Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-06 / 157. szám
1977. július 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az öcsödi Építő és Vasipari Szövetkezetben az Egyesült Izzó megrendelésére forgó munkaszékek készülnek. Eddig már több mint ezer darabot gyártottak ebből a tipusból. M. G. megkérdezik: „Na, mi van, kifulladtak a nagymenők?” Mi mindig csak bizonyítunk, hogy nekünk egyedül a munka a „keresztapánk”, s ahogy mondjuk, odatesszük a csülköt. Az idén két kommunista műszakot végeztünk, s ha az asszonyok a saját munkahelyükön nem ugyanígy csinálnák, már régen elvertek volna minket a háztól. De néha így is elege lesz az embernek. Megunja, hogy ő töri a szalmazsákot, s aztán más fekszik rajta ... A művezető és Krucsó hozzábólint a mondókához. Pesten sem rejtették véka alá, hogy több segítséget vártak és várnának a gyári vezetőktől a brigádmunkához. Dehát a szó elszállt. És minden megy az eddigi útján tovább. Vasas hangját hallatja a műhely. Csattanással fenyegetve kalapács emeli fényes homlokát a lemez fölé. A magasban acél köldökzsinórját himbálva daru óvakodik. A kézben olíoként szalad a hegesztőpisztoly, nyomában piroslón enged, a vastag lemez. Máskor meg módszert vált. Lángnyelvével mázsás darabokat olvaszt eggyé, tonnányivá. A szerelés végterméke az olajos-büdös ormótlan fémváz, az udvaron, a vasúti sín mentén hever. Bordáit majd betonnal rakják ki, s hizlalják hasát tartóoszloppá Ám a munka nem ér véget az üzemben. Amit a két brigád egyévi társadalmi tevékenysége mögé rejtett, azt elhinni is nehéz. Íme a tavalyi sor: az Ady Endrések társadalmi munkában 17 ezer forint értékben iskolai zsibongót építettek. A kommunista műszakok számlájára 58,5 ezer forint került, s a nagyközségnek is futotta 400 órára ... A November 7. betonútépítésére 220 órát, a brigádtagok építkezéseire 600-at, a nagyközségi tanácsnak 1500-at, a gimnáziumnak 30-at, a kommunista műszakra pedig 286 órát ad.ott. Az egyéb társadalmi munka értéke 54 ezer forint. Marad a tisztelet a teljesítményért. A lelkesedés azonban alábbhagy. Szinte emberfeletti a tavalyi társadalmi munka, tetézve a rendszeres túlórákkal. Nem véletlenül jegyezte meg Gulyás János — aki Krucsó Zoltánnal együtt a szakmunkások középiskolájába is jár —, hogy jó lenne már végre egyszerűen csak pihenni valamelyik hét végén. A művezető közbeszól, hogy a tavalyi eset nem ismétlődhet meg. A brigádok csak any- nyi társadalmi munkát vállalnak az idén, amennyi még elviselhető, amennyi még másra is hagy időt... A múltról a jelenre terelődik a szó. A két brigád a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évford.ulójá- nak tiszteletére közös vállalást tett. Felajánlották, hogy a jugoszláv megrendelésre készülő sablonokat határidő előtt, március 15-ig elkészítik. A vállalati központból kérték a két héttel korábbi szállítást, összehangolt munka, túlórák számolatlanul, méregből betonhoz vágott, majd újból felemelt kalapácsok, a szállítmány időben a határ felé indult. — Pedig közben még a budapesti PANYOVA sablonok gyártására is utasítást kaptunk. A műhelytervben teszi hozzá Gulyás Jánbs. — nem szerepelt a munka — Mondtuk, hogy ez kelleti csak még, de a segítségkérést visszautasítani nem lehetett. A pesti gyár leégett, sürgetett az újjáépítés. A sablonokat ugyanúgy március 15-re várták, mint a jugoszláv szállítmányt. — Csúsztak? — Egyik munkát sem hagyhattuk. Végül a pesti megrendelést is „meghúztuk”. Négy nappal a határidő előtt végeztünk. Mélykúti Attila Zökkenőmentesen folytatódik az aratás Harminckét kombájn zug minden nap a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet határában. A nagyteljesítményű berendezések naponta 360 hektárnyi területről vágják le a gabonát. Szükség is van a gépek munkájára, hiszen a szövetkezetben 4500 hektár búzát, és 202 hektár tavaszi árpát vetettek el. (Sajnos a belvízkárok 250 hektárról teljesen kipusztították a növényeket.) A hatodik aratási napig, július 5-ig a termény 37 százalékát már begyűjtötték. Ha az időjárás továbbra is száraz marad, egy hét múlva raktárakba kerülhet az összes gabona. Az idei termés várhatóan jobb lesz a tavalyinál. A szövetkezeti tervek szerint 37 mázsa búzát kellett volna egy hektárról betakarítani. Most viszont úgy látszik, hogy a hozamelőirányzatot másfél, két mázsával túlteljesíthetik. Kedvező a termény minősége is. Az aszályos időjárás miatt a magvak víztartalma olyan alacsony, hogy szárításukra nincs szükség. A szövetkezetben várhatóan a hátralévő napokban is zökkenőmentesen folytathatják a nyári munkák legfontosabbikát. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy műszakilag jól előkészített gépekkel dolgoznak. Nem okozhat fennakadást az alkatrészhiány sem. Konzolos csiga kivételével — emiatt egy kombájnjuk áll — minden alkatrészből elegendő van raktáron. A gazdaság vezetői csak két dolog miatt panaszkodnak: nem érkezett meg az aratás megkezdésére ígért új, NDK- gyártmányú kombájn, illetve túl lassúnak találják a termény átvételét. A betakarítással egyidő- ben elkezdték a tarló szántását, előkészítését a következő vetésre, Elég az egyik brigád is, miért írnánk kettőről? — Mert csak az egyiket nem lehet. Összenőttek. Ügy is hívják őket, hogy a sziámi brigádok. Szóval vagy mindkettő, vagy ... — Mégis, mi köztük a különbség? — Az egyik jobb, mint a másik. No jöjjön, majd meglátja! ... A beton-üveg szerelőcsarnokot akváriumnak. fehér háznak, ENSZ-palotának keresztelték a munkások. Talán az akvárium a legtalálóbb elnevezés. Mondják, ha nyárra bezárnák a kapukat, úszni lehetne az izzadságban. Gulyás János int, most figyeljek. Kapcsolószekrényhez lép. Beindítja az első, majd sorban a többi ventillátort. Vu-u-u-u — a másnaposság zúgását idézik fel- pördülve a hatalmas fémlapátok. Vasváz lovagja, a hegesztő homlokára löki a szemüvegét, int. Félreérthetetlenül ; elviselhetetlen a zaj. Ezért bénák kánikulában is a ventillátorok. A szerelőüzem két brigádjának a híre a BVM kunszentmártoni gyárán, sőt a város határain is túlszállt. A November 7. brigád vezetője Gulyás János, az idén a Szakma Kiváló, az Ady Endre irányítója, Krucsó Zoltán pedig a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést vette át Budapesten. Gulyásék az elismerésben mindig egy lépcsővel magasabban tartanak. Irigykedés? Válaszul Krucsó széttárja a karját: — Miért féltékenykednénk? Jancsiék előbb kezdték, két évvel hamarébb alakítottak brigádot. Meg aztán tőlünk katonának mentek, más brigádhoz kerültek, kezdhettük újra. Igaz, a November 7-től is megváltak néhányan, s azt mondták, majd máshonnan összeszedik az embereket. De a főnök „beintett”, nem lesz nálunk nagy népi kirakat. Neveljenek maguknak új tagokat... A November 7-ben tizen- ketten az Adyban tizenegyen dolgoznak, s az átlagéletkor mindkét brigádban harminc év körül jár. Egymástól alig néhány méternyire vagdalják, hegesztik, egyengetik, köszörülik a sablonokat. Sőt. Nemcsak egymás mellett, mondhatni együtt is. A „fogós” munkákat ugyanis mindig ők kapják, mondván: „na, most mutassák meg, mire kapták az elismerést!” Span-Deck elemek sablonjai, tartóoszlopok jugoszláv megrendelésre, fémkádak Dunaújvárosnak — gyártmányok, kiemelt beruházásokhoz. — Hiába erősködne bárki az irodákból, hogy dolgozzunk együtt, semmire sem mennének — bizonygatja Gulyás. — A sürgős szállításoknál csakis itt a sablonok mellett okoskodhatjuk ki a legjobb megoldást. Néha még a művezetőt is megszorongatjuk, anyagért, szerszámért, mert nem mondhatni, hogy csendeskén együtt turbékolunk. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy halad a munka. „Nekem hamarabb kell két old.al. add már öreg, majd visszakapod”. És amikor kiszalad a vagon, nemcsak a határidőért örül az ember, öt évvel ezelőtt néhányan odalettek volna az irigykedéstől, ha akkor azt mondjuk, hogy a közös munka után fele-fele az elszámolás. Biztosan papírt, ceruzát fognak és számolnak: főnök, a fenét adjunk a mienkből másnak. Zömök, nadrágszaggató combú férfi Pintér István művezető. Az íróasztalán vedlett hátú fél Révai. Azt mondják, ha netán fejből nem tudna valamit, a lexikonból merít. De rögtön hozzáteszik, hogy ritkán késik a válasza. A művezető bekó- dorogta a fél országot. Csepelen tanulta a forgácsolást. És még sok minden mást is tanulhatott. Azt például, hogy meglangyosodik a szó, ha kimondása előtt gargarizálnak vele. Az egyik szocialista brigád tanácskozásán elhangzott mondatain másutt alighanem nagyokat fészkelőd- tek volna. Kunszentmárton- ban viszont csak bólintottak: na persze, ha a Pintér mondja! Mondta: „Igazolatlan hiányzás, késés nem volt a műhelyben. Bár, ha nagyon őszinték akarunk lenni, akkor lehetett volna. Sajnos, van még egy-két olyan dolgozónk, főleg az újonnan felvettek között, aki nem tudott teljesen beállni a nálunk már évek óta megszokott rendbe. Esetenként műkifogásokkal, problémákkal jelentkeztek egy-egy szabadnap kicsikarása érdekében. Előford.ult például, hogy egy négy éve elhalt nagypapa temetésére kértek szabadságot. E kifogásoknak igen széles skálája van, de mi nem vagyunk mai gyerekek, s nagyon ritkán hisszük el ezeket. Elvi kérdés nálunk, hogy kieső idő ne legyen ...” Pattogó szavak, határozott gondolatok. Kérdem a két brigádvezetőt, nem túl kemény-e a főnök? Felelik, megszokták, s különben is a szíve az jó. Pintér pedig fogja a két brigádot anélkül, hogy külön fizetnének érte. A miértre pedig röviden csak annyit válaszol: „Csak”. A két brigád az év elejétől kisebb magszakításokkal túlórázik. A gyártmányokat sürgősen várják. Csak a nagyon fiatalok húzódnak a tizenkét órázástól. A brigád,vezetők legyintenek: ..Na persze, jól megvetették nekik otthon a fejük alját.” Ä' brigádok pótvállalásainak irat- kötege vetekszik az eredeti felajánlással. Pedig az eredeti elképzeléseknek is hosz- szú a sora. Középpontban az anyagtakarékossággal, célszerszámokkal, szabástervekkel. hiszen így egyetlen munkán több mázsa fémet menthetnek meg. És beszélhetünk a két brigád lengyelországi útjáról, amit a magas kitüntetésekkel járó jutalomból fizetnek. A gyári klub is gyakran ad otthont a „November 7-nek” és az „Ady Endrének” s az idén író-olvasó találkozó is szerepel a programban. Mindez valóban csak kóstoló. Krucsó magyarázza: — Nehéz nemef mondani, mert akkor a többi üzemből Elvetik a búzát, kijön a kenyér A Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat az NDK-beli IFA- cégtől ömlesztett liszt szállítására alkalmas, speciális, tartályos tehergépkocsit vásárolt, amely a szolnoki munkák mellett Karcagon is szállít a malom és a kenyérgyár között. Nemrég fejeződött be a gépkocsit kiszolgáló technológiai berendezés próbaüzemelése. A tapasztalt zavarmentes munka mutatja, hogy biztonságos gépkiszolgálást várhatunk a jövőben is. A berendezés 100-110 mázsa lisztet 15- 20 perc alatt tölt a tartálykocsiba. A tartályok ürítését a tervezett időn belül végzi a gép fluidizá- ciós (iéglazitásos) szállító berendezése. Vetéstől „bevetésig” Jelentős fázisához érkezett Karcagon a búza és a belőle készült termékek mozgatásának automatizálása azzal, hogy a malmi gépekről — zsákok használata nélkül — közvetlenül a kenyérgyár silóiba kerül a liszt. Teljessé vált tehát a búza vetésével kezdődő és a kenyérrel végződő hosszú és bonyolult munkafolyamatsorozat gépesítése, részben automatizálása. Karcagon — amelyet valamikor a 66 malom városának neveztek, már polgárjogot nyerhet a szólásmondás: „elvetik a búzát, kijön a kenyér.” Érdemes felsorolni az automatizált, illetve a gépesítés miatt feleslegessé vált munkafolyamatokat. A mezőgazdaságban : kaszálás, marokszedés, kévekötés, keresztberakás, a kereszt be- hordása, aSztagolás, cséplés, zsákolás, magtárba hordás vállon, forgatás kézi lapáttal. Zsákba pzedés, szállító- eszközre rakás vállon, a kocsiról leadás a malomba, mérés. A malomban: garatba öntés, vagy tárolóhelyre behordás vállazással, gabonaforgatás, a gabona malomra adása. A liszt zsákba töltése, a zsákok mérése, kötözése, raktárba szállítása, máglyázása vállazással. Kiadásnál a máglyák megbontása, a zsákok csúszdára hordása, a csúszdától vállon a szállító eszközre hordás. A pékségben: a zsákok raktárba hordása vállon, máglyá- zás, a raktárból az üzembe hordás vállon, vagy kézi kocsin. A zsákok ürítése, kézi szitálás, kézi dagasztás, szakítás, tésztaformálás és megmunkálás. Harmincöt anyagmozgatási művelet, amíg az elvetett búzából kenyértészta lesz! Gépesített anyagmozgatás A gépesített és többségében automatizált munkafázisok egész láncolata kellett ahhoz, hogy könnyebbé tegyük az évszázadokon át nehéz fizikai erőt kívánó munkát; munkaerő szabaduljon fel az új munkahelyek számára; az ember mindinkább irányítója, ne csak kiszolgálója legyen a gépeknek. Természetes, hogy a népgazdaság szempontjából is úgy racionális a fejlesztés, ha az anyagmozgatás láncolatában minden munkafolyamatot gépesítünk, illetve automatizálunk. A Gabona Tröszt arra törekszik, hogy a Karcagon már megvalósított fejlesztés eredményeit mások számára is elérhetővé tegye. Erre rendezett például ömlesztett liszt szállítási szakmai bemutatót a karcagi őrlőmalomban a tiszántúli megyék gabonaipari szállítási szakemberei részére. Kovács Pál smm ok A karcagi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetben A Jászsági Vas- és Faipari Szövetkezet jászfényszarui új üzemcsarnokának építői a kazánházat alapozzák- M. G. -
