Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-10 / 187. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. augusitus 10. Hiányzik 200 méter járda Mezőtúron, az Egri utcában lakunk, és 18 családot érint a probléma, hogy utcánkban hiányzik 200 méter járda. Nyolcszáz méterre lakunk a városközponttól, de esős idő­ben ki sem tudunk mozdulni a nagy sártól. Többnyire kis­gyermekesek laknak itt, nagy gondot okoz, hogy sárban gyermekkocsival nem lehet kimenni. Panaszunkkal 3 évvel ez­előtt fordultunk a tanácsel­nökhöz, a városi tanács mű­szaki osztályához, a tanács­tagunkhoz, de eddig ered­ménytelenül. Jogosnak talál­ták kérelmünket, mi társa­dalmi munkában vállaltuk a járda építését, de azóta is csak ígéreteket kaptunk. Ta­valy azt: elfogyott a járda­építésre szánt pénz, majd 1977 elején lesz járda. Az idén: már elfogyott a járda­építésre szánt összeg. Most már végképp elfogyott a mi türelmünk is, ezért kérjük, legyenek segítségünkre. 16 aláírás Mezőtúr Olvasóink panaszával meg­kerestük a mezőtúri Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gát, és válaszukat kértük az ügyben. A műszaki osztály­tól kapott levelet rövidítve közöljük: Az Egri utca lakói 1975-ben kérték a már korábban elké­szült járda építésének foly­tatását, melyet társadalmi munkában vállaltak. Az utca lakói közül hat család adta be nyilatkozatát osztályunk­hoz, melyben vállalták, hogy a járdát társadalmi munká­ban építik. Ennek alapján biztosítottuk a szükséges anyagokat, s a helyszínre szállítottuk, valamint műsza­ki segítséget adtunk. Így kö­rülbelül 160 fm, 1 méter szé­les betonjárdát építettek az ott lakók. Ugyanebben az év­ben az utca lakóinak nem megfelelő egyetértése, össze­fogása nem tette lehetővé a járda további építését. Ta­valy. az igen szűk járdafenn­tartási költségek miatt még a társadalmi munkában vállalt járdaépítésekhez sem tud­tunk hozzájárulni. Az idén ígértük: ha a szükségese anyagokra a költség rendel­kezésünkre áll, akkor tudjuk a kérést teljesíteni. Olyan vá­laszt nem adtunk, hogy a pénz már elfogyott, hiszen az adott esetben még nem is állt rendelkezésünkre. Időközben a járdaépítéshez szükséges költségek — az Eg­ri utcán kívül más utcára is — megteremtődtek. Támogat­juk, segítjük a lakosságot a társadalmi munkában vég­zendő járdaépítésekben. Eh­hez azonban a lakosok jobb megértése nélkülözhetetlen. A néhai eb adója címmel közöltük Angyal Béla szolnoki olvasónk leve­lét július 13-i számunkban. Szóvá tette, hogy kutyája még 1976-ban „kimúlt”, s a tény többszöri igazolása elle­nére is követelik tőle az eb­adót, mégpedig megtoldva 20 forint bírsággal. Panaszára válaszolt a Szol­nok városi Tanács V. B. pénz­ügyi osztálya, melyben arról tájékoztatnak, hogy elintéz­ték az ügyet. Mint írják, az eset abból adódhatott, hogy az előírásoknak megfelelően, együttesen kezelik a külön­böző jogcímen fizetett adó­kat, de külön mutatják ki a túlfizetést, illetve tartozást. A probléma az adóív pontat­lan .értelmezéséből származ­hatott. Levelükkel egyidejű­leg felhívták dolgozóik fi­gyelmét a lakosság ügyeinek pontosabb intézésére. Cserkeszőlő ellátásáért Augusztus 3-i számunkban képeket közöltünk Cserke- szőlőről, melyekkel a keres­kedelmi ellátottságot kifogá­soltuk. Erre válaszolt a Szol­nok megyei Tanács V. B. ke­reskedelmi osztálya. Részletes' levelükből idézünk: „Az elmúlt két évben, kü­lönösen az idén jelentős in­tézkedések történtek az ellá­tás javítása érdekében. A Kunszentmárton és Vidéke Áfész vezetői és dolgozói fá­radtságot nem ismerve igye­keznek a Cserkeszőlőre érke­ző üdülők és kirándulók igé­nyeit minél jobban kielégíte­ni. Bővítették az Ezerjó ét­termet, igen kulturált új esz­presszót alakítottak ki. Az ét­teremnél az önkiszolgálás be­vezetésével növelték az át­eresztő-képességet, javult a kiszolgálás kulturáltsága. Nö­velték a fagylaltértékesítő helyek számát. Tejet, tejter­méket és péksüteményt érté­kesítő pavilont állítottak fel, mely vasárnaponként is friss áruval várja vásárlóit. Bőví­tették a strandon lévő egysé­gek büféáru- és cukrászsüte­mény választékát, bevezették a könyvárusítást. Hétvégeken mozgóárusok is segítik a több ezres vendégsereg ellátását. Szocialista brigádok és a KISZ-alapszervezet ajánlá­saiban is szerepel a cserke- szőlői egységek segítése. A fürdő- és üdülőtelep ellátásá­ban részt vesz még egy ter­melőszövetkezet, valamint több magánkereskedő is, akik ugyancsak teljesítik feladatu­kat. Cserkeszőlő áruellátását ki­emelten figyelemmel kísér­jük. Gondoskodtunk a beteg­ség miatt zárva tartó zöld­ségbolt megnyitásáról, s a reggeliztetési lehetőség meg­teremtéséről az eszpresszó­ban. Terveinkben szerepel új korszerű ABC áruház építé­se, az étterem további bőví­tése, valamint Touring szál­ló létesítése. Azonban nagy erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a fel­sorolt létesítmények pénzügyi fedezete kellő időre rendelke­zésre álljon.” Jobb lesz a közlekedés A 24-es gyakran késik címmel közöltük július 13-i lapunkban Pálmai Dezső, szolnoki olvasónk levelét. A Széchenyi lakótelepről utazók gondjairól írt: késnek az au­tóbuszok, nem felel meg szá­mukra az új menetrend. A panaszra válaszolt a Volán 7-es sz. Vállalata, a válaszból idézünk: „Július 1-én és az azt meg­előző napokon valóban elő­fordultak késések a 24-es vo­nal reggeli járatain, melyet előre nem látható műszaki hi­bák okoztak. Sajnos, egy 10— 15 perces műszaki hiba érez­teti hatását a következő for­dulókban is, mivel az autó­busz a reggeli csúcsforgalom­ban nem tudja behozni a ké­sést. Utasaink utólagos elné­zését kérjük az előfordult bosszúságokért. Intézkedtünk, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. Az új menetrend kialakítá­sát megelőzően a Széchenyi lakótelep utazóközönsége kér­te a járatok útvonalának meghosszabbítását a vasútál­lomásig. E kívánságnak ele­get tettünk, azontrün ez me­netidő-növekedéssel járt. Az elmúlt napokban vállalatunk egy új autóbuszt kapott fej­lesztésre, melyet a Széchenyi lakótelep jobb kiszolgálása, a 24-es vonalon helyezünk for­galomba. A járatok sűrítése munkanapokon, főként a csúcsidőben érezteti hatását és reméljük, megoldja a Szé­chenyi lakótelep gondjait." Szerkesztői üzenetek özv. Kocsis Pálné, Szolnok: Az 1970-ben hatályos szabályok szerint az állampolgárok vagy la­kásfenntartó szövetkezetek tulaj­donában lévő lakóházak közül 25 évig teljes adómentesség illeti meg az állami eszközökből meg­valósult tanácsi értékesítésű. va­lamint a telepszerű és egyedi többszintes lakóházakat; 15 évig terjedő teljes adómentesség ille­ti meg az előző bekezdésbe nem tartozó családi házakat. Határo­zott időre szóló házadómentes­ség tehát csak az új épületekre adható, feltéve természetesen azt. hogy építési engedély alapján építették és használatbavételi en­gedélyt is adtak rá. Felújítási házadókedvezmény is adható volt, ha a lakóházat felújították, tatarozták, helyreállították, köz- művesítették. korszerűsítették. Ennek mértéke, ha a tatarozási költség a 10 ezer forintot meg­haladta. az évenként esedékes házadó 80 százaléka erejéig, a költség 70 százaléka. Ez a ked­vezmény legfeljebb 10 évig ad­ható. Aki e kedvezményt igény­be kívánja venni, a felújítás megkezdése előtt 8 nappal kö­teles a pénzügyi szakigazgatási szervnél bejelenteni. IKV hőközpont dolgozói, Szol­nok: A műszakpótlékról szóló 15/1977. sz. rendelet hatálya, a Központi Statisztikai Hivatal ága­zati osztályozási rendszere sze­rint az ipar népgazdasági ágba. az élelmiszer-kiskereskedelem szakágazatba és a vendéglátás alágazatba sorolt vállalatokra . és szövetkezetekre, továbbá a Mi­nisztertanács által meghatározott más ágazatba sorolt vállalatok jelentősebb ipari üzemeire, élel­miszer kiskereskedelmi és ven­déglátó egységeire terjed ki. Az ingatlankezelő vállalatok nem ipari, hanem szolgáltató vállala­tok, ezért az ilyen vállalatoknál a magasabb összegű műszakpót­lék nem jár. A vállalatok a mű­szakpótlék bevezetéséhez állami támogatásban részesülnek. En­nek mértékét a felügyeleti szerv határozza meg. Állami támoga­tás nélkül az érdekelt vállalatok a jogszabályban előírt magas összegű műszakpótlékot nem is tudják fizetni. Kézben viszik a babakocsit Szolnokon, a Szabadság téri bölcsődéhez vezető úton a babakocsi feljárót nem hozták rendbe az úttest szélesítése^ kor. Tavaly december óta a szülők a lépcsőn kénytelenek cipelni - üggyel-bajjal, a járókelők segítségével - a gye­rekkocsikat. Perek az örökségért MIKÉNT LEHET MEGVlLIOZTITW U ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉST (2.) Egy idős házaspár egy fia­tal párral öröklési szerző- , dést kötött. Ebben úgy ren­delkezik, hogy 20 katasztrálir holdnyi tanyájukat haláluk után azok örököljék, s ennek ellenében addig évenkéni meghatározott szolgáltatások­kal (termény, vágott állat bor stb.) kapnak tőlük. A fia­talok a szerződésben meg­jelölt birtokot átvették. Ké­sőbb beléptek egy tsz-be ég az örökhagyók ellen az örök­lési szerződés módosításáért pert indítottak. A bíróság előtt azonban egyezséget kö­töttek, amelyben a szolgálta­tások mértékét csökkentet­ték. A járásbíróság ezt jog­erős végzéssel helyben hagy­ta. Néhány évvel később az idős férfi meghalt. A fiatalok újabb perben kérték!, hogy a szolgáltatásokat ezentúl fele mennységben teljesíthes­sék. Az alsófokú bíróság el­lentétes ítéletei után, törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — Ha az öröklési szerző­dést úgy kötik, hogy az örö­kösök visszatérő jelleggel határozott szolgáltatások tel­jesítésére vállalnak kötelezett­séget, a jogosultak egyikének halála esetén e kötelezettsé­güket egyoldalúan csak akkor csökkenthetik, ha a szerző­désben kifejezetten ebben állapodtak meg. Az , öröklési szerződés módosításara a tar­tási (életjáradék) szerződé­sekre vonatkozó rendelkezé­sek irányadók. A tartási­szerződést a bíróság mindkét fél érdekdinek figyelembe vételével módosíthatja. Erre az egyik örökhagyó halála lehetőséget adhat. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy az özvegyet a bírói egyezségben meghatározott szolgáltatá­soknak számtani alapon ki­számított fele mennyisége illeti meg. Annak eldöntése a jelen esetben, hogy a szerződés módosítható-e, s a fiatal párt terhelő szolgáltatások meny- nyisége csökkenthető-e, mind a fátalok, mnd az özvegy személyi, vagyoni, kereseti és jövedelrrii viszonyait érintő összes körülményeket tüzetesen fel kell deríteni. Vizsgálni kell, hogy a birtok eddig a fiatal párnak milyen hasznot hajtott, általa mi­lyen anyagi előnyhöz jutot­tak. Tisztázni kell, szerez­tek-e olyan többletjövedel­met, ami anyagi teherbíró képességüket esetleg fokozta és őket a vállalt szolgálta­tások értékét számbavehető- en meghaladó vagyoni előny­höz juttatta. Végül vizsgálni kell azt is, hogy — az egyez­ség megkötésekor fennállott körülményekhez viszonyítvr — a felek személyi, egészségi és. egyéb körülményei meny­nyiben változtak meg, és a szolgáltatások az özvegy in­dokolt szükségletét megha­ladják-e? K. S. (Folytatjuk) hozzászólás cikkünkhöz Automatikusan „Kiváló”? Nyelvhasználatunkban a „kiváló” minősítő jelző - írja a július 24-én meg­jelent, „Kiválóak-e a Kivá­lók?" c. riportunkhoz kül­dött hozzászólásában Mol­nár Vilmos szolnoki olva­sónk, - akit, vagy amit a jelzővel felruházunk - foly­tatja - annak tulajdonsá­gaival ki kell emelkednie g többiek közül. A Kiváló Dolgozó címről elmélked­ve így fogalmaz a szerző: „Ha annyi a kitüntetett dolgozónk — mert szerte az országban vannak egy pá­ran! — vajon mi az oka an­nak, hogy sem a termelé­kenység, sem a minőség, sőt — s ezt igen-igen szégyenlő­sen mondom — a munkafe­gyelem sem megfelelő, nem hogy kiváló lenne!.. . Mélységesen egyetértek ab­ban, hogy kapjon erkölcsi- anyagi elismerést, aki több, aki jobb. De ne mindenáron, és főképp ne azon az alapon, hogy ki kicsoda, vagy ki Ki­nek a kicsodája, esetleg azért, mert régóta van a vál­lalatnál, a hivatalnál. Az el­ismerés elsősorban azt jelent­se, amit a szó a valódi értel­mében jelez: minőségi kü­lönbséget! De ezzel is úgy vagyunk, mint a béremelé- lésekkel, hogy mind többen kapjanak, akárcsak húsz fil­lért is. mert akkor kevesebb ember fog szót emelni, elé­gedetlenkedni. Csakhogy ez­zel a módszerrel ugyan csök­kentjük az elégedetlenek szá­mát, de a belső feszültséget, vagy mondjuk azt; az üze­mi légkört .szennyezzük’. Hamis érvelés az, hogy va­laki azért, mert már tíz-húsz éve dolgozik a Vállalatnál Kiváló Dolgozó legyen. A törzsgárdatagság szép vonás, elismerésre méltó, kápja is meg az érte járó jutalmát. De ne a megkülönböztetett minősítő elismerést, há égy- szer annák hérh tudott éléget tenni, akár á saját, akár más hibájából.” Molnár Vilmos hozzáteszi, hogy amikór áz éltöltött időt veszik figyelembe á kitün­tetéseknél, akkor a kényel­mesebb utat járja a gazdasá­gi és a társadalmi vezetés. Akkor ritkább a kritikus hang, hiszen le lehet szerel­ni az embereket azzal; „.. .mit morogsz, hogy nem te kaptad, hiszen a Józsi bá­csi már tíz éve itt dolgozik.” Érdekes, mondhatjuk azt is, hogy vitára, legalábbis gondolkodásra késztető esz­mefuttatással fejezi be hoz­zászólását a szerző: „Félreértés ne essék, sem­miképpen sem akarom meg­kérdőjelezni a kitüntetés jo­gosságát, sugalmazni a meg­szüntetést. Csupán arra sze­retném terelni a gondolko­dást, hogy a napjainkban el­burjánzott — mert valljuk be nagyon sok a jutalmazás, a kitüntetés, a külön célpré­mium, azért amit egyébként kötelesek lennének elvégez­ni — az anyagiakkal mért szemlélet és gyakorlat. Ügy tapasztalom, hogy az ilyen kitüntetések kitűzése, viselé­se ma nem sikk, így óhatat­lanul előtolakszik a kérdés: vajon nem csak az anyagiak az elsődlegesek az elismerő gesztusokban? És akkor tes­sék mondani: nem lenne elég­séges. csak a pénzt kiadni, s a kitüntetést gyártási költ­ségként megtakarítani ?!” ÁRUVIZSGÁLAT Sörről sörre Milyen a jó sör? 10°C hő­mérsékletű; sűrű, vastag és tömör a habja; Szénsavtar­talma miatt kellemesen csí­pi a nyelvet: tiszta, tükrös, üledéktől mentes, nem zava­ros — válaszolják a szakem­berek, akik a Nagyító áru- vizsgálatában 39 palackozott hazai és külföldi, világos és barna Söritalt kóstoltak meg. Hogy milyen a jő sör,-ezt — mint látjuk — viszonylag könnyű megmondani, de hogy melyik a legjobb, ar­ra már nehéz pártatlan vé­leményt találni. Hiszen az ízlés ebben a kérdésben döntő: kinek melyik ízlik jobban. Bár a sörnek, a ser­főzésnek az alapanyaga az árpa, a maláta és az ízesí­téshez felhasznált komló, mégis a különböző országok­ban különböző, szinte tradi­cionális ízek alakultak ki. Nálunk talán a pilseni jelle­gű sörök a legkedveltebbek; a Rocky Cellar íze például a hozzáértők szerint inkább az amerikai ízlésnek felel meg, és például az erősen túlkomlózott jugoszláv sörök nálunk kevésbé népszerűek, holott minőségük a teszt megállapítása szerint jó. Hogyan lehet mégis vizs­gálni, összehasonlítani és értékelni a különféle sörö­ket? Az élelmiszer vizsgá­latakor általában szokásos módon bizottság, tehát több szakember ízlelte, kóstolta és kortyolta a seritalokat, hogy aztán, természetesen józanul, minősítse is azokat, így az ízlésbeli különbségek „átlagolódnak”. A sörök minősítésében természetesen a legnagyobb súlya az íznek van, de nem elhanyagolható a habzóké­pesség sem, mint ahogy vizsgálták az illatot és a tisztaságot is. Híresen jó sörök (a külföl­diek közül) a csehszlovák Pilsner Urquell, a keletné­met Radeberger, az osztrák Gold Fassl és Steffl, a nyu­gatnémet Lőwenbrau. Hazai népszerűségüket mintegy igazolta a Nagyító áruvizs­gálata, hiszen valamennyi minősége (és minősítése) ki­váló. De kiválóak a hazai sörkülönlegességek, a Hun­gária, a Sirály, vagy a bar­na sörök közül a Bak és a Paracelsus is. A nálunk igazán közked­velt sörök, mint a Kőbányai Világos, vagy a Kinizsi bi­zony kevésbé értékes fajták; minőségük sem kiemelkedő. Az előbbi csak „még meg­felelő”, az utóbbi „közepes”. Hogy akkor mégis mi nép­szerűségük oka? — aligha tévedünk, ha azt mondjuk (amiről már volt szó): a megszokás, a megszokott íz. No meg persze az ár is; hi­szen a korábban említett ki­váló sörök árban messze meghaladják ez utóbbiakat. Sok függ tehát az ízléstől, megszokásól, de az utolsó ■ szó, a kereskedelemé. Aligha állíthatnánk, hogy mind a 39 fajta egyidejűleg valahol is megtalálható lenne; vi­szont egyre 'több élelmiszer- üzletben árusítanak egyszer­re többfélét. Ez tűnik ki a forgalmazás irányítóinak a szándékából is, akik a tele­vízióban is elmondották: az ellátást a nagyobb, a forgal­masabb helyekre koncert- rálják, hogy a palackozott sörökből legalább ott bővebb választékot nyújtsanak. Végül, amit meg kell em­líteni: a 'sörben is van alko­hol ! Gyakran kérdezik — főleg az autósok, motorosok — mekkora az a mennyiség, ami még nem okoz kárt? Az orvosszakértő válasza: amit nem fogyasztunk el! Sz. t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom