Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-13 / 163. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. július 13. Félévi „gyorsmérleg" Az első félév mögöttünk van, kezdődhet hát mindenfelé a szocialista brigádok munkájának értékelése. Nálunk, a Vörös Csillag Tsz- ben ez már megtörtént. Megállapítottuk, hogy a fűzfeldolgozó üzem szocialista brigádjai a tervet ezideig 5 százalékkal túlteljesítették. Az export árbevételi terv eredménye: 61,3 százalék. Majdnem hatezer nagymama-fotelt értékesítettünk tőkés piacon. Az eredményhez jó munkájával valamennyi szocialista brigádunk tagja hozzájárult. A bevétel „jól jön" a szövetkezetnek, valamelyest enyhíthet gondjainkon. Az aszályos időjárás miatt növénytermesztésünk ugyanis nem hozza a tervezett bevételt. Üzemünk kollektívája a termelési tanácskozáson elhatározta, hogy éves termelési tervét és export árbevételét tovább fokozza. Soós Lajos üzemvezető Túrkeve A néhai eb adója Angyal Béla (Szolnok, Delta út 19.) kutyája még 1976 májusában „kimúlt". A történteket az állatorvosnak annak rendje-módja szerint dokumentálta. Az igazolást olvasónk bemutatta a tanácsnál. Törölték az ebadót és azt hitte, ezzel rendben is vannak a dolgok. Tévedett. 1977-ben adófizetési felszólítást kapott. Mit tehetett? Irány a tanácsháza. írjon egy ..papírt", hogy nincs kutyája — mondták neki, s igazoltassa két szomszédjával ... Megírta. aláíratta, bevitte. És nyugodtan aludt. Mindaddig, amíg újabb felszólítást nem kapott, hogy fizesse be az ebadót, megtoldva 20 forint bírsággal. Szegény kutya —ha élne! egyetértene gazdájával, akinek joggal van kedvezőtlen véleménye az ügyintézésről. Fűtőolaj lesz Jászladányban Június 22-i lapunkban jelent meg munkatársunk írása „Miért a lakosság terhére?” címmel. Ebben megírta: a mendemonda igaz, az áfor valóban „bezárja” jász- ladányj telepét. Az indok: gazdaságtalan üzemeltetés. A 7600 lakosú nagyközség azonban nem marad háztartási tüzelőolaj nélkül. Az áfor keresett — és talált megoldást. Még ebben az évben viszonteladó nyit új, háztartási tüzelőolajat értékesítő eladóhelyet Jászla- dányban, amelynek ellátásáról — szerződés alapján — az áfor gondoskodik. Mindezt — s a továbbiakat is — Iványi László igazgatási és ellátási osztályvezető (ÁFOR IV. sz. Tájegység, Szolnok) leveléből tudjuk. Kedvezményes áron vásárolhatott fűtőolajat, aki akart. A fűtési szezonig elkészül az új eladóhely. A vállalat az igényekhez igazodó szállítással biztosítja a jövőben is az ellátást — fűtőolajból. És mi lesz az autósokkal, motorosokkal? Üzemanyagért bizony Jászapátiba, Tiszasülyre, vagy Jászberénybe kell menniük, ahol viszont jól ellátott töltőállomás várja őket. A jövőben az áfor azokat a telepeket üzelmelteti, amelyek illeszkednek az országos gerinchálózathoz és megoldják egy-egy nagyobb körzet ellátását. Ide kívánkozik még egy adat. A nagyközségben lévő gépkocsiknak csupán elenyésző része tankol Jászladányban, mert a töltőállomáson cfeak 86-os benzin van. A 24-es gyakran késik Az új autóbuszmenetrend életbelépése óta a 24-es busz közlekedési kritikán aluli. A Széchenyi lakótelepen lakók közül a többségnek nem felel meg a jelenlegi menetrend. A legszomorúbb az, hogy a Volán nem is tartja be a menetrendet. Az autóbuszok a legtöbb esetben 4— 5 perc késéssel indulnak. Július 1-én „késésrekord’’ volt: a 6.45-ös 7 órakor indult. (Sokan pici gyerekkel várakoztak 20 percet az esőben.) Többen vannak, akik a város központjába 7 órára járnak dolgozni, de akik messzebbre igyekeznek, azok is lekésik a csatlakozást, és elkésnek a munkahelyükről. A jelenlegi állapot tarthatatlan. A Volán sem veszi jó néven dolgozóitól, ha rendszeresen késnek. Tőlünk se várja senki, hogy mindennap korábbi járattal utazzunk és egy órával előbb jelenjünk meg munkahelyünkön. Pálmai Dezső Szolnok Mégegyszer a kisipari tevékenységről Lapunk június 22-i számában a „Jogszabály szerint” c. rovatban — az MTI által kiadott tájékoztatás alapján — cikket közöltünk a kisipari tevékenység szabályozásáról. A Megyei Tanács V. B. ipari osztályának leveléből kitűnik, hogy az említett anyagban egyes megállapítások tévesek, ugyanis: — az 1977. július 1-ig hatályban lévő jogszabályok a kétéves szakmai gyakorlat igazolását a kisipari működési engedély, és nem az iparigazolvány kiadása feltételeként jelölik meg: — az új jogszabály egyes szakmákban legmagasabb követelményként szakmunkás-képesítést és nem mestervizsgát ír elő a kisipari működési engedélyhez (a mestervizsga a jogszabályban megjelölt 35 szakmában az iparigazolvány kiadásának feltétele); — az új jogszabály 3. számú melléklete nem köti mestervizsgához a rádió- és televízió-műszerész szakma gyakorlásához szükséges iparjogosítvány kiadását. A vízhiány nem indok a lakbércsökkentésre ..Vízhiány Jászberényben” címmel közöltük június 1- én dr. Horgosi Ödön levelét. Szóvá tette, hogy a vízhiány miatt esetleg ildomos lenne csökkenteni a lakbért. A nap 24 órájából náluk ugyanis csak 4—5 óra hosz- szat van viz, főleg éjszaka... A Jászberényi Városgazdálkodási Vállalat vezetői sem. vitatják: a vízhiány gondot okoz a város egész területén. Ez azonban nem lakbért mérséklő tényező. (Az viszont nem fedi a valóságot— írták —, hogy naponta csupán 4—5 óra hosz- szat van víz.) A május 18- tól szeptember 30-ig szóló, vizkorlátozásra kiadott tanácsi rendelet a lakosság ivó- és kommunális vízfogyasztásán hivatott segíteni. Kis bolt — nagy sár Az ÉKV szolnoki, 62-es számú boltjában (Vörös Hadsereg út 17.) dolgozunk. Régóta gondunk, hogy az üzlet előtti járda és a 44-es számú közút közötti terület rendezetlen. Ha egy kis csapadék hull, előttünk sár- és pocsolyatenger van. Emiatt bizony rengeteg pluszmunkánk adódik, ha azt akarjuk. hogy rendben legyen a bolt. Az árut hozzák, a vásárlók jönnek----se vége, se h ossza a takarításnak. Ez év januárjában a városi tanács építési és közlekedés; osztályának előadója járt nálunk. Ígérte: a szárazabb idő beálltával azonnal rendbe teszik a területet. Július 8-án újabb ígérettel kellett megelégednünk. Tanácstagunkhoz is fordultunk már. A KPM Közúti Igazgatóságánál azt mondták: nem az ő területük, nem tudnak segíteni ... Ez a lényege a bolt vezetőjének és helyettesének aláírásával érkezett levélnek, íme, közreadjuk, intézkedést remélve. Szerkesztői üzenet A tanácstalan N. Máriának, aki pontos címét nem írta meg. Kár, mert levélben válaszoltunk volna neki. Szereti az irodalmat — írja —. maga is megpróbálkozott már a versírással, csak nem tudja, érdemes-e, van-e tehetsége? Fiatal korban nem ön az egyedüli, aki gondolatait, érzelmeit versben akarja kifejezni. Miután egyetlen versét sem olvastuk. azt tancsoljuk, küldje el őket valamelyik ifjúsági 4ap szerkesztőségébe, és kérjen onnan bírálatot. Ha nem biztatják, ne keseredjen el, hanem olvasgassa kiváló költőink alkotásait, bizonyára rá fog jönni, mennyi szépség, titok rejlik az igaz költészetben. melyhez felérni nem mindenkinek adatik meg. Távol áll tőlünk a sértés szándéka, ám levelét olvasva tanácsoljuk, hogy nyelvünk írásbeli szabályait is érdemes még tanulgatnia, ehhez a könyvesboltokban megfelelő könyveket találhat, de a régebbi tankönyveit is előveheti. Ha kedvét leli abban, hogy az életről leírja gondolatait. tegye, naplóját évek múlva feltehetően kíváncsian fogja lapozgatni. Felmondás fegyelmivel A munkaidő alatti rendszeres italozás olyan súlyos kötelezettségszegés, amely alapul szolgálhat fegyelmi úton történő elbocsátásra. A fegyelmi büntetés kiszabásánál súlyosbító körülményként kell értékelni, ha a dolgozó ugyanolyan vagy hasonló cselekményért már fegyelJ mi büntetésben részesült. A felperesek egyike 1970 októberében, a másik 1974 elején létesített munkaviszonyt. Mindketten vezetői munkakörben dolgoztak. 1975 június hó 3-án mindkét felperes ittas állapotba kerülye beosztásához méltatlan magatartást tanúsított, amiért a munkáltató fegyelmi úton alacsonyabb munkakörbe történő áthelyezés fegyelmi büntetéssel sújtotta őket. Ennek megfelelően a felperesek előadói munkakörbe kerültek. 1975. augusztus 4-én a felperesek a reggeli órákban munkahelyükön osztályvezetői értekezleten vettek részt. Az osztályvezetői értekezletet kö' vetően kb. 11 órakor eltávoztak a munkahelyükről és felkeresték munkáltatójuk egyik segédmunkását a lakásán. Űtközben nyolc üveg sört vásároltak, amelyet az előbb említett dolgozó lakásán elfogyasztottak. Majd hármasban egy borkóstolóba távoz» tak a lakásról, ahol több pohár bort ittak. Ezt követően az egyik büfét keresték fel, ahol tömény szeszesitalt fogyasztottak. A büfénél felperesek egyikét az addig elfogyasztott ital hatására rosz- szullét fogta el. A munkáltató a felpereseket viselkedésük miatt elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A felperesek a munkaügyi döntőbizottságnál panaszt tettek, de a bizottság a panaszt elutasította. E határozatok ellen felperesek keresetet terjesztettek a munkaügyi bírósághoz, amelyben a fegyelmi határozatok hatályon kívül helyezését kérték. A bíróság a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta, és a fegyelmi büntetés végrehajtását hat hónapi próbaidőre felfüggesztette. Ítéletének indokolásában tényként állapította meg, hogy alperesi szövetkezetnél általában problémákat okozott a rendszeres italozás, és emiatt más dolgozók is részesültek fegyelmi büntetésben. Mégis enyhítette a fegyelmi büntetést, figyelemmel arra, hogy a felperesek munkájával egyébként meg voltak elégedve. A jogerős ítélet ellen törvényességi óvást emeltek, amit a Legfelsőbb Bíróság alaposnak talált. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság állandóan és következetesen folytatott ítélkezési gyakorlata szerint nincs helye akár a legsúlyosabb fegyelmi büntetés enyhítésének sem abban az esetben, ha a dolgozók munkaköri kötelezettségüket a munkahelyen vagy azon kívül, de munkaidő alatt történő italozással szegik meg. Különösen nem lehet szó az említett kiszabott fegyelmi büntetés enyhítéséről, ha a dolgozó ezért korábban már figyelmeztetésben,' sőt súlyos fegyelmi büntetésben részesült. (Igen lényeges körülmény ugyanis a büntetés kiszabása során a dolgozó korábbi magatartásának vizsgálata.) A gyakran fegyelmezetlenül dolgozóknál a kötelezettségszegést súlyosabban kell elbírálni, mert a magatartás arra utal. hogy a korábban kiszabott fegyelmi büntetés nem érte el a kellő nevelő hatást. Minthogy felperesek a korábbi figyelmeztetések és fegyelmi büntetések ellenére a munkaidő alatti italozással nem hagytak fel, továbbá ez a magatartás az alperes dolgozói körében elterjedt, nincs lehetőség a felperesekre kiszabott fegyelmi büntetés enyhítésére. A munkaügyi bíróság akkor járt el volna helyesen, ha a felperesek keresetét elutasítja, állapította meg a Legfelsőbb Bíróság. A Munka törvénykönyve nem sorolja fel tételesen a munkáltatói felmondási okokat, a vállalat bármilyen indok alapján felmondhat. A törvény csak azt írja elő, hogy a vállalatnak a határozatlan időre szóló munkaviszony felmondását a dolgozóval írásban kell közölni, s abból a felmondás okának világosan ki kell tűnni. Az e körben felmerülő kérdések helyes megválaszolása érdekében a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma iránymutató állásfoglalást adott ki. A felmondás indokolása abban az esetben törvényes ha tartalmazza azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket is amelyekre a vállalat a felmondást alapította. Törvénysértő az az indokolás, amely nem öleli fel azokat a tényeket és körülményeket, amelyekből kitűnik. hogy a dolgozó munkájára miért nincs szükség. Ilyenek tartalmatlan közhely- szerű indokolás, többek között, hogy „a dolgozó nem felelt meg a személyéhez fűzött várakozásoknak”, vagy hogy „a vállalatnál a dolgozó munkakörének betöltésére más elképzelések alakultak ki”. Nem elégíti ki a világos indokolás követelményét munkaköri alkalmatlanságára való puszta hivatkozás sem, ha nem tűnik ki belőle az a konkrét körülmény, amely a alkalmatlanságot bizonyítja. Dr. Cs. I. A Volán Tröszt oktatási központjában nappali és levelező szakon csaknem 900 hallgató tanulja a forgalmi, illetve műszaki ismereteket. A hallgatók kétéves szakmai gyakorlat után a Volán különböző üzemeiből kerültek az iskolába. A tíz hónap tanulmányi idő befejeztével Volán forgalmi és műszaki tisztek lesznek. Képünkön a hallgatók Dieselmotorokkal ismerkednek. Aruiiízsgalat Mit tudnak a táskarádiók? A „rádió” szó ma már nem egyértelmű, hiszen rádió a tízezer forintnál drágább sztereokészülék és a százhatvan forintos zsebrádió is. „Mit tud” a táskarádió, ki vásároljon ilyet? Az, aki viszonylag jó hangminőséget kíván, több hullámsáv adóit is szándékozik hallgatni, s végül fontos számára, hogy a készülék hordozható, köny- nyen áthelyezhető legyen. A táskarádió fogalmába sok minden belefér, van közöttük olyan, amely nem egy asztali rádiónál többet „tud”, s van olyan is, amely alig nagyobb (és jobb) a zsebrádiónál. A „Nagyító”-ban 1976 októberében jelent meg a táskarádiók áruvizsgálata, amiben 15 készüléket (közülük 8 olyat, amely az URH adókat is veszi) hasonlítottak össze. A minőség megállapításához az elektromos tulajdonságokat, a hangminőséget, a készülékek külön szolgáltatásait és az elemfogyasztással járó költségeket vizsgálták meg. A hét URH sáv nélküli rádió közül (az árak e csoportban 690 és 1280 forint között vannak) a legjobbnak a „Philips 15 RL 517”-es típus bizonyult. URH sávos táskarádiót 1290 és 2750 forintért is lehet vásárolni. Az URH sávval esvütt jár a lényegesen jobb hangminőség, ebben a sávban ugyanis jóval több magas hangot kapunk, mint a közép-, vagy a rövidhullámon. A nyolc vizsgált készülék közül öt nemcsak elemről, hanem „konnektorról” is használható, így a rádiózás költségei elhanyagolható nagyságúak. A teszt készítői e csoportban a Videoton gyár „Sirius de Luce RC 4602”-es típusát találták a legjobbnak. E készülék sok tekintetben jobb, mint az asztali rádiók. Keresett a „Sanyo RP 7331” is. mert bár minősége közepes, de formája modern és a világítási hálózatról is használható. R. P.
