Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-12 / 189. szám

1977. augusztus 12. SZOLNOK’ MEGYEI NÉPLAP 3 A berekfürdői földgázüzemben A KÖRNYEZŐ KISEBB GÁZTELEPEK KÖZPONTJA LESZ A berekfürdői földgáz­üzemben kevés a munkás. Mindössze tizennégyen dol­goznak ott. Munkájuk sem azonos a többi földgázüzem­ben dolgozó társaikéval. A berekfürdői ugyanis „csúcs­üzem”, akkor segít be az or­szágos hálózatba, amikor a legnagyobb a fogyasztás. Az év nagy részében áll. iNégy-öt évvel ezelőtt még másként volt, teljes kapaci­tással dolgoztak. Tíz éve alapították az üzemet. Ipar- történeti érdekessége, hogy magyar tervek alapján ez készült először. Egy — azóta használaton kívüli — kút az elődje. — Négyen voltunk mind­össze, — emlékezik Lénárt Károly. — Régi, kezdetleges szeparátorrendszer állt a kút mellett. Innen juttattuk a Részlet a berekfürdői föld­gázüzemből földgázt a berekfürdői üveg­gyárba. A termelés csökkentése szemmelláthatóan rányomta bélyegét az üzem képére. Szabó János szolgál magya­rázattal: — Berendezéseink egy ré­szét elvitték a battonyai földgázüzemhez. Ott nagyobb szükség volt rájuk. Ezek után joggal vélné a szakmai berkekben járatlan olvasó, hogy a berekfürdői földgázüzemnek nincs jelen­tősége. Pedig nem így van. — Ha szükséges, naponta félmillió köbméter földgázt biztosítunk, — mondja Sza­bó János. — Emellett Berek­fürdő lesz a környező kisebb földgáztelepek központja. Azokon automata berendezé­seket szerelnek fel, — a kis­újszállási tervezése például a végső stádiumban van, — irányításuk innen történik. Azok termelése is számít, hi­szen például a kisújszállási naponta negyedmillió köb­méter földgázt ad. Az állásidő sem üdülés az itteni munkásoknak. A kö­zelmúltban fejezték be az évi tmk-munkákat. A „kam­pány” kezdetéig öt-hat fős turnusokban a hajdúszobosz- lói üzembe járnak segíteni. Joggal vélik, hogy a saját portájuk csinosításához ma­gas lenne az órabérük, mun­kájukat a termelési szünet­ben is hasznosítani kell. Ha „otthon” nem tudják, akkor Hajdúszoboszlón. S. B. Agrárgazdasági konferencia Kecskeméten szeptember 2—3-án rendezik meg a III. országos agrárgazdasági kon­ferenciát. A tanácskozáson a szakemberek az integrált élelmiszertermelés és szerve­zés főbb kérdéseit vitatják meg. Napirendre kerül a vál­lalatközi együttműködés, a termelés anyagi-műszaki fej­lesztése, valamint a munka- és üzemszervezés számos problémája. Az agrárközgazdák a me­zőgazdasági termelés szerve­zésében és szerkezetében, ál­talában a gazdálkodásban mutatkozó új vonásokat vi­tatják meg, azzal összefüg­gésben, hogy mindinkább előtérbe kerülnek a széles körű gazdasági együttműkö­désen alapuló ipari termelési rendszerek, mezőgazdasági kombinátok, valamint az ag­rár-ipari egyesülések. Választ keresnek majd a konferencián arra is, mikép­pen lehetne a mezőgazdasági termeléssel azonos ütemben fokozni az élelmiszerfeldolgo­zást; a termékpálya ugyanis jelenleg még gyakran meg­szakad, miután az iparban vagy a kereskedelemben olyan „rések” keletkeznek, amelyek a lakossági ellátás folyamatosságát akadályoz­zák. Egyebek között ezzel magyarázzák, hogy a fogyasz­tók az üzletekben és a pia­cokon nem mindig vehetik „tudomásul” hogy valójában milyen mértékben növekedett a mezőgazdasági termék-, és alapanyagtermelés. Halfeldolgozó 42 millióért Évi 165 vagon kapacitású halfeldolgozót építtet a Bala­toni Halgazdaság. A 42 mil­lió forintos beruházás kivite­lezése megkezdődött s a terv szerint 1980. végére fejeződik be. Az új üzem félkész és konyhakész halat hoz majd forgalomba egy és másfél-ki­lós csomagolásban. Gondot okoz a dolgozók szociális ellátása Határidő előtt Űj termelőberendezések ki­próbálását kezdték meg az almásfüzitői Timföldgyárban. A folyamatban lévő mintegy 360 millió forintos intenzifi- kálás jellegű állami nagybe­ruházáshoz, amellyel évi 40 000 tonnával növelik a ter­melést, három évvel ezelőtt kezdtek hozzá. A program szerint szep­tember végére kellene befe­jezni a beruházást. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom tiszteletére azonban szo­cialista szerződést kötött a munkában részt vevő tíz be­ruházó és kivitelező vállalat, köztük az almásfüzitői. Arra vállalkoztak, hogy a jubile­umi versenyben megrövidítik a határidőt. A határidő rövidítés lehe­tővé teszi, hogy szeptember vége helyett már augusztus­ban megkezdjék az üzemsze­rű termelést. Tiszafüreden Tarlóhántás, trágyázás A tiszafüredi Hámán Kató Tsz földjein teljes lendülettel folyik az aratás utáni tarló­hántás. A munkát 2300 hek­táron kell elvégezni: ennek eddig 75—80 százalékával ké­szültek el. Ezzel egyidejűleg halad a szervestrágyázás is. Idáig a tervezett terület fe­lén, 250 hektáron terítették el az istállótrágyát, Milyen munkakörülménye­ket teremtettek a járás és a város területén a kihelyezett telephelyeken a különböző vállalatok, szövetkezetek? A központok (anyavállalatok) gondoskodnak-e arról, hogy folyamatos legyen a munka? Milyen fejlesztésekkel terem­tik meg a korszerű és bizton­ságos termelés feltételeit? Korszerű gépek Ezekre a kérdésekre kere­sett választ a jászberényi Já­rási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság Jászberényben az Alföldi Vendéglátó Vállalat hűtőgépgyári és aprítógép­gyári konyháján, a Budapes­ti Munka- és Védőruhaipari Szövetkezet helyi' telepén, a Délalföldi Pincegazdaság cél­gazdaságában, a szolnoki Tej­ipari Vállalat jászberényi üzemében, a Váci Kötöttáru- gyár jászapáti gyárában és a „Fejlődés” Bútoripari Szö­vetkezet jászkiséri részlegé­ben. A kihelyezett telepek nagy része újonnan épült, a beren­dezések, a gépek korszerűek. A Váci Kötöttárugyár jász­apáti részlegét és a Bútor­ipari Szövetkezet jászkiséri telepét jelenleg is bővítik. Je­lentősen fejlesztették az el­múlt két évben a Délalföldi Pincegazdaság célgazdaságát és az Alföldi Vendéglátó Vál­lalat hűtőgépgyári részlegét. A vizsgált üzemek többsé­gében korszerű, automata gé­peken dolgoznak. Az anyag- ellátás, a munkaszervezés megfelelő, így a dolgozóknak folyamatos munkát tudnak NEB-vizsgálat a jászberényi járásban biztosítani. Átgondolt terve­zéssel teremtik meg a gazda­ságos, a munkavédelmi elő­írásoknak megfelelő, baleset- mentes termelés feltételeit. A fejlesztési tervekben fontos helyen szerepel a dol­gozók szociális ellátásának javítása. Több üzemben bő­vítik, korszerűsítik a szociá­lis létesítményeket, megte­remtik az üzemi étkezés fel­tételeit. Nincs öltöző A népi ellenőrök hiányos­ságokat is tapasztaltak. A szolnoki Tejipari Vállalat jászberényi üzeme napi 25 ezer liter tej átvételére al­kalmas, de jelenleg már 65 ezer litert vesznek át. Gon­dot okoz az úgynevezett po- litej tárolása és a szennyvíz elvezetése. A Munka és Vé­dőruhaipari Szövetkezetben a nők részére épített szociális létesítmény megfelel a köve­telményeknek, a férfiaknak viszont nincs öltözőjük. A jászkiséri Bútoripari Szövet­kezetben az ideiglenes öltöző és mosdó az üzemcsarnokban, forgácslapokkal elkerített he­lyen van. Hiányzik az ét­kezde, a dolgozók az otthon­ról hozott ételt egészségtelen körülmények között, a mun­kahelyen tartják. A vizsgált telephelyeken általában megfelelő ösztönző­ket alkalmaznak, indokolat­lanul magas követelményeket támasztanak viszont a Váci Kötöttárugyár jászapáti gyár­egységében, ahol csak szak­munkás lehet kiváló dolgozó. Ez nem ösztönzi jobb mun­kára, a többséget alkotó be­tanított munkásokat. Rendezésre váró bérek Nagy eltérés van a bérszín­vonalak között. Ennek fő oka a szakmunkás, segédmunkás arányok közötti különbség. Alacsony a bérszínvonal az Alföldi Vendéglátó Vállalat aprítógépgyári és hűtőgép- gyári konyháján, ahol ta­valy 7 százalékkal volt ala­csonyabb, mint egy évvel ko­rábban. A NEB a gondok megoldá­sára a következőket javasol­ta: az Alföldi Vendéglátó Vállalat jászberényi részle­geinél a bérek rendezésével teremtsék meg annak feltéte­leit, hogy a szakképesítéshez kötött munkahelyeken, szak­képzett emberek dolgozza­nak. A Tejipari Vállalat gyor­sítsa meg a jászberényi üzem bővítését, korszerűsítését, a Váci Kötöttárugyár jászapáti gyáregysége vizsgálja meg a kiváló cím odaítéléséről szó­ló álláspontját, a Bútoripari Szövetkezet jászkiséri részle­ge pedig sürgesse az új szo­ciális épület kivitelezésének befejezését. — ia — Döntött a Minisztertanács II kitüntetések alapításának és adományozásának továbbfejlesztéséről □ Minisztertanács ülé­sén döntés született a kitüntetések alapítá­sának és adományozá­sának továbbfejlesztéséről. Egységesen szabályozták a többi között a tanácsi kitün­tetések és egyéb elismerések rendszerét. A rendezésre an­nál is inkább szükség volt, mivel jelenleg több mint 120 kitüntetést alapító szabály­zat van hatályban. Az egy­ségesítéssel a helyi jellegű elismerések is beilleszked­nek majd az állami kitünte­tések rendszerébe. A települések gazdasági, társadalmi fejlesztésében, a helyi közéletben kiemelkedő teljesítményt nyújtó állam­polgároknak juttatják pél­dául a „A Városért”, „A Községért”, a „Pro Űrbe”, a „Pro Arte”, vagy a „Mis­kolc Városért”, a „Pécs Vá­rosért” elnevezésű kitünte­téseket. A Minisztertanács indokoltnak találta továbbra is alapíthassanak a lakos­ság áldozatkészségét elisme­rő jutalmakat a fővárosi, a megyei városi, a városi vagy nagyközségi és a községi ta­nácsok. Ugyanakkor megha­tározta a kitüntetésekkel ad­ható pénz- vagy tárgyjuta­lom együttes értékét. Különböző városaink hí­ressé vált szülöttjeiről elne­vezett díj, vagy emlékpla­kett csaknem minden nagy­városban található. Eddig ezeket a városi vagy a me­gyei tanács, illetőleg szak- igazgatási szervei alapítot­ták, adományozták. A főleg értelmiségiek, művészek köz­életi tevékenységét elismerő díjak alapítására ezentúl csak a fővárosi és a megyei tanácsok jogosultak, míg az adományozás joga megilleti a megyei városi, a városi, a fővárosi kerületi tanácsok végrehajtó bizottságait is. Mivel hasonlítanak a m'agas szintű állami kitüntetések­hez, szükség van elnevezésük módosítására is. Ezért a to­vábbiakban a díj nevében feltüntetik a helység, illetve a megye nevét is. A társadalmi munka ma­gasabb szintű elismerését szolgálja a kormány ez év februári határozatában ala­pított „Kiváló társadalmi munkáért” elnevezésű érem. A lakóhelyük szépítésében, gyarapításában élenjárókat elismerésben részesíthetik a tanácsok is. Az eddigi gya­korlat most egyszerűbbé vá­lik; a kitüntetés alapítója a jövőben a megyei tanács, adományozói pedig az al­sóbb szintű tanácsok végre­hajtó bizottságai. A helyi államigazgatásban tevékenykedők kiemelkedő teljesítményét magas szintű állami kitüntetésekkel isme­rik el — állapította meg a Minisztertanács — ezért a jövőben a tanácsok ilyen jellegű kitüntetéseket nem alapíthatnak. A belügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány megtárgyalta és módosította az „önkéntes rendőri szol­gálatért” kitűntető jelvény alapításáról szóló 1048/1970. (XI. 11.) számú határozatát. Eddig a kitüntető jelvényt csak azok az önkéntes ren­dőrök kaphatták meg, akik 10, illetve 15 évig folyama­tosan társadalmi munkában eltöltött szolgálati idővel rendelkeztek. Az önkéntes rendőri in­tézmény 1975. július 27-én múlt 20 éves. Az elmúlt év­ben mintegy ezer olyan ön­kéntes rendőr volt, aki több mint 20 éves folyamatos szolgálatot teljesített már. Több ezren pedig meghalad­ták az ötéves folyamatos szolgálatot, viszont a hatá­lyos jogszabály — az 5., il­letve a 20. évre — kitüntető jelvény adományozását nem tette lehetővé. A módosított miniszterta­nácsi határozat már előírja, hogy ezentúl az önkéntes rendőr ötévi folyamatos, majd ezt követően minden további öt évi társadalmi te­vékenység után e kitüntetés­ben részesüljön. Az önkéntes rendőrök döntő többsége po­litikai meggyőződésből, min­den ellenszolgáltatás nélkül vállalja e társadalmi mun­kát, az esetenként nem ve­szélytelen feladatok ellátá­sát. Az önzetlen társadalmi segítők áldozatkész munká­ja rendkívül sokrétű. Szin­te átfogja az egész belügyi alaptevékenységet, a köz- biztonsági, közlekedési, tár­sadalmi tulajdonvédelmi, bűnügyi, ifjúságvédelmi, ví­zi- és légirendészeti szakte­rületeket. A belügyi szervek munkáját szerte az ország­ban mintegy 47 ezer önkén­tes rendőr segíti. Kiemelkedő munkát végeznek a bűncse­lekmények, a jogszabálysér­tések okainak megszünteté­sében, megelőzésében, az ál­lampolgárok törvénytiszte­letre, fegyelemre való neve­lésében, a közrend és köz- biztonság fenntartásában. éldamutató áldozat­j készségről tesznek ta- ■ núbizonyságot köz­® rendvédelmi, közbiz­tonsági tevékenységük során, az elemi csapások, árvíz és egyéb természeti katasztró­fák alkalmával kötelezettsé­geik teljesítésével. Az ön­kéntes társadalmi tevékeny­ség a belügyi munka segíté­sében olyan politikai állás- foglalás és részvállalás az állam és közbiztonság szi­lárdításában, amely méltó alapot nyújt a Miniszterta­nács által alapított kitüntető jelvény adományozására es viselésére. A kitüntető jel­vény alapítását módosító minisztertanácsi határozat megalkotása a belügyi mun­ka önkéntes segítőinek újabb magas szintű elismerése. (MTI) Hetente 60 ezernél több tojásból kel csibe a Baromfikeltető és Termelő Tsz közös vállalat kisújszállási üzemében. A naposcsi­béket a megye termelőszövetkezeteibe szállítják. Képünkön to­jásokat válogat Molnár Gyuláné és Szabó Jánosné. Magyar tervek alapján az első volt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom