Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-13 / 190. szám

XXVIII. évi. 190. $z., 1977. augusztus 13., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Játék a műhelyben A statisztika szűkszavú, nem értékel. Tényeket, adato­kat közöl, most például arról, hogy az esztendő első felében — az elmúlt év azonos időszakához képest — ijesztő mér­tékben emelkedett a halállal végződött üzemi balesetek szá­ma. Némi vigasz, hogy ugyanebben az időszakban az álta­lános baleseti helyzet valamelyest javult, annak ellenére, hogy a bányászat, valamint a szállítás- és hírközlés ez eset­ben is rosszabb statisztikai mutatókat könyvelhet el, mint tavaly. A balesetek oka rendkívül sokrétű. Ha egyáltalán kide- ríthetők az igazi, a valóságos okok. Sokaknak ugyanis nem érdekük egy-egy baleset körülményeinek pontos felderítése, így aztán a baleseti jegyzőkönyvek gyakran — tisztesség ne essék — hemzsegnek a tények tudatos elferdítésétől. A kár­vallott — nemcsak fizikai, de jogi értelemben is — legtöbb­ször a sérült; se szeri se száma azoknak a lehetőségeknek, amelyek révén viszonylag könnyűszerrel bebizonyítható, hogy a baleset oka a személyes felelőtlenség volt. Ezzel az ügy rendszerint ad akta kerül, a sérült vagy meggyógyul, vagy nem, a lényeg, hogy marad a prémium, és természe­tesen maradnak azok az áldatlan munkakörülmények is, amelyek között — és amelyek miatt — a baleset bekö- vetkezettt. S e munkakörülményekről szólva nemcsak az elavult, öreg, balesetveszélyes gépekkel felszerelt, agyonzsúfolt mun­kahelyekre kell gondolnunk, nemcsak az áttekinthetetlen összevisszaságban „talicskázott” és szétdobált anyagokra, szerelvényekre, félkésztermékekre, mert a legkorszerűbb munkahelyeken is bekövetkezhetnek súlyos balesetek. Pél­dául akkor, ha a csodálatosan korszerű munkahelyen órá­kon, vagy napokon át nincs elvégezni való munka, s ez eset­ben mit tesznek a munkások, főleg a fiatalabbak? Szóra­koznak, hogy ne mondjam játszadoznak —. veszélyesen, sokszor életveszélyesen. Jól emlékszem arra a híradásra, amely beszámolt egy józan ésszel csak nehezen fölfogható balesetről: a műhely­ben napok óta lógatták a lábukat a munkások, mígnem az egyiküknek eszébe jutott, hogy benzinben kimossa a mun­karuháját. A nem mindennapi jelenetet általános heccelő- dés kísérte, hogy a hecc nagyobb legyen, merő tréfálkozás­ból égő gyufát hajítottak a benzines edény mellé. A követ­kezményeket nem részletezem . . . Egy másik munkahelyen U-szögeket lődöztek azzal a kezdetleges, gyermekkorunkból jól ismert gumicsuzlival egymásra addig, amíg ez a „kis játék” az egyik fiatalember fél szemébe nem került. Lehetne indulatosan azon töprengeni, hogy vajon nor­málisnak, épeszűnek tarthatók-e az ilyen emberek? Akik égő gyufát dobnak a benzinnel telt lavór felé, akik verseny- pályaként kezelik a gyári utakat és Fittipaldit játszanak a teherszállító targoncákkal, vagy akik szögekkel csuzliznak? Ugyanígy lehetne azonban azon is meditálni — és gyaní­tom, ezt már kevesebben teszik —, hogy ugyan miféle mun­kahely az, ahol ilyesmiket lehet csinálni. Nem „stikában”, nem észrevétlenül, hanem mások, az érettebbek, netán a művezető, vagy a csoportvezető szemeláttárá, tudtával és hallgatólagos belegyezésével. A munkahelyen, munkaidőben idétlen játékokkal szó- rakozók felelőssége semmivel sem menthető. Ha e játszado­zások balesettel végződnek, akkor ezt a felelősséget villám­gyorsan és egyértelműen meg is állapítják, a szankciókat pedig ennek megfelelően szabják meg. Mindennek ótt a nyoma a baleseti jegyzőkönyvekben, rosszabb esetben a rendőrségi vizsgálatok eredményeit rögzítő papírokon. Egyet­len esetre sem emlékezem, amikor ezek a vizsgálatok kissé mélyebbre is ástak volna, amikor arra is kíváncsiak lettek volna a vizsgálódók, hogy ki miatt kínlódott a fél műhely már órák óta halálos unalomban; másképpen fogalmazva: az emberi felelőtlenségen és ostobaságon kívül, végülis mi idézte' elő a gyakran tragikusan végződő munkahelyi játsza­dozást. A valóságos okok felderítéséhez ez is hozzátartozna és — ki tudja — a megbízhatóbb helyzetelemzés esetleg hasznosítható következtetésekkel is együttjárna. — V — Púja Frigyes a szonginói biokombinátban Púja Frigyes külügymi­niszter, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik a Mongol Népköztársaságban, tegnap délelőtti felkereste az Ulánbátortól mintegy 25 ki­lométerre, magyar közremű­ködéssel épült szonginói bor­kombinátot. Púja Frigyes, akit elkísért Szonginóba mongol kollégája, M. Dügerszüren is, találko­zott a biokombinátban az in­tézet mongol és magyar ve­zetőivel, megtekintette a la­boratóriumokat. Szonginó után a magyar kormány külügyminisztere az ulánbátori Forradalmi Mú­zeumban tett látogatást, majd a kora délutáni órákban Dél- Gobi megyébe, országjáró körútra indult. Púja Frigyes külügymi­niszter mongóliai látogatását követően a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságba utazik. Külügyminiszterünket kollégája, Ho Dam minisz­terelnök-helyettes, külügymi­niszter hívta meg hivatalos, baráti látogatásra. Iff a régi Helyén Sertéstelep-rekonstrukciá a kenderes! November 7. Tsz-ben Jelentős beruházásra kerül sor a kenderesi November 7. Termelőszövetkezetben az el­következő két évben. A mos­tani hagyományos, 600 férő­helyes sertéshizlaló helyett 1979-re elkészül az új 400 ko- cás hat-hétezer hízót kibo­csátó ISV rendszerű telep. Csaknem húsz évvel ez­előtt építették a ma még meglévő sertéshizlalöt. Haj­danán 250 kocával népesítet­ték be az istállóikat, és ugyanennyit tartanak ma is. Közben az idő eljárt fölöt­tük, s a telep teljesen elhasz­nálódott, a változás viszont mindeddig váratott magára. Baranyi Mihály főállatte­nyésztő szerint a tsz most van abban a helyzetben, hogy szakítani tudjon a hagyomá­nyossal, ami ebben az eset­ben az elavultat is jelentet­te. Az 1974-es egyesülés óta megteremtették az új, ipar- szeru sertéstartás anyagi fel­tételeit. Az ISV külön rekon­strukciós tervet készített a termelőszövetkezetnek. A te­lep 8 millió forintba kerül, a költségek felét a gazdaság saját erejéből fedezi. A re­konstrukciót két év alatt fe­jezik be. Az építéssel egyidő- ben megkezdik a telep folya­matos benépesítését, vala­mint a hízottsertés-előállítást, és 1979. végére már teljes ka­pacitással termelnek: a je­lenlegi létszám háromszorosát adják át a feldolgozóknak. Jelentősen javulnak majd az ágazat eredményei is. Ma 20 százalékos az elhullás, de ezen kívül még kényszervá­gással is számolniuk kell. Az elhasználódott telepen, se a munkaszervezés, se az állat­egészségügyi helyzet nem éri el az elfogadnató szintet. Ed­dig ez az ágazat a termelő- szövetkezet árbevételének a 9 százalékát adta: évente 6— 7 millió forintot. A rekon­strukció ezen a téren is há­romszoros növekedést bizto­sít, így a telep a teljes bené­pesítéstől számított tíz éven belül megtérül. A higiéniai körülmények javításával az elhullást jelentősen csökken­teni fogják, például a mala­coknál egy-két százalékos pusztulással számolnak. A fertőzés miatt fajtaváltásra is gondolni kellett. A jelenlegi magyar fehér hússertés he­lyett Tetra fajtát tnyészte- nek. A takarmányozás saját gazdasági abrakon alapszik. A GMV-től koncentrátumot vásárolnak, és keverőüze­mükben állítanak elő sertés­tápot. A telepnek 1979-re lesz külön állatorvosa, de ma még nagyobb gondnak látszik az, hogy telepvezetői munkakör­be nincs megfelelő felsőfokú végzettségű jelentkező. A. L. Hetven ember munkáját helyettesíti ez a gép, amelyet az elmúlt hónapokban állítottak munkába a jászberényi Hűtő­gépgyárban. Jelenleg a Szovjetunióba szállítandó olajhűtők­höz készítenek vele lamellákat. A gép pontosan méretre vág­ja az alkatrészeket, elkészíti hozzájuk a távtartógyűrűket, s megszámolja a legyártott hűtőelemeket. Jó minőségben, határidő előtt az építési költségeket Versenyben a szocialista brigádok Az építő- és építőanyag­ipari vállalatok, üzemek dol­gozói, szocialista brigádjai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett felajánlásaik­nak megfelelően a munka- szervezés, a termelés-éssze­rűsítés, az anyag- és az ener­giamegtakarítás újabb lehe­tőségeinek feltárásával és hasznosításával, a minőségi követelmények betartásával csökkentik az építési költsé­geket, javítják vállalataik gazdálkodását. Az Észak-Dunántúli Köz­mű és Mélyépítő Vállalat dol­gozói a jubileumi versenyfel­ajánlásban vállalt egy he­lyett, öt és fél százalékkal csökkentették termelési költ­ségeiket az első félévben. A 21-es számú Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói is megtetézték megtakarítási felajánlásaik időarányos ré­szét. A vállalat ácsüzemének és anyaggazdálkodási osztá-- lyának dolgozói szocialista együttműködésben, egymil­lió forint értékű import fe­nyőfűrészáru megtakarítását vállalták. így az év első hat hónapjában másfél millió forint értékű eredményt ér­tek el. A Földmérő és Talajvizs­gáló Vállalat Műszaki Hala­dás brigádja a pestlőrinci lakótelep épületeinek alapo­zását tervezte meg újszerű, gazdaságos megoldásokkal, s így 22 millió forint építési költség megtakarításának műszaki feltételeit teremtet­te meg. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat 222 szo­cialista brigádja vállalásai­nak teljesítésével jelentősen elősegítette, hogy az eszten­dő első felében 529 lakást adtak át. Az év első hat hó­napjában Martfűn a növény­olajgyár Karcagon pedig a Phylaxia gyárának építésé­nél jelentősen nőtt a mun­kaidő kihasználtsága. Meg­haladva az országos értéket, elérte a 90 százalékot. A mi­nőségi követelmények telje­sítésével határidő előtt átad­ták a martfűi silót. Kezük munkája nyomán ugyancsak határidő előtt elkészült a Tóth Ferenc utcában a fel­robbant ház helyén az új la­kóépület. A szolnoki Építési -Szere­lőipari Vállalatnál nemrég értékelték a murikaversenyt, s megállapították, a 68 szo­cialista brigád eleget tett a vállalt kötelezettségeknek. Az ÉPSZER 119,1 Százalékra teljesítette féléves tervét, az árbevétele ezidőszakban 3,4 százalékkal haladta meg a tervezett értéket. Jó ütem­ben építik a tiszaföldvári óvodát és a karcagi szociális otthont, s nincsenek lemara­dások a berekfürdői üveg­gyár rekontsrukciójánal sem. Eredményként könyve­lik el, hogy az év első felé­ben csökkenthették a hiány­pótlásokat. Húsz, «gyenként 25 köbméteres hidrohengert gyártottak az idén a Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi gyáregységében. A víztartályokat termelőszövetkezetek, állami gazdaságok ren­NAGYKÖVETEK FOGADÁSA Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Aczél György miniszterelnök-helyettes és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Garamvölgyi Józsefet, a Magyar Népköz- társaság Varsóba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét és Jakus Jenöt, hazánk Havannába akkredi­tált rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét. ÓVÁRI MIKLÓS FOGADTA LUCA PAVOLINIT Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap fogadta Luca Pavoli- nit, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága Tit­kárságának tagját, aki sza­badságának egy részét ha­zánkban tölti. GUINEÁI IFJÚSÁGI VEZETŐK BUDAPESTEN Magyarországon tartózko­dik a Guineái Afrikai De­mokratikus Forradalmi Ifjú­sága (JRDA) kéttagú küldött­sége Ousmane Kábának, a szervezet főtitkárának veze­tésével. A delegációt tegnap fogadta dr. Maróthy László, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ KB első titkára. A CGIL FŐTITKÁRÁNAK LÁTOGATÁSA Luciano Lama, az Olasz Általános Szakszervezeti Szö­vetség — CGIL — főtitkára, tegnap délelőtt találkozott Gáspár Sándorral, a SZOT főtitkárával. A szívélyes, ba­ráti légkörben lezajlott talál­kozón a két ország szakszer­vezeteinek kapcsolatairól volt szó. Luciano Lama tegnap el­utazott Budapestről. HALÁLOS BALESET SZOLNOKON Tegnap délután Szolnokon, a Karinthy Frigyes és a Gor­kij út kereszteződésénél Tóth István Miklós 26 éves gépko­csivezető a KÖT1VÍZ1G mik- robuszának vezetője — nem vette figyelembe az előtte megálló, és balra kanyarodni készülő személygépkocsit. Hogy elkerülje az ütközési, áttért az út menetirány sze­rinti bal oldalára, emiatt ösz- szeütközött a szabályosan közlekedő, Balogh Imre által vezetett Z1^ típusú tehergép­kocsival. A baleset következtében Hegedűs László 35 éves vil­lanyszerelő, tószegi lakos, a mikrobusz utasa a kórházba szállítás után belehalt sérü­léseibe. Tóth István nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, a két gépkocsiban mintegy 70 ezer forintnyi anyagi kár keletkezett. EGY MONDATBAN — Tegnap a Somogy me­gyei Siófoki Állami Gazda­ságban országos kertészeti öntözési bemutató tartottak mintegy háromszáz szakem­ber részvételével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom