Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-10 / 187. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. augusztus 10. I belgrádi találkozó tanulságai Hz értelem és a realizmus győzelme V. Jermakov, az APN szovjet sajtóhír-ügynökség politikai hírmagyarázója írja: Nem egy politikai jós szenvedett Belgrádban kudarcot. A 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek részvételével megJ tartott belgrádi találkozó sikere nem igazolta azokat a borúlátókat, akik belgrádi zsákutcáról beszéltek és írtak. Pedig azokban a napokban valóban megvolt az ok a borúlátásra. Az emberi jogok ürügyén a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen indított zajos amerikai propaganda-hadjárat any- nyira kihívó jellegű volt, hogy teljesen megalapozott azoknak a véleménye, akik ezt a kampányt a kelet-európai országok belügyeibe való durva beavatkozásnak minősítették. Washingtont ugyanis senki sem hatalmazta fel arra, hogy előírja, milyen belpolitikával nyerhetik el mások az Egyesült Államok tetszését. Maguk az Egyesült Államok nyugateurópai szövetségesei is nem egyszer felhívták a figyelmet ennek a kampánynak várható súlyos következményeire. Bőven akadtak másfajta nehézségek is, erről gondoskodtak egyes nyugati országok képviselői, pedig teljesen világos volt, hogy a belgrádi találkozó kudarca a világot- ha nem is a hidegháború szakadékéba de legalábbis a hidegháború szakadékénak szélére vetné vissza. A kudarc csapást jelentette volna a helsinki megállapodásra és kétségtelen,. hogy sokmindent újból elölről kellett volna kezdeni. Még egy körülmény. A belgrádi előkészítő tárgyalások olyan időpontban folytak, amikor ismeretessé vált, hogy az Egyesült Államok engedélyezi a cirkáló-rakéták és a neutron-bombák előállítását, s ezzel újabb ösztönzést ad a fegyverkezési hajszának. Ezek a hírek nyilván nem javították a belgrádi találkozó légkörét. Nem kevés nehézséget kellett legyőzni magán a találkozón. Néhány nyugati küldött a végső dokumentumba olyan tételeket igyekezett becsempészni, amelyek a helsinki záróokmánnyal ellentétes jelleget adtak volna az ősszel esedékes belgrádi értekezletnek. Ezeket a kísérleteket a szocialista országok néhány más országgal közösen verték vissza. Az értelem és a realizmus kerekedett felül, Sikerült megállapodásra jutni az őszi értekezlet napirendjében és szervezeti felépítésében. Az előkészítő találkozó eredményeiből bízvást levonható a következtetés: ma nincsenek olyan problémáik, amelyeket nem lehetne tárgyalások és kölcsönös engedmények révén megoldani. Ellentmondások és vetélkedések által sújtott világunkban ez igen fontos körülmény. A lényeg az, hogy senki se kényszerítse másokra követeléseit, akaratát, ne törekedjék egyoldalú előnyökre, ne avatkozzék be mások belügyeibe, ne fenyegetőzzék erőszak alkalmazásával. Meg kell hallgatni a másik felet, tekintetbe kell venni mind a saját, mind pedig a másik fél érdekeit. Ilyen alapon — mondják Moszkvában — meg lehet oldani még azoknál jóval bonyolultabb problémákat is, mint amilyenekkel a belgrádi előkészítő találkozó résztvevői találták szembe magukat. Olyan problémákat például, mint amilyenek a közép-európai fegyveres erők csökkentéséről folyó bécsi találkozó, vagy a genfi SALT-tárgya- lások napirendjén szerepelnek. Kommentárunk Döntés az ütőkor mérlegén A világot bejárta a hír: Carter elnök a hazai és nemzetközi tiltakozások ellenére aláírta a neutronbomba előállítását engedélyező intézkedést. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy az amerikai törvényhozás biztosítja a szükséges jelentős összegeket az- újfajta tömeg- pusztító fegyver további kipróbálásáraxés sorozatgyártására. Milyen ez a fegyver? A lényeget ma már sajnos százmilliók tudják róla: viszonylag kis kárt tesz épületekben, fegyverzetben, tehát anyagban, „csak” az életet semmisíti meg az aránylag jól korlátozható célkörzetben. Azt viszont maradéktalanul, brutális biztonsággal. Nyugaton akadnak egyesek, akik megpróbálják lefokozni az újfajta bomba „beiktatásának” jelentőségét és így teszik fel a vérlázítóan farizeus kérdést: mennyivel rosszabb ez, mint a többi nukleáris fegyverek? Az egyetlen becsületes válasz erre a minősíthetetlen kérdésre a szocialista országoké, az egész haladó világé: igenis minden tömegpusztító fegyver életveszély az emberiségre, kiiktatásukért mindent meg kell tenni, nem pedig új fajtákkal szaporítani az amúgyis iszonyú arzenált. Carter aláírása magyarul azt jelenti, hogy 1. még ijesztőbb a szakadék az amerikai békeszólmok és tettek között, 2. nehezebbé vált a SALT-tárgyalások, a haderőcsökkentési megbeszélések reményteljes folytatása, ezzel az enyhülés további látványos eredményei kerülhetnek veszélybe. 3. a legveszélyesebb területen folytatódhat a fegyverkezési verseny, milliárdokat vonva el az emberiség valódi szükségleteitől. Bármit hozzon is a jövő,-erre az aláírásra aligha talál igazi mentséget akár a bibliát oly szívesen idéző Carter, akár a mindent mérlegre tevő utókor. Etiópia nem adja fel a harcot Etiópia kenyai nagykövete tegnap sajtóértekezleten számolt be az Ogaden tartományban kialakult helyzetről. Elmondta, hogy bár Szomália a terület legnagyobb részét megszállta, Addisz Abeba, ebbe nem nyugszik bele és nem ad fel egyetlen négyzetcentiméternyi területet sem. A harcok jelenlegi állása, az etióp diplomá- ta szerint, átmenetinek tekinthető és annak oka a több fronton folyó háború. Az etióp fegyveres erőknek nemcsak a délkeleti országrészben kell helytállniuk Bírálta az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, amiért készek Szomáliának fegyvert szállítani, s ezáltal hozzájárulnak a harcok eszkalációjához. Az etióp nagykövet felszólította Kenyát, hogy támogassa Etiópiát Szomáliával szemben. Megismételte azt a korábban már elhangzott etióp állítást, hogy Ogaden tartományban nem a Nyu- gat-Szomáliai Felszabadítási Front, hanem a Szomáliái hadsereg csapatai harcolnak az etióp kormánycsapatokkal. A Szomáliái rádió tegnap ismét a tartomány önrendelkezési jogát szabta meg a békés megoldás feltételéül. MOSZKVA Nyikolaj Ogarkov, a Szovjetunió marsallja a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke a honvédelmi miniszter első helyettese egy korábbi meghívásnak eleget téve, augusztus közepén hivatalos látogatást tesz a Líbiai Arab Szocialista Népi Államban és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságban. CHICAGO Walter 'Mondale amerikai alelnök kijelentette, hogy a Carter — kormányzat a jövőben csökkenteni szándékszik a CIA, az FBI, és a többi hírszerzéssel foglalkozó szervezet hatalmát. HAVANNA Frank Church amerikai demokrata párti szenátor Fidel Castro kubai államfő meghívására, magánjellegű látogatásra Havannába érkezett. A repülőtéren Raul Roa, a Kubai Államtanács tagja, a nemzetgyűlés alelnöke fogadta. OTTAWA A kanadai kormány közölte, hogy 144.5 millió dollár kölcsönt nyújt Törökországnak távközlési és híradás- technikai berendezések vásárlására. A berendezéseket a Northern Telecom LTD montreali cég szállítja és szereli fel öt év alatt. JOHANNESBURG A legújabb hírek szerint a dél-afrikai rendőrség Evaton- ban, 80 kilométerre Johannesburgtól, 230 tüntető fiatalt tartóztatott le. A rendőrség és a diákok közötti összecsapások során három személy megsebesült. TEL AVIV A közel-keleti körúton tartózkodó Cyrus Vance amerikai külügyminiszter, tegnap megérkezett látogatássorozatának következő állomására, Izraelbe. A Ben Gurion repülőtéren Mose Dajan külügyminiszter fogadta. SAN JÓSÉ Andrew Young, az Egyesült Államok állandó ENSZ- képviselője Mexikóvárosból a Costa Rica-i San Jóséba érkezett. A diplomata jelenleg tíz latin-amerikai és karib- tengeri országot érintő látogató körúton jár. PORT MORESBY Pápua Űj-Guinea nemzet- gvűlése 5 évre ismét Michael Thomas Somare eddigi miniszterelnököt választotta meg az ország miniszterelnökövé/ RÓMA Lemondott tisztségéről Er- manno Pesce, az olasz országos nyugdíjintézet vezérigazgatója, mivel — mint a kormányhoz intézett lemondólevelében írja — „az intézet tisztviselői körében tarthatatlanná vált a munkaerkölcs, senki sem akar dolgozni”, Keserű évforduló Eszmecsere a nemzetközi helyzet kérdéseiről Brezsnyev és Zsivkov találkozója a Krímben Tegnap kora este két halott és egy sebesült az Északírországban újult erővel tomboló terror napi mérlege. Míg a délelőtti órákban egy brit katona egy 16 éves belfasti fiatalt lőtt agyon, a délután folyamán — ugyancsak a tartomány fővárosában — egy brit katona vesztette életét. Az ír Köztársasági Hadsereg ideiglenes szárnya nyilatkozatban vállalta magára a második gyilkosságot, hangsúlyozva, hogy azzal a katolikus fiú halálát bosszulta meg. Nem sokkal később Belfast központjában az IRA egyik tagját ugyancsak egy brit katonai járőr sebesítette meg, miután nem engedelmeskedett a katonák felszólításának. Időközben II. Erzsébet angol királynő elindult kétnapos, sokat vitatott észak-írországi látogatására. A királyi család az Észak-Ír partokig vezető utat a Britanni nevű királyi jacht fedélzetén teszi meg, és az éjszakát a hajó fedélzetén tölti, a Britanniát egy rakétákkal felszerelt torpedóromboló kíséri. II. Erzsébet és kísérete a kétnapos program összes színhelyeit helikopteren keresi fel, ami példa nélkül áll a tartományban fogana- sított biztonsági intézkedések történetében. Az óvintézkedések azonban a jelek szerint mégis kijátszhatók. Erre utal az is, hogy kora délután bomba robbant a belfasti Coleraine egyetem kertjében, ahova a királynő a tervek szerint ma látogat el. A biztonsági erők számára egyelőre megoldhatatlan rejtélyt jelent, vajon a rendkívül szigorú kordon ellenére hogyan tudták elhelyezni a robbanószerkezetet az egyetem területén. Mára, a királyi látogatás első napjára az IRA hatalmas tüntetést szervez Belfastban, a protestáns Ulsteri védelmi szövetség pedig nagyszabású ellenakcióra készül. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke tegnap a Krímben találkozott Todor Zsivkovval, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnökével, aki az SZKP KB meghívására a Szovjetunióban tölti szabadságát. Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov tájékoztatta egymást a Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság társadalmi-gazdasági fejlődésének időszerű kérdéseiről. Utaltak az SZKP és a Bolgár Kommunista Párt közötti testvéri kapcsolatok gyümölcsöző jellegére, a két ország közötti sokoldalú együttműködés és közeledés sikeres fejlődésére. Elsődleges figyelmet fordítottak a bolgár párt- és állami küldöttség által nemrég a Szovjetunióban tett hivatalos látogatás során kötött egyezmények valóraváltására, így a tudományos-műszaki együttműködés, a termelés különböző ágazataiban megnyilvánuló szakosodás további elmélyítésére, megvitatták a Szovjetunió és Bulgária részvételének távlatait a KGST keretein belül kidolgozott gazdasági együttműködési hosszútávú célprogramok megvalósításában. A felek eszmecserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov kifejezte meggyőződését, hogy a fegyverkezési hajsza fokozását szorgalmazó bizonyos imperialista körök tevékenysége ellenére folytatódik és elmélyül a nemzetközi enyhülés irányzata. A Szovjetunió és Bulgária, a többi szocialista testvérországgal együtt ennek érdekében kész minden tőle telhetőt megtenni. Állást foglaltak amellett, hogy a küszöbönálló belgrádi találkozó az európai béke és biztonság megszilárdulásának Helsinkiben megkezdett ügyét szolgálja. Ezzel összefüggésben megelégedésüknek adtak hangot, amiért a tanácskozás napokban végétért előkészítő szakasza megmutatta, hogy a résztve- ' vő országok túlnyomó többsége érdekelt a belgrádi találkozó konstruktív szellemében, az enyhülés légkörében történő megtartásában. Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov aggodalmának adott hangot az északkeletafrikai helyzet kiéleződése miatt. Az imperializmus és a reakció erői mindent elkövetnek azért, hogy gyöngítsék az afrikai országok egységét, összetűzéseket szítsanak közöttük, aláássák a szocialista fejlődés útját választó országok helyzetét. Ilyen körülmények között különösen fontos az összetűzések kitörésének megakadályozása, annak szavatolása, hogy a gyarmati rendszertől örökölt vitás kérdéseket békés eszközökkel, a jószomszédság és az antiimperialista összefogás alapján oldják meg. A találkozón érintették a nemzetközi kommunista mozgalom problémáit, hangsúlyozták a mozgalom növekvő szerepét a népek által a szabad, demokratikus és független fejlődésért vívott harcban. A találkozót a szívélyesség, a testvéri barátság légköre, az összes áttekintett kérdésekben megnyilvánuló nézet- azonosság jellemezte. Ciprus kéttűs csatája Eltemették Mokariosz érseket, aki a Ciprusi Köztársaság megszületése, 1960 óta volt a sziget-köztársaság elnöke és egyben az állami egység és a semlegességre törekvő független politika szimbóluma. A sziget török megszállás alatt álló északi részén nem vettek tudomást az érsek-elnök haláláról. A sziget görög része gyászba borult. Kiprianu, az ügyvivő köztársasági elnök Ma- kariosz ügyének folytatását ígérte. A szertartás után az érsek-elnök koporsóját a Troodosz hegységbe szállították,- annak a kolostornak a közelébe, ahol Makariosz annak idején papi tanulmányokat folytatott. Kéttűs politikai harc Már a temetés mutatta a keserű valóságot: a Ciprusi Köztársaság jogilag létezik, de gyakorlatilag a sziget kettészakadt. Még egyértelműbben mutatta ezt a kettős politikai harc, amely már akkor megkezdődött, amikor Makariosz még ravatalán feküdt a Szent János székesegyházban. E kettős politikai harc egyik szintje nemzetközi. Amikor ugyanis az athéni fasiszta ezredesek rendszere 1974-ben puccsot robbantott ki Cipruson és megkísérelte eltávolítani hivatalából (sőt, meggyilkoltatni) Ma- karioszt — Törökország katonai invázióval válaszolt. Az egyik ütemben a sziget északi részén megszálltak egy nagyobb hídfőt. Röviddel ezután azonban Törökország egy második inváziót is végrehajtott. Ennek során már a sziget egész északi felét (a terület harmincnyolc százalékát) szállták meg. Ezt az inváziót már semmi sem igazolhatta. Különösképpen azért nem, mert a görög fasiszta junta mebukott és Makariosz viszszatért a szigetre. Ezzel újra helyreálltak azok a feltételek, amelyek korábban az egységes ciprusi köztársaság megalkotását lehetővé tették. A török kormány ennek ellenére nemcsak fenntartotta a megszállást, hanem általános népességcsere kezdődött. A lakosság mindössze tizennyolc százalékát kitevő törökök a megszállt területre húzódtak — de azt gazdaságilag nem képesek működtetni. Ugyanakkor a nyolcvankét százalékot kitevő görög ciprióta lakosság elmenekült a megszállt területekről és a sziget terméketlenebb déli felén zsúfolódik össze. Denktas, a török közösség vezetője, jogilag a Ciprusi Köztársaság alelnöke. Denktas azonban Ankara támogatásával kikiáltotta az ún. ciprusi „török szövetségi államot”. Ezt Törökországon kívül senki sem ismeri el. Makariosz halála után mind Denktas, mind pedig a török kormány kijelentette: az újonnan megválasztandó köztársasági elnök többénem lehet az egész Ciprusi Köztársaság elnöke, csak a sziget görög felének államfője. Elnökválasztás elűtt Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy Makariosz halálát Ankara és Ciprus megbízottai a sziget ketté- szakítására akarják felhasználni. A Makariosz halála után kibontakozott viták második csoportja a görög ciprié- tákat osztja meg. A szigeten négy nagyobb párt van. Ezek közül három (a kormányon lévő Demokrata Párt, a Szocialista Párt, valamint a sziget kommunistái) a jelenlegi ideiglenes elnök, Kiprianu megválasztására törekednek. A szeptember 10-én sorra kerülő elnökválasztáson szerintük 1978 februárjáig tartó hatállyal kell választani Kiprianut (eddig tartott volna ugyanis Makariosz elnöki mandátuma). Februárban e három párt álláspontja szerint újabb elnökválasztásokat kell tartani. A sziget negyedik pártja a konzervatív erőket összefogó „demokratikus tömörülés”. Ennek vezetője, Kleri- desz, Makariosz hivatali idejének nagy részében az állam második embere volt. Makariosz és Kleridesz között azért következett be a szakítás, mert a török megszállás után Kleridesz meglehetősen egyértelmű vonzódást mutatott az amerikai politikai tervek elfogadására. Ez utóbbiak alapja az, hogy Ciprusnak továbbra is angol, illetve NATO-támasz- pontnak kell maradnia és szakítania kell a semleges- ségi politikával. Az előzményeket ismerve, aligha lehet kétséges, hogy Kleridesz köztársasági elnökké választása esetén újra mozgásba lendülne az amerikai diplomácia, fokozatosan felszámolnák az egységes Ciprusi Köztársaságot. Valószínűleg olyan föderatív államrendszert hoznának létre, amely lehetetlenné tenné a Cipruson lévő támaszpontok felszámolását és egyben még inkább elkötelezi Törökországot a NATO-nak. A Makariosz halála utáni legközvetlenebb politikai kérdés tehát az, hogy a két álláspont közül melyik győzedelmeskedik. Ha a parlamenti többségnek sikerül Kiprianut a köztársasági elnöki székbe emelni — ez megnehezíti az amerikai álláspont gyors győzelmét. Ciprus tragédiáján azonban ez aligha változtat. A török megszállás megszűnésére semmi jel nem mutat. Ez pedig azt jelenti, hogy a nemzetközi jogtól függetlenül a sziget gyakorlatilag ketté van szakítva.