Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-14 / 164. szám
1977. július 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mit lehet tenni Készletgazdálkodás a kapun belül? az Rpritógépgyárban A készletezés, ha pénzügyi szempontból nézzük, ráfizetés. Hiszen mit is takar a készlet szó? Ellentmondást: a vállalatnak van pénze — és mégsjncs, mert a termeléshez szükséges anyagok, befejezetlen termékek és eladatlan készáruk formájában, a raktárakban és műhelyekben található. Vásárlásra fordítani ezt az összeget nem, vagy csak bizonyos idő után lehet. És rögtön tovább is bogozhatjuk az ellentmondások hálóját: a készlet rossz, de nélküle lehetetlen termelni. Soha el nem érhető, hogy a A körülmények Ez pedig nem is egyszerű feladat. Legnehezebben a gyártáshoz használt anyagoknál érhető el, hogy a vállalatnak minél kevesebb pénzét kényszerítsék nyugvásra. Az Aprítógépgyár például még a viszonylag gyorsan beszerezhető acéllemezekre is hat hónapot vár a rendelés feladása után. Annyit kell tehát a fémtáblákból raktározniuk, amennyi a következő szállítmány megérkezéséig kitart. Használnak azonban olyan alkatrészeket is, amelyekre 18 hónapot várnak. A hosszú szállítási határidők nemcsak azért kedvezőtlenek, mert növelik a raktárkészletet. Az egyedi gépeket készítő Aprítógépgyár gyakran arra kényszerül, hogy már akkor feladja a rendelést, amikor egy gép vagy berendezés tervei még rajzasztalra sem kerültek. Nem tudják, hogy melyik anyagból pontosan mennyi szükséges, de már rendelniük kell, nehogy anyaghiány miatt csak később kezdhessék a gyártást. Szinte természetes: nem mindig találják el a tényleges szükséges mennyiséget. Inkább többet igényelnek. A gondokat tovább szaEzek az Aprítógépgyár készletgazdálkodásának gondjai Pedig a negyedik ötéves terv óta különösen gyorsan fejlődő vállalatnak minden fillért meg kell fognia. Nem költheti pénzét fölösleges készletekre. Nem maradna termelő gépek vásárlására — nem használhatnák ki az egyedi nehézgépek iránt a világ minden táján egyre növekvő keresletet. A külső környezet adottságain azonban nem változtathatnak. szállítók pontosan arra a percre szállítsák az anyagokat, amikor azokat éppen munkába veszik. Az is szinte elképzelhetetlen, hogy a termékeket elkészültük pillanatában elvigyék és kifizessék a vevők. És ha mindez meg is valósulna, marad még a befejezetlen termelés. A lemezek, villanymotorok halmazából ugyanis nem másodpercek alatt lesz szénőrlő malom . . . Egy megoldás marad: a készleteket a körülmények megengedte legkisebb szinten tartani... Gazdálkodni velük. porítja, hogy több hónapra elegendő mennyiséget gyakran egyszerre kap meg a vállalat. Az említett nehézségek ellenére azonban az Aprítógépgyár még kényelmes helyzetben van, ha a közvetlenül az árut készítő iparvállalattól rendel. A gazdasági vezetők igazi gondjai akkor kezdődnek, amikor a szükséges árumennyiség nem ér el egy bizonyos súlyhatárt. Ekkor már nem a gyártótól, hanem egy termelőeszköz-kereskedelmi (TEK) vállalattól kell vásárolni. A TEK vállalatok azonban gyakran később teljesítik a rendelést, mint a gyártók. A két ipar- vállalat közé ékelődő kereskedelmi szervek nem töltik be a fő feladatukat. Nem tártanak raktáron elegendő árut a kis tételű rendelések gyors teljesítésére. Az „aprítósok” ezért inkább a tényleg szükséges 35 tonna helyett ötvenet vesznek — közvetlenül az előállítótól. így legalább idejében elkezdhetik a munkát. A felesleg aztán a raktárakban hever, amíg végre be nem építhetik valamelyik termékükbe. Mégsem állnak tehetetlenül az eléjük tornyosuló akadályok előtt. Két évvel ezelőtt összes készleteik 102 nap alatt cserélődtek ki, az anyagok forgási ideje 65 nap volt. A következő évben — 1976- ban már csak 95, illetve 62 nap volt a két szám értéke. Az idén további javulást várnak. Nem kell nagyon magyarázni, nogy mit jelent egy vállalatnak, ha sok tízmillió forintjával 5—6 nappal korábban rendelkezhet... Másik fontos eredményük: 1975- ről 76-ra árbevételük tíz és fél százalékkal, készleteik értéke viszont csak 1,9 százalékkal emelkedett. Relatíve tehát kevesebb pénzüket kötötték le az anyagok, eladásra váró áruk. A megoldás Az eredmények igazi jelentősége akkor tűnik elő, ha tudjuk, hogy napjainkban általában egy százalékos termelésnövekedéshez legfeljebb 0,5 százalékos készletnövekedés tartozhat. Jó ismerni azt is, hogy abban az alágazat- ban, ahová az Aprítógépgyár tartozik, a készletek átlagos forgási ideje 1975-ben és 1976-ban is 112 nap, ezen belül az anyagkészleteké 73, illetve 74 nap volt. Hogyan jöttek ki az átlagosnál kedvezőbb gazdasági mutatók? A számok mögött fegyelmezettség, megfeszített munka rejlik. A vállalat gazdasági vezetői az anyagnyilvántartási rendszer korszerűsítésében, a készletgazdálkodás és a termelés közötti „nagyon élő kapcsolatban” látják a siker titkát. Néhány évvel ezelőtt, amikor egyre nyilvánvalóbbá vált: dinamikusan fejlődő vállalatnál nagyon fontos a pénzügyi egyensúly és így a készletgazdálkodás az üzemi munka egyik legfontosabb területe, gépesítették ügyvitelüket. Könyvelőautomatákat vásároltak. A nyilvántartási rendszer átszervezése után lehetővé vált, hogy havonta ellenőrizzék az egyes készletek nagyságát. A havi adatokat állandóan egyeztetik a termelési programmal, így eldönthető, melyik anyagból van több, vagy kevesebb a kelleténél. Hiány esetén lehetőség szerint módosítanak a gyártási terveken is. Egy- egy termék munkálatainak elkezdését előbbre hozzák vagy elhalasztják. Az ügyvitelszervezés korszerűsítése mellett fontos szerepe van olyan „kiegészítő” módszereknek is, mint a használhatatlan készletek felderítése és értékesítése, a hiánycikkek más anyagokkal történő pótlása. A külső környezet kedvezőtlen adottságait a kapun belüli jó munkával ellensúlyozva, az Aprítógépgyárban elérték, hogy évről évre egyre optimálisabban kihasználhatják fejlesztési lehetőségeiket. V. Szász József Az eredmények Negyvenháromezer libát nevelnek az idén a rákóczifalvi Egyesült Rákóczi Tsz-ben. Hatezer tenyészludat meghagynak törzsállománynak a tsz szandaszőlősi hármas kerületében levő libanevelő telepen - ott készült felvételünk, - a többit értékesítik. A sokhasznú tejsiló Házilag épített „óriás” tároló a tejipari vállalatnál Rozsdamentes acélból készült a 40 ezer liter űrtartalmú tejsilő (Fotó: T. F.) Óriási „tejeskanna”, betonalapba ágyazva. Egyszerre 40 ezer liter tej fér el benne, egy kisebb város lakóinak napi tejigénye. A Szolnok megyei Tejipari Vállalat szolnoki üzemében május elején felépült, és azóta működik a tejsiló. A rozsdamentes acélból készült építmény több hasznú: meggyorsult a tejátvétel, jelentősen növekedett a tárolási kapacitás és lehetőség nyílt a tárolásra is. A négy milliméter vastag acélhengerbe úgynevezett „önmosó rendszert” építettek be, a silóban — gép segítségével — készítik elő a tejet fogyasztásra. Az építménynek jó a hőtartása, az eltelt időszak tapasztalatai szerint a nyersrtej 4—6, a pasztőrözött 10—12 óra hosszáig tárolható benne minden minőségi károsodás nélkül. Az 50-es évek elején épült szolnoki üzemegységet napi 20 ezer liter tej feldolgozására „méretezték”, de ma már napi 80—100 ezer litert fogadnak és dolgoznak fel. A Törökszentmiklóson felépült — 40 ezer literes — mélyhűtőállomás és a központi telepen májusban elkészült rtejsiló megoldja legégetőbb gondjukat, a tárolást. A vállalat tmk-műhelyé- nek Béke Szocialista Brigádja derekas munkát végzett a tejsiló építésében: az alapozásitól, a zsaluzástól, a fémszerkezet összeszereléséig, felállításáig, mindent ők csináltak. A 800 ezer forintba kerülő „tejeskanna” építése során a brigád tagjai mintegy 40 ezer forint értékű társadalmi munkát is végeztek. A vállalat kiváló brigádja nagyszerű és hasznos munkával folytatta eddigi sikersorozatát. Az új tárolóhely működése óta naponként — átlagosan — 85 ezer liter tejet gyűjtenek be a szolnoki telepen, és a szállítóautók 55 ezer, már fogyasztásra alkalmas, feldolgozott tejet visznek Szolnok és környéke üzleteibe. Étkezési túróból 8 ezer liter, poharas és kannás tejfölből 5 ezer liter készül egy nap alatt, emellett Rákospalotára 18 ezer liter, fogyasztásra alkalmas tejet szállítanak az üzemből. — t. sz. e. — A központi és a helyi érdekek összhangjának szolgálata 10 éves a vállalati és szövetkezeti pénzügyi revízió intézménye A gazdaságirányítás 1968-ban bevezetett új rendszerének megfelelően hozták létre az állami ellenőrzés új rendszerét, s ennek új típusát a vállalati-szövetkezeti pénzügyi revíziót. Az ebből adódó feladatokat a megyében a tanácsi vállalatoknál és szövetkezeteknél, illetve ezek társulásainál a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának Szolnok megyei Hivatala látja el. A pénzügyi ellenőrzés, jogszabályban előírt kötelezettsége alapján, a gazdasági és pénzügyi folyamatokkal szoros összefüggésben vizsgálja: a gazdálkodó szervek által készített mérlegek valódiságát; az állami költség- vetéssel bonyolított pénzügyi elszámolásokat; a nyereségből (jövedelemből) képzett érdekeltségi alapok (részesedési, fejlesztési, stb.) helyességét, azok felhaszriálá'sában a jogszabályok betartását; a számviteli rend és okmány- fegyelem helyzetét, illetve egyéb pénzügyi szabályok betartását. A megyei hivatal évenként 3 milliárd forintot elérő költségvetési kapcsolat (adó- befizetések, illetve támogatás-igénylések) elszámolását, mintegy 1,5—2 milliárd forint nyereség (jövedelem) felhasználását, továbbá közel 15 milliárd forint vállalati — szövetkezeti vagyon nyilvántartását, változásainak bizonylatolását és elszámolását vizsgálja felül. Mindebből következik, hogy fontos feladatot kell ellátni a társadalmi tulajdon védelmében, illetve annak sérelmére elkövetett cselekmények megelőzésében és feltárásában is. A pénzügyi revízió intézménye a központi, népgazdasági érdekeik szolgálata mellett helyzeténél fogva kellően elő tudja segíteni a gazdálkodók közvetlen, jogszabályon alapuló érdekeinek érvényesülését is. A pénzügyi ellenőrzés gyakorlata tanúsítja, hogy nem elsődleges cél a minden áron való hibakeresés, a jogszabálysértések alapján való fe- lelősségrevonás, a bírságolás. Elsősorban a hibák megelőzése a cél, ennek érdekében a lehetőségekhez képest maximális segítségnyújtás a jogszabályok intencióinak megismeréséhez, azok gyakorlati alkalmazásához, továbbá segítség a gazdasági vezetésnek a szabályozók útján kifejezésre jutó központi akarat érvényesítésében, a fegyelmezett, minél eredményesebb gazdálkodásban. Természetesen nem tekinthet el a pénzügyi ellenőrzés a fegyelemsértések, a népgazdaság érdekeivel ütköző magatartások esetében a fe- lelősségrevonás kezdeményezésétől sem. A pénzügyi revízió hatósági tevékenységét egyre inkább a konstruktív jogalkalmazás jellemzi, a jogszabályok intencióinak szemléletében történő megítélés és intézkedés. A pénzügyi revízió, feladata ellátásában széles társadalmi bázisra is támaszkodik, így elsősorban a szövetkezeti tagságot képviselő ellenőrző bizottságokra, az érdekképviseleti szövetségekre, a helyi párt-, tanácsi szervekre. A vizsgálatok ma már szélesebb társadalmi nyilvánossággal folynak le: a gazdálkodó szervek előre értesülnek a vizsgálat idejéről, részletesen megismerik annak programját, és egyben felhívják őket önrevízió megtartására. A belső ellenőrzés szerveit (ellenőrző bizottságokat, belső ellenőröket) egyre eredményesebben tudják a vizsgálatokba bevonni. A vizsgálat zárótárgyalásán nemcsak a vállalat, szövetkezet párt- és gazdasági vezetése, ellenőrző bizottsága vesz részt, hanem egyre több esetben az állami felügyeletet gyakorló tanácsi szervek, a helyi pártszervek és az érdekképviseleti szövetségek is. Ennek keretében a vizsgálat nemcsak a hiányosságokat ismerteti, hanem az eredményeket, a tapasztalt helyes módszereket is. A pénzügyi ellenőrzés figyelemre méltó fejlődést ért el munkamódszerében, tevékenysége közgazdasági tartalmában. Ez a fejlődés az egységes apparátus létrehozásával 1971-től érezhetően felgyorsult. A pénzügyi revíziós tevékenység eredményei ismeretesek, nemcsak a szakmai közvélemény, hanem a vállalati és szövetkezeti kollektívák előtt is. E munka társadalmi hasznosságát egyre inkább általánosan elfogadják. Mind kevesebben vannak, akik az ellenőrzést bizalmatlanságnak, zaklatásnak tekintik, egyre többen ismerik el a Gogol „Revizorának mottójába megfogalmazott igazságot: ..Ne a tükröt hibáztasd, ha képed ferde”. Harangozó Károly hiyatalyezetQ
