Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-12 / 162. szám
1977. július 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Néhány héttel ezelőtt - a laboratóriumi szerelések befejeztével - megkezdte működését a Szolnok megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet a megyeszékhelyen. Az intézet munkatársainak tevékenysége: a fogyasztók érdekvédelme, az élelmiszer előállítók és forgalmazók munkájának ellenőrzése. Működésük óta több mint száz élelmiszer-féleséget vizsgáltak meg a korszerűen felszerelt laboratóriumban. Ellenőrzéseiket a vállalatoknál és az üzletekben folyamatosan végzik. Uzemellenőrzés a Szolnok megyei Tejipari Vállalat szolnoki üzemében (fenn) A „boszorkánykonyha” műszerei a tea koffein százalékát mutatják ki (jobbról) (Fotó: Nagy Zsolt) Túrórudi és iskolatej Egy üj Üzem Hétköznapjai Harminc típust javítanak B MEZŐGÉP az aratás sikeréért A szolnoki MEZŐGÉP központi gyáregységében már másfél évtizede foglalkoznak mezőgazdasági és egyéb gépmotorok felújításával. Jelenleg mintegy harminc típusú gépmotor javítását, felújítását és értékesítését vállalják. Júniusig két és félezer motort varázsoltak újjá, köztük a közelmúltban — új szolgáltatásként bevezetett — hat- és nyolchengeres KRAZ motorokat is. Közvetlen kapcsolatot tartanak a megye termelőszövetkezeteivel és állami gazdaságaival: a betakarításban résztvevő gépek motorjainak gyors felújításával járulnak hozzá a zökkenőmentes aratáshoz. t/ Tanulmányút az NDK-ba NDK beli tanulmányútra indult tegnap a Törökszentmiklósi Agrokémiai Központ héttagú küldöttsége. A delegáció tagjai, az együttműködésben résztvevő gazdaságok, a Budapesti Vegyiműveket Tervező Vállalat és a Szolnoki Tiszamenti Vegyiművek szakemberei a Megdeburg megyében lévő agrokémiai központokat tekintik meg. Tanulmányozzák a korszerű és jól működő agrokémiai központok szervezetét, irányítási rendszerét, működési formáját. Megvizsgálják a tároló épületek szerkezeti, építészeti megoldásait továbbá a műtrágyák ki és betárolásának illetve keverésének technológiai megoldásait. Az ötnapos tanulmányút tapasztalatait a negyvenezer hektáron működő Törökszentmiklósi Agrokémiai Központ felépítésénél hasznosítják, Karcagon évtizedeken át egy elavult, régi tejüzem birkózott a mindennapi tej- feldolgozás gondjaival. Ez az állapot tarthatatlan volt. Egyrészt, mert az utóbbi években rohamosan nőtt a termelés és fogyasztás, másrészt, mert a tejüzemben egyre rosszabb lett a dolgozó emberek munkakörülménye. Napi 60 ezer liter tej A szolnoki Tejipari Vállalat, hogy változtasson a helyzeten, 1975. közepén elkezdte megyénk — ma már egyik legmodernebb — tejüzemének építtetését Karcagon. A tejüzemben 1976. decemberében megkezdődtek az üzempróbák, majd ez év január 10-én a folyamatos termelés. Séllei Gyulától, a tejüzem vezetőjétől az eltelt félév tapasztalatairól érdeklődtünk. — Naponta 60 ezer liter tejet dolgozunk fel és csomagolunk literes fóliákba, — válaszol kérdésünkre az üzemvezető. — Jobban mondva csomagolja helyettünk az automata tejcsomagoló, óránként kétezer literjével. A mi üzemünk látja el a megye intézeteit iskolatejjel és kakaóval. Ezt is egy „okos kis masina” tette lehetővé, óránként 2 ezer 600 kétdecis pohár tejet vagy kakaót képes becsomagolni. Gyártunk még túrót is, naponta 10—12 mázsát. Ez félkilós csomagolásban kerül a fogyasztókhoz. — Kétségtelen, hogy óriási a fejlődés a régi tejüzemhez képest. Ez a fejlődés jellemzi egyébként 1973. óta az egész tejipart — folytatja Séllei Gyula üzemvezető. — A mi körzetünkben a tapasztalatok szerint 18 százalékos fogyasztói igénynövekedéssel számolhatunk az elkövetkező években és ezzel egy- időben a szarvasmarhaprogram keretében növekszik a tejtermelés is. Terveinket ezek ismeretében alakítjuk. Az idén 42 millió forint termelési érték elérését tűztük ki célul, az első félévben több mint felét teljesítettük. Sikerült megoldani a Szállítási gondokat is, a körzeti átvevőhelyek korszerűsítésével, hűtőtartályok beállításával. Ilymódon az esti és a reggeli fejésű tej egyszerre érkezhet hozzánk a délelőtti órákban. Ez viszont maga után vonta a két műszak bevezetésérffek és a lépcsőzetes munkakezdésnek a lehetőségét is. Magasabb zsírtartalom A karcagi tejüzem nagykereskedelmi tevékenységet folytat. Korszerű hűtőraktáraiból indul útnak a boltokba, majd jut el a fogyasztók asztalaira a vaj, a többféle sajt, a joghurtok, a tejföl és egyéb — 40—50 féle — társüzemektől átvett termék. E héttől kezdve a már régről ismert, de sokáig hiába keresett „Túrórudi” is. Saját termékei között újnak számít a magasabb, 3,6 százalékos zsírtartalmú tej, mely július elején került a boltokba. A karcagi tejüzem a napi szükségletek kielégítésére készíti termékeit, besegít Budapest és Szolnok lakosságának ellátásába is. És végül egy érdekes adat a kar-/ cagiaknak: naponta ők több mint ötezer liter tejet fo- fogyasztanak. Török Erzsébet Orenburg! fesztivál Magyar építők az élen 30 ezer tonna acélcsövet takarítanak meg CserkeszőlSn Véget ért a primőr-idény, tervezik az újat Két évi kényszerszünet után — mivel a régi termálkút vizét már nem tudták fűtésre használni, az új kút pedig csak ez év február végétől oldotta meg a problémát — ismét termelt a ci- bakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet cserkesző- lői primőrtelepe. A korábbi években 1600 négyzetméternyi felületen, fóliatelep nélkül alig érték el a 200 ezer forintos bevételt egy idény alatt, most viszont a jól fűtött 2000 négyzetméter meghozta a tervezett 300 ezer forintot. Primőr paprikából, fő termékükből 150 ezret szedtek, paradicsomból 50 mázsát szüreteltek a melegházakban. Emellett kisebb mennyiségben salátát, uborkát, retket, karalábét és szamócát is adtak át értékesítésre az áfész és a ZÖLDÉRT részére. Az új kút percenkénti hozama mintegy ezer köbméter. Igaz, sokba került — csaknem egymillió forintba — a melegvíz bevezetése, de megéri a befektetést. A tervek szerint ötszörösére növelik a fűtött felületet a primőrtelepen és a vizet lehűlt állapotban öntözésre is hasznosítani kívánják a jövőben. Programvezérlésű festődé Elektronikus programvezérléssel működő festődé építését kezdték meg a soproni szőnyeggyárban. Az új üzemrész nagy teljesítményű termelékeny gépeit az NSZK-bói vásárolják. A 30 millió forintos beruházást jövőre fejezik be. Az első félévben az Orenburg nyugati határ gázvezeték építői 18 százalékkal túlteljesítették tervüket — közölte vasárnap Lévay Tamás, a Nehézipari Minisztérium távlati tervezési és beruházási főosztályának vezetője Harkovban a magyar sajtó képviselőivel. Az első félévben jelentékenyen túlteljesítették tervüket a magyar építők is, akiknek munkája a kormánymegbízottak tanácskozásán elismerő értékelést kapott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából minden ország építői felajánlották, hogy november. 7-re teljesítik évi tervelőirányzatukat. Jelenleg már a teljes gázvezeték csöveinek túlnyomó része, több mint 2000 kilométer hosszúságban a földben van, s megkezdődött a kompresszorállomások építése. A cél: 1978 első félévében üzembe helyezni az első hat kompresszorállomást, köztük a Bogorodcsa- niban magyar közreműködéssel épülő kompresszorokat. Az orenburgi barátságfesztivál alkalmából Har- kovba érkezett újságíróknak adott nyilatkozatában Alek- szej Szorokin. a kőolaj- és gázipari létesítmények szovjet miniszterhelyettese, aki a harkovi tanácskozáson elnökölt, elmondta, hogy a földgázvezetékek az eredetileg tervezett 2750 kilométer helyett a közben végrehajtott tervkorrekciók, útiránykorrekciók eredményeként csak 2700 kilométer hosszú lesz, ami 30 ezer tonna acélcső megtakarítást jelent a beruházó országok számára. Az így keletkezett megtakarításból a résztvevő országok arányosan részesülnek. November 7-ig a jelenleg 2024 kilométernél tartó csővezeték újabb 300 kilométerrel halad tovább a nyugati határ felé, s az építésvezetőség arra számít, hogy ennek az évnek a végére elérik a 2400—2450 kilométert. A kormánymegbízottak részletesen megvizsgálták a kompresszorállomások helyzetét, s megállapították, hogy ezek építésében eddig a legjobb eredményeket a lengyel és a magyar építők érték el. Szorokin miniszterhelyettes is kiemelte, hogy • a vezeték menti településeken folyó lakásépítkezésben, az iskolák, egészségügyi intézmények és szolgáltató üzemek építésében a magyar építőbrigád jár élen. A barátság-fesztivál résztvevői a hét végén is gazdag programot bonyolítottak le. Szombaton a harkovi traktorgyár kultúrtermében vettek részt barátsági nagygyűlésen, amelynek elnökségében ott' volt Szász András, az MSZBT elnökségének tagja, a Veszprém megyei Tanács elnökhelyettese, és Faggyás János vasbetonszerelő, aki a bogorodcsani kompresz- szorállomás építkezésén az egyik szocialaista brigád vezetője. Vasárnap este szovjet és lengyel művészek adtak műsort a barátság-fesztivál résztvevői számára. Zöldműszak munkaerőínségben Az öt évre szóló szőlőtelepítési program első szakaszának végéhez érkeztek a Délalföldi Pincegazdaság jászberényi célgazdaságában. A homokterületek hasznosítását szolgáló telepítéssel a város déli részén újabb 150 hektáron teremtették meg a korszerű szőlőművelés feltételeit. A nagy sortávolságú, fejművelésű, huzalos támaszú növények között a döntő szó a modern gépeké. Néhány munkafolyamatnál azonban továbbra is szükség van az ember erejére, tudására. Honnan kapja a segítő kezeket a gazdaság, a munkaerőínséges hónapokban? A kérdésre Bánya; Zoltán, a célgazdaság üzemvezetője válaszol: — Gazdaságunk patroná- lási szerződést kötött a jászárokszállási Solymosi Ignác Gimnáziummal. A szünidős diákok közül sokan jönnek segíteni, szorgalmas munkájukat már nehezen tudnánk nélkülözni. Az idén ötven tanuló vállalt „zöldműszakot” az új telepítésű szőlősorok között; a növényhajtások kiválasztásánál, a törzskötözésnél segítenek. Június 20-tól augusztus 18- ig vannak itt nyári munkán, itt laknak és étkeznek a Szölömüvelö diákok között célgazdaságban. Kényelmes otthonos hálószobákat és sátrakat rendeztünk be számukra. Televízióval, rádióval, magnóval ellátott klubterem és jól felszerelt sportudvar is van. — Fizetésük? A kollektív szerződés alapján állapítottuk meg bérüket. Teljesítményüktől függően napi 70— 90 forintot, de ennél többet is kereshetnek. Tavaly például egy diák napi átlagkeresete meghaladta a 100 forintot. Versenyvállalásokat is tesznek a gyerekek, három munkacsapat vetélkedik egymással. A nyári műszak befejezése előtt értékeljük a teljesítményeket, az első helyezett ezer, a másik két csapat 800, iletve 500 forint jutalmat kap. Ezenkívül kirándulásra visszük őket a Balatonra. — Mit mond a „farmosi táborról” Csepelényi Lajos tanár? — Jónak tartom a nyári munkának ezt a kínálatos módszerét, önállóságra szoktatja és sok hasznos kezdeményezésre készteti a gyerekeket. öröm figyelni őket, milyen sok, jó ötlettel szervezik meg a napi munkát, a kulturális programokat és milyen büszkén készítik el esténként a számvetési, hogy mennyit dolgoztak. Másik nagy haszna a táborozásnak, —, a jó kereseti lehetőségen kívül —- hogy megtanulják becsülni a munkát, értékelni a munkával keresett pénzt. Meglepő, hogy ezek a tizenévesek, akik tegnap még „dobálóztak" az anyutól, aputól kapott pénzzel, milyen megfontoltan, felnőttes komolysággal tervezgetik: mit csinálnak majd keresetükkel. Jónak tartom a célgazdaságnak azt a figyelemre méltó kezdeményezését is, hogy a „táborhelyet” országosan engedélyezett KISZ-táborrá nyilvánítsák. Ezzel más iskolák tanulói számára is hasznos a nevelési célkitűzéseink megvalósítását segítő szünidei munkalehetőséget tudnak majd biztosítani. Természetesen ehhez tovább kell bővíteni, korszerűsíteni a tábort. Major Katalin a következő tanévben érettségizik, most a nyílegyenes szőlősorok között az új hajtások válogatása közben nyilatkozik. — Jól érzem itt magam. A soha sem könnyű tanév után, a tanteremből „kiszabadulva” szinte üdülésnek tűnik a nyári munka. Jövőre is itt akarunk dolgozni, mert ide szívesen visszajárunk. A célgazdaság ellát bennünket munkával, és gondoskodik arról is, hogy jól érezzük magunkat. Bevisz a Déryné Művelődési Központ nyári rendezvényeire, voltunk a szabadtéri színpadon a Piramis zenekar koncertjén, megnéztük az Állami Népi Együttes műsorát, ott leszünk az Illés zenekar hangversenyén. A tanyamozi hetenként egyszer ide is kijön. — ülés — Pillanatkép a táborból
