Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-22 / 171. szám
1977. július 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ösztöndíj vagy szociális segély? ötven méteres, feszített víztükrű versenyuszodát építenek Szombathelyen. A sportlétesítményben 450 néző tekintheti majd mbg a versenyeket. Márciusban kezdődött el az úszómedence vasbeton szerkezetének építése. A tervek szerint az uszoda 1979 közepére készül el Művészet futószalagon? Jegyzetek a hakniról Balogh Ágnes idén érettségizett, a felvételi vizsgán a legmagasabb pontszámot érte el. A napokban kapta meg az értesítést: felvették. A sikeren senki sem csodálkozott. Ágnes már az általános iskolában kitűnt éles eszével, lankadatlan szorgalmával, amelyért ösztöndíjat is kapott a gimnáziumban. Osztálytársa Tóth Katalin szintén ösztöndíjas volt. Az éretségin megfelelt, de a továbbtanulást reménytelennek látta. Nem is küldte el jelentkezési lapját sehova sem. Az osztályban — amelynek létszáma harmincöt volt —• öt tanuló kapott rendszeresen ösztöndíjat. Az öt diákból csak egyedül Ágnesnek sikerült bejutni az egyetemre. , Cél: a továbbtanulás A megyei statisztika szerint a Tóth Katalinok esete a gyakoribb, a középiskolás ösztöndíjasoknak csak mintegy 10—11 százaléka tanul tovább felsőoktatási intézményekben. Az anyagi juttatásnak pedig éppen az a célja, hogy ösztönözze a diákokat a továbbtanulásra, s az ezért áldozatokat vállaló szülőket támogassa. Az 1971-ben megjelent kormányhatározat rendelkezik arról is, hogy ki részesülhet ösztöndíjban. A tanulmányi segély feltételei: legalább az egyik szülő fizikai dolgozó legyen, a családban az egy főre eső havi jövedelem ne haladja meg az 1300 forintot, s természetesen jó tanulmányi eredmény. Az ösztöndíj évi ösz- szege: az elsősöknek egységesen 2000, a másodikosoknak, harmadikosoknak, negyedikeseknek pedig 2—4000 forint a tanulmányi s a közösségi munka alapján. Az 1973/74-es tanévben százan, az azt követő évben kilencvenheten, tavaly pedig százharmincegyen tanultak tovább — az ösztöndíjasok közül — egyetemeken, főiskolákon. Mi az oka a továbbtanulók alacsony számának? Külföldön tanítók részére Tanfolyam Debrecenben A hagyományokhoz híven ismét megrendezik Debrecenben a Tanítóképző Intézetben a nyugati országokban magyar nyelvoktatással foglalkozó pedagógusok továbbképző tanfolyamát, amelynek előadásai csütörtökön kezdődtek meg. A magyarok világszövetsége által szervezett továbbképzésen azok az oktatók vesznek részt, akik különféle iskolákban magyar nyelvet tanítanak. A továbbképző tanfolyamnak 18 hallgatója van az Egyesült Államokból, Hollandiából, Ausztriából, Franciaországból, Svédországból és az NSZK- ból. Az egyik ok abban rejlik, hogy a fizikai dolgozók tehetséges, szorgalmas gyerekei az általános iskola befejezése után inkább a szak- középiskolát választják. Így az ösztöndíjra pályázók nagyobb százaléka szakközép- iskolás. Ebből az oktatási intézménytípusból pedig köztudottan kevesebben jelentkeznek egyetemre, főiskolára, mint a gimnáziumokból. „A diákbizottság javasolja" A másik ok: a pályázatok elbírálása — különösen az elsősöknél — nem történik elég körültekintően. A megyei diákszociális bizottság csak azokból válogathat, akiket az iskola javasolt. A négy év tapasztalatai szerint viszont az iskolákban elsődlegesnek a diák szociális helyzetét tekintik. Nem egy esetben közepes osztályzatú tanulót is javasoltak az ösztöndíjra. A megyei diákszociális bizottság munkáját nehezíti az is, hogy az utóbbi években nem számolnak tanulmányi átlagot a bizonyítványban. Az iskolai javaslatban így az átlagosztályzat helyett efféle megállapítások szerepelnek: „értelmes, jó magatartásé”, „aktív az úttörőszervezetben, sok társadalmi munkát végez”, vagy csak egyszerűen ennyi, „a diákbizottság javasolja”. Ilyen indokok alapján nyilvánvaló, hogy csak találomra sikerül kiválasztani azt a diákot, aki várhatóan egyetemen vagy főiskolán tanul tovább. Egy tizennégy éves, nyolcadikos diákról pedig az osztályfőnökének már tudnia kell, hogy tanítványának van-e elég akaratereje, értelmi képessége arra. hogy diplomát szerezzen. A középiskoláról nem is beszélve — hiszen az első két évben már az is eldől, hogy a diák milyen egyetemen, főiskolán szeretne továbbtanulni. Az ösztöndíj a fizikai dolgozók gyermekeivel való törődés egyik fontos megnyilvánulása. Ilyen formában Tények, statisztikai adatok is bizonyítják: változatlanul fokozódik az olvasás, a könyvek iránti érdeklődés — mondta Drucker Tibor, a Magyar Könyvkiadók és Könyv- terjesztők Egyesülésének főtitkára az MTI-nek. A nyomdák az év első hat hónapjában 99 millió forint értékű könyvet állítottak elő, többet mint egy esztendeje. A könyvértékesítő" vállalat ez év első félévében 40,8 millió forinttal szállított több könyvet az állami boltokba, mint az előző év ugyanezen időszakában. A szövetkezeti azonban nem tölti be hivatását, nem éri el célját — hisz gyakorlatilag a tanulmányi munka feletti elnézéssel az ösztöndíj nem más, mint szociális segély. A megyei diákszociális bizottság a következő tanévre kettőszázöt elsősnek s nyolc- százkilencvennyolc II—IV. osztályos diáknak utalt ki mintegy kétmillió-háromszázezer forintnyi összeget. A megye vállalatai, üzemei akárcsak tavaly, az idén sem ajánlottak fel pénzt a fizikai' dolgozók tehetséges gyermekeinek segítésére, a több mint kétmillió forint így a központi és a megyei ifjúság- politikai alapból tevődik ösz- sze. Ennek ellenére több diák részesül ösztöndíjban szeptemberben, mint az el-, múlt tanévben. Sok kérelmet azonban mégis el kellett utasítani, jóllehet nagyobb részük megalapozott, jogos igény volt. S hogy mennyiben történt helyesen az idei ösztöndíjasok kiválasztása, hányán szolgálnak majd rá a bizalomra a tanév végére kiderül. Annyit azonban már most elmondhatunk, hogy a megyei diákszociális bizottság — az elmúlt évek tapasztalatai alapján — igyekezett körültekintőbben dönteni : a szűkszavú pályázatokból kiválasztani a tanulmányi segélyre leginkább rászoruló tanulókat. Több ösztöndíjas gimnazista A következő tanév ösztöndíjasainak többsége gimnazista. Ez a tény már eleve magában foglalja a jobb eredmény elérésének lehetőségét, hisz az érettségi után szükségszerű a továbbtanulás. Az ösztöndíj azonban — nemcsak összegét tekintve — önmagában kevés a sikerhez. Ahhoz, hogy növekedjenek az egyetemeken, főiskolákon a fizikai dolgozók gyerekeinek száma az anyagi támogatás mellett szükség van a szellemi segítségre is. üzletekben is több kötet közül válogathattak az olvasók; 15.4 millió forinttal növekedett a szövetkezeti könyvhálózatba került könyvek mennyisége. — az Állami Könyvterjesztő Vállalat forgalma az első félévben elérte a 824 millió forintot, amely 27 millióval toDb mint 1976 első félévében volt. A vidéki könyvterjesztés gazdája a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ennél is nagyobb mértékben, 36 millió forinttal — 11,7 százalékkal — növelte forgalmát. Nyaralás ás tanulás Nyári szaktáborokban a diákok Az egyetemeken, főiskolákon felvételi vizsgát tett fiatalok többsége már megkapta az értesítést, eldőlt a nagy kérdés... Megyénkből évről-évre több diák jut be az egyetemekre, szerez diplomát. S ami különösen örvendetes, egyre növekszik közöttük a fizikai dolgozók gyermekeinek száma. A megyei tanács művelődésügyi osztálya, s huszonhat középiskolánk tantestülete kiemelt feladatának tekinti a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek támogatását, segítését a továbbtanulásban. A párt- és kormányhatározatok alapján 1973 óta ösztöndíjban részesítik a szorgalmas, jó tanulmányi eredményt elérő diákokat, a kollégiumoknak pedig 80,3 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. A törődés azonban nemcsak anyagi juttatásban nyilvánul meg. A továbbtanulni szándékozókat matematikából és fizikából tanfolyamokon készítik fel az egyetemi felvételi vizsgára. Az iskolai előkészítőkön mintegy ezerötszáz diák vett részt az elmúlt tanévben. Novembertől májusig a harmadikosok, negyedikesek heti két órában tanulták a matematikát, a fizikát a legjobb pedagógusok irányításával. A második és harmadik osztályos középiskolásoknak évek óta az egyetemek, főiskolák kéthetes, bentlakásos, nyári előkészítő tanfolyamot szerveznek. Az elmúlt nyáron középiskoláinkból ezemégy- százkét másodikos, s több mint ezerháromszáz harmadikos diák töltött el két hetet az egyes felsőoktatási intézmények falai között, előadásokat hallgatott meg, gyakorlati foglalkozásokon vett részt, ismerkedett az egyetemmel, főiskolával. Az eredmények egyértelműen bizonyították e tanfolyamok létjogosultságát. Megyénkben tavaly 1936 tanuló tett sikeres érettségi vizsgát, az egyetemre felvételt nyert diákok 59,7 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Ez az arány az országos átlag fölött van, s egyben eddigi legjobb eredményünk. Az előkészítő tanfolyamokból nem maradnak ki az általános iskolások sem. A továbbtanulni szándékozó tehetséges gyerekek Ábrahámhegyen tölthetik el vakációjuk egy részét az orosz, illetve matematika szaktáborban. A nyaralás mellett középiskolai tanárok tartanak nekik órákat. Az idén nyáron a megye általános iskoláiból több mint ötszáz nyolcadikos, azaz szeptembertől már első osztályos diák, táborozik ilyen formában Ábrahámhegyen, a szolnoki hetedikesek, nyolcadikosok pedig a balatonsze- pezdi úttörőtáborban augusztus 15—24-ig vesznek részt középiskolai előkészítő tanfolyamon. fl mészbetétes kultúrából Ugyagedények kerültek elő A Tolna megyei Kocsolán, teniszpálya építése közben, agyagedények kerültek elő a napokban. A munkát azonnal félbeszakították, s értesítették a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumot. Kilenc kisebb-nagyobb edényt, a tálkától és bögréktől kezdve a fazekakig, szállítottak a szekszárdi múzeumba. A régészek megállapítása szerint a szokatlan formájú, de ritkaszép díszítésű edények a bronzkor úgynevezett mészbetétes kultúrájának maradványai, körülbelül 3200 évesek. m sz° néhány évfl hakni vei ezelőtt még bizony rosszul „csengett”. Minden általánosítás nélkül mondjuk: meg is volt az oka. A vidéket járó alkalmi „művészbrigádok” műsorainak — tisztelet a kivételnek — rendszerint egyetlen „eszmei mondanivalója” volt: adják ide gyorsan a fellépési díjat, s menjünk tovább, mert ma is meg kell keresni a fejenkénti 1500 forintot, csak úgy rentábilis az üzlet. Mert mi tagadás, a gyenge szórakoztató ipar a vidékre kiruccanó színészeknek, muzsikusoknak csupán pénzszerzési lehetőség volt. Rossz üzlet viszont a színvonaltalan előadással bacsapott közönségnek. Néhány év óta sokat javult a helyzet. Vezető művészeink is egyre többen és többször óhajtottak személyesen is találkozni a közönséggel, s divatba jöttek — milyen jó, hogy így történt — a vidéki előadóestek. Legnevesebb színészeink — Latinovits, Básti, Ruttkai Éva, Darvas Iván, Mensáros és a tehetséges fiatalok egész sora — járta és járja az ország művelődési házait, az irodalmi presszókat, a gyárak, a vállalatok klubjait. Az említett színművészek egyike elmondotta, hogy művészi önigazolást keres vidéken, mert úgy érzi, hogy saját színházában, a tv-ben, a filmgyárban már nem is ő áll a közönség elé, hanem a rendezője. Egy má- " sik művészünk a közönséggel való kontaktust hiányolta, az elgépiesedéstől fél, s azért járja önálló műsoraival az országot. Nos, ezek az egyéni szándékok, amikor igazi művészi becsvágy testesül meg bennük, találkoztak kultúrpolitikai elképzeléseinkkel. A különböző művészeti ágak sarlatánjainak — elnézést — többsége „kiszorult” a művelődés porondjáról. Közönségünk ugyanis már tud különbséget tenni a hamis művészieskedés és a nemes szórakozás között. Ez egyáltalán nem a Lear király nagyjelenetének és egy divatos táncdal előadásának szembeállítását jelenti, — hanem azt, hogy mindkettőt lehet nagyon jól és bűnrosszul is előadni. Sajnos, sokszor összekeverjük a műfaj és a színvonal kérdését. Pedig a művészi igényesség, ha úgy tetszik a minőség, nem csupán a veretes mondanivalójú ah kotások tolmácsolásának nélkülözhetetlen kifejező formája, nanem az operetté is. a táncdalé is. A nyári haknibrigádok elsősorban a könnyűműfajok művelői. Ha jól szórakoztatják a nézőket, ha megnevettetik, pihentetik az embereket — színvonalas, ízléses műsorukkal — akkor megfelelnek feladatuknak, működésüket érdemes támogatni. De azért most is különbséget kell tenni társulat és társulat között. Változatlanul nem hirdetjük, hogy a napi öt előadást lebonyolító haknibrigád a művészi kielégülést keresi. Sokkal inkább az anyagiak hajtják őket, legalábbis nem tudunk másra gondolni. Hallottunk már olyan haknicsoportról is, amely egyszerre három helyen tartotta előadását, egy azonos időpontban. Az első faluban már ment a műsor eleje, B. városkában a műsor második része és így tovább. A „művészek” smin- kelten rohantak a gépkocsihoz és eszeveszetten hajtottak az új fellépés színhelyére, onnan ismét tovább, újabb nyolcszáz forint reményében. _ ,, , . teljesítő ké0 művészi pességnek jól behatárolt a horizontja. Nem jól szolgálják művelődési házaink a közönség érdekeit, ha lekötik a haknizók aznapi harmadik, negyedik előadását is. A nyári szórakoztatásról viszont minden művelődési háznak gondoskodnia kell és szerencsére többnyire megvan a lehetőség arra, hogy a közmű- velődők szelektálni tudjanak a különböző „maszek” társulatok között. Mert a rossz haknival szemben változatlanul érvényes: ízlésrontás helyett többet ér egy szabad este, otthon, jó könyvvel a kézben. — ti —i Tál Gizella Változatlan érdeklődés Könyvek 99 millió értékben
