Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-23 / 172. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. július 23. 4 Nyári összeállítás fiataloknak A fiataloknak a nyár nemcsak a szünidőt és a nyaralást, ha­nem az utazások időszakát is je­lenti. Mivei senki sem szeret sok csomaggal utazni, ezért a nyaralást minél kevesebb ruhá­val igyekszik megoldani. Célunk tehát, hogy azt a pár ruhát, amit magunkkal viszünk, a le­hető legjobban kihasználhassuk, nemcsak különböző alkalmakra, hanem az esetleges idő.iárásvál- tozáskor is. A rajzokon olyan öltözékcso­portokat mutatunk be ötletként, amelyek egymással variálhatók, ezáltal több öltözéktípust alakít­hatunk ki az egészen könnyed, nyárias viselettől a hűvösebb, esős napokra való öltözékig. igen praktikus a rövid ujjú. elöl zippzáras jersey pulóver (1.). Ezt viselhetjük blúzként, vagy úgy is. hogy hűvösebb időben blúzt, pulóvert vehetünk alá. A szoknya derékban kissé húzott, az oldalvarrásban benyúlós zse­bekkel. Anyaga lehet karton, vagy vászon. Ugyanezt a szoknyát viselhet­jük pamuttrikóval — például a rajzon látható, nyakba akaszt­ható csíkos trikóval (2). a de­rékon széles, keskeny pánttal kötődő övvel. Ennek az összeál­lításnak kiegészítő darabja lehet a napellenző. Trikóhoz viselhetünk nadrág- szoknyát is (3.), amely készülhet farmerből vagy vászonból. Legalább egy hosszúnadrág nem maradhat ki az összeállí­tásból (4.). A rövid, tűzésekkel díszített orkánkabát nemcsak esős időben, hanem hűvösebb napokon is jó szolgálatot tehet. Gallérja alsó felében (amely zippráras) azonos anyagból ken­dőt, vagy kis sapkát tarthatunk. A kabátkát nagy rátűzött zsebek díszítik, derekát rágombolható öv fogja össze. S végül nem maradhat ki a nyári ruha sem. ami mindig el­fér egy ilyen összeállításban, s amely esténként sétához, vagy szórakozóhelyen is megjelelő. Két anyag — egyszínű és mintás kombinálásával alakítható ki a rövid ujjú. rátűzött zsebes ru­ha (5.). Az elejebeállítás kicsit derék fölött végződik, elöl eny­hén húzott. A beállításnál befo­gott Övvel, amely elöl megköt­hető. Praktikus viselet lehet az aszimmetrikus megoldású, kes­keny vállpántos ruha (6.). Nap­palra strandoláshoz is megfelelő, estére pedig a ruha anyagából készült, derékig érő, rövid ujjú kis boleróval viselhető. Gyakori lábszárbetegségek 11 visszértágulat Furcsa meghatározás: visszeresség, vagy visszértá- gulás: Furcsa, mert sokkal többet jelent, mint amire használják. A köznyelv a lábszáron jelentkező vívőerek tágulatát érti rajta, melyek eleinte csak vékony kanyar­gó vonalak. Később, sokszor évek múltán kiemelkedő, csúnya, ujjnyi vastag erekké öblösödnek, és elcsúfítják még a legjobb vonalú női lábat is. Az általános nyelv- használatban az ilyen vaskos erű lábra mondják azt, hogy visszeres, mert nem gondolnak arra, hogy visszér­tágulat a sokat emlegetett „aranyér" is a végbélnyílás tájékán. Mi okozza a visszértágula­tot? Amikor a hegyekből lezú­dul a hóié, kimossa, mélyíti még a patakmedret is. Így van ez valahogy a visszerek élettanában is. A vénáknak, a visszereknek a fala általá­ban gyengébb, vékonyabb, mint a verő-, az ütőereké. Az értágulatra való hajla­mosságot elsősorban örökli az ember. Ha valami külső ár­talom :— például szoros ha­risnyakötő, szűk ruha, vagy hosszas és folyamatos ácsor- gás — a vérkeringést még kívülről is nehezíti, a vér­mennyiség saját súlya úgy akadályozza a visszaáramlást, hogy a vér a köldök alatt — elsősorban az alsó végtag ereiben — lelassul, felszapo­rodik. Azt már nem is kell bizonyítani, hogy ilyenkor a vénák billentyűi nem érnek össze, a véráram irányításá­ra képtelenekké válnak és az amúgy is gyenge falú véná­kat a felgyülemlett vérmeny- nyiség kitágítja. Érdekes ellentmondásnak látszó megállapítás, hogy nem a sok járás, nem az ál­landó jövés-menés, hanem az ácsorgás és a rosszul épített magas ülőbútoron való ülés a lábszár-visszeresség elősegí- tője. Pedig ez az igazság, mert járáskor az izmok mű­ködése a vérkeringést meg­gyorsítja és nincs mód arra. hogy a vér a vénákban fel­szaporodjék. Álláskor vagy olyan ülőalkalmatosságon, amin a láb nincs a talajra támasztva, hanem a levegő­ben lóg, és a comb hátsó vé­nái nyomódnak -— kialakul­hat az alsótesti pangás. Még ha munkája közben ácsorog- ni kényszerül is az ember, akkor se támaszkodjék, ha­nem a lábát váltogatva az izometriás. torna szabályai szerint egyhelyben mozogjon és feszítse, illetve lazítsa lá­bait. Magas székre pedig so­hase üljön. Nos ezzel már elérkeztünk a visszértágulás megelőzésé­hez: Tehát, rendszeres láb­mozgatás, az ácsorgás kerü­lése. kényelmes ülőbútor, bő és kényelmes ruházat. Szűk harisnyakötő, szoros bugyi­gumi, testhezálló nadrág, ké­nyelmetlen cipő viselése sem­miképpen nem javasolható. Különösen terhesség alatt, mert hiszen a hasűri tér­aránytalanság az a'testi ke­ringést károsítja. És még valami! Egyes or­vosok azt állítják, hogy a na­pozás a hajszál-vénákat tá­gítja és a márványozott bőr vénarajzolatát láthatóbbá te­szi. Ebben az esetben a láb­szár visszerességre hajlamo­sak ne napozzanak, illetve napozás közben a lábszárat takarják le. A visszeresség gyógyítható, de a rugalmas pólya és a gu­miharisnya nem gyógyítja. Inkább védi, de sokszor még azt se, mert például, ha az értágulat nem a bőr alatti, hanem a mély visszerekben van. akkor a felületes erek összenyomása veszedelmessé válhat. Dr. Buga László Permetezési napló Kötelező a vezetése „Telkemen az Erzsébet-híd” Versenyben a jobbért Sok «‘selben származott már baleset abból, hogy a háziker­tekben felelőtlenül bántak h növényvédő szerekkel, a gyom­irtó szerekkel, mondván, hogy az csak egy egyszerű „szürke pont", amely csak a gyomokat pusztítja. Sokszor a termelők nem ügyeltek a szerek haszná­lati utasításaiban előírt szabá­lyokra, a várakozási idők betar­tására ! A közelmúltban jelent meg — 1977. február 1. napján lépett életbe — egy igen szigorú ren­delet 15 1977. (I. 24.) IVlÉiU EÜIVT szánni együttes rendelet] a „per- metezési napló” kötelező jellegű vezetéséről, a növényvédő, szeres kezelések nyilvántartásáról. í A saját fogyasztásra termelő ál­lampolgárnak nyilvántartást ve­zetnie nem kell.) Mivel a nyilvántartást az ille­tékes növényvédelmi felügyelők es a KÖ.lAL-felügyelőség ellen­őrizheti, ezért a permetezési naplót az utolsó bejegyzéstől számított :i évig meg kell őrizni, és az ellenőrző szerveknek be kell mutatni. Annak érdekében, hogy a for­galomba hozatalra, illetőleg fel- használásra szánt termény az «‘ngedély okiratban előírt határ­értéket meghaladó szermaradé­kot ne tartalmazzon, az enge­dély okiratban előírt élelmezés­egészségügyi várakozási időt a szerrel történt kezeléstől a be­takarításig meg k«-ll tartani. Ha egyidejűleg többféle nö­vényvédő szert alkalmaztak és az ezekre előírt élelmezés-egész­ségügyi várakozási idők külön­bözők, közülük a leghosszabb élelmezés-egészségügyi várakozá­si időt kell megtartani. A kertbarát a permetezéskor egy pillanatra se feledje el, hogy a gondosan végzett nö­vényvédő szeres kezelés a kör­nyezet védelme, de ez a kör­nyezetvédelem az ember védel­me is! Sz. Cs. I rádió és a tévé jövő heti műsorából ajánljuk HÉTFŐN a Kossuth rádió­ban 19 óra 20 perctől színes népi muzsikát közvetítenek Szokolay Sándor, Baross Gá­bor. Bárdos Lajos ék más neves gyűjtők feldolgozásai­ból. 21 óra 05 perckor kez­dődik Az emberiség élén cí­mű történelmi és politikai vetélkedő újabb fordulója, amely a Szovjetunió hat év­tizedéről ad sok új ismere­tet. A Petőfi adón 19 óra 36 perckor Humorról-humorra címszó alatt Tabi Lszlónak a Fészek Művészklubban rendezett estjét hallgathat­juk meg. A mű'sor vezetője: Szilágyi János. SZERDÁN a Kossuth rá­dióban 19 óra 20 perctől hall­hatjuk a több héten át zaj­ló Ady műveltségi verseny döntőjét. Az összefoglaló cím változatlanul ez: „Akarom, tisztán lássatok!...'' CSÜTÖRTÖKÖN a Kos­suth rádióban 19 óra 30 perc­kor jelentkezik a Diák- könyvtár, és ezúttal Jókai Mór egyik regényének, a Szerelem bolondjainak rá­dióváltozatát kezdik sugá­rozni Avar István, Béres Ilo­na. Szemes Mari, Kálmán György és más neves színé­szek közreműködésével. A Petőfi adón 17.00 órakor jelentkezik a Belépés nem­csak tornacipőben . . . nép­szerű műsor, amely ezúttal Radnóti László segítségével Paksra kalauzol bennünket. A televízióban Sztrogoff Mihály címmel hét részből álló sorozat indul. A fran­cia—olasz—nyugatnémet ösz- szefogással készült film -Ju­les Verne kalandregényét dolgozta fel. PÉNTEKEN a Kossuth rá­dióban 19 óra 25 perckor bemutatót tart a Rádiószín­ház. Egy megtörtént ese­ményt dolgoz fel dokumen­tumjátékában Oláh Gábor „Telkemen az Erzsébet-híd" címmel. Szereplők: az ügy­fél és annak fia, valamint tizenegy hivatalos személy. A televízióban 18 óra 35 perctől helyszíni közvetítést sugároznak a Ganz-MÁVAG- ból és a Dunai Vasműből. A cím és az alapgondolat: Versenyben a jobbért. SZOMBATON a Kossuth rádióban 14 óra 25 perckor a környezeti ártalmakról szóló beszélgetést sugároz a Falurádió Mindannyiunk egészségéért címmel. A televízióban 20.00 óra­kor kezdődik a televízió könnyűzenei műsora, a Met­ronom '77. Ezúttal a döntőt láthatjuk. VASÁRNAP a Kossuth rádióban 9 óra 04 perckor Benjámin László: „Szemközt a világgal...” című műsorát ismétlésben sugározza a Ma­gyar Múzsa adása. Rendező: Cserés Miklós dr. A gyermekért — vagy a gyermekkel?! Énekelnek-e bölcsöba1’---------------------- a mai kis­mamák? Tudják-e a dudá­lót? Mesét mondanak-e? És játszani ... szeretnek-e ját­szani? Bizonyára sokan, ám nem mindannyian. Az óvó­nők jelzései olykor érzelmi­leg elhanyagolt, értelmi le­maradással érkező kis jöve­vényekről szólnak, akiknek pedig gyes-en volt az édes­anyjuk. A Magyar Nők Or­szágos Tanácsa a Népműve­lési Intézettel közösen ezért rendezett vitát „Művelődési szokások kialakítása a kis­gyermekes családokban" címmel, amelyre népművelő­ket, könyvtárosokat, pszicho­lógusokat, óvónőket hívtak meg. Horgas Béla költő (mindenképp illetékes, négy gyermek apja, a Gyermekek között című könyv társszer­zője, és a Gyermekünk című lap munkatársa) bevezető szavai után eleven beszélge­tés alakult ki, melynek során a résztvevők nemcsak egy­más véleményéről, de az or­szág különböző részein meg­indult kezdeményezésekről is értesültek. N em a gyermekért, hanem a gyermekkel kell élni — hangsúlyozta Horgas Béla, s ez azt jelenti, hogy megte­remteni a családi közösség meghitt, játékos óráit, szü­lők és gyermekek közös örö­mét, s egyben a művelődés alapozását. De feltétlenül ta­nítani kell erre a családo­kat, elsősorban az anyákat? Nem alakul ki magában a családban önkéntelenül is az erre való készség? — ez volt a fő kérdés, és a sokféle vá­lasz megegyezett abban, hogy rendszerint csak azok a fia­talok képesek erre, akik ma­guk is hasonló „együttlét- ben” részesültek a szülői házban. Még a magasfokú képzettség sem segít hozzá: az egyik óvónő beszámolt egy pszichológus apa (!) és vegyészmérnök anya példát­lan érlelmi-érzelmj .elhanya­goltságban élő gyermekéről, akire"a szülők nem áldoztak időt. de nem is tudtak volna vele. mit kezdeni . . . A régebbi nemzedék — megőrzésre érdemes! — ha­gyománya volt. hogy a kö­rükben élő népmesét, nép­dalt magától értetődően ad­ták ót a mindig velük együtt levő kicsinyeknek, munkára, mesére maguk tanították utódaikat, a gyermekek szó­rakozásaikban is részt vet­tek, még táncolni is kis ko­rukban tanultak meg, elve­gyülve a felnőttek közé. (Ezért is. lettek olyan kecses mozgásúnk, és ezért tudta az egész közösség a sokszor igencsak fárasztó néptánco­kat elsajátítani.) Az együtt élő nemzedékek ljáncáti a nagy társadalmi változások éppen akkor sza­kították meg, amikor a mai fiatal szülők kisgyermekek voltak. • Hlönnaes kan elszakadtak a nagyszü­lőktől, a kis családok tagjai a tagabb rokoni kört elvesz­tették, gyakran az új kap­csolatoktól is elzárkóztak a számukra idegen települé­sen; a szülők 25—3tí évvel ezelőtt még igen elfoglaltak voltak, a munkahelyükről csak késő este tértek haza, a felnövekvő gyermekek nem a meghitt csalódj kör mintá­ját hozták hazulról, hanem a kialakuló nemzedéki ellen­tétet. Szülői sorba jutva ebből a nemzedékből sokan bizony­talanok. Bár a lehetőségük már megvan rá, de nem tud­nak mit kezdeni vele; nem tudnak gyermekké válni gyermekeik körében, mert annak idején nem lehettek igazán gyermekek, kulccsal a nyakukban egyedül tértek haza az üres lakásokba. Ezért vannak óvónői panaszok, unatkozó, egymással terefe­rélő kismamák, elhanyagol­tan vaduló apróságok. Amit a családi minta nem tudott megadni e nemzedék sok tagjának, azt próbálják intellektuális úton pótolni a művelődés intézményei és munkatársai. „Ma egyszerre kell nevelni nagyot és kicsit” — mondta a vitában részt vevő egyik pszichológusnő. A népművelők pedig arról a sok kismamaklubról szá­moltak be. mely országszer­te működik, különböző si­kerrel és eredménnyel. Telt házzal az egyik, fáradságos toborzással a másik. (Sokoldalúságról szólt pél­dául a sásdi könyvtáros: ná­lunk varrni, kézimunkázni is tanítják u mamákat — de munka közben felolvasnak nekik — s a helyi kereske­delem vezetői is panaszna­pot tartanak olykor. A ceg­lédi művelődési ház kisma­maklubjának meghívóit a gyermekgondozási segéllyel együtt kézbesíti a postás; Nagykanizsán az egyik óvo­da hozza össze leendő szülői munkaközösségét jó előre, és tanítja a gyermekekkel va­ló foglalkozásokra.) Felmerült, hogy már a ter­hesrendeléseken könyveket kellene kiállítani, ajánlani; hogy a látogatásait végző vé­dőnő is osztogathatna ajánló bibliográfiákat; és főként, hogy már az iskolák családi életre nevelő munkájában szerepelnie kellene a „gyer­mekkel élés”, a közös mű­velődés témáinak. Nagyon is összetett fel­adatkörről van ugyanis szó: kezdve a tiszta, szép beszéd megalapozásával, s folytatva azzal a szimbiózissal (együtt fejlődéssel), amelynek során gyermek és szülő, gyermek és kultúra között erős érzel­mi szálak fonódnak, amely a mese, a dal, a természet és a művészet megismerésé­vel jár együtt. Ám az érdek­lődés motorja mindig az ér­zelem, annak hőenergiája fű­ti a világra irányuló kíván­csiságot. „Semmire sem tu­dom megtanítani, mert nem szeret engem” — mondta Szókratész egy apának, aki hozzá vitte fiát, és Goethe is hasonlóképpen nyilatko­zott: „csak attól tanulunk, akit szeretünk”. Aki szereti gyermekét,------------------ szívesen van t ársaságában, és boldogan látja el a korához mért szel­lemi táplálékkal, hogy részel­tesse az élet szépségeiben. De a legfontosabb az érzel­mi tartalom, olyan mint az éltető napfény, amely nél­kül eltompul, közömbös-ér­zéketlenné válik a növekvő emberi lény. Az érzelmek napfényében viszont a kul­túra palántája is kivirágzik, s akkor szép és tartalmas lesz a gyermekkel való élet, amelyért most annyian és annyiféle módon fáradoznak. Bozóky Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom