Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-13 / 163. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. július 13. Félévi „gyorsmérleg" Az első félév mögöttünk van, kezdődhet hát minden­felé a szocialista brigádok munkájának értékelése. Ná­lunk, a Vörös Csillag Tsz- ben ez már megtörtént. Megállapítottuk, hogy a fűz­feldolgozó üzem szocialista brigádjai a tervet ezideig 5 százalékkal túlteljesítették. Az export árbevételi terv eredménye: 61,3 százalék. Majdnem hatezer nagyma­ma-fotelt értékesítettünk tőkés piacon. Az eredményhez jó mun­kájával valamennyi szocia­lista brigádunk tagja hoz­zájárult. A bevétel „jól jön" a szövetkezetnek, valame­lyest enyhíthet gondjainkon. Az aszályos időjárás miatt növénytermesztésünk ugyan­is nem hozza a tervezett bevételt. Üzemünk kollektívája a termelési tanácskozáson el­határozta, hogy éves terme­lési tervét és export árbevé­telét tovább fokozza. Soós Lajos üzemvezető Túrkeve A néhai eb adója Angyal Béla (Szolnok, Delta út 19.) kutyája még 1976 májusában „kimúlt". A történteket az állatorvosnak annak rendje-módja szerint dokumentálta. Az igazolást olvasónk bemutatta a ta­nácsnál. Törölték az ebadót és azt hitte, ezzel rendben is vannak a dolgok. Tévedett. 1977-ben adófi­zetési felszólítást kapott. Mit tehetett? Irány a tanácshá­za. írjon egy ..papírt", hogy nincs kutyája — mondták neki, s igazoltassa két szom­szédjával ... Megírta. alá­íratta, bevitte. És nyugodtan aludt. Mindaddig, amíg újabb felszólítást nem ka­pott, hogy fizesse be az eb­adót, megtoldva 20 forint bírsággal. Szegény kutya —ha élne! egyetértene gazdájával, aki­nek joggal van kedvezőtlen véleménye az ügyintézésről. Fűtőolaj lesz Jászladányban Június 22-i lapunkban je­lent meg munkatársunk írá­sa „Miért a lakosság terhé­re?” címmel. Ebben megír­ta: a mendemonda igaz, az áfor valóban „bezárja” jász- ladányj telepét. Az indok: gazdaságtalan üzemeltetés. A 7600 lakosú nagyközség azonban nem marad háztar­tási tüzelőolaj nélkül. Az áfor keresett — és talált megoldást. Még ebben az év­ben viszonteladó nyit új, háztartási tüzelőolajat érté­kesítő eladóhelyet Jászla- dányban, amelynek ellátásá­ról — szerződés alapján — az áfor gondoskodik. Mind­ezt — s a továbbiakat is — Iványi László igazgatási és ellátási osztályvezető (ÁFOR IV. sz. Tájegység, Szolnok) leveléből tudjuk. Kedvezményes áron vásá­rolhatott fűtőolajat, aki akart. A fűtési szezonig el­készül az új eladóhely. A vállalat az igényekhez iga­zodó szállítással biztosítja a jövőben is az ellátást — fű­tőolajból. És mi lesz az autó­sokkal, motorosokkal? Üzemanyagért bizony Jász­apátiba, Tiszasülyre, vagy Jászberénybe kell menniük, ahol viszont jól ellátott töl­tőállomás várja őket. A jö­vőben az áfor azokat a te­lepeket üzelmelteti, amelyek illeszkednek az országos ge­rinchálózathoz és megoldják egy-egy nagyobb körzet el­látását. Ide kívánkozik még egy adat. A nagyközségben lévő gépkocsiknak csupán elenyé­sző része tankol Jászladány­ban, mert a töltőállomáson cfeak 86-os benzin van. A 24-es gyakran késik Az új autóbuszmenetrend életbelépése óta a 24-es busz közlekedési kritikán aluli. A Széchenyi lakótelepen lakók közül a többségnek nem fe­lel meg a jelenlegi menet­rend. A legszomorúbb az, hogy a Volán nem is tartja be a menetrendet. Az autó­buszok a legtöbb esetben 4— 5 perc késéssel indulnak. Jú­lius 1-én „késésrekord’’ volt: a 6.45-ös 7 órakor indult. (Sokan pici gyerekkel vára­koztak 20 percet az esőben.) Többen vannak, akik a város központjába 7 órára járnak dolgozni, de akik messzebbre igyekeznek, azok is lekésik a csatlakozást, és elkésnek a munkahelyükről. A jelenlegi állapot tartha­tatlan. A Volán sem veszi jó néven dolgozóitól, ha rend­szeresen késnek. Tőlünk se várja senki, hogy minden­nap korábbi járattal utaz­zunk és egy órával előbb je­lenjünk meg munkahelyün­kön. Pálmai Dezső Szolnok Mégegyszer a kisipari tevékenységről Lapunk június 22-i szá­mában a „Jogszabály sze­rint” c. rovatban — az MTI által kiadott tájékoztatás alapján — cikket közöltünk a kisipari tevékenység sza­bályozásáról. A Megyei Ta­nács V. B. ipari osztályának leveléből kitűnik, hogy az említett anyagban egyes megállapítások tévesek, ugyanis: — az 1977. július 1-ig ha­tályban lévő jogszabályok a kétéves szakmai gyakorlat igazolását a kisipari műkö­dési engedély, és nem az iparigazolvány kiadása felté­teleként jelölik meg: — az új jogszabály egyes szakmákban legmagasabb követelményként szakmun­kás-képesítést és nem mes­tervizsgát ír elő a kisipari működési engedélyhez (a mestervizsga a jogszabály­ban megjelölt 35 szakmában az iparigazolvány kiadásá­nak feltétele); — az új jogszabály 3. szá­mú melléklete nem köti mestervizsgához a rádió- és televízió-műszerész szakma gyakorlásához szükséges iparjogosítvány kiadását. A vízhiány nem indok a lakbércsökkentésre ..Vízhiány Jászberényben” címmel közöltük június 1- én dr. Horgosi Ödön leve­lét. Szóvá tette, hogy a víz­hiány miatt esetleg ildomos lenne csökkenteni a lakbért. A nap 24 órájából náluk ugyanis csak 4—5 óra hosz- szat van viz, főleg éjszaka... A Jászberényi Városgaz­dálkodási Vállalat vezetői sem. vitatják: a vízhiány gondot okoz a város egész területén. Ez azonban nem lakbért mérséklő tényező. (Az viszont nem fedi a va­lóságot— írták —, hogy na­ponta csupán 4—5 óra hosz- szat van víz.) A május 18- tól szeptember 30-ig szóló, vizkorlátozásra kiadott ta­nácsi rendelet a lakosság ivó- és kommunális vízfo­gyasztásán hivatott segíteni. Kis bolt — nagy sár Az ÉKV szolnoki, 62-es számú boltjában (Vörös Hadsereg út 17.) dolgozunk. Régóta gondunk, hogy az üzlet előtti járda és a 44-es számú közút közötti terület rendezetlen. Ha egy kis csa­padék hull, előttünk sár- és pocsolyatenger van. Emiatt bizony rengeteg pluszmun­kánk adódik, ha azt akar­juk. hogy rendben legyen a bolt. Az árut hozzák, a vá­sárlók jönnek----se vége, se h ossza a takarításnak. Ez év januárjában a vá­rosi tanács építési és közle­kedés; osztályának előadója járt nálunk. Ígérte: a szá­razabb idő beálltával azon­nal rendbe teszik a terüle­tet. Július 8-án újabb ígé­rettel kellett megeléged­nünk. Tanácstagunkhoz is fordultunk már. A KPM Közúti Igazgatóságánál azt mondták: nem az ő terüle­tük, nem tudnak segíteni ... Ez a lényege a bolt veze­tőjének és helyettesének alá­írásával érkezett levélnek, íme, közreadjuk, intézkedést remélve. Szerkesztői üzenet A tanácstalan N. Máriának, aki pontos címét nem írta meg. Kár, mert levélben vá­laszoltunk volna neki. Szere­ti az irodalmat — írja —. maga is megpróbálkozott már a versírással, csak nem tudja, érdemes-e, van-e te­hetsége? Fiatal korban nem ön az egyedüli, aki gondo­latait, érzelmeit versben akarja kifejezni. Miután egyetlen versét sem olvas­tuk. azt tancsoljuk, küldje el őket valamelyik ifjúsági 4ap szerkesztőségébe, és kér­jen onnan bírálatot. Ha nem biztatják, ne keseredjen el, hanem olvasgassa kiváló költőink alkotásait, bizonyá­ra rá fog jönni, mennyi szép­ség, titok rejlik az igaz köl­tészetben. melyhez felérni nem mindenkinek adatik meg. Távol áll tőlünk a sértés szándéka, ám levelét olvasva tanácsoljuk, hogy nyelvünk írásbeli szabályait is érdemes még tanulgatnia, ehhez a könyvesboltokban megfelelő könyveket talál­hat, de a régebbi tanköny­veit is előveheti. Ha kedvét leli abban, hogy az életről leírja gondolatait. tegye, naplóját évek múlva felte­hetően kíváncsian fogja la­pozgatni. Felmondás fegyelmivel A munkaidő alatti rend­szeres italozás olyan sú­lyos kötelezettségszegés, amely alapul szolgálhat fegyelmi úton történő el­bocsátásra. A fegyelmi büntetés kiszabásánál sú­lyosbító körülményként kell értékelni, ha a dolgozó ugyanolyan vagy hasonló cselekményért már fegyelJ mi büntetésben részesült. A felperesek egyike 1970 októberében, a másik 1974 elején létesített munkavi­szonyt. Mindketten vezetői munkakörben dolgoztak. 1975 június hó 3-án mindkét fel­peres ittas állapotba kerülye beosztásához méltatlan ma­gatartást tanúsított, amiért a munkáltató fegyelmi úton alacsonyabb munkakörbe tör­ténő áthelyezés fegyelmi bün­tetéssel sújtotta őket. Ennek megfelelően a felperesek elő­adói munkakörbe kerültek. 1975. augusztus 4-én a felpe­resek a reggeli órákban mun­kahelyükön osztályvezetői ér­tekezleten vettek részt. Az osztályvezetői értekezletet kö' vetően kb. 11 órakor eltávoz­tak a munkahelyükről és fel­keresték munkáltatójuk egyik segédmunkását a lakásán. Űtközben nyolc üveg sört vá­sároltak, amelyet az előbb említett dolgozó lakásán el­fogyasztottak. Majd hármas­ban egy borkóstolóba távoz» tak a lakásról, ahol több po­hár bort ittak. Ezt követően az egyik büfét keresték fel, ahol tömény szeszesitalt fo­gyasztottak. A büfénél felpe­resek egyikét az addig elfo­gyasztott ital hatására rosz- szullét fogta el. A munkáltató a felperese­ket viselkedésük miatt elbo­csátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A felperesek a mun­kaügyi döntőbizottságnál pa­naszt tettek, de a bizottság a panaszt elutasította. E ha­tározatok ellen felperesek keresetet terjesztettek a munkaügyi bírósághoz, amelyben a fegyelmi határo­zatok hatályon kívül helye­zését kérték. A bíróság a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta, és a fegyelmi büntetés végre­hajtását hat hónapi próba­időre felfüggesztette. Ítéleté­nek indokolásában tényként állapította meg, hogy alpere­si szövetkezetnél általában problémákat okozott a rend­szeres italozás, és emiatt más dolgozók is részesültek fe­gyelmi büntetésben. Mégis enyhítette a fegyelmi bünte­tést, figyelemmel arra, hogy a felperesek munkájával egyébként meg voltak elé­gedve. A jogerős ítélet ellen tör­vényességi óvást emeltek, amit a Legfelsőbb Bíróság alaposnak talált. Ítéletének indokolásában megállapítot­ta, hogy a Legfelsőbb Bíró­ság állandóan és következe­tesen folytatott ítélkezési gyakorlata szerint nincs he­lye akár a legsúlyosabb fe­gyelmi büntetés enyhítésének sem abban az esetben, ha a dolgozók munkaköri kötele­zettségüket a munkahelyen vagy azon kívül, de munka­idő alatt történő italozással szegik meg. Különösen nem lehet szó az említett kisza­bott fegyelmi büntetés eny­hítéséről, ha a dolgozó ezért korábban már figyelmezte­tésben,' sőt súlyos fegyelmi büntetésben részesült. (Igen lényeges körülmény ugyanis a büntetés kiszabása során a dolgozó korábbi magatartá­sának vizsgálata.) A gyakran fegyelmezetlenül dolgozóknál a kötelezettségszegést súlyo­sabban kell elbírálni, mert a magatartás arra utal. hogy a korábban kiszabott fegyelmi büntetés nem érte el a kellő nevelő hatást. Minthogy felperesek a ko­rábbi figyelmeztetések és fe­gyelmi büntetések ellenére a munkaidő alatti italozással nem hagytak fel, továbbá ez a magatartás az alperes dol­gozói körében elterjedt, nincs lehetőség a felperesekre ki­szabott fegyelmi büntetés enyhítésére. A munkaügyi bí­róság akkor járt el volna he­lyesen, ha a felperesek kere­setét elutasítja, állapította meg a Legfelsőbb Bíróság. A Munka törvénykönyve nem sorolja fel tételesen a munkáltatói felmondási oko­kat, a vállalat bármilyen in­dok alapján felmondhat. A törvény csak azt írja elő, hogy a vállalatnak a határo­zatlan időre szóló munkavi­szony felmondását a dolgo­zóval írásban kell közölni, s abból a felmondás okának vi­lágosan ki kell tűnni. Az e körben felmerülő kérdések helyes megválaszolása érde­kében a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma iránymutató állásfoglalást adott ki. A felmondás indo­kolása abban az esetben tör­vényes ha tartalmazza azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket is amelyekre a vállalat a felmondást ala­pította. Törvénysértő az az indo­kolás, amely nem öleli fel azokat a tényeket és körül­ményeket, amelyekből kitű­nik. hogy a dolgozó munká­jára miért nincs szükség. Ilyenek tartalmatlan közhely- szerű indokolás, többek kö­zött, hogy „a dolgozó nem felelt meg a személyéhez fű­zött várakozásoknak”, vagy hogy „a vállalatnál a dolgo­zó munkakörének betöltésére más elképzelések alakultak ki”. Nem elégíti ki a világos indokolás követelményét munkaköri alkalmatlanságára való puszta hivatkozás sem, ha nem tűnik ki belőle az a konkrét körülmény, amely a alkalmatlanságot bizonyítja. Dr. Cs. I. A Volán Tröszt oktatási központjában nappali és levelező szakon csaknem 900 hallgató tanulja a forgalmi, illetve mű­szaki ismereteket. A hallgatók kétéves szakmai gyakorlat után a Volán különböző üzemeiből kerültek az iskolába. A tíz hónap tanulmányi idő befejeztével Volán forgalmi és műszaki tisztek lesznek. Képünkön a hallgatók Diesel­motorokkal ismerkednek. Aruiiízsgalat Mit tudnak a táskarádiók? A „rádió” szó ma már nem egyértelmű, hiszen rádió a tízezer forintnál drágább sztereokészülék és a százhat­van forintos zsebrádió is. „Mit tud” a táskarádió, ki vásároljon ilyet? Az, aki vi­szonylag jó hangminőséget kíván, több hullámsáv adóit is szándékozik hallgatni, s végül fontos számára, hogy a készülék hordozható, köny- nyen áthelyezhető legyen. A táskarádió fogalmába sok minden belefér, van kö­zöttük olyan, amely nem egy asztali rádiónál többet „tud”, s van olyan is, amely alig nagyobb (és jobb) a zsebrádiónál. A „Nagyító”-ban 1976 ok­tóberében jelent meg a tás­karádiók áruvizsgálata, ami­ben 15 készüléket (közülük 8 olyat, amely az URH adókat is veszi) hasonlítottak össze. A minőség megállapításához az elektromos tulajdonságo­kat, a hangminőséget, a ké­szülékek külön szolgáltatá­sait és az elemfogyasztással járó költségeket vizsgálták meg. A hét URH sáv nélküli rá­dió közül (az árak e csoport­ban 690 és 1280 forint között vannak) a legjobbnak a „Phi­lips 15 RL 517”-es típus bi­zonyult. URH sávos táskarádiót 1290 és 2750 forintért is lehet vá­sárolni. Az URH sávval esvütt jár a lényegesen jobb hangminőség, ebben a sávban ugyanis jóval több magas hangot kapunk, mint a kö­zép-, vagy a rövidhullámon. A nyolc vizsgált készülék közül öt nemcsak elemről, hanem „konnektorról” is használható, így a rádiózás költségei elhanyagolható nagyságúak. A teszt készítői e csoport­ban a Videoton gyár „Sirius de Luce RC 4602”-es típusát találták a legjobbnak. E ké­szülék sok tekintetben jobb, mint az asztali rádiók. Ke­resett a „Sanyo RP 7331” is. mert bár minősége közepes, de formája modern és a vilá­gítási hálózatról is használ­ható. R. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom