Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-05 / 183. szám
1977. augusztus 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tiltakozunk a tömegpusztító fegyverek ellen! Az Országos Béketanács ügyvezető elnökségének ülése Sok pénz, kevés vállalkozó Tegnap ülést tartott - a HNF Belgrad rakparti székhazában - az Országos Béketanács ügyvezető elnöksége. Elsőként Szilágyi Béla, az OBT alelnöke méltatta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet helsinki záróokmánya aláírásának második évfordulója kapcsán az értekezlet történelmi jelentőségét. Méltatta — egyebek között - azokat a társadalmi erőfeszítéseket is, amelyeket a kontinens országaiban kifejtenek a záróokmányban foglaltak megva- lósitásáért. Dr. Sütő Gyula az OBT titkára előterjesztése alapján az ügyvezető elnökség úgy határozott, hogy ez év október 12 és 14-e között az OBT és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nemzetközi találkozót szervez Debrecenben „a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója, a békedekrétum jelentősége a Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikája” témában. A találkozón Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió békeharcosainak küldöttei vesznek részt, a magyar békemozgalom képviselőivel együtt. Annak kapcsán, hogy a Béke-világtanács augusztus 6—13-ra nemzetközi tiltakozó kampányt kezdeményez a tömegpusztító fegyverek ellen; az OBT ügyvezető elnöksége nyilatkozatot fogadott el. A nyilatkozat a következőket tartalmazza: „Ezekben a napokban a békeszerető emberek ■világszerte Hirosimára, az első atomtámadás áldozataira emlékeznek. A Szovjetunió és a szocialista országok következetes békepolitikáját támogatva, a békemozgalom létrejötte óta következetesen fellép a fegyverkezés, a tömegpusztító fegyverek gyártása, elterjesztése, alkalmazása ellen. Az utóbbi, időben újabb nyugtalanító híreket kapunk a tömegpusztító fegyverek továbbfejlesztéséről. Az Egyesült Államok szélsőséges körei — figyelmen kívül hagyva még a szövetséges országok körében is erősödő tiltakozást — olyan új atomfegyvernek, a neutronbombának a gyártását tervezik, amely a tömegpusztító fegyverek eddig ismert fajtái közül a legembertelenebb: alkalmazása azonnali vagy lassú pusztulásra ítélné a hatókörében található élőlényeket. A Béke-világtanács titkársága felhívta a világ közvéleményét : tömegakciókkal akadályozza meg, hogy az Egyesült Államok agresz- szív, imperialista erői minőségileg új fegyverrendszerek létrehozásával fokozzák a nukleáris háború veszélyét, akadályozzák az enyhülést, nehezítsék a leszerelési tárgyalásokat. E tömegpusztító fegyver- rendszerek további kihívást jelentenek a legalapvetőbb emberi jog, az élethez való jog ellen. A tömegpusztító fegyverek gyártása, terjesztése és velük való fenyegetés ellentétben áll azokkal az ünnepélyesen vállalt kötelezettséggel is, amelyeket Helsinkiben 35 állam vezetői aláírásukkal erősítettek meg. A magyar békemozgalom nevében — csatlakozva a BVT által 1977. augusztus 6—13. közötti időre meghirdetett nemzetközi akcióhoz — mindazokkal együtt, akik számára drága az élet és felelősséget éreznek az emberiség jövőjéért: követeljük a tömegpusztító fegyverek betiltását, a neutronbomba gyártásának megakadályozását! Meggyőződésünk, hogy a világ békeszerető millióinak tiltakozása, mint már any- nyiszor, lefogja azoknak a kezét, akik nem tanultak a hirosimai tragédiából és készek lennének az emberiséget a nukleáris háború szakadékéba sodorni.” Megkezdődött a dohány feldolgozása Korszerűsítések a szolnoki dohányfermentáló üzemben Augusztus 1-én megérkezett az első dohányszállítmány a Dunántúli és Duna- Tisza közi Dohányfermentáló Vállalat szolnoki üzemébe. Megkezdődött a „kampány”, várhatóan februárban, márciusban fejezik be a termés feldolgozását. Munkájukat nehezíti, hogy az üzem területén még dolgoznak az építők. A mintegy 120 millió forintos rekonstrukció első üteme már befejeződött. Elkészültek a vízvezetékek, a villamosenergetikai berendezések, befejeződött a csatornahálózat építése, és átadták a szolnoki ÉPSZER Vállalat dolgozói a 4 ezer négyzetméteres technológiai teret is. Az utóbbit még az elmúlt esztendőben, de a hiánypótlási munkák miatt — értékük 800 ezer forint — csak most vehetik birtokba a feldolgozók. A rekonstrukció második ütemében készül el az új 400 személyes ebédlő, és ebben a „lépcsőben” építik be a gáztüzeléshez szükséges berendezéseket. A már meglévő öltözőket felújítják, s korszerűsítik a fürdőket is. A tervek szerint 1978. augusztus 20-ra adják át az építők ezeket a létesítményeket. A napokban elkezdődött kampány ideje alatt azonban még sokat kell küszködni a munkásoknak minden mázsa dohány feldolgozásával. Kicsi a hely, nehéz mozgatni a termékeket úgy, hogy az építők is zavartalanul dolgozzanak. A Dunántúlról, északmagyarországi és tiszántúli megyékből mintegy 5400 hektárnyi területről érkeznek a dohányszállítmányok az üzembe. Beváltóhelyek, mesterséges szárítótelepek segítik, hogy az ellátás folyáma- tos legyen. Károly István üzemvezető elmondta, annak ellenére, hogv a jég sok helyen elverte a dohányföldeket, jó minőségű termékeket várnak a gazdaságoktól. A tavalyihoz képest várhatóan 10 százalékkal nő az üzemben fermentált dohány mennyisége. A dolgozók kellőképpen felkészültek a szállítmányok fogadására. Elvégezték a gépek, a berendezések karbantartását, és az egészségügyi előírásoknak megfelelően fertőtlenítették a technológiai területeket. Ezekben a hetekben 1Ó0—150 mázsa dohány érkezett naponta, szeptemberig egyre nő ez az érték, míg el nem éri a 350-et, 450-et. Jelenleg száznegyvenen dolgoznak az üzemben, nyolcvan munkás kellene még ahhoz, hogy minden gond nélkül fermentálják a dohányleveleket. A létszám valószínűleg alig-alig nő, ezt a problémát tehát csak a rekonstrukció befejezése oldja meg. H. J. Import helyett hazai löldpát Magyarok építik az ungvári szállodát A szovjet és magyar párt-, állami é's külkereskedelmi szervek képviselői, szovjet és magyar beruházók, kivitelezők, tervező vállalatok vezetői és dolgozói valamint a városi lakosság népes csoportjának jelenlétében tegnap ünnepélyesen helyezték el az Intourist ungvári szállodájának alapkövét. A 600 ágyas szállodát a debreceni házgyár termékeiből a Szabolcs megyei állami Építőipari Vállalat építi föl. Kísérleti üzem épül a Pécsvárad környékén lelt földpát hasznosítására. Baranyában, a keleti Mecsek földtani térképének készítése közben a fel’ső-pannonko- ri homokban igen gazdag káliföldpát vagyont találtak. A szén, az uránérc és a kővagyon mellett tehát újabb ásványmező kínálkozik kitermelésre a megyében. Elsősorban porcelángyárak használhatják alapanyagnak, importot pótolhat. A földpátos homokmező sorsa természetesen sokrétű, alapos elemzés eredményétől függ, amire helyszíni kutatások, laboratóriumi vizsgálatok, üzemi alkalmazás ad végleges választ. A kísérleti üzem építésével a Dél-dunántúli Kőbánya Vállalatot bízták meg, műszaki fejlesztési alapból négymillió forintot költenek a gépesített, korszerű kisüzem építésére, berendezésére, igazítva a cím túl feszesre szabott mondatán: tisztességes javadalmazásért sincs elegendő jelentkező bizonyos — köznapian nehéznek nevezett — fizikai munkákra. Arra persze sokféle a válasz, ki mit ért tisztességes javadalmazáson, s nehéz fizikai munkán. Megtörténhet ugyanis, hogy aki már kapja, csinálja, elfogadhatónak tartja mindkettőt, ám aki most választaná, visszahőköl, s másfelé kereskedik. A kiinduló pontul szolgáló tény egyértelmű: ha lassan is, de fogyatkozik azok száma, akik hosszabb távon vállalják — mert rövid időre akadnak jövők és menők — a nagy erőkifejtéssel és kedvezőtlen munkakörülmények közötti kenyérkeresetet. Ma a munkásoknak körülbelül egyharmada lát el olyan feladatokat, amelyeket nehéznek nevezhetünk. (A hivatalos csoportosítás ugyanis többféle kategóriát különböztet meg, négy főbbet, s közülük kettő a közgondolkozás szerint nehéz.) Ez a tábor 430 ezres, tekintélyes sereg tehát, apadása fontos népgazdasági területeket hozhat súlyos helyzetbe. Ami történik, az könnyen nyomon követhető. Amiért történik, annak felderítése már bonyolultabb. Sémákra hajló osztályozó kedvünk könnyen meghúzza a határvonalat: nehéz fizikai munkával keresi a kenyerét a bányász, a kohász, néhány fémfeldolgozó szakma művelője, azután a rakodómunkás ... Ami ugyan igaz, de bővíteni szükséges a sort. Hiszen a könnyűiparban — a fafeldolgozásban, a bőrgyártásban, a textilüzemek festődéiben, a papírgyártásban — szintén tekintélyes számban lelni nagy erőkifejtéssel vagy kedvezőtlen mun. kakörülmények között dolgozókat. Ugyanakkor tevékenykednek már úgy kohászok, hogy fizikai igénybevételük a vezérlőasztal gombjainak nyomogatása és karok tologatása, s működnek teljesen automatizált fafeldolgozó sorok, ahol a fizikai munka a berendezések felügyelete. Ellentmondásos, vagy inkább átmeneti helyzetről van szó, amikor technikában és technológiában együtt él a korszerű és a többszörösen elavult. Kezdjük röpke vizsgálódásunkat a lényeggel, azaz — mert sokak számára tagadhatatlanul ez az egy a fontos — a pénzzel, a jövedelmi forinttal. Idén májusban a szocialista iparban a fizikai foglalkozásúak havi átlagbére háromezer forint volt. Ez azonban éppúgy magába foglalja a bányászok 3906 forintos keresetét, mint a kohászok 3421 forintját, a fafel- gozó ipar 2743, s a textilruházati ipar 2326 forintos havi átlagbérét. A részletezés azért érdemel papírt, hogy kitapinthassuk, egy-egy iparterületen belül is jelentősek az eltérések, mert a kohászat 3421 forintos összegező adata mögött az 1600 és 6400 forintos szélső pontok is ott rejlenek. Közelebbvi6z a megér6 - téshez, ha a normál erőkifejtéssel, normál munkakörülmények között dolgozók, valamint a nagy erőkifejtéssel és kedvezőtlen munkakörülmények között tevékenykedők órabérét vetjük össze. Az eltérés — a filléreket fölkerekítve — pontosan tíz forint. Persze, me- gintcsak átlagosan, mert ezen belül is — ahogy a szakemberek fogalmaznak — nagy a szóródás. Van 6,60-as 29,40-es tényleges órabér; négy és félszeres különbség. A pénzzel tehát — egy-egy vállalaton belül azonban léteznek kivételek — különösebb baj nincsen. A kemény munka adta kenyér vastagabb. Ez azonban — a létszám- változási adatok tanúsítják — nem elég. Folyamatosan emelkedik a munkások iskolázottsági szintje — öt esztendő alatt például a betanított munkásoknál 49,9 százalékról 55,7 százalékra bővült az általános iskola nyolc osztályát elvégzettek aránya —. s vele igényük az emberibb feladatok iránt. Az inat szakasztó gürcölés tiszteletet érdemel, de — mint a. fiatalok magatartása int erre — nem életcél, nem szükségszerű. „Ha nehéz is, de legyen érdekes, változatos a feladat, s ne izmok monoton őrlése. A kedvezőtlen munkakörülmények egy részét — lám, van tárgyilagosság is — rövid idő alatt üzemen belüli intézkedésekkel fölszámolhatnák. Sűrűn pusztán azért kell nagy fizikai erőt kifejteni, mert az eszközök rosz- szak, hibásan állnak hosszú ideig.”' Az előbbi három mondatot egy szociológiai vizsgálat anyagából idéztük, a kutatók fiatalokat kérdeztek meg helyzetükről, olyan fiatalokat, akik vállalták a nehéz fizikai munkát, a kedvezőtlen munkakörülményeket, olykor a kettőt együtt. Töprengésre okot adó vé- . lemények, mert sok bennük az igazság. A vállalatok, üzemek irányító posztjain állók azonban legtöbbször úgy vélekednek, „oda kell nyomni bőven a forintot”, s kész, a holnap meg majd csak kialakul valahogy. A szemléleti torzulások, tévhitek mellett a lassú haladásnak — a nehéz fizikai munka mérséklésében. illetve fölszámolásában — oka az is, hogy egy-egy munkás helyettesítése géppel az iparban átlagosan 400 ezer forintba kerül! Nem a szándékok, hanem a pénzügyi lehetőségek döntik tehát el sok helyen, mekkorát léphetnek. Ugyanakkor az szintén igaz, sűrűn a nemtörődömség . tartja fenn a korábbi állapotokat, mert csekély beruházással, de sok szervezéssel javítani lehetne azokon. A tény, a sok pénzért is kevés vállalkozó folyamata ma már világosan kirajzolódott. Csak a tényt tudomásul --------- venni kevés. A következtetések levonása a feladat, mert máskülönben tevékenységi körök sora juthat oda, hogy egyre több pénzért egyre kevesebb lesz a vállalkozó. M. O. Rögtön A NEB javasolta, a tsz-ek intézkedtek Statisztikai mágnesszalag: hivatalos irat A KSH elnöke most megjelent rendelkezésében intézkedett a statisztikai adatok elektronikus feldolgozásáról és tárolásáról. A szabályozás fő célja, hogy az egyszer már összegyűjtött, feldolgozott és ellenőrzött adatokat ne kelljen másoknak külön összegyűjteni, az adatok bármely érdekeltnek rendelkezésére álljanak. Étre jó lehetőséget biztosítanak a számítógépes feldolgozások, mert az adatok mágnesszalagban kis helyen bármeddig tárolhatók. A rendelkezés éppen a feldolgozás, a mágnesszalagok megőrzésének módját egységesíti. Kimondja, hogy az állami statisztika egységes rendszerében gyűjtött, s ellenőrzött adatokat tartalmazó mágnesszalag iratnak számít. Ugyanúgy kell tehát nyilvántartani, kezelni, mint egyéb hivatalos bizonylatokat. Minden mágnesszalagról két másolatot kell készíteni, s ezeket egymástól elkülönítve biztonságos helyen kell tárolnia az adatgyűjtő szervnek. Így értékes adatbankok jönnek létre, amelyek valamennyi illetékesnek rendelkezésére állnak . .. hogy az adat átvételére ki illetékes azt az az állami szerv dönti el, amely az adatgyűjtést eredetileg elrendelte. Az KSH évenként katalógusban ad tájékoztatást arról, hogy melyik szerv milyen jellegű adatokat gyűjt, sőt az 1981-ig terjedő időszak adatgyűjtési tervét is közreadta a statisztikai hivatal. Két hónapja, a jászberényi járási-városi NEB ellenőrei a Jászságban vizsgálták a tsz-ek és a társulások húsüzemeinek szakmai munkáját, a húsipari szabványok betartását és az árképzést. A vizsgált üzemek közül kettő, a jászapáti Velemi Tsz és a jászárokszállási Kossuth Tsz húsüzeme társulásos rendszerben működik. A jászboldogházi Aranykalász és a jászszentandrási Haladás saját üzemet tart fenn. Vizsgálataik során a népi ellenőrök megállapították, hogy a húsfeldolgozó üzemek működéséhez általában megvannak a feltételek. Ügyelnek a húsipari szabványok betartására, a technológiai fegyelemre, az érvényes jogszabályok betartásával megfelelő az árképzésük is. Ugyanakkor megállapították : nem gondoskodnak megfelelően az ott dolgozók szociális ellátásáról, a munka- védelmi, az egészségügyi előírások betartásáról. Az ellenőrök kifogásolták, hogy. a húskészítmények gyártásánál nem mindig tartják be az anyagösszetételre vonatkozó szabvány előírásokat, az árképzéssel, gazdálkodással kapcsolatos bizonylati fegyelmet. A vizsgálatok tapasztalatait a NEB ismertette a húsüzemek tulajdonosaival, és felhívta figyelmüket: tegyék meg a feltárt hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. A vizsgált tsz-ek a NEB javaslatait figyelembe véve példás gyorsasággal intézkedtek. Jászboldogházán az Aranykalász Tsz-ben 200 ezer forintos költséggel felújították, több helyen kibetonozták a húsüzem padlózatát, hulladékaknákat építettek. Átdolgozták a bizonylati rendszert, olyan szoros elszámolási rendet vezettek be, aminek segítségével „naprakészen” kísérhetik figyelemmel a húsüzem gazdálkodását. A Jász-Húsüzem gesztora a jászapáti Velemi Tsz újabb takarítónő munkába állításával tett eleget a jogosan kifogásolt higiéniai követelményeknek. A TIGÁZ szabványainak megfelelő perzselőt helyezett üzembe, a külső kazánrendszer kialakításával megszüntette az üzemen belüli levegőszennyeződést. A munkavédelmi előírásoknak szerzett érvényt a füstölőkamra körülkerítésével, mintegy 100 ezer forintot költ az üzem padlózatának felújítására. A jászárokszállási húsüzemnél a dolgozók szociális ellátását szolgáló mosdókat, öltözőket hiányolták a nép! ellenőrök. A tsz 100 ezer forint költséggel — saját kivitelezésében — egy volt tanácskozóterem átalakításával fekete-fehér női és férfiöltözőt, mosdót, pihenőhelyiséget épített. Az érvényben levő rendelkezéseknek megfelelő tételekkel egészítette ki a húsüzem működési és bizonylati rendjét. I. A. A válogatószalagon színük és minőségük szerint osztályozzák a dohányleveleket
