Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-03 / 181. szám
Mr SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. augusztus 3. Fogytán a türelem Évtizedes gödör — június 2. Kevés a Konténerhordozó — június 9. Türelemre van szükség — június 16. Címek, dátumok. A címek egy-egy, A szerkesztőség postájából rovatunkban megjelent levél címét jelentik. A dátumhoz annyit: 1976! Pintér Ferenc levele indította el a „sorozatot”. A környéken évtizedek óta megvan az ún. Szabó-gödör — írta. Vize piszkos-bűzös. Odahordják a környék lakói a szemetet is, néha kényszerűségből, mert egyetlen konténer van csupán. Türelemre van szükség — írták a városi tanács műszaki osztályáról. A gödör íeltöltése érdekében intézkedtek. A rossz megközelítési lehetőségek miatt a teltöltés csak kedvező időjárás esetén, a közelben levő építési munkák ütemének megfelelően lehetséges . . . Nos, 1977. július 22-én ismét levél érkezett Pintér Ferenc szolnoki lakostól. Csak néhány mondat belőle: „.. .még a mai napig sem történt intézkedés, a gödör bűzét sajnos, nagyon sok családnak el kell viselnie... konténer a környéken egy van, és a gödörbe hordják a szemetet, néha az elhullott állatokat is. Ettől a gödörparton lakók portáit elözön- lötték a patkányok, melyeknek irtását anyagiakkal sem lehet sokáig bírni. Igaz, a városi tanácstól kapott válaszlevélben ígérték, hogy „Szemét lerakása tilos!” táblát helyeznek el itt... A gödörben most kevés a víz, kérjük, töltsék be, mert ezt az állapotot már nem lehet elviselni ■ ■ Gyermekek találkozója A Néplapból értesültünk arról, hogy a Tiszámenti Vegyiművekben napközi otthon működik. Úgy gondoltuk, jó lenne a kisújszállási fiúotthon gyermekeinek megismerkedni az ottani pajtásokkal, hiszen szüleik patronálják intézetünket. A keverék granuláló üzem szocialista brigádja örömmel fogadta kezdeményezésünket. Az egynapos látogatáson felejthetetlen élményben volt részük a gyerekeknek. A Vegyiművek napközis pajtásai műsorral kedveskedtek, majd a mi fiaink adták elő Vörösmarty Mihály Petik éj ét, és nagy sikert arattak a népi tánccal. Ebéd után a fővárosi bábszínház előadásában gyönyörködhettek a gyerekek. Ezúton is szeretnénk megköszönni a Tiszamenti Vegyiművek dolgozóinak ezt a kellemes találkozót. Papp Gyulám* Kisú j szállás Rozsdagomba Nagy problémát jelent számomra, hogy kerti szegfűimet, tátikáimat szinte minden évben meglepj a rozsda. Először az alsó leveleken keletkeznek foltok, majd az egész növényt ellepi és a vi- ráo elpusztul. Mivel védekezhetnék ellene? Kiss Itnréné Szolnok Kérdésére Korzim Gyula főkertész válaszol: Gyakori kerti virágainkon a rozsdagomba, különösen a szegfűn, rózsán, tátikán, gladióluszon stb. Először az alsó levelek fonákán jelennek meg a kör alakú apró, sárga, majd megbámuló foltok, amelyek az egész növényt, a virágszárat is ellepik, tönkretehetik. Az első foltok észlelésekor azonnal permetezzen Zineb 0,2— 0,3 vagy Rézoxiklorid 0,5 százalékos oldatával és legalább kéthetenként ismételje meg. Szerkesztői üzenetek Réti László, Kisújszállás: A nyugdíjasok foglalkoztatását érintő kérdésére — miután többeket is érdekelhet — a következőket válaszoljuk: minisztertanácsi határozat értelmében a mezőgazdasági nagyüzemeknél (állami gazdaságok, mezőgazdasági szövetkezetek) a zöldség, burgonya, szőlő, gyümölcs, dohány és cukorrépa betakarításában július 15. és november 15. között, fizikai munkát végző nyugdíjasoknak e munkája a foglalkoztatási keretbe nem számít be. Szabó Imréné, Tiszafüred: A szolgálati ■ időben lehet megszakítás. Akinek azonban egyhuzamban öt évnél hosszabb megszakítása van, annak megelőző nyugdíjévéit csak akkor lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után legalább öt újabb nyugdíjévét szerez. E feltétel hiányában az öt évnél hosszabb megszakítást megelőző éveket csak annál lehet számításba venni, aki a megszakítás előtt a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte, és az ezt követő öt éven belül az öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte, vagy megrokkant és rokkantsága a nyugdíj igényléséig fennáll. K. L.-né, Mezőtúr: Törvény tiltja és érvénytelennek nyilvánítja azt a végrendeletet, amely két vagy több személy végakaratát ugyanabba az okiratba foglalja. Űgynevezett közös végrendeletet tenni tehát nem lehet. Még a • házastársak is csak külön-külön' okiratban készíthetnek érvényes végrendeletet. Annak természetesen nincs akadálya, hogy az így tett végrendelet tartalmilag vagy indokai alapján összefüggjön egymással. Végrendelkezni lehet közvégrendelettel (közjegyző előtt)1 vagy írásbeli magánvégrendelettel is. Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga is írhatja, akár mással írathatja. A jogszabály viszont szigorúan meghatározza a végrendelet alaki és tartalmi követelményeit, ezért leghelyesebb azt szakemberrel készíttetni. A végrendeletre nem kell okmánybélyeg. Nagy Béla, Szolnok: A telekadóról szóló 2/1977. PM— ÉVM. sz. rendelet, szerint az olyan adoKöteles beépítetlen telek után, amelynek beépítésére a tulajdonost határozattal kötelezték, ha az elrendelt vagy vállalt beépítési kötelezettségét nem teljesítette, az alapadó ötszörösét kell fizetnie. Az építési telek fekvése szerint illetékes városi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve a kivetett telekadót, a fizetésre kötelezett kérelmére, mérsékelheti vagy elengedheti, ha: a kérelmező szociális körülményei azt indokolttá teszik; az építési telek beépítését már megkezdték, de azt az építkező rajta kívül álló okból (építőanyaghiány, kivitelező hiánya stb.) nem tudta befejezni. A tulajdonos az építési telket önhibáján kívül sem beépíteni, sem elidegeníteni nem tudja. Perek az örökségért ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS fi.) Egy vidéki idős férfi és egy fiatal házaspár három évvel ezelőtt öröklési szerződést kötött. Ebben az öregember úgy végrendelkezett, hogy házát és ingóságait a fiatalok öröklik, ők viszont kötelezték magukat, hogy lakásában élete végéig eltartják, gondozzák, betegség esetén ápolják az öreget. A szerződést az államigazgatósági hatóság jóváhagyta. Néhány hónappal később a házaspár beköltözött a házba. Egy év múlva azonban a viszony már any- nyira megromlott közöttük, hogy az idős ember nem fogadott el semmiféle szolgáltatást, sőt, el is költözött, s azóta ismerősöknél, rokonoknál lakik. Ilyen előzmények után az idős ember az öröklési szerződés megszüntetéséért a járásbíróságon pert indított. A bíróság ítéletében az öröklési szerződést úgy módosította, hogy a házaspár természetbeni tartás és gondviselés helyett, havi 800 forint életjáradékot köteles fizetni. Fellebbezésre ezt az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte. Egy év múlva az öregúr a járásbíróságtól ismét az életjáradéki szerződés megszüntetését kérte. Arra hivatkozott, hogy 78 éves, önmagát ellátni nem tudja, gondviselőre van szüksége, aki természetbeni ellátást is nyújt részére. A járásbíróság a keresetet azzal az indoklással utasította el, hogy a szembenálló felek között a viszony az első per óta tovább nem romlott. A városi tanács szociálpolitikai osztálya térítés nélküli ebédjegyet ad a felperesnek, reggeliről, vacsoráról pedig maga gondolkodik. Tehát szükségletei a havi 800 forinttal fedezettek. A megyei bíróság ezt az ítéletet is helyben hagyta. A jogerős döntés ellen, törvényességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra kötelezte. Az indoklás szerint az öröklési szerződésekre is alkalmazni kell a törvénynek azt a rendelkezését, hogy ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a kötelezett háztartásában való ellátás lehetetlenné válik, mindegyikük kérheti a bíróságtól a szerződésnek életjáradéki szerződésre való átváltoztatását, ha pedig ez nem valósítható meg, a szerződés megszüntetését. Olyan esetekben pedig, amikor a tartásra jogosult idős kora és hanyatló egészségi állapota miatt gondozásra és ápolásra is szorul, a bíróságoknak különös gonddal kell vizsgálniuk, hogy életjáradék fizetésével a szerződés betöltheti-e eredeti célját és rendeltetését. Az új eljárás során ezért részletes tényállást kell megállapítani, hogy az idős ember életkorára, egészségi állapotára, személyes körülményeire tekintettel, a módosítás után a szerződés fenntartható-e, avagy megszüntetése indokolt. Ennek érdekében szükség esetén orvosszakértőt kell meghallgatni. Figyelembe kell venni, hogy a szerződés megkötésekor már idős, beteg ember-volt az örökhagyó, a házaspárnak tehát számolnia kellett azzal, hogy nemcsak élelmezni, hanem szükség esetén gondoznia és ápolnia is kell őt. A jogvita rendezésénél azt is szem előtt kell tartani, hogy a szerződés esetleges megszüntetése — a házaspár lakáskörülményeivel kapcsolatos problémák miatt — ne hozza hátrányosabb helyzetbe az idős embert a jelenleginél. K. S. (Folytatjuk) KIStLUTTENrfSZTÖX HIGY LEHETŐSÉGEI A nyúl karrierje után a húsgalambé következik? Szokás manapság a kisállattenyésztés megújhodásáról és konjunktúrájáról beszélni. Ez így igaz. A nyúl például — a szó korszerű értelmében — csaknem új üzemág nálunk, de már most évi 30—35 millió dollárt hoz az országnak, jelenleg többet, mint a nagy hagyományokkal rendelkező juhászat. Sokan azt jósolják, hogy a nyúl karrierje után a húsgalamb következik majd. Valóban, nemcsak azoknak hoz nagy hasznot, akik a konjunktúrát idejében megszimatolva ráálltak a tenyészanyag előállításra. Bárki kaphat egy kiló galambért 95 Ft-ot, ami nem megvetendő bevétel. A kisállattenyésztőnek persze nem kell okvetlenül valami újat kezdeni. Hálás, kitűnő háztáji foglalkozás mindmáig a baromfitenyésztés. És azt se felejtsük el, hogy a „kisállattenyésztő- nek” nem feltétlenül kis állatokkal kell foglalkoznia. A házkörüli sertéshizlalás és tejtermelés változatlanul nélkülözhetetlen tevékenység a népgazdaság számára. E termékeket előállító kis- tenyésztőknek bizonyosan nem kell a közeljövőben értékesítési nehézségektől tartaniok. Aki kedvet érez, csinálja Megújhodásról. konjunktúráról beszélünk tehát, és joggal. Mindenkit biztatni szeretnénk, aki kedvet érez ahhoz, hogy ebben a tevékenységi körben tegyen szert tisztésséges mellékjövedelemre. Nem szeretnénk azonban, ha szaporodna, a csalódott emberek száma. Mert ilyenek is vannak. Akik hebehurgyán kaptak bele ebbe a tevékenységbe, és azt érzékeny veszteséggel fejezték be. Először is, a kisállattenyésztés: szakma. Nem ör- döngös mesterség, de fogásait, szakmai tudnivalóit meg kell és meg lehet tanulni, begyakorolni. Egyre jobb szakkönyvek jelennek meg, az ágazatnak ma már rendszeres havi folyóirata van, a „Kisállattenyésztők Lapja’ A szakmához szükséges ismeretek többsége ezekből elsajátítható, csakhogy akkor a „tanulópénzt” a magányos kistermelőnek saját magának kell megfizetnie. Ha a tűréshatárom belül akar maradni, akkor az a helyes, ha részt vesz egy szaktanfolyamon, ahol kérdezni is lehet; ha belép egy szakcsoportba; vagy legalább összé- barátkozik néhány régebbi tenyésztővel, akik figyelmeztetik a buktatókra, segítenek átjutni az első nehézségeken. Hol, miben van fantázia? Nyulat, galambot például egyedül nem érdemes tenyészteni. Ezeket az állatokat ugyanis piacon, magánosoknak nem lehet eladni, ezek exportcikkek. Csak ott érdemes tehát tenyészteni, ahol a közelben van hivatásos felvásárló, sőt a legjobb belépni egy működő szakcsoportba. A libamáj nagyon jó üzlet, de ez a tevékenység még kis csoportokban sem űzhető. Van az országban néhány körzet, ahol a termelőszövetkezet előállítja a sovány libát, kiadja a kisvállalkozóknak, akik tömnek, és gondoskodik takarmányról is. Csak ezeken a helyeken van megfelelő szakmai háttér és komolyabb értékesítési lehetőség. Tojástermelésben éppen az ellenkezőjét lehet tanácsolni. Ahol a nagyüzemek komoly farmokat tartanak fenn, ahol sok kistermelő működik, ott a kezdőnek sok babér nem terem. Viszont, „szűz területen” ahol kevés a baromfifarm, sokkal biztosabb az értékesítés. Ilyen helyeken még kórházak, kereskedelmi egységek is Szívesen kötnek szerződést a kistermelővel, hogy naponta friss tojáshoz jussanak. A juhászat egyedi eset. A juhtúrónak, gomolyának nagy keletje van a piacon, mégpedig minél távolabb van a nagy termelő körzetektől, annál nagyobb. Sertéssel tulajdonképpen mindenütt érdemes és lehet foglalkozni. Végül a tej. Tehenet tartani mindenütt megéri, ha más nem. a szomszédok megveszik a tejet. De ott á legkevesebb a gond, ahol a tsz segíti ezt a tevékenységet. ad takarmányt; és ahol a tejbegyűjtőhely nincsen messze. Eddig a kistenyésztőket „okítottuk” azért, hogy a tanulópénz megfizetését köny- nyítsük. Van azonban ezen a területen másnak is tennivalója. Hajdanán Magyar- országon még egy jobb szatócsnál is meg lehetett kapni azökat a felszerelési cikkeket, amelyek a hagyományos, egyszerű állattenyésztéshez szükségesek voltak. Most az állatneveléshez szükséges hagyományos iparcikkek — mint a szeCS- kavágó, répaszeletelő, sőt egyszerű patkószeg — szinte egyáltalán nem kaphatók. Másnak is van tennivalója <fA korszerű állattartáshoz szükséges iparcikkekkel má’s a helyzet. Ezeket gyártják. A tatabányai DELTA Ipari Termelőszövetkezet fő profiljának választotta, évenként százmillió forintos értékben gyártja a nyúl és baromfitenyésztés modern ketreceit, az önetetőket, önitatókat, stb. Mégis nagyon nehezen lehet kapni. Mégpedig azért, mert az országban nem akad kereskedelmi vállalkozás, amely ezeket a termékeket hajlandó volna átvenni, illetve raktározni, árusítani. Aki szeretne egy valóban jó' nyúlketrechez jutni, annak ezért Tatabányára kell utaznia és" ott megrendelnie. Van tehát lehetősége és feladata nemcsak a tenyésztőknek, hanem eszközeik előállítóinak, forgalmazóinak is. F. B. Hatvanöt asszonynak Hatvanöt asszonynak ad munkát a Jászapáti és Vidéke Afész jász- kiséri kivarró üzemel. Az üzem dolgozói a Hazai Fésűsfonóban, gyártott szövetek szövési hibáit javítják
