Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-03 / 181. szám

Ara: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. évf. 181. sí, 1977. augusitus 3, sierda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vizet az ipartól Borbély Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára részt vett a megyei párt-végrebajtébizottság ülésén Hazánkban az ipar által felhasznált víz, de általában vízkészleteink, (gyakorlati­lag a folyóink, mert ezeken kívül, számottevő más for­rás alig akad) túlnyomó ré­sze, 90—95 százaléka „im­port”, hiszen külföldön ered­nek. S bizony mi, általában pazarló módon bánunk ezzel az értékes import anyaggal is. Pazarlóan azért, mert csak egyetlen egyszer merí­tünk belőle, s azután enged­jük kifolyni az országból, ahelyett, hogy megforgat­nánk, újra és újra, minden cseppet, s csak azután ad­nánk túl rajta. A vizek jobb hatásfokú kihasználásának csak az egyik lehetséges változata az, amiről például legutóbb, az országgyűlésen is szó volt, nevezetesen, hogy a közeli jövőben megépül majd a gabcsikovó—nagymarosi vízlépcső. Tehát, hogy villa­mos energiát termeltetünk majd a Dunával, miként a Tiszát is már korábban be­fogták erre a szakemberek, az Alföld öntözését is szol­gálva egyúttal. Ez — duz­zasztani a folyókat, vízlép­csőket emelni — csak az egyik lehetőség a vizek ha­tékonyabb felhasználásá­hoz. A másik, az újabb, korsze­rűbb az, ha a gyáriparban és az erőművekben is átáll- nak a vízforgató, vízvissza­nyerő módszerekre, a folyók állandó ,.,meregetése”, szi­polyozása helyett. Tehát, ha az úgynevezett vízforgató, visszanyerő technika széles körben elterjed. E technika alkalmazásá­ban nagy lehetőségek rejle­nek. Nemrégiben például a Borsodi Vegyikombinát — mert Borsodban már nem volt több víz a Sajóban, Bodvában, amit az új PVC üzemhez felhasználhattak volna — vízforgatómű épí­tését határozták el. Ezzel a kombinát friss víz igénye a korábbi évek szükségletei­hez képest is jelentősen csökken. A BVK, ha nem határozza el az új technika alkalmazását, több mint 200 ezer köbméter napi víz­igénnyel állt volna a vízben szegény Borsod közepén. Vízvisszanyerő művek napi 85 ezer köbméter friss víz­zel boldogul. Tegnap Szolnokra látogatott Bor­bély Sándor elvtárs, a párt Központi Bi­zottságának titkára, akit elkísért Ba­ranyai Tibor elvtárs, a Központi Bizott­ság osztályvezető-helyettese és Merb- ler Károly elvtárs, a Központi Bizott­ság munkatársa. A párt Központi Bizottságának tit­kárát megérkezése után fogadta And- rikó Miklós elvtárs, a megyei pártbi­zottság első titkára. A program szerint a megyei párt­végrehajtóbizottság ülésén Andrikó Miklós elvtárs szóbeli jelentést adott a megyei pártbizottság munkájáról, a párt XI. kongresszusa határozatainak időarányos teljesítéséről. A végrehajtó bizottsági ülés vitájá­ban felszólalt Borbély Sándor elvtárs. A Központi Bizottság titkárának megyei programja ma folytatódik. Nyolc és fél millió forint korszerűsítésre Szerelik a gépsort A tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben összesen nyolc és fél millió forintot fordítottak a paradicsomtermesztés és -fel­dolgozás gépesítésére. A szö­vetkezet 70 hektárnyi para­dicsomültetvényének termé­sét ebben az évben már új gépsoron dolgozzák fel, amely előreláthatólag au­gusztus 20-a táján kezd mun­kába. A gép a termést hely­ben, szedés után szinte azon­nal feldolgozza. A magyar gyártmányú lésor előnyei: tökéletesen friss, tápanyagok­ban gazdag paradicsomlé ér­kezik az üzembe, a törődés, a romlás lehetősége ezáltal úgyszólván kiküszöbölődik. FEJLŐDŐ SZOLGÁLTATÁS, KIELÉGÍTETLEN IGÉNYEK 3. oldal A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL JOGSZABÁLY SZERINT 4. oldal A TÉVÉ KÉPERNYŐJE ELŐTT Jegyzetek a televízió elmúlt heti műsorairól HORTOBÁGY 1977 Riportsorozatunk harmadik részének címe: Birkák, irány a nagyvilág 5. oldal SPORT 7. oldal Szerelik a paradicsomlé-sort Brezsnyev—Gierek találkozó a Krímben (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Belátható, mennyire nem mindegy, ha ugyanazt a köb­méter vizet egy gyár egy­szer vagy tízszer használja fel, mielőtt visszaengedi a folyókba. S most jön a java! Ha tízszer használja ugyan­azt a köbmétert, akkor tíz­szer kevesebbet enged vissza a folyóba, tízszer kisebb lesz a szennyezett „víztermelése” (hiszen az élővizek tisztasá­ga szempontjából csak a gyárból kilépő szennyezett víz számít ártalomnak), ha tízszer kevesebbet szennyez a gyár, akkor kisebb kapa­citású szennyvíztisztító mű is elég lesz a vállalatnak ah­hoz, hogy ne ártson az or­szágnak — s ez tízszerte ol­csóbb. A vízforgató művek építése viszont általában 50 —150 százalékkal már eleve olcsóbb, mint a szennyvíz- tisztítóké. Az ország friss víz készle­te évi 7—7,5 milliárd köb­méter, az ipar szükséglete 10 év múlva, ha a mai fej­lődési tempót számítjuk 9— 10 milliárd köbméter lesz. Másszóval: 10 év múlva az ipar annyi vizet igényel majd, amennyi be sem fo­lyik az országba, s akkor hol van még a mezőgazdaság és a lakosság. Erre már most érdemes és kell is gondolni. G. F, HAZÁNKBA LÁTOGATTAK AZ OLASZ VÖRÖSKERESZT VEZETŐI A Magyar Vöröskereszt meghívására négynapos láto­gatásra hazánkba érkezett dr. Angelo Savini-Nicci, az Olasz Vöröskereszt elnöke, és dr. Luciana Corvini, a szervezet külügyi osztályvezetője. Teg­nap Hantos János főtitkár tájékoztatta a vendégeket a Magyar Vöröskereszt tevé­kenységéről. A továbbiakban megbeszéléseket folytatnak a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi vöröskereszt moz­galom aktuális kérdéseiről. VIHARKÁROK HEVES MEGYÉBEN Heves megyében az utóbbi két napon több gazdaságban károkat okozott a jégeső. Az Állami Biztosító Heves me­gyei Igazgatóságához beérke­zett jelentések szerint több mint kétezer hektáron kelet­kezett elemi kár a szőlőültet­vényekben a zöldségfélékben és egyéb növényfélékben. A kárszakértők a bejelentések sorrendjében ma megkezdik a károk felmérését. NEMZETKÖZI VONÓSZENEI TABOR Tegnap Nyírbátorban, a városi tanács dísztermében tartott ünnepséggel és hang­versennyel megnyílt a ha­zánkban első alkalommal megrendezett nemzetközi if­júsági vonószenei tábor. Szovjet, csehszlovák, ro­mán és lengyel fiatalokon kívül több mint ötven hazai zeneművészeti főiskolás és if­jú zenetanár vesz részt a tá­bor munkájában, amelynek elsődleges célja a zenei ‘okta­tási intézményekben kissé háttérbe szoruló hangszerek — a gordon, a brácsa és a gordonka — újbóli felfedez­tetése, a vonószenészek szak­mai továbbképzése. MAGYAR-KOREAI BARÁTSÁGI GYŰLÉS Tegnap magyar—koreai barátsági gyűlést rendeztek Debrecenben, a dohánygyár­ban. A gyűlésen Kim Ze Szűk, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság budapes­ti nagykövete ünnepi beszéd­ben méltatta a két nép ba­rátságát, testvéri együttmű­ködését. A 111. SZÜLETÉSNAP özvegy Strechó Boldizsár- né 111. születésnapját ünne­pelték tegnap Pásztón. Ez idő szerint ő az ország leg- idősebfcr állampolgára. Nyolc­van éves lányával él pásztói házában, de összesen hatvan­négy élő leszármazottja — gyermeke, unokája, déduno­kája és ükunokája van. A szellemileg friss, kitűnő lá­tásnak és hallásnak örvendő idős asszony — akit születés­napja alkalmából megaján­dékoztak a nagyközség veze­tői, s az úttörők virággal köszöntötték — vendégeit há­za tornácán ülve fogadta, Félévi tervét egymillió forinttal túlteljesitve 16,5 millió forint értékben gyártott az idén betonkeverőket, szerszámszekrényeket, raktári fém tárolódobozokat, és NDK megrendelésre mezőgaz­dasági gépekhez való védődobozokat a kisújszállási Vas-, Fa-, Építőipari Szövetkezet vasipari részlege. A részleg forgácsoló műhelyében készült felvételünk: Tóth László esztergályos a Köny- nyűipari Szerelő Vállalat által rendelt félezer nagy nyomású csőhálózati szeleptest alkatrészeit készíti Kiadás ebéd az aratóknak Üzemi konyhák a tsz-ekben Megszoktuk már, hogy a mezőgazdasági nagyüze­mek fejlesztési tervében a gépesítéssel, a termesztési technológiák korszerűsíté­sével együtt fontos helyen szerepel a dolgozók szo­ciális ellátásának javítása. Mosdók, fürdők, öltözők építésével, a kulturális igé­nyeket kielégítő létesítmé­nyekkel teremtenek kedve­ző fettételeket a munká­hoz, a művelődéshez, a szórakozáshoz. Az utóbbi években mind több termelőszövetkezetben határozták el, hogy üzemi konyhák, ebédlők építésével tovább javítanak a dolgozók szociális ellátásán. Tavaly Jászszentandráson a Haladás Tsz-ben készült el másfél millió forintos költséggel a villanyfőzőkkel, mélyhűtő­kamrával felszerelt 250 adagos konyha és az önki- szogáló étterem. Az idén Jászdózsán a Tar- namenti, és Jásztelken a Tol­EGY MONDATBAN — Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke távirat­ban fejezte ki részvétét Piotr Jaroszewicznek, a Lengyel Népköztársaság elnökének, Tadeusz Kunicki lengyel könnyűipari miniszter halá­la alkalmából. — A Gyapjú- és Textil- nyersanyagforgalmi Vállalat Szabolcs-Szatmár megyei ki- rendeltsége a tavalyi 87 va­gonnal szemben az idén 106 vagon gyapjút vett át a te­nyésztőktől. — Foky Ottó iparművész, a Pannónia Stúdió műterem- vezetője sok, nagy sikerű bábfilm tervezője és rendező­je kiállítást rendezett Bala- tonfüreden, ahol bemutatja bábuit az érdeklődő közön­ségnek. — Békéscsabán, a Kner Nyomdában tegnap délelőtt ünnepélyesen megnyitották az országos grafikai művész­telepet, buhin Tsz-ben avattak üze­mi konyhát. A korszerűen felszerelt étkezdéket az ara­tás megkezdése előtt vették birtokba a dolgozók. Jászdózsán az aratás ide­jén menetrendszerű járato­kat létesítettek az üzemi konyha és a földek között. Naponta 45—50 adag ebédet hordtak ki az aratóknak. Ebédkiosztásnál a szakácsok sorra kérdezték az aratókat, mi legyen a másnapi menü. így került az étlapra a min­dennapos hús mellett az al­ma, az egres, a meggymár­tás, a tök, a zöldbabfőzelék, a túrós, a mákos és az al­más rétes. Hozzátartozott az ebédhez a Márka, a Traubi- soda és a feketekávé. A két községet — Jásztel­ket és Alattyánt — egyesítő Tolbuhin Tsz konyháján na­ponta 80 adag ételt főztek a több mint 20 kilométeres körzetben dolgozó kombáj- nosoknak. Jászszentandráson a Hala­dás Tsz-ben a tavaly átadott üzemi konyhán az idén már másodízben főztek az aratók­nak. Az ízlésesen berende­zett ebédlőben 100—120 elő­fizető étkezett kulturált kö­rülmények között. A mezőn 35—40 aratónak „terítettek meg” naponta. Mit ér a konyha, ha van? Három jászsági tsz bizonyí­totta az aratás idején, hogy sokat. Nyugati import helyett Naponta mintegy százöt­venezer villanykapcsoló, konnektor, foglalat és más villamossági szerelési cikk készül a Kontakta Alkatrész-- gyár szentesi gyáregységé­ben. Ezekhez a cikkekhez évente több száz tonna mű­anyagport használnak fel. Alapanyagukat korábban tő­kés importból szerezték be. A gyár importbizottsága kap­csolatot teremtett hasonló anyagokat készítő NDK-beli céggel. Ennek a szakemberei­vel közösen megoldották a nyugati import helyettesíté­sét, ugyanolyan jó minőségű cikkeket gyártanak az NDK- beli műanyagból is. Ezzel az év első felében több mint két és fél millió forintot megta­karítottak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom