Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-13 / 190. szám
1977. augusztus 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HOGY TÖBB LEGYEM... A hagyma holnapja Ahhoz, hogy ételeink megkapják magyaros ízüket, s, hogy az export kötelezettségeinknek is eleget tehessünk, évente mintegy 12 ezer vagon hagymára van szükség. A piacokról, üzletekből 6 ezer vagonnyi vándorol a háztartásokba, 3 ezer vagonnal adunk el külföldre, s 3 ezer vagon szárítmány és egyéb konzervgyári készítmény kerülhet a fogyasztók asztalára. Már amikor kerülhet, ugyanis az előbb említett meny- nyiségeket hol itt, hol ott csonkítani kell, mivel a mezőgazdasági üzemekben nem terem ennyi. A tagság vállalta Érdemes tízéves bakugrásokkal végigvezetni a hagymatermesztés múltját. Az 1950-ben 5600 katasztrális holdról felszedett holdanként 58 mázsás átlagtermést 1960- ban 12 700 katasztrális holdon 54 mázsás átlaghozam követte. Az 1970-es esztendőt, a maga 22 ezer katasztrális holdjáról átlagosan holdanként 73 mázsájával, tulajdonképpen rekordnak számít, de utána nem sokáig váratott magára a mélypont se, amikor hagymához jutni csaknem olyan művészet volt, mint manapság dióbelet venni. Ebben az időben ismerte fel néhány Szolnok megyei termelőszövetkezet nem kevés üzleti szellemmel megáldott szakembere, hogy érdemes ezzel a növénnyel foglalkozni. A rákóczifalvi Egyesült Rákóczi Tsz például, a Kertészeti Kutatóintézettel ■ karöltve, 1969-ben még csak néhány hektáron vetette el a hagymamagot, 1972-ben viszont már több mint 150 hektárról 350 mázsás termést takarított be. Tavaly 200 hektár átlagában 380 mázsás hozamot értek el, s az idén 280 hektárról 900—1000 vagon hagymát akarnak begyűjteni. A felsorolásból kimaradt az 1975-ös esztendő, nem véletlenül. Ugyanis ebben az évben csak az országos átlagnak megfelelő: 135 mázsás hozammal zártak — s ebben a gazdaságban ez volt a mélypont. Az üzem szakemberei azonban úgy érezték, hogy a kisiklás ellenére se mondhatnak le a legalább 20 millió forintos árbevételről, és a közgyűlés elé vitték az ügyet, ahol az 1200 tag közül egyetlen egy szavazott a részesművelés ellen. Az idén már mindenki önként jelentkezett, hiszen az egy családra jutó, átlagosan 3000 négyzetméter után 12 ezer forintot lehetett elkönyvelni az otthoni bevételek közé. A tábla kijelölése, a talajmunka, a tápanyag visszapótlás, a vetés, a repülőgépes vegyszerezés, lombtrágyázás a közös gazdaság dolga volt, a tagok a kapálással, valamint ősszel a felszedéssel, válogatással, csomagolással törődtek. Nem maradt el az öntözés se, hiszen a hagyma 5—600 milliméter csapadék nélkül nem ad jó termést. Az idén eddig ötször járták végig a táblákat a berendezések és 200 milliméter mesterséges esőt juttattak a növénynek. Nem aranybánya Ha a rákóczifalvi Egyesült Rákóczi Tsz az ezer vagon hagyma után 30 millió forint árbevételre számít, akkor nem járhat rosszul a jászla- dányi Egyetértés Tsz se, ahol 110 hektárról több mint 400 vagon hagymát akarnak értékesíteni. Ebben az üzemben a rákóczifalvi gazdasághoz képest egyéves késéssel kezdődött a magról vetett hagyma termesztése, de a határozottan felfelé ívelő tendencia itt is a hagyományteremtőket igazolta. A részesművelés és a jövedelmezőség a Rákóczi Tsz-éhez hasonlóan alakul. Ez utóbbinál érdemes megállni néhány pillanatra, mert az eddigiek alapján esetleg arra a következtetésre juthat valaki, hogy aki hagymát vet tavasz- szal, az ősszel aranyrögöket talál a mag helyén. Az igazság viszont az, hogy a magas költségek miatt a 20 százalékos nyereség már jónak számít, s ez is csak az országos átlagnál két-háromszorta nagyobb hozamnál érhető el. A jövő itt is a gépeké Mindezzel együtt a jászla- dányi termelőszövetkezet jövőre már 150—160 hektáron akar hagymát termeszteni, s a termőterület növelése mellett döntött a harmadik legtöbbet termelő, a zagyvaré- kasi Béke Tsz is. Náluk az idén a jég megsanyargatta a növényt, de a hektáronkénti 300 mázsás termésre még így is számíthatnak. A Béke Tsz-ben a tagság nem részesként, hanem munkadíjért kapálja, szedi fel és csomagolja a hagymát, de a pénzüket ők is ugvanúgv megtalálják benne, mint az előző két szövetkezet tagjai. A mintegy 210 vagonnyi áru 6,5 milliót hoz a gazdaságnak, s így a jövő évi elképzelés, a 100 hektár teljesen indokolt. Egyet azonban valamennyi üzemnek tudomásul kell vennie: lassan elérkeznek a kézi ápolású, betakarítású termesztés felső határához. A gazdaságok számítanak is erre, úgvhogv a kemizálás, a gépesítés fokozott fejlesztésével akarják kiküszöbölni a részesművelést. S mivel érdekeik találkoznak, már létre is hoztak egy egyszerű társulást, amelynek egyelőre csak a termelés növelésében van szerepe, de a későbbiekben a közös tárolás, feldolgozás és az önálló értékesítés a cél. B. A. Aratás Után Az Állami Biztosító gyorsmérlege Cukorrépábál ló terméskilátások Az esőzések nyomán szépen fejlődik a cukorrépa, az elmúlt év azonos időszakához képest erőteljesebb növények egészséges, szép lombozatot „neveltek” s a mezőgazdasági nagyüzemekben az augusztusi határszemlék eredményét az ag- ronómusok biztatónak tartják. Az idei szezonban eredetileg 130 ezer hektárra terveztek cukorrépát a gazdaságok, a kijelölt termőterületen el is vetették a magokat, azonban nem sokkal azután a belvizek és a kedvezőtlen időjárás miatt sokfelé ki kellett szántani az elpusztult növényeket. így njindent egybevetve — a legújabb összesítések szerint — 120 ezer hektáron nevelődik a cukorgyári alapanyag. Idén 800 mezőgazdasági üzemben termesztenek cukorrépát. Megfigyelhető, hogy a gazdaságok mindinkább közel kerülnek a cukorgyárakhoz, miután ezzel csökkenteni lehet a szállítási költségeket és lehetővé válik a répa optimális időben való átvétele. Az ország 11 cukorgyárában megkezdték a műszaki előkészületeket a szeptember elején kezdődő cukorrépafeldolgozási szezonra. A tavalyinál több nagy teljesítményű gépet alkalmaznak majd az átvételnél, ezzel folyamatosabbá teszik a cukorrépa fogadását. Utolsó szakaszba érkeztek a műszaki karbantartó munkálatok a répafeldolgozó gyári részlegekben, a mérnökök szerint zavartalan lesz az üzemek indítása, a termelők az előzetes megállapodások alapján folyamatosan küldhetik majd az alapanyagot. Az Állami Biztosító az aratás befejeztével gyorsmérleget készített a mezőgazdasági nagyüzemeket ért növénykárokról. Ismét bebizonyosodott, hogy a mezőgazdaság egyik legveszélyesebb ellenesége a jég. Az idei jégverésre jellemző, hogy nem egy-egy kisebb terület kultúráit károsították, hanem nagy kiterjedésű zivatarfrontok alakultak ki, amelyek nyomán egyidőben több megyére kiterjedő területen keletkeztek károk. A 310 ezer hektárt) meghaladó jég vérit területből, 170 ezer hektáron, köztük .több gazdaság Valamennyi tábláján pusztított a jég. Ez négyszerese a múlt év azonos időszakában károsodott gabonaféléknek, s több volt az érEzer tonna szállal több A nyergesújfalui Magyar Viscosagyárban tegnapra befejezték a garanciális próbáit annak a gépsornak, amellyel évi ezer tonna polipropilén szálat gyártanak majd. Még egy ilyen teljesítményű gépsort állítanak munkába. Most a vállalat három dolgozójának, dr. Géléi Frigyes igazgató-helyettesnek, Druzs- baczky Gábor főosztályvezetőnek és dr. Meiszel László kutatómérnöknek a találmányával új hűtési eljárással, az úgynevezett rövidített szálgyártási technológiára térnek át. Ez teszi lehetővé, hogy több mint háromszoro- sáía növeljék a termelésit. tékesebb jégvert terület. Az ezekre kifizetett kártérítés mintegy nyolcszorosa a tavalyinak. A jég mellett a víz okozta a legnagyobb kárt a gabonában. Más-más mértékben ugyan, de valamennyi megyéből jelentettek károkat. Legsúlyosabban Békés, Borsod, Csongrád és Szolnok megye gazdaságai károsodtak. Közel ötször akkora területen állapítottak meg vízkárt a biztosító szakemberei, mint tavaly. A júliusi esőzések következtében az ország északi, északkeleti részén újabb művelt területek kerültek víz alá. A víz- és jégkárokra a biztosító eddig összességében háromszor annyi kártérítést fizetett ki, mint 1976-ban. Harmadik Duna-híd Újvidéken Újvidéken gyors ütemben haladnak a harmadik Duna- híd építési munkálatai. Már elkészült 200 méter hídfeljáró, az újvidéki oldalon készek a tartóoszlopok, s a folyó közepe táján a harmadik pillért betonozzák. Mintegy 120 méter hosszan elhelyezték a vilany- és egyéb huzalokat. A híd acélszerkezetét — mint ismeretes — a Ganz MÁVAG készíti. Az új hidat — a tervek szerint — 1980-ban adják át. II25 éves szövetkezet Tótkomlósiak árubemutatója Budapesten Első fővárosi árubemutatóját tegnap a VI. kerület Lenin körút 84. szám alatti népművészeti boltban nyitotta meg az idén 25 esztendős Tótkomlósi Háziipari Szövetkezet. Az alföldi, pontosabban a békési hagyományokat felélesztő és ápoló szövetkezet sajtótájékoztatóján elmondották, hogy egyebek mellett Svájcba, Nyugat-Né- metországba, Hollandiába, Belgiumba és Franciaországba 'szállítanak a HUNGA- ROCOOP külkereskedelmi vállalat közreműködésével, évente mintegy 20 ezer hímzett, illetve szőtt női blúzt, továbbá sok szép asztalneműt és egyéb szőttes árút. A szocialista ■ partnerek közül a legnagyobb megrendelőként tartják számon a Szovjetuniót, oda főként gyermekruhákat szállítanak. ÉGHETI JEGYZETÜNK Egy ember, több ember Fiatal mérnök, még csak három éve dolgozik a vállalatnál, de már négy elfogadott, bevezetett (s nem mellékes: díjazott) újítással büszkélkedhet. Meséli: miközben tervezgette őket rájött, kevés a gépészdiploma. Egyiknél hetekig kellett forgatnia az elektrotechnikai készülékekről ..szóló könyveket, míg végül rátalált a legjobb vezérlési megoldásra. A gazdaságossági számításokkal (az újítások többségéhez ez is kell) már nem tudott megbirkózni.. Ekkor határozta el: jelentkezik közgazdász szakmérnökire. Rohant a főnökhöz, s jött a hideg zuhany. „Nekem egy diplomám van, mégis megélek belőle már 18 éve.” Az érv kemény, a bizonyíték maga a főnök, teljes valóságban. Barátunk elmakog még néhány dehátot, és belátja, munkaköri kötelességének teljesítéséhez a gépész oklevél éppen elegendő. Az újítások? Az a bizonyos plusz? Majd lesz azzal is valami... A fiatal mérnök esete nem egyedi, szép számmal akadnak olyanok, akik szeptemberben hasonló okok miatt nem kezdik el tanulmányaikat. A főnök sincs egyedül — szemlélete ezért bosszantó. Ma már a legspeciálisabb szakmai problémák megoldásához sem elegendő legtöbbször egy szakember. Kell olyan, aki járatos a gépészet területén, kell olyan, aki az elektromos berendezések csínját-bínját ismeri, kell aki a gazdasági számításokét. Megosztani a feladatokat, a vállalatoknál, teamek (szakmai csoportok) alakulnak. Hogy a csoport létszáma mennyi, s ott ki, mit tud, az viszont cseppet sem mindegy. A fiatal mérnöknek, a’ főnöknek, a vállalatnak, de még a népgazdaságnak sem. H. J. Nyolc órán át, 45 fokos melegben Odakint 30 fokot mutat a hőmérő, bent a főzőüstök mellett van 45 is. A nyári hónapok alaposan próbára teszik a vendéglátásban. különösen az üzemi konyhákon dolgozókat. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat szolnoki Tallinn Nemzeti éttermének konyháján naponta — nyolc órán át 45—48 fokos hőségben — kétezernél több személyre süt-főz a tizenöt tagú Tallinn brigád. Az étterem és a hozzá tartozó Expressz étkező étlapján mindennap hathétféle levesből, 15 készételből, tucatnyi frissensültből és négy-öt- fajta kelttésztából, illetve cukrászsüteményből válogathatnak a vendégek. Innen szállítják a rákóczifalvai Rákóczi Tsz-be kétszáz mező- gazdasági dolgozónak is az ebédet A főzőüstben forr a finom csontleves A ropogós sültcsirke a diétás előfizetőknek készül Félszáz előfizető, főleg nyugdíjasok hazaviszik a napi menüt Akad dolga a cukrásznak is, amikor fánkot kap „másodiknak" a 600 előfizető (Kép és szöveg: T. F.)
