikatúra-történe­lemmel szemben pedig ott áll a számunkra alig ismert va­lóság-történelem. Az emléke­zet mélyebb rétegeiben, a lát­ható emlékjelekben, a felej­teni nem tudó idegsejtekben, a . pillanatképeket rögzítő szépirodalomban és a ténye­ket előszámláló történeti ta­nulmányokban. Amelyeket ha megvallatunk, záporozzák ránk a tudást is önmagunk­ról, meg záporozzák ránk az öntudást, az önérzést is: mi­lyen példátlanul érdekes ese­ményeknek vagyunk kortár­sai. tehát cselekvő és szen­vedő részesei. De éppen, mert nyakig benne vagyunk, helyzetünket csak akkor érzékelhetjük tör­ténelemként, ha szüntelenül megvallatjuk. Ha most, ami­kor a történelem egyébként olyannyira divatba jött. — hogy egy ország lesi a készülékek előtt: mit tud a vetélkedő tévécsalád a Nap- kiraly Franciaországáról, — hogy regényes ősmexikói és reneszánsz történetekkel könyvsikereket lehet aratni, — hogy a mai írott drámák többsége is régmúlt korokat idéz a színpadra, — hogy Angliai Erzsébetet milliók csodálják meg a kép­ernyőn, — hogy a maja és azték kultúráról lázas vita folyik a sajtóban és országos felhívás biztatja az úttörőket, segít­senek felderíteni: vadkan va«” orgyilkos ölte-e meg Zrínyi Miklóst. Ha tehát éppen most nem felejt­jük el: a legfontosabb törté­nelem a miénk. Ez a jelenko­ri, amelyben nyakig benne vagyunk. Amelyet mindennél jobban ismernünk kell. Mert minden történése a bőrünkre megy. És mert ez az egyet­len olyan történelem, ame­lyen változtatni, javítani tu­dunk. Faragó Vilmos WJéy­zajlás ___________4. 1 944. május 5-én, szomba­ton Zsuzsika és Bálint Szat­márnémetiben az állomás mögötti park egyik lócáján üldögéltek, beszélgettek. Előttük virágágy tulipánnal, hátuk mögött nyírfa, háncsa televésve nevekkel, évszá- mokkaL Beírhatnák a nevü­ket és a mai nap dátumát ők is, de még észrevenné Bá­lintnak valamelyik tanítvá­nya: „Srácok, láttam tegnap Járó tanár urat egy csinos nővel, nyírfaháncsba vésték a nevüket. Nem hiszitek? Hazafelé menet megmuta­tom a fát. Ehol ni; Zs, és B.” Az, hogy most itt ülnek — Járó Bálint gimnáziumi ta­nár és Csák Albertné szüle­tett Érdy Zsuzsanna, a sza- mosházi református lelkész felesége —, a sors különös véletlenének következmé­nye. Bálint 1920. február 17-én született Szamosháza község­ben, Szatmárnémetitől tizen­nyolc kilométerre. Apja Járó László, számos- házi lakos, kerékgyártómes­ter. Anyja Penyigei Rozália, otthon dolgozik, és neveli a két lányt, Elvirát és Olgát. , Bálint a négy polgárit ma­gánúton végezte. Beregszá­szon tette le a vizsgát Nyé- ky Imre tanító úr inspiráló- ' sára: „László gazda, Róza asszony, ki menjen tanulni, ha még ez a gyerek se?” Jófejű, szorgalmas és igyekvő fiú volt, úgy ragadt a fejébe minden, mint lépre az apró modártoll. A tanító úr — mint tanfelügyelő — a szomszéd iskolák látogatá­sára mindig magával vitte Bálintot. Laszovics Gyuri bá­csi, a cseléd, befogott a ko­csiba, aztán mentek ők hár­man. Elől az öreg, hátul a tanító úr és Bálint. Azért vitte magával a fi­út, hogy legyen kivel beszél­getni az úton, és ha az isko­lában, ahova látogatni men­tek, nem tudott egy-egy gye­rek valamit, Bálintnak kel­lett megfelelni a kérdések­re. Szép napokat töltöttek együtt a tanító úrral. A polgári után Bálint kü­lönbözetit tett, és beiratko­zott a Szatmárnémeti Refor- máus Fiúgimnázium ötödik osztályába. A tanító úr to­vábbra is figyelemmel kísér­te az útját. Végzős gimna­zista volt, amikor megaján­dékozta néhány könyvvel. Bálintnak ezek a könyvek sok álmatlan éjszakát sze­reztek. A Puszták népe, a Vihar­sarok, az Alföld parasztsága, A legnagyobb magyar falu és a Futóhomok voltak az ajándékozott könyvek. Harminc pengős egyházi ösztöndíjjal 1938-ban beirat­kozott a debreceni egyetem­re. Első éve tanít Szatmá­ron, abban a gimnáziumban, amelyikben érettségizett. Zsuzska Érdy Józsefnek, a Vármegye Közjóléti Szö­vetkezet tisztviselőjének egyetlen gyereke. Négy évvel fiatalabb, mint Bálint. Tizennyolc éves ko­rában férjhez ment, egy év múlva gyereket szült. Zsuzska, vagyis akkor még Zsuzsi, tizennégy éves volt, amikor egy vasárnap dél­után Csákék hárman jöttek hozzájuk vendégségbe: Ber­ci, elsőéves teológus volt a harmadik. A következő szabad vasár­nap ők mentek látogatóba, és ez így történt hónapról hónapra. Amikor Zsuzska betöltötte a tizennyolcadik évet, Berci elvette feleségül. Akkor csókolta meg őt elő­ször, amikor a menyasszonya lett. És most itt ül a pádon, Bálint mellett. A park néptelen. Mosta­nában meggondolja minden­ki, hogy utazzon-e. Zsuzska is meggondolta. Az állomáson tegnap még tizenhat vágányra futhattak be a vonatok, reggel négy ép vágány volt, valószínű, hogy nemsokára egy se lesz, ezt mindenki sejti, Zsuzska is ezért választotta a mai na­pot. A férjének azt mondta: — Tegnap bombázták Szatmári; meg kellene néz­nem, vajon anyáéknak nem lett-e bajuk. Szombaton és vasárnap nem bombáznak soha, az ün­nepeket kihagyják az ango­lok is, az oroszok is. Az an­golok vasárnap nem érnek rá bombázni, templomba mennek, de mit csinálnak az oroszok? Bálint ritkán megy haza — templomba nem jár —, sokáig azt se tudta, hogy ki a szamosházi pap. Zsuzska Szamosházára ment férjhez. A férj szülei szatmáriak — most is itt laknak a városban. Csak az hiányzik, hogy meglássa őket valaki... Kiszámították, hány per­cet maradhatnak még itt; Zsuzska az anyjának azt fogja mondani: a második vonattal jött. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom