Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-24 / 198. szám

V Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. é*f. 198. sí.. 1977- augusztus 24. szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Fölösleges kérdőjel A válaszút valójában nem azonos lehetőségek közötti, döntés, mégis sűrűn és sokak úgy mérlegelnek; építeni vagy rekonstruálni? A fölösleges kérdőjel sok milliárdjába kerül a népgazdaságnak, mert hiszen falakat emelni, üzemcsarno­kokat tető alá hozni akkor, amikor a termelés haszna alig gyarapodik, kidobott pénz. Persze, nagy hiba lenne az általá­nosítás, a kivételt nem ismerő szabály felállítása. Az áruki­bocsátás elért szintjének — mennyiségének, minőségének — megtartása, a termelékenység nagy fokú növekedését lehető­vé tevő technológiai változtatás olykor elkerülhetetlenné te­szi az építést. Nem ezekről az esetekről van szó, hanem azokról, ami­kor a fejlesztési terveket úgy fogalmazzák: először legyen egy tágas üzemcsarnokunk... Tavaly a szocialista szektor összes beruházásaiból — 150 milliárd forintból — 66 milli- árdot emésztett fel az építés. Ennek tekintélyes része —gon­doljunk csak a lakásokra, kórházakra, iskolákra — jogos tár­sadalmi szükségleteket elégített ki. Természetes az is, hogy ahol szűz kerületen emelnek ipari üzemet, ott építeni kell. Az azonban ellentmond a józan észnek, hogy megfelelő álla­potú, még évtizedekig hasnálható üzemépületek, műhelycsar­nokok kerülnek bontócsákány alá, csupán azért, mert az érintettek úgy határoztak, szebbet akarnak Maroknyit kiemelve a kínálkozó példák közül; 1975-ben a pamutszövetek hatvan százaléka készült automata gépeken, 1980-ra ez az arány 80—85 százalékra emelkedik s a forrás a rekonstrukció. Az ötödik ötéves terv idején 60—65 kilo­grammal csökken az egy tonna aeélnyersvas termeléséhez fel­használt kohókoksz mennyisége, s ezt szintén a rekonstruk­ciós fejlesztés teszi lehetővé. A szakemberek által technoló­giai rekonstrukcióként jelölt folyamat dinamikus kibonta­kozásának terepe a fényforrásgyártás — itt háromszorosára nő*a tőkés export öt év alatt —', továbbá a kábelgyártó gépek előállítása, az energetikai villamosgépek és berendezések termelése. Az idézett példák erősítik gondolatsorunk indokoltságát. Hiszen ezek az iparterületek gyakorlati bizonyítékát szol­gáltatják a kérdőjel fölöslegességének, igazolják a párt XI. kongresszusa határozatában foglaltak végrehajthatóságát, tudniillik azt, hogy a feldolgozó iparon belül elsődlegesek a rekonstrukciós jellegű fejlesztések. Ismét lépve egyet, s megintcsak más irányban: idén, az első félév végén több, mint 14 ezer építményen dolgozott a kivitelező építőipar, öt esztendő alatt némi mérséklődés ta­pasztalható az egyszerre emelt létesítmények számában — a munka valamelyest koncentráltabb —, ám ugyanakkor azt is észre kell vennünk, hogy ezeknek a feladatoknak a költ­ségvetési összege hatvanról 82 milliárd forintra nőtt. Azaz úgy-ahogy kevesebb helyen, de nagyobb értékben építtetnek a beruházók. A gyarapodó feladatok friss következménye; az Állami Tervbizottság határozata szerint négymilliárd forint terven felüli fejlesztési hitelt kap az építőipar. Sokfelé ki­terjedő s bonyolult következményei vannak tehát az építési „éhségnek”. Igenám, csakhogy az Állami Tervbizottság — lám, lehet következetesen érvényesíteni az össztársadalmi ér­dekeket — a hitel elnyerésének feltételei között kikötötte a harminc százalékos saját forrás előteremtését, a már meg­levő gépek, berendezések jó kihasználásának igazolását, az élőmunka megtakarítást. S azt is, hogy a hitel felhasználása nem járhat számottevő építési igénnyel, s ugyanakkor a be­ruházás 15—20 százalékos nyereséget hozzan. Kemény próba, de: szükségszerű. A tapasztalatok ugyanis azt mutatták — s mutatják ma is —, a beruházási eszközök mennyiségi gyarapodásától elmarad az összetétel változása, több pénz megy építésre, minit ami elkerülhetetlen. Emiatt azután nem ritka: a felépült új üzemcsarnokba a tegnap­előtti technika és technológia telepedik be, megörökítve így az elavult termelési feltételeket a „korszerű” épületben. Vizsgálatok igazolják: az ipar állóeszközein belül a gépek, berendezések állománya elavultabb, mint az épületeké, s más, építmény jellegű javaké. A fejlett ipari országokban ennek éppen a fordítottja a jellemző, holott anyagi tehetős- ségük jócskán meghaladja hazai lehetőségeinket, s l^m mégis, takarékosak. Arra költenek sokat, amire érdemes, ami hamar visszatéríti a kiadásokat: gépekre, berendezésekre, technoló­giákra. L. G. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁMBÓL JOGSZABÁLY SZERINT 4. oldal JÉGZAJLÁS Yégh Antal kisregényének 11. folytatása 5. oldal A fegyvernek! Vörös Csillag Tsz gyümölcsösében szedik a besztercei szilvát, szüretelik a körtét. A termésből szovjet és NDK exportra is szállít a termelőszövetkezet. Besztercei szilvából hektáronként 100 mázsa termett, melynek egy részét nyugati országokba expor­tálják. Képünkön: nyugati exportra csomagolják a szilvát a termelőszövetkezet hűtőházában „ Fotó: T. F. Szeptember 1-től november 11-ig Szolidaritási akciók a megyében A Magyar Szolidaritási Bi­zottság az idén is meghirde­ti a már hagyományossá vált őszi szolidaritási akciót. Csatlakoztak a felhíváshoz a Szolnok megyei népfrontbi­zottságok is, együtt a társa­dalmi és tömegszervezetek­kel. Az idei akciónak külön je­lentőséget ad a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója: a megemlé­kezések az internacionalista szolidaritás erősítését, elmé­lyítését is szolgálják. A több hétig tartó szoli­daritási akció egy-egy prog­ramja a szabadságukért, a függetlenségükért küzdő, az imperializmus agresszív erői, a gyarmati elnyomás, a neo- kolonializmus ellen harcoló népeket támogatja. Továbbra is figyelemmel kísérjük és támogatjuk a szocialista vietnami nép sor­sát, aj Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaságot, a de­mokratikus Kambodzsa né­pének életét a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság újraegyesítésért tett erőfeszí­téseit. Szolidaritásunkat fe­jezzük ki Latin-Amerika függetlenségért küzdő népei­Megnyitó Tiszafölilváron vei, elítéljük a chilei terrort, követeljük, hogy az izraeli csapatokat vonják ki az 1967-ben megszállt vala­mennyi arab területről. Tá­mogatjuk a Ciprusi Köztár­saság függetlenségi harcát, a dél-afrikai népet. Az akció időszakában több évforduló is lesz: szeptem­ber elsején nemzetközi an­tifasiszta nap, másodikén a II. világháború befejezésé­nek évfordulója, negyedikén a Chilei Népi Egység győ­zelmének évfordulója, kilen­cedikén Bulgária felszaba­dulásának évfordulója, ti­zennyolcadikén Chile füg­getlenségi napja. Október hetedikén az NDK megala­kulásának 28. évfordulója, huszonnegyedikén az ENSZ megalakulásának 28. évfor­dulója, majd november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója. Az őszi szolidaritási akció megyei megnyitója Tisza­földváron lesz, a Lenin Ter­melőszövetkezetben szep­tember 8-án, este hat óra­kor. Krasznai Károlyné or­szággyűlési képviselő mond ünnepi beszédet. A megnyi­tóra meghívtak hazánkban tartózkodó chilei hazafiakat is. Kisújszálláson a Csehszlo­vák Kulturális Központ, Jászfényszarun a Vietnami Szocialista Köztársaság kép­viselőivel találkoznak majd a lakosok. Külön program készül a magyar—szovjet barátság hónap megünnep­lésére is. — tsze — Felavatták a SZOT új gyógyüdülőjét A büki gyógyfürdőben ked­den felavatták a SZOT új gyógyüdülőjét. A 150 szo­bás, 450 ágyas, 8 emeletes létesítményben évente 8700 ember pihenhet. Százhúsz­millió forintos költséggel, határidő előtt, a tervezett költségszinten belül készült el. A gyógyüdülőt — amely­hez 600 adagos konyha, rak­tárak, étterem, eszpresszó, társalgók, olvasó- és sport­szoba. 10 000 négyzetméteren sportpályák, játszóterek, park tartozik, októbertől üvegfo­lyosó köt össze a fedett für­dővel — Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese adta át rendeltetésének. Az új gyógyüdülőbe a mai naptól érkeznek az első be­utaltak. Szolgáltatás a szövetkezeteknek Ezer hűtőszekrényt javítanak SZABÓ ERVIN EMLÉKKIÁLLÍTÁS A Szabó Ervin centenári­um keretében tegnap kiállí­tás nyílt a Magyar Munkás­mozgalmi Múzeumban. Megnyitó beszédet Vass Henrik, az MSZMP KB tag­jai, a Párttörténeti Intézet igazgatója mondott. Hangsú- _ lyozta: Szabó Ervin a mun­kásmozgalom kiemelkedő út­keresőinek sorába tartozott. A kiállítás a Párttörténe­ti Intézet archívumából, a Munkásmozgalmi Múzeum és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gyűjteményéből válogatott nagyszámú doku­mentumot, fotót, kéziratot, könyvet, folyóiratot mutat be. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épületé­ben is kiállítás nyílt tegnap, amely Szabó Ervint, a könyvtárost mutatja be. ELUTAZOTT A FRANCIA SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉG A vasasszakszervezet meghívására hazánkban tar­tózkodott, s tárgyalásokat folytatott a CGT-hez tartozó francia vasasszakszervezet küldöttsége André Sainjon főtitkár vezetésével, a két szakszervezet kapcsolatainak fejlődéséről. A küldöttséget fogadta Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. A francia szakszervezeti küldöttség tegnap elutazott Budapestről. TÉMA: A ZOLDSÉGNEMESITÉS Hazánkban tartotta szoká­sos évi munkaértekezletét a KGST-országok mezőgazda- sági állandó bizottságának zöldségnemesítéssel foglalko­zó szekciója. A tapasztalat- cserével egybekötött négy­napos tanácskozás, bolgár, lengyel, csehszlovák, NDK, szovjet és magyar részt­vevőkkel tegnap Kecskemé­ten, a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben kezdte meg munkáját. Az ülést dr. Somos András, a Magyar Tudományos Akadémia al- elnöke nyitotta meg, majd a témafelelős országok képvi­selői számot adtak a koráb­ban egymás között felosztott zöldségnemesítési munka eredményeiről, koordinálá­sáról. ÉSZT VENDÉGEK KARCAGON Háromtagú észt delegáció érkezett az elmúlt hét végén a karcagi Május 1. Termelő­szövetkezetbe. A Tallinntól nyolc kilométerre levő Győ­zelem útja kolhoz elnöke, párttitkára és egyik trakto­rosa öt napig volt a terme­lőszövetkezet vendége. A küldöttség tagjai megtekin­tették a termelőszövetkezet sertés- és szarvasmarhatele­pét, juhászaiét és növényter­mesztését, valamint a Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat gabonasilóját. Ellá­togattak Mezőtúrra is, ahol megnézték a mezőgazdasági tájkiállítást és bemutatót ezen kívül egy-egy napot Egerben és Budapesten vá­rosnézéssel töltöttek. Az észt delegáció tegnap utazott haza. ÁFÉSZ ELNÖKÖK TANÁCSKOZÁSA Szolnokon, a MÉSZÖV székházában tanácskoztak tegnap a megyében működő általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek elnökei. A megyei szövetség elnöksé­gének jelentése alapján ér­tékelték az áfészek idei első félévi munkáját. A tizenöt tagszövetkezetben jelentősen javult a kereskedelmi és fel­vásárló tevékenység. Az első hat hónap kétmilliárd forint kiskereskedelmi árbevétele 10 százalékkal, a vendéglá­tás 328 millió forint bevétele 9,3 százalékkal, a felvásárlá­si tevékenységből származó 172 millió forint árbevétel pedig 40 százalékkal haladta meg a tavalyi első félévit. EGY MONDATBAN — Hatodik alkalommal rendezik meg augusztus 26— 28-án Dunaújvárosban a Vasas néptáncegyüttesek fesztiválját. — Keszthelyen, az Ag­rártudományi Egyetem dísz­termében tegnap Varga Já­nos egyetemi tanár rektor megnyitójával megkezdődtek a 19. Georgikon napok. Mindössze hét éve, hogy Szolnok megye fogyasztási szövetkezetei létrehozták a Tiszavidék Szövetkezeti Kö­zös Vállalatot. Az alapítás idején az volt a legfontosabb cél, hogy a szövetkezeti áru­házak központi beszerző há­lózattal rendelkezzenek, amelyik ha kell felkutatja és megszerzi a hiánycikkeket is. Az évek során azonban a tevékenység mindinkább fejlődött, s az egykor tíz dolgozó helyett most száz­negyvenen szolgáltató mun­kát végeznek az áfész áruhá­zakban, boltokban. A közös vállalat afféle mindenes szerepét tölti be. Még mindig feladatuk a hi­ánycikkek beszerzése is, de legfontosabb munkájuk az áruházak technikai felszere­lésének javítása, karbantar­tása. Létrehozták, a hűtőgép­javítók csoportját, amelynek harminc szakembere járja a megye üzleteit. Évente ezer kereskedelmi hűtőszekrényt és pultot javítanak. Újabban az ő munkájuk a bolti pénz­tárgépek karbantartása, ja­vítása. Rövidesen megszer­vezik az üzleti könyvelőgé­pek javító hálózatát is. Újat is csinálnak: évente mintegy huszonöt hűtőkam­rát készítenek el az áfész áruházaknak, a megrendelés szerint. A lakatos, fűtés- és vízvezeték-szerelő csoport dolgozói az új beruházások­nál gyorsítják a szerelés munkáit. Az idén új feladatot is kaptak: kétéves garanciával ők végzik az új boltok, áru­házak villamos berendezé­seinek érintésbiztonsági vizsgálatait. A terjedő kor­szerű fűtéshez, a falusi élet könnyítéshez is hozzájárul­nak. A falvakban ők telepí­tik a háztartási olajat áru­sító kutakat. A Tiszavidék Szövetkezeti Közös Vállalat első féléves tervét az idén 107 százalék­ra teljesítette. Sok megbí­zásuk gyümölcse azonban az év hátralévő hónapjaiban érik be. A szakcsoportok megbízásából ugyanis ők a bonyolítói a kisállattenyész­tésnek is. Baromfi-, tojás, májliba szerződéseket kötnek nevükben a feldolgozóval, s állandó kapcsolatuk van a kistenyésztőkkel. Munkájuk nyomán 1971-ben 4100, 1976- ban 36 ezer kiló libamáj jutott a hazai és külföldi fo­gyasztók asztalára. A szak­csoportoknak ők szervezik meg a továbbképzést, okta­tást, s gondoskodnak egyéb igényeik • teljesítéséről is. Legnagyobb munkájuk: a fogyasztási szövetkezetek döntése alapján ők a gazdái az épülő Skála szövetkezeti áruháznak. Ennek érdeké­ben máris megkezdték a ke­reskedő tanulók szervezését. Az ősszel negyven szolnoki fiatal kezd tanuláshoz, akik­kel jóelőre szerződést kötöt­tek. Ezek a fiatalok lesznek az első képzett eladói az új áruháznak, amelyik 1979 el­ső felében nyitja meg ka­puit,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom