Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-26 / 174. szám
1977. július 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Aratók Virággal ékesített búzakoszorú Palugyay Imre Jász-Kun kerületek, s Külső Szolnok vármegye leírása című, az 1890-es évek közepén megjelent művében olvashatjuk: „Aratás végével énekszóval hoznak az aratók tiszta búzából kötött pipacs, búza, s több mezei virágokkal ékesített koszorút a gazdának, az viszont étellel, borral, s zenével fogadja őket... A barmokra, különösen az igavonókra nagy gondot fordítanak, kedvök tellik sokaknak, ha a szarvadzó kötélnek végére fehér lószőr-bojtot köthetnek: s ha a járomnak veres bél deszkája van, büszkén pattant ja a bokrétával ékesített karikás kalapot viselő béres, sokszor három, párjával befogott hat ökre felett túlterülő hatalmas ostorát.” r Ma már ez sajnos nem szokás. Habár furcsa is lenne a traktor üvegkalickájában csokorral díszített kalapot viselő erőgépkezelő... Mostanság az aratást — szentimrei fogalmazással élve — bankett követi. Ahol mindenkire, még a vízhordó fiúra is legalább egy kiló birkahússal és négy üveg sörrel számítanak. A nevezetes eseménynek múlt hét péntekjén kellett volna lezajlania, — eddigre hazajöttek volna a Tiszaszőlősön segédkező kombájnok is, — de a Hortobágyi Állami Gazdaság lábon álló gabonája miatt továbbra is a vezetőfülkében izzadó munkálok csak e hét valamelyik napján juthatnak hozzá a finom falatokhoz. S nem ehetnek a birka mellé valódi, kemencében sült házi kenyeret, mert ilyen idestova húsz éve nem készül a faluban. Az ebédosztó Mariska néninek is össze kell szedni a gondolatait: hogyan is volt akkor? — Elővettük a nagy sütő- teknőt, felébe ment a kenyérnek való szitált liszt, felébe pedig a kovász, amit legkésőbb este 9—10-kor fel kellett verni. Másnap aztán hajnal háromkor ébredtünk: vizet melegíteni, sót tenni bele, összekeverni a liszttel, a kovásszal és jól kidagasztani, — ez volt az első teendő. A2 anyatésztából kivettük a morzsolkát, ebből egy-egy darabot az összes többi sütésnél felhasználtunk. Utána szakajtóba raktuk a tésztát és ahogy dagadt, úgy kezdtünk fűteni. Mire befűtöttünk megkelt a kenyér. Eközben sütöttük a lángost. Én úgy csináltam, hogy a sütőlapáton kinyújtottam a tésztát, körben felhaji tottam a szélét és a közepébe tejfölt öntöttem. Mire kivettem, föl'volt fűtve a kemence, mert szikrázott az alja. Ekkor bevetettük az egy helyen keresztbe felvágott tésztát. és hat órára készen Is voltak a szép magas, gyenge belű, 4—5 kilós kenyerek. Aztán kivettük, megmosdattuk, és akkor már csak a hűlést kellett kivárni, de a lán- gossal a hasban ez már köny- nyebben ment. A gyári kenyeret evők, az aratók hogyan élhetnek majd falujukban? Abban a községben, ahol közszájon forog a mondás: „az öregek oda építettek házat, ahol elakadt velük a vályogos szekér.” Ez is, mint minden más, összefügg a termelőszövetkezettel, hiszen Szentimrén nemigen van a tsz-en kívül jelentősebb munkahely. Tehát ahogy boldogul az Aranykalász, úgy boldogulnak az emberek is. Bozsó Sándor tanácselnök erről így vélekedik: — Az utóbbi három esztendőben és a közeljövőben többet fejlődik Tiszaszentimre, mint az előtte való 29 év alatt, összesen. Októberre befejezzük a vízmű építését és akkor a mostani 5 kút helyett több mint 40 közkifolyó lesz a faluban. Addigra 16 kilométer vízvezetéket építünk, nem álom többé a fürdőszoba se... — Legnagyobb „fekete” pontunk továbbra is a köz- művelődés területén marad, hiszen például a járásban egyetlen olyan község vagyunk, ahol nincs művelődési ház. Ezt átmenetileg valahogy pótolják a volt tsz-székház- ban létesülő KlSZ-klubhelyi- ségek, viszont a végleges megoldást csak az 1980-ig a moziüzemi vállalattal közös új művelődési ház és filmszínház jelenti majd. Felújítják a körzeti általános iskolát, az egészségházat, javítunk a pedagógusok lakás- és életkörülményein, változtatunk az öregek napközi otthonában uralkodó, eléggé áldatlan állapotokon. — A szolgáltatás úgy-ahogy rendben van, a kereskedelmi hálózat azonban korszerűtlen. Szeptemberben viszont megkezdődik egy 300 négyzetméteres ABC-áruház építése, a tanáccsal szemben. A vendéglátás ... És a tanácselnök egyre csak sorolja a végeláthatatlannak tűnő tennivalókat Szentimrén, Tomajmonosto- rán, Üjszentgyörgyön. Az eddiginél szebb, rendezettebb jövőről beszél. Braun Ágoston VÉGE Azok a láthatatlan, belső szálak Egy ifjú szakmunkás monológja S zakállas, keménykötésű fiatalember dolgozik a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregységének forgácsoló műhelyében: Földvári János, 21 éves — egyike az MHD azon szakmunkásainak, akik az „inasévek” kezdete óta hűségesek a gyáregységhez. — Hűség?! Így még sose mondtam — és letisztítja a fémhulladékot a köszörűgépről. — Pedig elég sokszor gondolkozom azon, hogy mi is az, ami engem ehhez a gyárhoz köt. Főleg olyankor próbálom magamnak megfogalmazni ezt, amikor jobb kereseti lehetőségekkel csábítanak a régi iskolatársak ide vagy oda. Egyszer már az NDK-ba is mehettem volna — aztán maradtam. Szóval — mostanában már csak legyintek, ha azt hallom, hogy ott így-úgy... — Komolyan mondom, itt Füreden a gyárban igazán jól érzem magam. Van egy brigádunk, a Május 1, most lettünk másodszor is kiválóak. Nem is ez a két „kiváló” cím a lényeg, ami hivatalos elismerés, hanem az, hogy vidám, baráti társaság a mienk — legalább nyolcvan százaléka fiatal a brigádnak. Ezernyi apró szállal kötődünk egymáshoz, amelyek külön- külön nem is tűnnek olyan lényegesnek, de mind együtt nagyon fontosak. Olyasmit értek ez alatt, hogy köztünk nincs szakmai féltékenység, természetes, hogy segítünk a másikon, ha megakad a munkában. Én például nem régóta dolgozom ezen az egyetemes szerszámköszörűn, vannak műveletek, amiket még meg kell tanulnom rajta. Van, kihez fordulnom segítségért. Én is segítek, ha hozzám jön valaki. — Pár hónapja nyulat tenyésztek, persze két barátommal közösen. A „szakmai” tanácsokat azóta is a brigád legaktívabb tagjától, Rózsa Sándortól kap juk, akit én különben is sok tekintetben példaképemnek tartok. Ilyen apróságoktól jó ez a brigád . nem hivatalosan”. Ha meg a „hivatalos” vállalásokról van szó, valami egészséges virtus jellemzi az egész társaságot: ezt mi csináljuk, ez legyen minél tökéletesebb ... — így aztán jobb kedve van az embernek akkor is. amikor kilép a gyárkapun. Füreden — szerintem — fiatal embernek lehetetlen unatkoznia. Most vettem egy szetJó kedve van az embernek akkor is, amikor kilép a gyárkapun ... szedhető kajakot — nagyon olcsón, — most már kirándulhatok a hétvégeken. Tagja vagyok a művelődési központ irodalmi színpadának, hetente két-három estémet ez tölti ki. Focizok, strandra, moziba, könyvtárba járok. Most fejeztem be, az estin a második gimnáziumot, kihasználom a szünidőt. — Tervek? Előttem van még a katonaság. Leszerelés után jó lenne ugyanebbe a társaságba visszakerülni és folytatni a tanulást a gimnázium után is. Elindítja a gépet. „Jó kis masina” — mondja és összehúzott szemmel figyeli amint a köszörűéi jókora szikraeső kíséretében, alig hallható zi- zegéssel belemar a megmunkálandó acélidomba. Sz, J, Mélyhűtőit gondok mirelit ételeket! Télen is friss és tápláló a gyorsfagyasztott gyümölcs! Igyon jéghideg Márkát! Ilyen és ehhez hasonló hirdetéseket naponta olvashatunk. A gyorsfagyasztott élelmiszerek árusításánál azonban elengedhetetlen, hogy légyen az üzletekben hűtőkamra, -«pult, -szekrény, -vitrin. Természetesen még mindig vannak olyan boltok — főleg a külterületeken és a kisebb községekben — amelyekből hiányoznak vagy hiányosak ezek a hűtőfelszerelések. Mi ennek az oka? Szolnok megyében az áfészeknek és az élelmiszer kiskereskedelemnek 36 modern ABC-áruháza, 416 élelmiszerboltja, 415 élelmi- szer-szaküzlete és 66 vegyesboltja van. De szükség van a hűtőkre a 669 vendéglátó helyen — étteremben,' bisztróban, kisvendéglőben — is. Az élelmiszerüzletek kétezer hűtőkamrával, vitrinnel, hűtőszekrénnyel rendelkeznek, a vendéglátásban pedig nyolcszázzal. Ezekkel az eszközökkel legtöbb helyen csak az alapvető cikkeket — tej, tejtermék, hús és húskészítmények — tudják hűteni. A megye élelmiszerboltjaiban egy év alatt például 230 ezer hektoliter tejet, 14 ezer hektoliter tejfelt, 600 tonna vajat, sajtot, túrót hű- tenek. Húsból több mint 4600 tonnát, húskészítményekből pedig 3000 tonnát tárolnak a hűtőberendezésekben. Nemcsak az élelmiszereket kell hűteni, hanem az üdítőitalokat, a Sört is. A boltok évente 15 millió palack különböző üdítőt és 100 ezer hektoliter sört, a vendéglátóhelyek 15 millió palack üdítőitalt és 29 millió üveg sört tartanak hidegen. Ezek nem kis mennyiségek, és még így sem teljes a hűtést kívánó áruk listája. A Belkereskedelmi Minisztérium meghatározott ösz- szeggel támogatja a hűtőberendezések vásárlását. A megye az V. ötéves tervben 25 millió forintot kapott technikai eszközök — így a hűtőberendezések — beszerzésére. A felmérések szerint a megye üzleteiben minden évben általában hatszázzal gyarapodik az ilyen berendezések száma. Miért fordul elő akkor, hogy itt is, ott is panaszkodnak a kereskedők: nem tudnak elegendő árut rendelni, mert a boltnak nincs hűtőkapacitása. Erre is válaszoltak az illetékes szakemberek. A megyében még mindig sok a régi elavult élelmiszerbolt, amelyben nincsenek meg a technikai feltételek — kicsi, zsúfolt eladótér, korszerűtlen villanyhálózat — ahhoz, hogy nagy teljesítményű hűtőkamrát, önkiszolgáló hűtőpultot lehessen elhelyezni, üzemeltetni. Ezekben a boltokban általában 150—170 literes hűtő- szekrények helyettesítik -f- ha helyettesítik — az említett berendezéseket. fl megyei tanács vb ke---------—— reskedelmi osztályának későbbi terveiben szerepel egy elképzelés a gondok enyhítésére. A kisközségek, kültelki boltok környékén úgynevezett „törzs ABC-áruházakat” építenek^ — hiszen arra nincs elegendő pénz, hogy minden boltocskát átalakítsanak, korszerűsítsenek, hogy hűtőkapacitással rendelkezzenek. A „törzsüzletben” mélyhűtött árukat a megrendelések alapján minden nap kiszállítanák a kisebb boltokba, fgy elérhető lenne, hogy egy beruházással több bolt korszerűsödnék, és a kisközségekben élők is helyben megvásárolhatnák a mirelit gyümölcsöt, a zöldségfélét, a hűtött halat, a csirkét, a tőkehúst, a hideg üdítőt, a sört. Sz. E. Fogyasszon Négyszáz hektáron termeltek az idén vetőmagborsót, ugyanannyi területen takarmányborsót a túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben. Felvételünk a közös gazdaság nagytanyai, kettes kerületben készült, ahonnan vetőmag, és takarmányborsót összesen 107 vagonnal szállítottak a Gabonaforgalmi Vállalat törökszenmiklósi és a Vetőmagtermelő Vállalat mezőtúri telepeire Újabb acélmű a Dunai Vasműben Egy ország ipari fejlettségét, nem is olyan rég, az egy főre jutó acélfelhasználással mérték. Ha a gazdaság jelentős mennyiségű acélt gyártott és feldolgozott — ez önmagában is minőségi jellemző volt. Volt, — mondhatjuk, hiszen ma már nem csupán az acél tonnái számítanak meghatározónak, legalább ilyen fontos az energiafelhasználás a vegyipar produktuma stb. Ám az utóbbi évek gyorsuló fejlődését nem lehet elszakítani továbbra sem az acélgyártás alakulásától. Az ipar, a mezőgazdaság termelésének bővítése nagybon függ az acélipartól, a vaskohászattól. A tervezéssel foglalkozó szakemberek ezt egészen pontosan számokkal is kifejezik: jelenleg a gépipar 1 százalékos termelésnöveléséhez a kohászat termelését csaknem ilyen mértékben szükséges emelni. Ahhoz tehát, hogy legyen elegendő árucikk a boltokban, legyén megfelelő exportterméke a külkereskedelemnek, fejlesz- teni-bővíteni kell a kohászat termelését. Például a dunaújvárosi Dunai Vasműben ... Részlet a népgazdaság ötödik ötéves tervéből: „A nyersacél termelést 1980-ra 4,3—4,5 millió tonnára,a hengereltacél termelést 3,1—3,3 millió tonnára kell emelni. A szükségletek jobb kielégítése és a gazdaságosabb termék- szerkezet kialakításának folytatása érdekében növekedjen az értékesebb termékek, elsősorban az ötvözött és nemes acélgyártmányok, acéllemezek, betonacélok, valamint kohászati másodtermékek gyártása ... Meg kell építeni a Dunai Vasmű új, konverte- res acélüzemét. Meg kell kezdeni a Dunai Vasmű új kokszoló-blokkjának építését.. A tervtörvény egyértelműen fogalmaz, összhangban egy korábbi, ugyancsak magasszintű döntéssel amelyet a kormány a kohászat 15 éves fejlesztési programjáról hozott, még 1974-ben. Ennek ellenére a Dunai Vasműben megvalósuló fejlesztés ma sem mentes a gondoktól és bonyolult körülményektől. Magáról a kiemelt nagyberuházásról, és értékéről, a megvalósítandó termelésbővítésről is vita folyt még a közelmúltban is. Ám abban ma már az illetékesek egyetértenek, hogy a kiemelt beruházási program megvalósítását minden erővel elő kelj segíteni. De mi is lesz tulajdonképpen a Dunai Vasműben? Előzetes döntés alapján több mint tízmilliárd forintos költséggel itt valósul meg kohászatunk ötödik ötéves tervének legnagyobb fejlesztése. Lényegében az acélgyártó kapacitást növelik, gondosan meghatározott ütemezéssel. Három konverteres acélmű épül és ehhez oxigéngyártó üzem. (Az alkalmazott korszerű technológia szerint nagymennyiségű oxigént fú- vatnak az acélgyártó berendezésbe, az így készült acél minősége is jobb és a munka termelékenysége is lényegesen nagyobb.) A korszerű berendezések nagy részét a Szovjetuniótól vásároljuk, a berendezések elkészítésében, a technológia kialakításában a szovjet tervezők is részt vesznek. Az elképzelés szerint a Dunai Vasmű bővítése áthúzódik a hatodik ötéves tervidőszakra, és előreláthatóan szakaszosan 1983-ban fejeződik be. A dunaújvárosi gyáróriásban megvalósuló beruházás eleget tesz az ötéves tervben megfogalmazott célnak: növeli az ország acélgyártó kapacitását, de talán még fontosabb: fejlettebb, korszerűbb gyártmányok készítését teszi lehetővé. Az új technológia igényesebb, jobb minőségű alapanyagot teremt a feldolgozó- és a gépiparnak. Aligha elég néhányszor bejárni a dunaújvárosi kohók környékét, ahhoz, hogy a látogatónak akárcsak fogalma legyen a munkafolyamatokról, az itt folyó tevékenységről. Miközben a három műszakban szakadatlanul dolgoznak az acélolvasztók; a folyamatos acélöntőműből megállás nélkül kerülnek le a hatalmas, még izzó „acélszeletek” — a csarnokok mellett építők dolgoznak. Betonoznak, alapoznak, geodéták műszereikkel határozzák meg az érkező berendezések majdani helyét. Érdemes elmondani: egyes szerkezeti elemeket a beruházáshoz a Dunai Vasmű állít elő magának. Az építkezés még a kezdetén jár — egyelőre csak a körvonalai bontakoznak ki a születő új acélműnek, az acélgyártó konvertereknek. Ám az előjelek most már egyértelműen kedvezőek: a munka, az építkezés fölgyorsult. Bizonyságául annak — a Dunai Vasmű bővítésének sorsa átkerült a tervezők kezéből a kivitelezők, megvalósítók kezébe. Az idén 3,7 — 3,8 millió tonna acélt gyárt kohászatunk, s ennek megközelítően egyharmada a Dunai Vasműben készül. A beruházás befejezését követően a dunaújvárosi kombinát hozzávetőleg 1,8 — 2 millió tonna acélt gyárt majd. M. I, Gy. Épül az V. ötéves tervben
