Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-27 / 201. szám

1977. augusztus 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szerelők 117 ezer kilométert utaztak — Most készítettük el a vezetői értekezletre beszámo­lónkat az aratási ügyeletről, az embereink helytállásáról. Szolnokon kívül hét megye határát járják a mi szakem­bereink, szerelők, üzemmér­nökök. Dehát ide ez kell. Olyan, aki érti a gép lelkét, s aki tanítja is azt, aki a géppel dolgozik. A mi szere­lőink világot jártak. De ha hazatérnek egy-egy nagy külföldi gyárból, bizony le kell írniuk, mit tapasztaltak, mire kell figyelni egy-egy gépnél, gépsornál. Szóval ná­lunk valóban útijelentés az útijelentés. Dr. Galambos Béla, a DÁ- TE Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kara tanüzemének vezetője összegezi a nyári nagy munkák tapasztalatait. Láthatóan fáradt is. Június 20-tól augusztus hatig a tan­üzemben nagyüzem volt, a szó igazi értelmében. Hajna­li öttől este hétig ügyeleti szolgálatot tartottak. Har­mincöt szerelőjük huszonöt gépkocsival járta a fél orszá­got. Inkább 12, mint az elő­írt 48 órán belül érkeztek a hibajelentésekre. Érthető: nagy teljesítményű gépek vevőszolgálatát látják ők el. Ha egy kombájn elromlik a munka dandárjában, nagy a kiesés, akár ha két napot is áll. — Nemcsak az' ügyeletet tartottuk, a vevőszolgálatot is elláttuk, mintegy ezernyolc­száz mezőgazdasági gépnél. Háromszáznyolcat szemlére készítettünk föl, s az AGRO- KER-hez érkezett 128 kom­bájnt is üzembe helyeztük. Mert a szolnoki AGROKER- hez érkező összes mezőgaz­dasági gép garanciális mun­Szövetségben a tudomány ás a technika kája a miénk. Mellette ter­mészetesen a K—700-asok és a T—150 K-sok vevőszolgála­ta. Az Alföldön 117 ezer ki­lométert utaztak a szerelőink az aratás ideje alatt. Az udvaron most is óriás K—700-ast, vadonatújat vizs­gálnak a szerelők. A munka dehogyis szünetel, nincs pi­henés, itt a betakarítás, az őszi munkák ideje, szinte hosszabb, nagyobb munka, mint az aratás. — A tanüzem 1970 óta lát el vevőszolgálati feladatokat az AGROTRÖSZT és a Szol­nok megyei AGROKER Vál­lalat megbízása alapján. Tu­lajdonképpen a főiskolai kar­nak az új szakemberek, a ta­nulmányaikat folytató, leen­dő üzemmérnökök gyakorlati oktatásához hasznos a vevő- szolgálati munka. A vevőszolgálati tevékeny­ség szélesebb, nagyobb, mint a garanciális munka. A tech­nikai, műszaki feltételek biz­tosítása mellett ugyanis más szolgáltatási feladatokat is megoldunk. A gépek össze­szerelésén, üzembe állításán és karbantartásán, garanciá­lis időn belüli hibaelhárítá­sán túl ugyanis szaktanácso­kat adunk a gépek működte­téséhez, oktatjuk a gépek ke­zelőit. Évente a főiskolai ka­ron átlagosan hétszázan vesz­nek részt különböző gépke­zelői tanfolyamokon. A mos­tani, korszerű gépek haszná­lata ugyanis korszerű isme­reteket is követel. Előbb már szóltam róla, hogy nálunk a külföldi utakról milyen úti­jelentés készül. Tulajdonkép­pen a szakmai oktatásban van ennek értelme, hiszen ezekből az útijegyzetekből s a gondosan fordított pros­pektusokból készülnek a jegyzetek. a továbbképző tanfolyamok hallgatóinak is. Mezőtúron különben ál­landóan hallható orosz, né­met és újabban lengyel be­széd is a tanüzemben. Ott dolgozik három szovjet, idő­szakosan egy német, s egy lengyel szakember. Az ér­kező gépeket együtt szerelik a magyar technikusokkal, mérnökökkel. — Nagyjából és összefog­lalva a Szolnok megyei ki­emelt feladatokon túlmenő­en üzemünkben a K—700-as, a T—150 K, traktorok üzem­be helyezését, átalakítását, kötelező műszaki felülvizsgá­latát és garanciális hibaelhá­rítását végezzük. (Fenti ké­pünkön egy óriás K—700-ast, vadonatújat vizsgálnak a szerelők.) S hogy milyen minőség­ben? A vezetői értekezletre készült összefoglaló szerény. Csak ennyit mond az aratás idején végzett, szombat és vasárnap nélküli hosszúna­pos munkákról: „Alapvető feladatainkat elláttuk, össze­sen 317 hibajelentésre vonul­tunk a helyszínre. Igyekez­tünk a javítási időt rövidí­teni, hogy miattunk gép so­káig ne álljon!” S. J. Fotó: K. I. Brigádok versenyben A Középtiszai Állami Gazdaságban 36 szocialista brigád dolgozik. A növény- termesztés hét kollektívája 628 ezer forint többlet ter­melését vállalta. A lucerna­kiesést a kiváló búzatermés pótolta, bár az előbbi gon­don egy-két kiadós eső még segítene. A rizs és a kuko­ricatermés jónak ígérkezik. Az állattenyésztés tizen­egy szocialista brigádja te­henenként 70 liter tejtöbb­letet, hal-, vad- és hízó­marhahúsból 466 mázsa pluszt ajánlott fel. ígéretü­ket beváltották, csak a ser­téshizlalás maradt le — ál­lategészségügyi okok miatt — kevéssel. A javítóbrigádok 439 ezer forint üzemanyagköltség- és alkatrész-takarékosságot vál­laltak. Az építőüzemi ága­zat 1 millió 700 ezer forint teljesítménytöbbletet ígért. Mindkét ágazat teljesítette részarányos felajánlását. Idegenforgalmi gyorsmérleg Az Országos Idegenforgal­mi Tanács most elkészült gyorsmérlege szerint az év első hét hónapjában össze­sen 6.6 millió külföldi fordult meg az országban, 1.5 millió­val több, mint az előző év azonos időszakában. Közülük 3.7 millióan turistaként láto­gattak hozzánk, vagyis leg­alább egy éjszakát Magyar- országon töltöttek, a többi pedig kiránduló és átutazó volt. Legtöbben, — a külföl­dieknek csaknem fele — jú­liusban, az idegenforgalmi főidény első hópapjában ér­keztek hazánkba. A turisták száma január I. és július vége között 35 százalékkal — csaknem 1 millióval — volt nagyobb, mint az előző év első hét hó­napjában, s nagy többségük a szocialista országokból ér­kezett. Egy turista átlagosan hat éjszakát töltött az or­szágban. A külföldi vendégek itt tartózkodási idejük 21 százalékát töltötték kereske­delmi szálláshelyeken — szállodában, bungalóban, kempingben, fizetővendég­szobában — a többit roko­noknál,! ismerősöknél, illet­ve más magánszállásokon. Hét hónap alatt 1.3 millió külföldi vett igénybe keres­kedelmi szálláshelyet, 108 ezerrel, csaknem 10 száza­lékkal több, mint 1976-ban. A statisztika szerint az év első hét hónapjában 2.3 mil­lió magyar állampolgár uta­zott külföldre, 20 százalék­kal, 357 ezerrel többen, mint az elmúlt évben. BNV Megkezdődött a szakmai belépőjegyek elosztása A három hét múlva, szep­tember 16-án megnyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásár elővételi belépőjegyeinek el­osztása, postázása megkezdő­dött. A Hungexpo főpénztá­ra eddig mintegy húszezer szakmai belépőjegyre kapott megrendelést a vállalatoktól, intézményektől és szövetke­zetektől. Ezek a 60 forintos szakmai jegyek egynapos lá- gatásra érvényesek, s ezért a vállalatok az üzleti és a kooperációs kapcsolatok fej­lesztésében legjobban érde­kelt szakembereiknek eddig 1500 szakmai bérletet is ren­deltek. (A nagyközönség be­lépőjegye változatlanul 15 forintba kerül.) A fogyasztási cikkek nagy nemzetközi seregszemléje el­sősorban a nagyközönség vá­sára, de a Hungexpo kedve­ző lehetőségeket nyújt a szakemberek és az üzletem­berek találkozóira, hivatalos tárgyalásaira is. Szeptember 19-én, 20-án és 2Í-én ugyan­is szakmai napot tartanak, amikor reggel 9 órától déli 1 óráig csak a szakmai jegy­gyei rendelkezők léphetnek be a kiállítás területére. A tavaszi BNV-n bevált ta­pasztalatok szerint ezúttal is többszáz névre szóló látoga­tói jegyet, tiszteletjegyet küldtek külföldi parnereik- nek. Tavasszal 500 meghívott használta ki ezt a lehetősé­get, s várhatóan az őszi BNV alkalmából sem lesz kevesebb az ilyen látogató. A közvetlen üzleti tárgya­lásokat segítik, hogy jóné- hány magyar külkereskedel­mi vállalat kiállítási irodát rendez be a vásárközpont pavilonjainak galériáján. A kiállítás főépületeiben több mint 100 iroda, és ezenkívül a legtöbb kiállító standjánál is külön tárgyalóhelyiség áll a partnerek rendelkezésére. A Külföldiek Klubja most a K-jelű pavilonban kapott otthont, s itt külön kiren­deltséggel áll a külföldiek rendelkezésére az IBUSZ, a MALÉV, a Posta, a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal, a Pannónia Szálloda Vállalat, a Hungarhótels és a Kon­sumtourist, A VHlamosipari Kutató Intézet is kísérletezik a napenergia hasznosításával. Szilícium alapanyagú elemek összeállításával sikerült tartós energiaforrásokat kialakítania. A Dunántúlon már működik egy 20« wattos napelem kísérleti példánya, amit az in­tézet fejlesztett ki. Képűnk: napenergia működtet egy vlzszivaty­tyút. Maróthy László hazaérkezett a szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztiválról Tegnap hazaérkezett a Szovjetunióból a II. szovjet— magyar ifjúsági barátság­fesztiválról Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. A magyar delegáció vezetőjével együtt érkeztek Budapestre a fesztivál dísz­vendégei, közéletünk ismert személyiségei. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője, Barabás Já­nos, a KISZ KB titkára. Je­len volt V. J. Pavlov, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe. Megérkezését követően dr. Maróthy László a II. szov­jet-magyar ifjúsági barát­ságfesztivál jelentőségéről, a gazdag eseménysorozatról szerzett tapasztalatokról a következőket mondotta el a sajtó munkatársainak: — A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulója jegyében rendezett gazdag eseménysorozat mél­tón fejezte ki népeink és if­júságunk testvéri barátságát, együttműködését, hangsú­lyozta Maróthy László. Egyik legfőbb eredményének éppen azt tartjuk, hogy újabb alkal­mat adott a fiataljaink kö­zötti kapcsolatok bővítésére, személyes barátságok kiala­kítására. — összesen 1200 fiatal vált személyes részesévé a feszti­váleseményeknek Leningrád- ban és a Szovjetunió más vi­dékein. A magyar fiatalok képviselőinek alkalmuk nyílt közelebbről megismerkedni a szovjet nép alkotó munkájá­val, a szovjet ifjúság előtt álló tennivalókkal. Lenin­grad lakói nagy szeretettel fogadták a 900 tagú magyar küldöttséget. Valamennyien élenjáró munkájukkal, kiváló tanul­mányi eredményükkel és közéleti aktivitásukkal érde­melték ki a részvétel jogát. Szovjet vendéglátóink élénk figyelemmel követték a ma­gyar és a szovjet munkásr fiatalok vetélkedőit, erőpró­báit. ízelítőt adtunk népünk kulturális hagyományaiból, mai művészeti értékeinkből. Népes delegációnk tagjai kö­zött sokan először jártak kül­földön, s éppen abba az or­szágba juthattak el, amely­hez történelmi barátság és testvéri szövetség fűz ben­nünket. Gyümölcsöző kapcso­lataink pedig ma már átfog­ják az élet minden területét. A mostani fesztivál mara­dandó élményekben gazdag ünnepi eseménysorozata egy­aránt hozzájárult ifjúsági szövetségeink kapcsolatainak erősítéséhez, a magyar és a szovjet fiatalok közötti ba­rátság gazdagításához — hangsúlyozta végezetül Ma­róthy László. A 900 főnyi magyar dele­gáció többi tagja ma és va­sárnap barátságvonatokon ér­kezik haza. MEGTflRGYBLia ü MINISZTERTANÁCS Hz alumíniumipar teljesítette központi fejlesztési programját A bauxitbányászat, a tim­földgyártás, az alumínium féltermékek és készáruk gyártásának gyorsütemű bő­vítését célozza az alumíni­umipar központi fejlesztési programja. Ennek alapján az előző tervidőszakban az évi termelés bauxitból 2.1-ről 2'.9 millió tonnára, kohófém­ből 65 ezerről 70 ezer, tim­földből 470 ezerről 756 ezer tonnára növekedett. A prog­ramot a világgazdaságban bekövetkezett változásokkal és az V. ötéves tervvel össz­hangban módosították; ezt tavaly hagyta jóvá a kor­mány, s most a nehézipari miniszter jelentése alapján ellenőrizte a múlt évi elő­irányzat végrehajtását. A bauxitbányászat és a timföldgyártás tavaly a ter­melési program időarányos részét — lényegében az igé­nyeknek megfelelően 98—99 százalékra teljesítette. Az alumíniumkohók termelése viszont 300 tonnával megha­ladta az előírtat, s a felhasz­nálás kiterjesztésének meg­felelően az alumíniumleme­zek, szalagok, rudak, csövek és egyéb félgyártmányok ter­melése 7700 tonnával, vagy­is 5 százalékkal. A termelés nagyobb ütemű növelésével párhuzamosan javították a termékszerkezetet, mégpedig elsősorban az értékesebb présáruk és a munkaigénye­sebb félgyártmányok arányá­nak bővítésével. A központi fejlesztési program megvalósításában különösen fontos magyar— szovjet timföld-alum egyez­mény alapján a múlt évben tovább bővült az együttmű­ködés. A szovjet partnerek­hez szállított timföld ellené­ben az előző évinél tízezer tonnával több, összesen 130 ezer tonna fémalumíniumot kaptunk. Az ugyancsak hosz- szú ideje folytatott magyar— lengyel timföld-alumínium egyezménynek megfelelően pedig további 17 500 tonna fémhez jutottunk. Az áruel­látást és a konvertáló áru­alapot bővítette az alumíni-. um hengerelt áruk magyar— román termékcseréje, amely egyúttal hozzájárult a szé- kesvehérvári meleghengermű kapacitásénak jobb kihasz­nálásához is. Kedvezően alakult az alu­míniumipari, termékek hazai és külföldi értékesítése. Az előirányzatok túlteljesítésé­hez jelentősen hozzájárult, hogy növelték a termékek műszaki színvonalát, s en­nélfogva értékét is. Az alumínium alapanyag- iparban dinamikus volt a műszaki fejlesztés, amelyre tavaly 239 millió forintot fordítottak, az előző évinél 45 százalékkal többet. Ebből 22 millió forintot költöttek külföldi licencek és know how-k vásárlása. A fej­lesztési program múlt évi beruházási feladatainak vég­rehajtása és előkészítése megfelelő ütemű volt, s az anyagi erőforrásokat takaré­kosan használták fel. A hazai alumíniumfelhasz­nálás a múlt évben lényegé­ben nem változott, a lakoson- kénti 13 kilós szinten maradt. Ezen belül azonban a hat legnagyobb alumínium-fel­dolgozó vállalat — a Magyar Alumíniumipari Tröszt, a Magyar Kábel Művek, az Alu. míniumárugyár, a Hűtőgép­gyár, a Mátravidéki Fémmű és a Fémmunkás Vállalat — tavaly 51100- ról 53 600 ton­nára növelte a termékeinél felhasznált alumíniumot. Így a hazai feldolgozásban 37,5- ről 39 százalékra emelkedett a hat nagyvállalat aránya. Az V. ötéves tervben ezek a vállalatok mintegy három- milliárd forintot költenek az alumíniumöntvény- és kész­árugyártás fejlesztésére. Eb­ből a múlt évben 120 millió forintot használtak fel, de az idén egymilliárd forint érté­kű fejlesztést valósítanak fneg, s így a tervidőszak első két évében időarányosan tel­jesítik az előirányzatot. Az alumíniumipar egyébként az V. ötéves tervben 9.2 milli­árd forintot költ beruházás­ra, amelyből 4.2 milliárd fo­rint értékű állami nagyberu­házás gyorsítja a bauxitbá­nyászat és az alumíniumko­hászat fejlesztését,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom