Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
1977. július 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kiállítás az új gépekről A korszerű szarvasmarhatartásról Mezőtúron A tej- és húshasznositású nagyüzemi szarvasmarhatartás gépesítéséről tartottak tegnap tájrendezvényt Mezőtúron, a DATE Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Karán. A szakemberek tanácskozásán dr. Patkós István a főiskolai kar igazgatója mondott bevezetőt, majd két előadás hangzottéi. (Tudósítótoktól) Munkácsi László, a MÉM mezőgazdaság; főosztályának helyettes vezetője a tartástechnológiák fejlesztéséről szólt, különös tekintettel a termelési rendszerekre. Elmondotta, hogy a fajták jó megválasztása mellett nagy jelentőségű a takarmányozás és a tartási technológiák fejlesztése. A szarvasmarha-tenyésztés gépesítésének, a műszaki színvonal emelésének fontos szerepe van a tej- és húshozamok emelésében. Példák sokasága bizonyítja, hogy a szakosított tehenészeti telepeken, a korszerű technológia alkalmazása, illetve a magas színvonalú munkaszervezés eredményeként nagyobb a tejhozam, több és gazdaságosabb a húselőállítás. Száz liter tej előállításához például a korábbi 9,7 helyett, 4,6 munkaóra szükséges. A következő időszak legfontosabb feladata, hogy megteremtsék a gépek, berendezések biztonságát és megszervezzék a szarvasmarhaágazatban üzemelő technológia rendszerek országos szervizszolgálatát. Ez is feltétele annak, hogy 1980-ra országos átlagban elérjük a tehenen- kénti 3100—3200 literes évi tejhozamot. Dr. Bartos Lajos az AG- ROTRÖSZT kereskedelmi igazgatója hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság egyre csökkenő munkaerőhelyzete is sürgeti a magasabb szintű technológia alkalmazását a szarvasmarhatartásnál. Az AGROTRÖSZT fontos feladatának tartja, hogy korszerű és jó minőségű gépeket biztosítson a nagyüzemek számára. Beszerzésükhöz 1977-től az állam is nagyobb kedvezményeket ad, az ártámogatás mértéke 40 százalékról 60 százalékra emelkedett. Takarmánybetakarító gépekből elsősorban a szocialista országok piacairól, illetve hazai gyártmányokból biztosított az ellátás. Jár- vabálázókból és a nagyméretű traktorosgereblyékből viszont jelentős a hiány. A fejés és a tejkezelés gépeit jelenleg importból szerzik be. Az ellátás a szovjet és az NDK gyártmányú termékekből folyamatos. A következő időszakban arra törekszenek, hogy növeljék az olyan fejőberendezések és egyéb eszközök behozatalát, illetve hazai kifejlesztését, amelyek igazodnak a korszerű szarvasmarhatartás körülményeihez. A tanácskozás után a szakemberek megtekintették a főiskolai kar udvarán rendezett kiállítást. A tárlat tablókon mutatja be az iparszerű termelési ' rendszerek műszaki megoldásait, a szarvasmarhatartás néhány mobilgépét és több, az állattenyésztéssel összefüggő gépi eszközt. Az iparczerű tartásé a jövő Sertéstenyésztési tanácskozás Tiszaföldváron Tanácskozásra gyűltek össze tegnap délelőtt Tiszaföldváron Szolnok megye sertéstenyésztő gazdaságainak képviselői. A bevezető előadást Dudás János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője . tartotta. Ismertette az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek fejlődését. Elmondta, hogy a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben nőtt a törzsállomány, ennek eredményeként a IV. ötéves tervben 84 százalékkal több vágósertést adtak a központi árualapokba. A fejlődés 1975 után is folytatódott. Tavaly az állami gazdaságokban egy százalékkal, a termelőszövetkezetekben pedig 5,1 százalékkal tartottak több tenyészállatot mint egy évvel korábban. Az idén pedig sikerült megállítani a kisüzemi állatállomány csökkenését is. A két évvel ezelőtti zuhanásszerű csökkenés után 1977-ben 14,6 százalékkal volt több a háztáji sertésólak törzslétszáma. — A kisüzemi tartás fontossága ellenére — mondta Dudás János — a megye ötéves tervében - szereplő célok (25 százalékkal kell növelni a sertéshús kibocsátást) csak úgy valósulhatnak meg, ha a nagyüzemekből legalább egyharmadá- val több sertés kerül a vágóhidakra. Az állatállomány növelésének szükségessége nehéz feladat elé állítja a gazdaságokat. Ugyanis nem a férőhelyeket bővítve, hanem a meglévő telepek lehetőségeit jobban kihasználva kell a jószágokat elhelyezni. Az igények kielégítésében fontos szerepe van a korszerű tartási formáknak, a fajtaválasztásnak is. Az előadó felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a modern, gazdaságos sertéstenyésztési eljárásokat úgy ismerhetik meg, ha minél szorosabban együttműködnek a meglévő iparszerű termelési rendszerekkel. Az V. ötéves terv eddigi eredményei: a gazdaságok teljesítették az időarányos létszám- és előirányzatokat. Lassabban halad a tervezettnél a telepek rekonstrukciója, illetve bővítése. Dudás János előadása után Kosa Ferenc, a KA— HYB sertéstenyésztési közös vállalkozás igazgatója beszélt az egyik leghatékonyabb magyar sertésfajta (KA—HYB) tartásának tapasztalatairól, szakmai tanácsokkal segítette a résztvevőket. Dr. Horváth István megyei szakállatorvos az iparszerű sertéstartás állategészségügyi kérdéseiről, Vágvölgyi Ottó a vágás utáni minősítések tapasztalatairól, Gámán József pedig egy másik hibridsertés (AHIB) tenyésztési eredményeiről számolt be. A tanácskozás befejezése után a résztvevők megtekintették a tiszaföldvári Lenin Tsz szakosított KA— HYB sertéstelepét. Aratásra készülnek a szolnoki MEZŐGÉP szolnoki gyárában. Az SZMD-17 és az SZMD-64-es kombájn motorok felújításával teljesebbé, biztonságosabbá teszik az aratási ügyeletet Műanyag pohár, milliászám Szerződést kötött a miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalat a svájci, olasz, nyugatnémet és osztrák részesedésű Hungagent részvénytársasággal. A megállapodás értelmében a miskolci vállalat részére felkutatják és lehetővé teszik a műszaki fejlesztéshez szükséges technológiák, gyártási eljárások, alapanyagok és szerszámok beszerzését. Az elsősorban fogyasztási cikkeket gyártó miskolci műanyagfeldolgozó részére a szerződéskötés máris eredménnyel járt. Egy osztrák cégtől újabb szerszámokat vásároltak, amellyel bordástálakat, valamint tortatálcákat összesen mintegy tíz féle új terméket készítenek majd. Ugyanakkor egy másik osztrák cégtől automata pohárgyártó, gépet vásárolnak, amellyel évente mintegy húsz-harmincmillió darab feketekávé, sör, és szörpök árusítására alkalmas különböző nagyságú tetszetőt műanyag poharakat készítenek. Az új gépek előreláthatóan augusztusban kezdik meg a termelést. Tiszazugi panaszok „.. . - Nem lehet téglát kapni... - Problémánk van a húsellátással.. - Hónapok óta nincs a boltban kerti szerszám. .. - Későn érkezik a kenyér, az is szikkadt. .Május végén Kunszentmártonban a Hazafias Népfront szervezésében falugyűlést tartottak, ahol ezekről a gondjaikról szóltak a tiszazugiak. Késik és szikkadt Szelevényen Szentesi Áronnal, a kunszentmártoni Nagyközségi Közös Tanács helyi kirendeltségének vezetőjével beszélgettünk. — Az élelmiszerüzletünkbe és a haleszi vegyesboltunkba általában későn hozzák a kenyeret. Panaszkodnak a vevők, hogy csak ritkán jutnak friss kenyérhez, két-három naposat kapnak. Nem megnyugtató a zöldségellátásunk sem. A téesznek van ugyan egy zöldségboltja, de üres. A községben megalakult a vízműtársulás és meg kellene kezdeni a vízóraaknák építését, de a TÜ- ZÉP-telepünkön se tégla, se betonkavicsot nem lehet kapni. Persze cserépért, deszkáért, mozaiklapért is utazgatni kellDélelőtt tíz óra- Most hozták a tejet az élelmiszer- boltba, nem sokkal előbb a kenyeret, de nem friss. Herczeg István, a bolt vezetője bosszankodik: — Minket szidnak a vásárlók, de nem tehetünk róla, hogy ilyen kenyeret kapunk. Van mikor már hajnalban jön a kenyeres autó. de legtöbbször délután 3—4 óra felé. Így vgn ez a tejjel is. A hús-, húsáruellátással sem vagyunk megelégedve. Húsos szalonnát például már két éve nem is látunk. Keresik a sütni való kolbászt, hurkát, de nem tudunk adni. Szeretnénk mirelitárukat is tartani, de nincs hűtőládánk. A boltban mindössze két 170 literes hűtőszekrény van. — Zöldséget, gyümölcsöt nem tartanak? — Keveset. Most is néhány kiló zöldborsót, cseresznyét vásároltunk fel. A KÖJÁL nem engedi, hogy a földes árut — burgonyát, zöldséget — behozzuk a boltba- Káposztafélét meg egyáltalán nem tartunk, mert ezen a vidéken nem is termesztik. Jó lenne már ide egy zöldség-gyümölcsbolt. Országosan hiánycikk Szelevény külterületén, a Haleszben több mint négyszáz ember él, valamennyien a vegyesboltban vásárolnak. Bencsik Péterné boltvezető is tele ^an panasszal a tej és a kenyér késői szállítása miatt. Gondot jelent az is, hogy csak a kövesútig viszik az árut, onnan több száz méteren kézikocsival kell bevinni a boltig, a „szállítmányt.” Nem szállít rendszeresen üdítő italt a tiszakürti pincegazdaság. Sör tavaly óta nincs. Húsfélékből a füstöltárut keresik, de csülköt, oldalast csak ritkán kap a bolt. Könnyebben romló húsárut nem is rendelhet a boltvezető, mert nincs megfelelő hűtőszekrénye. Tiszasason a mezőgazdasági kisgépek és a kerti szerszámok hiányára panaszkodtak. Az iparcikküzletet naponta keresik fel a kerttulajdonosok. — De sokszor hiába — mondja Körösi Áronné, az üzlet helyettes vezetője. — Hónapok óta nincs ásó, kapa, 100-as lapát- A kézisarló szintén hiányzik. Keresik a szivattyút, egy darabot sem kapunk. A filléres sertéskarikáért is eleget hallgatunk. A vásárlók szóvá tették azt is, hogy egy-egy bemutató, vásár után hiába keresik az ott látott szerszámokat, gépeket nem lehet kapni. Szerintünk is csak olyan árucikkekből kellene vásárt rendezni, amiből megfelelő mennyiséget tudnak biztosítani. Hol sok, hol kevés A tiszaugiak a húsellátással és a tüzép-telep választékával nincsenek megelégedve. Szabó Antal — a csé- pai Nagyközségi Közös Tanács kirendeltségének vezetője szerint: sokszor előfordul, hogy a hentesüzletben nem lehet csak egyféle húst kapni. Többször ellenőrzik a bolt megrendelőcéduláit és bizony előfordul, hogy a kért árunak csak egynegyede érkezik meg, vagy lényegesen többet küldenek, mint amennyit kértek. A tüzép- telepen egy idős asszony dolgozik. Neki kell a naposbaromfit, a tojást, a tápot átvenni, ő méri a szenet és az olajat is. Ez a munka megterhelő, nem bírja egyedül. A telep egyébként is korszerűtlen. A község hentese Somogyi Sándor: — Tessék megnézni a megrendelőmet: száz kiló sertés- és 25 kiló marhahúst kértem a Húsipari Vállalattól- Erre ideküldének 126 kiló sertés- és 35 kiló marhahúst. Kaptam sertéskörmöt és fejet is, legtöbbször meg azt se hozzák, amit kérek. Sokszor előfordul, hogy csak egyféle húst tudok adni. Nem rendelhetek egyszerre sok húst, mert nem tudom tárolni, hűteni. Egy 200 literes hűtőm van, legalább még egy ilyen kellene. A Kunszentmárton és Vidéke Áfész kereskedelmi főosztályának vezetőjével, Pásztor Lajossal beszélgettünk a tiszazugi gondokról. — Szelevényen valóban rossz a tej és a kenyér szállítása. Tervezzük, hogy felkeressük ezeknek a vállalatoknak a vezetőit és megbeszéljük a problémáinkat. Arra nem kényszeríthetjük a gépkocsivezetőket, hogy a göröngyös úton bevigyék az árut. Megyei utasításra a tüzéptelepeken profilrendezést kellett végrehajtani. így Szelevényben is csak szén, fa és olaj van. De ha a telep vezetője szól, hogy valami kellene, akkor kiszállítjuk. Most kapnak 40 ezer téglát, a harmadik negyedév első hetében érkezik a községbe. A hús- és a zöíBség- gondjuk is hamarosan megoldódik- A SZÖVOSZ-tól ugyanis soronkívül kaptunk 3 millió forintot. Mód van arra, hogy könnyűszerkezetes elemekből építsünk egy AfiC- áruházat, ahol húst és zöldséget is árulunk majd. A jelenlegi élelmiszerboltjuknak pedig egy-két napon belül szállítjuk a mélyhűtő ládát. Megoldás rövidesen — A tiszasasi panaszra mi az áfész válasza? — A kertiszerszámok ellátása közismerten rossz. Az ásó, kapa, lapát, sarló, szivattyú országosan hiánycikk. Ha valahol valamit sikerül szerezni, abból a sasiak is kapnak. — Mi lesz a tiszaugi tüzép- telep sorsa? — Nagyon korszerűtlen a telep, ezért felújítjuk, kicseréljük a mázsát, melegedőt építünk, megfelelő mérőedényeket is adunk. A húsellátásról annyit, hogy a boltvezetőkkel megállapodtunk, ha túl sok húst kapnak, szóljanak a központnak, mert mi tudjuk tárolni és hűteni is. De akkor is szóljanak, ha kevés lenne a hús, mert az áfész saját vágásából mindig tud adni. Nem lehet azt mondani, hogy egyáltalán nincs hús, az viszont igaz, hogy belsőrészt és birkahúst csak ritkán kapnak a boltok. A tiszaugi hentesüzletben is hamarosan lesz hűtőszekrény. A szikvízellátás azért akadozik, mert a szállítás nem volt megszervezve, de rövidesen ez is megoldódik. * * * A tiszazugi panaszok jogosak. Most, hogy felszínre kerültek a gondok az egyesült szövetkezet igyekszik megoldani azokat- De a szövetkezet munkatársainak — jobb ,munkaszervezéssel — többet kellene a községek üzleteit látogatni, a vásárlókkal, kereskedőkkel beszélget- hi, megismerni a helyi problémákat, mert akkor nem hónapok múltán derülne ki, hogy egy-egy boltban nincs megfelelő hűtőberendezés, nem megfelelő egyes cikkekből az ellátás. Több mint egy esztendő telt el az egyesülés óta. A kezdeti nehézségeken már túl kellett, hogy jussanak. Ezek után a jobb áruellátást kell megszervezni és bővebb választékot kell biztosítani minden üzletben. Szekeres Edit Suli után „fasuli”. A rákóczifalvi tsz-ben dolgoznak a szandaszőlősi gyerekek
