Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-04 / 182. szám

Ara: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. évf. 182, sr., 1977, augusztus 4., csütörtök MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Véget ért Borbély Sándor elvtárs kétnapos programja Rz MSZMP Központi Bizottságának titkára részt vett a járási, városi pártbizottságok első titkárainak értekezletén Borbély Sándor elvtárs, a párt Központi Bizottságának titkára tegnap folytatta megyei látogatását Programja szerint délelőtt időszerű kérdésekről tárgyalt Andrikó Mik­lós elvtárssal, a megyei pártbizottság első titkárával. Délután a párt (Központi Bizottságának titkára és a kíséretében lévő Baranyai Tibor elvtárs, a Központi Bi­zottság osztályvezető-he­lyettese és Merbler Károly elvtárs, a Központi Bizottság munkatársa részt vettek a járási és városi pártbizottsá­gok első titkárainak értekez­letén. Az Andrikó Miklós elvtárs elnökletével megtartott ta­nácskozás második felében Borbély Sándor elvtárs adott tájékoztatást a jelenlevőknek aktuális kérdésekről. Látogatásáról szólva Bor­bély elvtárs elmondot­ta, hogy a keddi me­gyei párt-végrehajtóbizott­sági ülésre rendhagyó mó­don került sor, új módszer­ként a párt gyakorlatában. A célja az volt, hogy félidőben — a két kongresszus között — a megyei párt-végrehaj­tóbizottság számoljon be a XI. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai­nak végrehajtásáról. Alkos­son a megye irányító párt­szerve véleményt arról, ho­gyan illeszkedik be Szolnok megye eredményeivel, gond­jaival, az ország valóságába. A párt Központi Bizottsá­gának titkára hangsúlyozta, hogy Szolnok megyében a megyei párt-végrehajtóbi­zottság irányításával és el­lenőrzésével eredményes munka folyik a kongresszus határozatainak megvalósí­tásáért, figyelemre méltó az előrehaladás a gazdasági és a kulturális életben. El­mondható, hogy a megye gazdasági eredményei jók, erőteljesen fejlődik a mező- gazdaság, az élelmiszeripar. Utóbbiról megjegyezte: nagy figyelmet kell fordítani a még fel nem tárt tartalé- kokra, melyek kevés beru­házással jól hasznosíthatók. Ezután a járási, városi pártbizottságok irányító, el­lenőrző, szervezési munká­jának fontosságáról, e párt­szervek felelősségéről beszélt a párt politikájának végre­hajtásában. Feladatuk — mondotta — működési terü­letük politikai központjai­ként megjelölni a változó valóság ismeretében a célt, és megteremteni á feltétele­ket ahhoz, hogy azt el is ér­jék. A feltételek közé tarto­zik a munkamegosztás is, minden szerv, állami, társa­dalmi legyen alkalmas erre, és végezze el a funkciójából eredő munkáját, mert egyre bonyolultabbá váló és na­gyobb követelményeket tá­masztó viszonyaink ezt szük­ségszerűen igénylik. A ká­dermunka is a feltételek kö­zött Szerepel, mert csak ma­gas fokú politikai és szak­mai felkészültséggel rendel­kező vezetők képesek meg­felelő színvonalon ellátni feladataikat, ezért alapvető­en fontos, hogy a politika végrehajtása szempontjából fontos posztokat kik és ho­gyan töltik be. A pártalapszervezetek je­lentőségéről szólva kiemel­te: a párt stratégiájának központi kérdése az alap­szervezetek erősítése. A klasszikus értelemben vett pártmunka, a politika, a párt határozatainak végre­hajtása ugyanis az alapszer­vezetekben folyik. Ezért csak helyeselni lehet, — jegyezte meg Borbély elvtárs — amit Szolnok megyében tapasz­talt, hogy a pártalapszerve- zetekre nagy figyelmet for­dítanak, felkészítik őket fel­adataik ellátására olymó­don is, hogy a vezetőségi ta­gok számára tanfolyamokat szerveznek. A pártmunka stüusára is kitért a Központi Bizottság titkára, és hangsúlyozta, hogy a munkastílus a párt viszonyát fejezi ki a való­sághoz, s ahogyan ez válto­zik, úgy kell fejleszteni a pártmunka stílusát is. E kö­vetelmény bizonyítására az MSZMP gyakorlatából ho­zott példákat. Majd arról beszélt, hogyan kell értel­mezni a pártmunka moz­galmi jellegét. Ezután a párttagsági köny­vek cseréjének tapasztalatai­ról é’s az ebből következő feladatokról szólott Borbély elvtárs. Tájékoztatóját be­fejezve a XI. kongresszus határozatai végrehajtásá­nak pozitív megyei tapasz­talataira utalva azt hangsú­lyozta, hogy további követ­kezetes munkára van szük­ség az irányító pártszervek­től az alapszervezetekig. Az értekezlet Andrikó Mik­lós elvtárs zárszavával ért véget Borbély Sándor elvtárs a párt Központi Bizottságának titkára a késő délutáni órák­ban elutazott Szolnokról. Meghalt Makariosz ersek (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK a 2. OLDALON) A FÁK TUDÓSA 3. oldal HORTOBÁGY 1977 Sorozatunk 4. része 5. oldal Otven vagon lucernagranulátumot szállít az idén az NSZK-ba a Kö­zéptiszai Állami Gazdaság. Az exporton kívül még 150 vagon lu­cernalisztet értékesítenek, amelyet a dunántúli Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat vesz meg. Képünkön a gazdaság bánhalmai száritóüzemében készült A fogyasztói árak ellenőrzéséről Négyezernél több vizsgálat egy év alatt ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Három éve elmúlt, hogy a Szolnok megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága a kereskedelmi, a fogyasztói árak ellen­őrzésének tapasztalatairól tárgyalt. A téma most ismét ak­tuálissá vált, ezért a tegnapi vb-ülésnek ez volt az egyik napirendi pontja. Az életszínvonal alakulá­sában a bérek, a jövedel­mek növekedése mellett meghatározó a fogyasztói árak alakulása is. Ezért az éves népgazdasági terveik a reálbér, a reáljövedelem és a fogyasztói árszínvonal vál­tozásainak mértékét is tar­talmazzák. Az árellenőrzés elsődleges célja: terv sze­rint alakuljanak a fogyasz­tói árak, hatékonyabb legyen az ármozgások állami fel­ügyelete. Az üzletekben alkalmazott árak helyességének, pontos­ságának ellenőrzése, a tulaj­donvédelem és a fogyasztói érdekvédelem vizsgálata a felügyelőségi csoport felada­ta. A boltok áruellátásával, a szállítással, a választékkal az áruforgalmi munkatársak foglalkoznak. A kiadások csoportosítása szerint a lakosság a fűtésre, a háztartási energiára, a ru­házkodásra, az élelmiszerek­re és az egyéb iparcikkekre nagyobb arányban költött az utóbbi időkben, mint a szol­gáltatásokra, a tartós fo­gyasztási és az élvezeti cik­kekre. A piacokon három év alatt átlagosan 49 százalék­kal emelkedtek az árak ugyanakkor a bolti kiskeres­kedelemben a hasonló áruknál csak 18 százalékos volt az emelkedés. Az árak jelentős eltérése a kereskedelmi szak- igazgatási szervek ellátás­szervező, árellenőrző felada­tának javítását indokolja. A megyei tanács vb kereskedel­mi osztályához tavaly 38 fo­gyasztói panasz érkezett, az előző évinél negyvennéggyel kevesebb. A panaszosok álta­lában a vendéglátóipari árakkal voltak elégedetle­nek. A korábbi esztendők­ben a legtöbb panasz az áruk minősége, a fogyasztók meg­károsítása miatt érkezett. Évenként általában több mint négyezer üzleti árel­lenőrzést végeztek az árha­tóságok és a társadalmi ak­tívák. Az -idén eddig 2 ezer 343 esetben ellenőrizték a különböző üzletek munkáját. Az ellenőrzések során álta­lában a vállalat által meg­állapított árak alkalmazá­sát pontosságát, egy-egy üz­let ellátási feladatát, áruvá­lasztékának minőségét, a Szállítók tevékenységét vizs­gálták. A vevők megkárosí­tásakor az első kártalanítás, ha a vásárló ismeretlen, ak­kor elvonják a jogtalan ár­bevételt. A kártalanítások összege 1974-ben 83 ezer fo­rint volt, 1976-ban már 122 ezer forintra emelkedett. Száz ellenőrzés után ’74-ben 12, tavaly 15 személyt von­tak felelősségre. A végrehajtó bizottság el­fogadta az árellenőrzésről szóló jelentést, és megálla­pította, hogy a megyében szakszerűek és rendszeresek az ilyen vizsgálatok. Orszá­gosan is a legjobbak között van a megye. Meghatározták az árhatósági és árellenőrzé­si munka további feladatait: évenként értékelni kell a kiskereskedelmi vállalatok árrésterveit, ármagatartását, kétévenként pedig minden árszervezetnél helyszíni vizs­gálatot kell tartani. Az el­lenőrzés terjedjen ki a jo­gosulatlan kereskedésre, az üzérkedők leleplezésére, a felelősségre vonásra. A mun­katervekben határozzák meg, hogy a kiskereskedelmi üz­letekben minden évben le­galább egyszer legyen árel­lenőrzés, az áralkalmazás szabályait megszegőkkel szemben szigorúan járjanak el. Sz. E. Mintögy negyvenezer nyers téglát gyártanak naponta a Tég­la- és Cserépipari Vállalat tiszafüredi gyárában. A kismé­retű falazótéglákat szinte a kemencéből szállítják el a vásárlók TALÁLKOZÓ AZ USZTY-ILIMSZKBEN DOLGOZÓ FIATALOKKAL Baráti találkozón köszön­tötte a KISZ Központi Bi­zottsága az Uszty-Ilimszkben dolgozó Kun Béla ifjúsági építőbrigádnak a termelésben és a mozgalmi munkában élenjáró vezetőit, tagjait teg­nap a Hotel Ifjúságban. A Szibériában dolgozó fia­tal magyar szakmunkások, betonozok, kőművesek, egy esztendő kintlét után jelen­leg szabadságukat töltik itt­hon. A találkozó résztvevőit Borbély Gábor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára üdvözölte. Egyebek közt be­szélt arról, hogy a 300 tagú Kun Béla ifjúsági építőbri­gád tevékenységét a KISZ vezetői, valamennyi KISZ- tag, s a magyar dolgozók a kezdettől fogva figyelemmel kísérik. A távolban dolgozó magyar fiatalok becsülettel helyt állnak, teljesítik köte­lességüket példamutatóan képviselve a magyar ifjú kommunistákat. GEORGIKON NYÁRI EGYETEM Keszthelye n, az Agrártu­dományi Egyetem dísztermé­ben tegnap ünnepélyesen megnyitották a 12. Georgi- kon nyári egyetemet. A megnyitó ünnepségen ott vol­tak a hazai tudományos élet képviselői, Veszprém megye és Keszthely város vezetői. Dr. Varga János egyetemi tanár, a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem rektora tartott megnyitó beszédet. A résztvevők a szakmai tanácskozásokon túl elláto­gatnak majd több állami gazdaságba és termelőszövet­kezetbe. A szakmai progra­mokon kívül lehetőség nyí­lik a pihenésre, üdülésre is. A Georgikon nyári egye­temre idén hét országból — Ausztria, Csehszlovákia, Len­gyelország, NDK, Nyugat- Berlin, NSZK és Spanyolor­szág — 172-en érkeztek. NEM UTAZNAK AZ ALKATRÉSZEK Műszaki átadás és próba- üzemelés kezdődött tegnap az ELZETT szécsényi gyár­egységének új galvanizáló üzemében. Szécsényben éven­te 14 millió zárat és laka­tot állítanak elő. A gyártmá­nyok előnyös megjelenését, de egyszersmind minőségét, tartósságát is meghatározó tetszetős nikkelezett kivitel ma már mind általánosabbá váló exportkövetelmény. A gyáregység a galvanizálást eddig bérmunkában végez­tette el, amit az ötmillió fo­rintos beruházásból megva­lósított létesítmény felesle­gessé tesz csakúgy, mint az alkatrészek költséges „utazta­tását”. ERŐMŰ BICSKE TÉRSÉGÉBEN Mint ismeretes, a barna­szénprogramban az észak­dunántúli szénmező kincsét hasznosítva 1990-ig Bicske térségében felépül egy 1930 megawatt teljesítményű erő­mű. Az ezt fűtőanyaggal el­látó új bányák közül a Már- kus-hegyi adja elsőként a szenet, 1981-ben. Az akna mélyítése már folyik. Az új bányát a legkorszerűbb gé­pekkel szerelik fel. EGY MONDATBAN — Az építőanyagipari vál­lalatok, üzemek és bányák dolgozói a jubileumi verseny­ben az év első felében a népgazdasági tervnek meg­felelően 4,7 százalékkal bő­vítették termelésüket a múlt év azonos időszakához viszo­nyítva. — A Soproni Szőnyeggyár termékei egyre keresettebbek lesznek éstképesek arra, hogy meghódítsák az igényes kül­földi piacot is. Ezt tükrözi az exportfelfutás, hiszen a tavalyinál ötszörösére növe­li tőkés exportját a gyár. — A Törökszentmiklóson tegnap lejátszott Tisza Kupa labdarúgó-mérkőzés eredmé­nye: Diósgyőri VTK—SZEOL AK 3:1 (0:1).

Next

/
Oldalképek
Tartalom