Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-24 / 198. szám
1977. augusztus 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hatékony ösztönzők — Új beruházások Erőteljesen fejlődik a tejipar G lem akármilyen: OMBGRAFIT! Tavaly 102 millió literrel több tejet vásárolt fel a tejipar, mint az előző esztendőben. Ez elsősorban az anyagi ösztönzés helyes kialakításának köszönhető, de annak is, hogy a gazdaságok jóval nagyobb figyelmet fordítottak a szarvasmarha-tenyésztésre, mint bármikor azelőtt. Az idén további kedvezmények léptek életbe. A nagyüzemek annyiszor 10 fillérrel többet kapnak literenként az általuk értékesített tejért, ahány százalékkal növelik a tavalyihoz képest a tejértékesítést. Az idén tehát minden bizonnyal tovább növekszik a tejtermelés mind a termelőszövetkezetekben, mind az állami gazdaságokban. Az ösztönző prémium felső határa 30 százalék, vagyis literenként 3 forinttal növekedhet ily módon a tej fel- vásárlási ára. Más kedvezmények is életbe léptek a szarvasmarha-tenyésztésben és a tejtermelésben, de a tejprémium váltotta ki a legnagyobb hatást. Ez ösztönöz leginkább a tejtermelés növelésére, de arra is, hogy a szarvasmarha-állomány gyors ütemben növekedjen, tehát több borjút nevelhessenek fel az üzemek. meg a termelést. Ezzel lehetővé válik, hogy a tejet lényegében helyben dolgozhassák fel és lényegesen javuljon egy-egy vidék tej- és tejtermékellátása. Elértünk tehát oda, hogy a tejüzemek teljesítőképessége megelőzte a tejtermelés és a tejfelvásárlás ütemét. Most az a feladat, hogy a tejipar megtalálja a módját, hogy a tejtermelés növekedéséből adódó többlet tejmennyiséget a hazai fogyasztók jobb kielégítésére fordítsa. Kedvezőnek tekinthető, hogy a tejipar igyekszik megszüntetni a ma még a fogyasztásban meglévő területi aránytalanságokat, s igyekszik kiszélesíteni a központi ellátás körét. Különösen fontos, hogy a pasztőrözött tej értékesítése az egész ország területére kiterjedjen. A fejlődést mindenesetre jelzi, hogy 1970-ben még csak 600 helységben volt pasztőrözött tejértékesítés, 1975-ben már 2570 helység részesült pasztőrözött tejellátásban. Ma pedig lényegében az ország lakosságának 95 százaléka pasztőrözött tejet ihat. Ehhez természetesen hozzájárultak a tsz-ek önálló tejfeldolgozó üzemei is. Hetekig frissen maradő tel A tej és tejtermék értékesítését csak akkor lehet növelni, ha a tejipar javítja termékeinek minősítését és válalsztékát. A ötödik ötéves terv tejipari fejlesztése az új korszerű tejüzemek erre is lehetőséget nyújtanak. Több olyan terméket hozhatnak majd forgalomba, amelyek nem egy-két napig, hanem több napig is eltarthatok. Szélesítik a hagyományos termékek mellett az úgynevezett tartós, — 3—6 hétig eltartható — termékek választékát. Megkezdték az előkészületeket az úgynevezett steriltej előállítására. Ez a tej több hétig eltartható és még külön hűtőszekrényt sem igényel. Mindent összegezve az ötödik ötéves terv tejipari fejlesztésének eredményeként több tejet és tejterméket fogyaszthatunk, egészségesebben táplálkozhatunk. A hőmérséklet 55 °C, a munkások azt mondják: most jó idő van, igaz csorog róluk a veritek. Felsóhajt az egyik, lett volna itt azon a múltkori meleg napon, amikor feltornászta magát a higanyszál 76 fokig. Vasat öntenek, nem akármilyent: gömbgrafitosat. Az országban rajtuk kívül még egy helyen készítenek ilyet, de jövőre már ott sem. Pedig nagy szükség lenne rá a népgazdaságnak. Tehát nem akármilyen öntvényeket gyártanak Törökszentmiklóson, a MEZŐGÉP helyi gyárában, nem akármilyen körülmények között. A kérdés csak az, miért és meddig? Hol? in! Az öntöttvasban a karbon finom lemezek formájában helyezkedik el. Ezért törékeny, szilárdsága alacsony. Egy különleges folyamattal a lemez gömbbé alakítható, így a szilárdsági tulajdonságok javulnak. Minderről dr. Horváth János, a Vasipari Kutató Intézet igazgatója így írt: szerkesztőségünknek: .,Mesz- szemenően helytálló az a megállapítás, hogy ez az öntvény rendkívül kprszerű> mivel kiváló tulajdonságai — szilárdsága, nyúlása — mellett, öntéstechnikai jellemzői is jók. Szívóssága miatt dinamikus igénybevételnek kitett elemként vagy alkatrészként is kiválóan alkalmazható nagyon sok esetben a lényegesen drágább acélöntvény helyett”. Ennyit a gömbgrafitos öntöttvas dicséretéről. S még valamit: a világ összes vasalapú öntvény termelésében — 73 millió tonna körül van — a gömbgrafitos arány növekszik — 1972-ben 6,6 százalék, míg 1974-ben 7,7 százalék — ugyanakkor az acélok aránya csökken. Magyarország az utóbbi években egyre több olyan gépet vásárolt, amelyben az alkatrész, az elem, ebből az anyagból készült. Pótolni csak ilyennel lehet — legtöbbször ez az eladó kikötése. Tehát vagy megvásároljuk — devizáért — vagy előállítjuk, de hol? Itt. Így, a törökszentmiklósi öntöde fiatal szakemberei. Senki nem kérte, senki nem utasította őket, a kísérleteket elkezdték. Tóth László me- tallurgus mondja erről az időszakról: — Először csak egész kis tételben csinálgattuk, mgg- lehetősen primitív módszerekkel. Annyit tudtunk, a magnéziumot valamilyen úton-módon a folyékony vasba kell juttatni. A magnézium aktív vegyi anyag, fröcsög, nagy a hő- és a fényhatás ilyenkor. Szóval balesetveszélyes. Próbálkoztunk a szendvics eljárással, beraktuk az üst aljára, befedtük hulladéklemezzel, rá a folyékony vasat. Az feloldja a lemezt, megindul a reakció. Nem sikerült. Nem tudtuk beállítani az időket, az arányokat. Műszerünk? Akkor sem volt, most sincs. Még rendes mérleg sem. Azóta kikupálódott a gyártás, úgynevezett segédötvözeteket alkalmazunk. Az üstöt lefedjük, a beoltó harangot daru emeli, az olvadt anyagot lánc húzza. Szenvedtem Hogyan volt ez régen? Négy-öt ember megragadta az üstöt kézzel. Benne a fortyogó massza. Arrébb vonszolta. mert a műveletekhez tér kell. Próbálgatták így, próbálgatták úgy, míg végre sikerült. „Jó” lett a szilárdság, „jó” lett a nyúlás, sőt a mikroszkóp képe is azt mutatta, ami a könyvekben látható. Petren Imre öntőmunkás végigszenvedte ezt az időszakot. — Szenvedtem, megmondom, egyformán sóhajtozott itt mindenki, de bennünk volt az akarás, öregben, fiatalban. Ügy mentünk zuhanyozni, hogy előtte le kellett ülni a lépcsőn. Volt olyan éjfél, amelyik itt talált bennünket. Ültünk a szifon tetején, vitáztunk, hogy másnap jobb legyen. Petren Imre az egyik, aki legjobban keres. Tizennyolc éve áll az üst mellett. Azt mondják fiatal korában kézzel is megfogta a vöröslő vasat. Most szikár, kiszívta belőle az erőt a vas — ma» gyarázza. Hét végén két nap is kevés kipihenni a munkát. Leszokott a hobbizásról is, régen volt pár hold föld, amit megkapált. Három és fél ezer forint a jövedelme. — Nem fizetés ez, csak borravaló, szoktuk emlegetni. Kívánja az ember a folyadékot. Munka után jólesik két üveg sör. De mindennap? Ki bírná azt? A múltkor mondja az egyik lakatos, aki az egyes telepen dolgozik, neki megvan a hétezer is. Hétezer! Aztán itt a szomszédban a forgácsolóban: gyakran állnak, nincs anyag. Ha jön, gyerünk! Túlóra meg minden... A mi pénzünket is elviszi az ő kifizetésük. Elismerés? A gyár terméklistája kibővült, gömbgrafitos öntvényekkel. Jöttek még nyugatnémetek is, hogy gyártsanak nekik. A válasz: nem futja a „kapacitásból”. Elismerés? Ponyokai János csoportvezető véleménye: — Semmi. Nekünk senki nem mondta eddig még csak azt se, hogy állj arrébb. Tudja, mikor láttunk mi főnököt? Amikor ki tették a fényképét a faliújságra. Azt mondják, sok jelentést kell írni... Szóval ritkán látogat ide például szb-titkár. Ha látogatna, elámulna nemcsak ő, más is, mennyi füstöt szívnak az emberek. (Rossz a szellőztetés). Vagy mennyi homokot szippantanak be az öntvénytisztítók. (Tavaly szilikózis gyanú miatt elküldték innen egy munkást). Ennek ellenére: — Ennek ellenére —folytatja a csoportvezető — eljutottunk addig, hogy 20 százalékról lecsökkent a selejt tíz alá. Persze a fizetés szerint mindegy, hogy selej- tet csinálunk vagy aranyat. Órabérbe számolnak el bennünket. Aztán beszereltük a szállítókocsik alá a vontatókötelet, csak úgy sutyiban. Ugyanúgy a vontatóláncot az üstkocsihoz. Megcsináljuk mi még a mérlegkocsit is úgy, hogy a főnökök észre sem veszik. Milyen a közösség? A csoportvezető, a művezető, ha hibádzik a létszám, beáll önteni. Volt úgy, hogy a műhely egyik fele nem szólt a másikhoz. Aztán a formázok is megértették, nem mindegy, milyen lyukba megy a vas. Sokat számít a forma minősége. Nemrég feloszlott a brigád, majd újjáalakult. Néhány tagot kizártak, mert ittasak voltak gyakran és sűrűn hiányoztak. Kevesen vannak, mégis megtették, noha tudták, lehet, hogy amazok odébbáll- nak. Maradtak. Ennyit az öntödéről, ahol évente 600 tonnát gyártanak gömbgrafitosból, 1400 tonnát szürke öntvényből. Bíró Sándor, a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat törökszentmiklósi gyárának az igazgatója a termékről, az alacsony fizetésekről: — Mostmár a magyar tervezők is bátran alkalmazzák. Ezért lesznek aztán kisebb súlyúak, karcsúbbak, esztétikusabbak a mezőgazdasági gépeink. Mi szinte manufakturális módszerrel gyártjuk ezeket az öntvényeket. Munkaerőt szerezni ide, szinte lehetetlen. Tíz év óta nem tudtunk formázó szakmunkástanulót „beiskolázni”. A gyár idei árbevétele 630 millió forint. Húszmillió az öntöde terve, de többet hoz, már a 17 milliónál tartanak. Ez azonban a leggazdaságtalanabb üzemünk. Az öntvénynek ugyanis kötött ára van. Szóval a hideg üzemiektől kellene -a pénzt elvenni, azoktól, akik a nyereséget hozzák. Gondoltuk, fejlesztik majd az öntödét. Hatvanmillió forint lett volna erre a célra, — 2000 tonna előállítására elegendő. Meghallották 'a nagyüzemek; az Ikarusz, a Csepel Autógyár, de bővült a MEZŐGÉP igénye is. Szóval kevés a 2000, legalább 5000 tonna kellene évente. S ugyanakkor jött a városi tanács javaslata, amellyel egyetértünk, hisz az öntöde a város közepén van; ki kellene onnan telepíteni. Változik-e a munkások fizetése? Mi lesz az öntöde sorsa? Erre válaszol Varga Sándor, a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat vezérigazgatója: űi üzem — Ebben az évben 5 százalékos bérfejlesztést kapott a törökszentmiklósi gyár. Tudomásom szerint megadták az 5 százalékot az öntödének is. Ettől függetlenül a teljesítménybérek miatt előfordulhat, hogy a lakatosok, a forgácsolók több fizetést visznek haza, mint az öntők. Ha >,jó” lesz a nyereségünk — a teljesítések szerint ez várható — akkor még egy százalékot emelünk, s ebből jut az öntödének is. A munkások hiányolják a vezetőket... Az átszervezés miatt akadt épp elég feladatuk. Ez persze nem felmentés. Igenis időt kell szakítani arra, hogy az üzembe benézzenek, havonta, egyszer-kétszer. — Az öntöde sorsa? Tárgyalunk egy újról, szeretnénk, ha Törökszentmiklóson épülne fel, a Mezőtúri úti telepünkön. Működéséhez a járulékos létesítmények — kazánház, szennyvízcsatorna — már készen állnak. A nem akármilyen öntvényt tehát még jó ideig ön- tik a törökszentmiklósi üzemben, nem akármilyen körülmények között. A kérdés már csak az, meddig? ... Hajnal József Biztatás a háztáji gazdaságoknak Ahhoz is fontos gazdasági érdekek fűződnek, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságok megfelelő ösztönzést és segítséget kapjanak a szarvasmarhatenyésztéshez és a tejtermeléshez. Ezt szolgálja az az intézkedés, hogy a kisüzemben az egy tehén tartásához adott állami támogatást 1500 forintról 2500 forintra, a második vagy ennél több tehén utáni állami támogatás pedig ötezer forintra növekedett. Ennek is köszönhető, hogy a kisüzemekben a tehénállomány csökkenésének üteme mérséklődött, s az értékesített tejmennyiség növekedett. Az idei tervek szerint, a Párhuzamos fejlíidés Az ötödik ötéves terv fejlesztési programja lehetőséget nyújt arra, hogy a tejipar kapacitása párhuzamosan nőjjön a tejtermeléssel és a fogyasztói kereslet növekedésével. Kezd kialakulni egy korszerű feldolgozó hálózat. Elsősorban a megye- székhelyeken építik az új üzemeket, vagy növelik a meglévőket. Egyes megyékben a nagyobb városokban is épülnek új feldolgozók, amelyek lehetővé teszik, hogy ne tegyen meg hosszú utat a tej a feldolgozó üzemig. Az ötödik ötéves tervben épül fel a kaposvári tejüzem, amely naponta 100 ezer liter tejet képes feldolgozni. KSzösen a téeszekkel A tejipar a tsz-ekkel közösen is épít új feldolgozó üzemeket. Ezek közül tavaly átadták a balmazújvárosi és Cs. F. Átépítik az eddig beláthatatlan vasúti kereszteződést Kunszentmárton határában. A látást akadályozó földet legyalulják, a növényzetet kiirtják, hogy a közeledő vonat az útról látható legyen tejtermelés növekedésének hatására, az állami tejipar 120 millió literrel több tejet vásárolhat fel, mint tavaly, tehát mintegy 1530 millió liter tej felvásárlásával számolhat. Biztató, hogy a tej átvételében és feldolgozásában eddig sehol sem voltak zavarok. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy tavaly újabb napi 300 ezer literrel növekedett a feldolgozó kapacitás, és már eléri az 5,5 millió litert. Tavaly kezdte meg a termelést a váci és a szombathelyi új tejüzem, a szombathelyi új tejüzem, a mátészalkai tejporgyár, befejeződött a karcagi és a tatabányai rekonstrukció. Veszprémben is jó ütemben halad a napi 130 ezer literes kapacitású tejüzem építése. Megkezdődött az új beruházások előkészítése. Kész a szekszárdi üzem beruházási programja, és alapokmánya. Ugyancsak elkészült a debreceni és a szolnoki tejüzem beruházási programja. Mátészalkán túrógyártó üzem, Kisteleken krém-fehér-sajt- üzem épül. Miskolcon a tejüzem rekonstrukciójára került sor. Elkészült a rekonstrukciós beruházási program a bácsbokodi tejüzemre és a gyöngyösi tejüzemre. A pásztói tejüzem építéséhez is rövidesen hozzáláthatnak. a tiszafüredi üzemeket, a kiskunfélegyházi és a ceglédi tejfeldolgozók pedig az idén kezdték, illetve kezdik
