Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-21 / 170. szám
Ars 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! EMBERTELEN ÉS DRÁGA Köznapi, kilogrammokhoz szokott súlyérzékünknek föl- foghatatlan árutömeg a 358 millió tonna. Márpedig tavaly ennyit tett ki az áruszállítás teljesítménye, amiben nincs benne az anyagok, termékek, termények üzemen belüli mozgatása. Közhely értékű igazsággá kopott a tény, hogy a népgazdaságban minden ötödik embert az anyagmozgatás köt le; egymillió főt. Tavaly csupán a fuvarozó vállalatok tehergépkocsijai havonta 12,4 és 19,2 millió tonna közötti árut továbbítottak rendeltetési helyére, s a majdnem hétmillió tonnás ingadozás sejteti a szállítási szervezet lázát, görcseit. Idén, az első negyedévben 43 millió tonnát hordtak el hátukon a tehergépkocsik, s csak a Volán Tröszt vállalatainál 30 millió tonna terhet rakodnak le és fel, kézzel! Figyelemben, törődésben nincs hiány. Már a közlekedés- politikai koncepció megkülönböztetett helyet adott a rakodás, s általában az anyagmozgatás gépesítésének fejlesztésére. A népgazdaság ötödik ötéves tervéről elfogadott törvény az áruszállítási teljesítmények 32—34 százalékos növekedését jelölte meg feladatként, s II. fejezete 16. paragrafusában külön kitért az anyagmozgatás korszerűsítésének szükségességére. A központi szándékok helyi megvalósítása azonban — amint arra jogos elégedetlenséggel mutatott rá az ország- gyűlés építési és közlekedési bizottsága a közelmúltban tartott ülésén, a rakodás gépesítéséről, az árufuvarozás hely- - zetéről tárgyalva — lassú, következetlen, olykor ellentmondásos. Nem mentség, nem vigasz, puszta tény: világszerte akadozik a gyors iramban növekvő áruhegyek továbbítása, vannak vasutak, kikötők, ahol hetekig nem fogadnak el szállítási be- vagy kirakodási megbízást. A megoldás elvben kézenfekvő: szervezés és gépesítés. A megoldás gyakorlata viszont ingoványos terepen halad. Beérve hazai gondjaink fölvillantásával: a rakodógépek gyártása szerény, a választék még inkább az. A külföldi beszerzés nehézkes, mert mindenütt rendkívül nagy a kereslet az ilyesfajta berendezések iránt, készítőik hosszú határidőkre vállalják a megrendelések teljesítését. S ha lenne elég gép valami csoda folytán egyik napról a másikra, akkor sem sikerülne az ugrás. A szállítók jelentős részénél ugyanis hiányoznak a gépi rakodás feltételei, olykor raktáraiknál még az a rámpa sincs meg, ahonnét szintküönbség nélkül rakhatnák meg a járművet... Esztendőnként a közlekedési vállalatoknak 1,3 milliárd tonna árutömeg rakodását kell megoldaniuk, géppel és kézzel, olykor már-már bármi áron. Miközben azonban egyre nagyobbak a szállítási igények, az, ami könnyítené a munkát, csak lassan talál hívekre. Tavaly a vasúti árutovábbítás mindössze 0,5, igen, fél százalékát tették ki a konténerek. Elég tág tehát a tér a haladásra, de ehhez közös akarat, jól felhasznált pénz, szorosan szervezett rakodási rend kell, ahogy a rakodólapok gyorsabb terjedéséhez szintén. A legnagyobb fuvarozóknál — a közlekedési tárca válllatainál — 1975-ben kétezer rakodógép könnyítette a munkát, s az ötödik ötéves tervben összesen egymilliárd forintot költhetnek e cégek ilyen célra. A megvásárolható, körülbelül 1500 gép nagyobb része azonban a selejtezések pótlása, a bővítés ezek szerint szerény mértékű. A realitásokhoz ragaszkodva kell ezért a terveket kialakítani. Számítások szerint az áruszállítási rakodások 150 ezer ember munkáját kötik le, s ennek az izomerőnek az egy része nagyon hiányzik a népgazdaság más területeiről. Ahhoz, hogy ezt az embertelen és drága munkát — a lehetséges határig — átvegyék a gépek, a biztatás nem elég.. Ma különösebb haszna, előnye nincs a szállíttatónak abból, ha korszerű rakodási módokat vezet be, azaz ösztönözni kellene erre. Ahogy a gépgyártást is, rakodó-, anyag- mozgató berendezések előállítására. Nem többet, csak annyit állítunk: az adott keretek és fejlődési lehetőségek közepette is eredményesebbé válhat az árutovábbítás bonyolult mechanizmusa. S ez valóban megér néhány milliárdot, mert e milliárdok buzgón fialják a népgazdaság más területein a haszonforintokat. M. O. A SZÁNTÓFÖLD TAXISAI Aratókról szóló riportunk ötödik része LAKÁSGYÁR Előnyök és kihasználatlan lehetőségek a Széchenyi lakótelep építkezésén 3. oldal A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL JOGSZABÁLY SZERINT 4. oldal PAPÍROK és pecsétek A tanácsi ügyintézés Tiszapüspökiben 5. oldal SPORTEREDMÉNYEK 7. oldal Budapestre érkezett dr. Hans Reichelt Budapestre érkezett tegnap dr. Hans Reichelt, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter. Tárgyalásokat folytat az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Országos Vízügyi Hivatal vezetőivel. Áttekintik a két főhatóság- területén kialakult magyar— NDK együttműködés eddigi tapasztalatait, és meghatározzák a következő évekre szóló együttműködés programját. Dr. Hans Reichelt fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Gergely István államtitkár, az OHV elnöke, Szilágyi Lajos építésügyi- és városfejlesztési miniszterhelyettes, valamint az NDK budapesti nagykövetségének több vezető munkatársa. SZEKÉR GYULA FOGADTA KLAUS VON DOHNANYIT A Magyarországon tartózkodó Klaus von Dohnanyi nyugatnémet külügyi államminisztert tegnap hivatalában fogadta Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes. A két ország kétoldalú kapcsolatainak további fejlesztését, valamint a nemzetközi gazdasági kérdéseket érintő megbeszélésen jelen volt Rácz Pál külügyminisztériu- mi államtitkár és Hermann Kersting, a ÍJémet Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. DR. FALUVÉGI LAJOS VARSÓBAN Szerdán délután dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter Varsóba érkezett, hogy lengyel kollegájával Henryk Kistéllel a rendszeres államközi kapcsolatok keretében tárgyalásokat folytasson a két országot érintő kérdésekről. A két miniszter tegnap délután megkezdte tárgyalásait. MAGYAR-JORDÁNIAI TÁRGYALÁSOK Június 16—20. között dr. Najim al-Din Dajjan iparés kereskedelemügyi miniszter vezetésével jordániai gazdasági delegáció látogatott Magyarországra. A miniszter megbeszéléseket folytatott dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterrel, látogatást tett Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszternél, továbbá a Magyar Kereskedelmi Kamarában. A jordániai delegáció meglátogatta a MEDICOR Műveket. A tárgyalásokon a felek áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolatok alakulását és fejlesztésének lehetőségeit. Kölcsönös egyetértésre jutottak abban, hogy a hagyományos árucsereforgalom bővítése mellett elsősorban a magyar gépipari termékek, köztük a kikötői berendezések, a villamosítást, a vízellátást és öntözési célokat szolgáló berendezések szállításának növelésére van lehetőség. A tárgyalások befejezésével tegnap dr. Bíró József és dr. Najim al-Din Dajjani záróokmányt írt alá. ELUTAZOTT A LÍBIAI OKTATÁSI KÜLDÖTTSÉG Tegnap elutazott Budapestről az Abdul Kader Abdul Hamid al Attrash líbiai államtitkár vezette delegáció, amely július 10—20. között Gosztonyi János oktatási államtitkár meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A küldöttség tagjai eszmecserét folytattak Gosztonyi Jánossal és az Oktatási Minisztérium vezető munkatársaival az oktatásügy időszerű kérdéseiről, a magyar gyógypedagógiai oktatás és tanárképzés eredményeiről. A delegációt fogadta Polinsz- ky Károly oktatási miniszAz észt nép történelmi évfordulójára emlékezve Ünnepség, kiállítás Mezőtúron Harminchét évvel ezelőtt az Észt Szocialista Köztársaság tagja lett a Szovjetunió nagy családjának, egyike a 15 szövetségi köztársaságnak. Az évforduló alkalmából — a megye és Esztónia testvéri kapcsolatainak keretében — ünnepséget rendezett Mezőtúron, a Fémfeldolgozó Szövetkezet mezőtúri gyáregységében az MSZMP és a Hazafias Népfront megyei és városi Bizottsága, a helyi művelődési központ és az üzem MSZBT-tagcsoportja. A bensőséges hangulatú ünnepségen a város párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeti vezetőin kívül ott volt dr. Boros Ottóné, a megyei párt- bizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője, Garai Lajos, a Hazafias Népfront észt—magyar munkakapcsolatok bizottságának elnöke. És ott voltak az ünnepségen a szövetkezet dolgozóin kívül a város valamennyi munkahelyének küldöttei is. A megjelenteket Farkas Lóránt, a gyáregység igazgatója üdvözölte. Ünnepi megemlékezést Móricz Béla, az MSZMP mezőtúri bizottságának első titkára mondott. Bevezetőjében arról szólt, hogy ez az ünnepség is méltón szolgálja készülődésünket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára, mert az a cél, hogy „a megemlékezés is tovább erősítse tér, Rácz Pál külügyminisz- tériumi államtitkár, találkoztak Nagy Miklóssal, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettesével és Nádor Györggyel, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárával. Tájékozódtak az Országos Pedagógiai Intézet, a Gyógypedagógiai Főiskola, a veszprémi Országos Oktatástechnikai Központ tevékenységéről. Ellátogattak Zánkára, és egy középiskolás KISZ- építőtáborba. továbbá Heves megyében találkoztak a megyei tanács vezetőivel. EGY MONDATBAN — Lázár György, a Minisztertanács elnöke megkezdte évi rendes szabadságát. — Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt tegnap a legnagyobb húsfogyasztó vállalatok képviselőinek bemutatta az új fűszerezési keverékkel készülő hentesárut. — ötmillió forintos költséggel épült új üzemcsarnokban kezdődött meg a munka tegnap az Autófenntartási Ipari Tröszt nagyvenyimi autóalkatrész-gyárában, a magyar és a szovjet nép testvéri barátságát, hozzájáruljon Szolnok megye népe és az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság népe közötti testvéri, baráti kapcsolatok szélesítéséhez, elmélyítéséhez.” A továbbiakban utalt arra, hogy a magyar nép történelme, élete ezernyi szállal kötődik a szovjet néphez, — példának említette többek között a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért, megvédéséért harcoló 100 ezer magyar internacionalistát, a Szovjetunió önzetlen, baráti segítségét, amelyet már több mint 30 éve élvezünk. Szólt a magyar és az észt nép testvéri együvé tartozásáról, és arról, hogy kapcsolataink az eltelt több mint 3 évtized alatt új, erős kötelékké bővültek. Ismertette Esztónia és Szolnok megye testvérkapcsolatait, amely 1964 óta hatalmasat fejlődött: rendszeresek lettek a hivatalos párt, állami, tudományos és kulturális küldöttségek cseréi, évente 10—15 túrista- csoport fordul meg kölcsönösen egymás városaiban. „A küldöttségek és a túristacso- portok tagjai személyesen is megismerkedhetnek az észt nép életével, munkájával nagyszerű eredményeivel, testvéri barátságával és őszinte szeretetével.” Felidézte ezután az Észt SZSZK történelmét, az észt nép munkájának sikereit. Elmondta, hogy 37 év alatt az ország gazdasága az össz-szövetségi gazdasági rendszer alapján tervszerűen fejlődött. Számtalan példát sorolt fel, amelyek az ipar, a mezőgazdaság, a kulturális élet dinamikus fejlődését bizonyítja*. Beszéde befejező részében elismeréssel szólt észt barátainknak a szocializmus, a kommunizmus építésében eddig elért eredményeiről, és újabb sikereket kívánt az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára való felkészülésben. Zárszavában Farkas Lóránt elmondta: a nagy évforduló tiszteletére, a csepeli munkások által kezdeményezett munkaversenyhez az ő kollektívájuk is csatlakozott. E munkafelajánlásnak köszönhető, hogv gyáregységük szovjet exportkötelezettségeinek december 15-ig eleget tesz, — ez 120 millió értékű terméket jelent —, és hogy az egész évi termelésük értéke először haladja majd meg a 200 millió forintot. Ezek után megnyitotta a 15 tablóból álló fotókiállítást, amely Észtországot mutatja be. Az ünnepség utón a résztvevők megtekintették az Esztónia képekben című fotókiállítást
