Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-15 / 165. szám
1977. július 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Egy boldog orvos Nem az a fontos honnan jössz, hanem az hogy hová mész Agria Napok Egerben j Ma: Balassi Szép magyar komédiája A szülőhely emléke teljesen elhomályosodhat az emberben, ha az élet az egyik településről a másikra ve- »zetgeti. Akárcsak dr. Feledi Lászlóban, akit Békéscsabán segítettek a világra, ám rövidesen a tanyavilágban találta magát, majd Nagyszénás, BékéSszentandrás adott otthont a családjának. Ilyenkor az oly gyakran emlegetett szülői ház helyett más emlékek itatják át az embert, meghatározva és megjelölve egy életre. SZARVAS — Gimnáziumba Szarvasra kerültem — emlékezik a tiszaikürti ház árnyékos-hűs nappali szobájában a körzeti orvos. — Apám tanyasi boltos volt, anyám varrónő, azt szerették volna, ha kereskedő maradok, nem szorgalmazták a továbbtanulást. De a szarvasi iskolában nagyon sokat foglalkoztunk azzal, hogy mi lesz később, s a közös tervezés, kalandozás magával ragadta az embert. Bennem is éledt a vágy, hogy lépjek egyet, ne sót, cukrot, petrólt áruljak negyven éven át... Mint az ötvenesek korosztályában oly sokakat, őt is megcirógatták a Fényes szelek. Szarvason érte a papír, az akkor még szervezés alatt álló Apáti népi kollégiumba csábítva, teljes ellátással kecsegtetve az ínséges háború utáni évben. „Nem az a fontos honnan Szegeden, az orvoskaron több mint négyszázan indultak, s a végére maradtak ötvenen—hatvanán. Emléktöredékek: az orvostudományok mellett kapunyitás az egyéb ágakra, filozófiai viták, önképzőköröknek a kultúra falait tágító hatása. Mondhatni, a szellem zárjainak feltörése és előkészítése az Űj megfogan- tatására. Korszak, amikor a váltások is magától értető- dőek voltak. Az ötödéves korban tartott önálló egyetemi előadás, a sejteken belüli anyagcserét lebonyolító részecskékről, majd néhány hónap múlva már a mátészalkai belgyógyászkodás. És mert úgy hozta a sors, hogy a csengeri járás nyolc községének körzeti orvosa TBC-t — Tiszaföldvárra, majd 1961-ben Tiszakürtre vezetett az utunk — mondja az orvos, s keze vágytáncot jár az önmagától tiltott cigaretta körül. — Akkoriban még jóval többen' tartoztak a körzethez, hiszen ma már csak 2200 lélek él itt, a külterülettel, a szőlőkkel együtt. Lassan fogy a vidék, a jobb munkaalkalom és megélhetés csábítja el az embereket. Pedig itt is nagy a változás, gyarapodik a község. A szőlőkben például valamikor egy csőszkunyhóban tartottuk a rendelést. Ma a művelődési ház külön orvosi szárnyába jönnek a betegek. Éreztem, a Tiszazug véglegesen megköti az életem. Kialakult a saját világom, amely megnyugvást ad az embernek. Az jössz, hanem az, hogy hová mész” — köszöntötték. Áttanult, áttáncolt, áténekelt évek. Tiltó póznák nélküli korszak, amikor mindenki minden lehetett és semmi. — Ma sokféleképpen lehet értékelni a népi kollégiumok szerepét — szűri át a mai élet szitáján az emlékeket dr. Feledi László. — De életemnek mindenféleképpen formázó kése maradt, nyomai a mai, 49 éves önmagámon is érdesek-éle- sek. A bürokráciamentesség, a csontvázig leegyszerűsíthető döntés utáni vágy ma is bennem él. Akárcsak a Fényes szelek törvénye, hogy az embernek mindig hoznia kell önmagát. Eszembe jutnak azok, akik akkoriban családot, vallást, szerelmet hagytak ott a közösségért, az erős mágnesért, amely láthatatlanul még ma is vonz... kapott, odaérkezett a fehér- nadrágos porceláncipős gyógyító, dr. Feledi László. Az isten hátamögötti határszélen, ahol villany és vonat nem volt, napi száz kilométernyit törődött kocsin és szánon az orvos. Szülésekhez hívó éjszakákon döntött kritikus helyzetekben. Lábrafordítás és lepényválasztiás, beavatkozások, amelyekhez ma már hozzáfogni sem merne. Ezer cigányú körzet, vágott és szúrt sebek, sötét babonák, történeteiben hihetetlen és a történelemtől már átugrott időszak. A mából másoknak felismerhetetlen múlt: És a válás, néhány bőröndnyi motyóval, S a Csengerről vett óvónőfeleséggel. például, hogy a munkajobbító mozgalom, vagy nevezzük, aminek akarjuk, keretében szerveztük a betegellátást. Az asszisztensnő ellátja a sebeket, beadja az injekciókat, az ápolónő járja a körzetet, én pedig foglalkozhatom a betegekkel. Mindenütt így kellene lennie, s hogy miért más valójában a helyzet, az mára szakmának egy hínárosabb területe. Havonta munkaértekezletet tartunk, továbbképzéseket, ahol ismerkedünk egymás munkájával. Ezért aztán senki sem húzza ki magát, hogy hagyják békén, mert valami nem az ő területe. De a részletekről nem érdemes sokat beszélni, hiszen azok csak nekünk érdekesek. A lényeg, hogy a beteg jól járjon... SZEGED TISZAFÖLDVÁR A „VÉGÁLLOMÁS” A körzeti orvos több mint tíz éve a községi vöröskereszt szervezet elnöke. A véradás, a segítés területéről munkájukat kiterjesztették a társadalmi élet tágabb vidékeire. A tanyavilágban az aktivisták parkot építettek s autóbuszt szereztek a külterületi gyerekeknek. A település minden gondját sajátjukként veszik a vállukra. Dr. Feledi László így formálta újjá az egykori népi kollégista titkát, aki mindig, azóta is akar és ’ tesz a közösségért. A két évvej ezelőtti polgári védelmi egészségügyi szakszolgá 1,-ati vetélkedőre terelődik a szó (hű, de hosszú az elnevezés). A megyei versengést megnyerték, az országoson pedig ötödikek lettek a kürtiek. A körzeti orvos örömmel fogadta a sikert, mint ahogy a több éves munkájának elismerését, a nemrégiben átvett, az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést is. De valami még ennél is több. A csoport, a közösség vonzereje, amiért — bármily hihetetlen is — írni, olvasni nem tudó emberek, idős fejjel megtanulták a betűvetést. Csakis azért, hogy a versenyeken ki tudják tölteni a tesztlapokat! És beszélhetnénk a tiszakür- ti fiúnevelő intézet és a vöröskeresztesek kapcsolatáról. A községbeliek Szülői „Engedőimet kérjünk most ómultatósra dallal, tánccal, játékkal az előadásra. Értő szemmel nézzétek a víg komédiát lássátok az erdőt is, ne csak egy-egy fát. Ha bárki magára ismer, véletlen csupán ne mondja el senkinek se, tűnődjék magán és ha még egy dalt és mondást megjegyeztetek a játékunk ismételten célra vezetett.. munkaközösséget alakítottak. Igen, szülőit, és semmi sem mond annál többet, minthogy az elnevezés nem a cégtábla miatt fogalmazódott. A falubeliek kinyitották a nevelőotthonnak a családokig vezető érzelmi kapuit... — Ha elfogadhatóan dolgozik az ember, mindenütt megélhet — diktáltatja dr. Feledi László mondatát a mélyebb gondolkodásra biztató nyári este. — Mégis Ti- szakürt fogott itt, mert úgy éreztem és érzem ma is, hogy befogadtak. Soha még csak eszembe sem jut, hogy idegen vagyok ezen a helyen. Pedig semmi különöset nem rejt a település, itt is olyanok az emberek, amilyenek. De úgy éreztem, hogy nagy dolog, ha egyéniségemet megtartva azonosulni tudok a falusi emberrel, tán nincs is ennél nagyobb. Még az sem érdekel, ha néha a kollégák azt mondják, beleragadtam a sárba. Mondják, mert szokatlan, ha egy körzeti orvos ott ragad, ahol dolgozott, ’s nem kuporgat városi öröklakásra. Azt hiszem, nem a külsődlegességek jelzik az emberi gazdagságot. Becsukódik a kapu, majd a ház ajtaja. A családi otthoné,! iamelyet. nemrégiben dr. Feledi László összegyűjtött pénzéből vásárolt, kölcsön, anyagi segítség nélkül. Az orvosi lakást átengedte a községnek, öregek napközi otthonának. És a porta átruházásakor mindenki tudta, hogy a körzeti orvos most már végleg, élete végéig eljegyezte magát a településsel. Talán azért, mert a szülőhely emlékei elhomályosodhatnak az emberben, de az igazi kötődések és értékek már sohasem. .. Mélykúti Attila Fény- és hangjáték a várban Az Agria játékszínház ez évi mottója is utal rá, immár a harmadik nyáron vállalkoznak neves színészek, rendezők, sanzonénekesek, és nem különben a város vezetői, a közművelődés és idegenforgalom szakemberei arra, hogy másfél hónapon át kellemes időtöltést, valóban jó szórakozást nyújtsanak egrieknek és ide látogató érdeklődőknek. Az Agria Napok esemény- sorozatát természetesen nemcsak a Várszínház komédiá- zó, mulattató előadásai jelentik. Érdeklődésre tarthatnak számot az Agria ”77 gasztronómiai rendezvényei, a kiállítások, folklór bemutatók, az ifjúsági labdarúgótorna mérkőzései, s nem utolsó sorban a város történelmi múltú nevezetességei. De haladjunk sorjában az eseményeken. Július első felében kirakat- és üzletdekorációs verseny vezette be a rendezvények sorát. Ekkor már próbáltak a játékszín művészei a Várszínházban, ahol az előző két évben méltán aratott nagy sikert Szentes Reginaid András Kovács királysága és Heltai Gáspár Magyar dekameron című játéka. Tegnap Kertso Cirjek Borka asszony és György Deák 1773-ból való ingyenes (nézni való) iskolajátékával vette valójában kezdetét az Agria játékszín idei programja. Ebben az előjátékban — amelyet minden várszínházi előadásnapon a Dobó téren láthat majd a közönség — a főbb szerepeket Pécsi Ildikó, Bánffy György, Maros Gábor, Bencze Ilona, Voit Ági és Szacsvay László játssza. A rendező Galamb Sándor főiskolai hallgató. Ma kerül sor az egri Várszínház ez évi két játékának díszbemutatójára, az előadás első részeként Balassi Bálint Szép magyar komédiáját tekintheti meg a közönség. A klasszikus szerelmi történet a reneszánsz hús-vér világába vezeti el nézőit. A művet Romhányi László rendezte és alkalmazta színpadra. A fontosabb szerepekben Bencze Ilonával, Koncz Gáborral, Pécsi Ildikóval, Bánffy Györggyel, Voit Ágival és Szacsvay Lászlóval találkozhatnak a színház kedvelői. A zenét a Tolcsvay-trió szolgáltatja. A várszínházi esték „csattanója” Fazekas Mihály Lúdas Matyijéből készült zenés játék, Balogh István átdolgozásában. A mű különlegességét modernsége, mára jellemző látványossága, humorossága adja meg. Valóságos népi-musical — miként Romhányi László, a darab rendezője megfogalmazta. Lúdas Matyi szerepét Maros Gábor, Ilusét, az először végvári színészként fellépő Széles Anna játssza. Döbrögit és az ispán alakját az Egerben már ismert „várjátékosok”, Bodrogi Gyula illetve Agárdi Gábor formálják meg. Az Agria színjáték előadásait további tíz napon át nézhetik meg az érdeklődők. Említésre méltó esemény Székely János Dózsa című monodrámája, amelyet Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi magyar színház tagja ad elő, valamint az agriai históriák hang- és fényjátéka. Mindkét előadásra az egri vár romkertjében kerül sor. * A sportkedvelők sem maradnak esemény nélkül. Jú- liús 26—30 között rendezik meg nyolc csapat részvételével az Agria Kupa nemzetközi ifjúsági labdarúgó-tornát. Ugyancsak érdekesnek ígérkezik a Dobó téri nagybábos sakkbemutató, és az Agria ’77 mestersakk-ver- seny. Július 16-án, 17-én a Szilvásváradi Állami Gazdaság tart nagyszabású lovasbemutatót. A kiállítások sorát Feledy Gyula grafikusművész tárlata nyitotta meg a megyei könyvtárban. A Gárdonyi Géza Színházban pedig két héten át tekinthető meg a bélapátfalvi cserépkiállítás. A hangulatot továbbá térzene, folklórbemutatók és műsoros estek színesítik. Akiket pedig ezek a programok sem elégítenek ki teljesen, a mesterszakács által készített ínyenc falatokban és finom egri borokban vigaszt találhatnak. Szalai Zoltán Tíz nap — tíz nyáron • j ✓ «*** Szolnoki úttörők a. Balatonnál Gyűjtögetők. Székács Pisti és Tóth Zsolt szép gyűjteményre yaló kagylót szedett össze a sekély vízben. Idestova tíz éve, hogy a szolnoki úttörők először sátort vertek Balatonszepezden. Azóta minden nyáron ők birtokolják a lankás hegyoldali kicsiny területét, ahol időközben ebédlő épült, kényelmes faházak emelkedtek, s nevet is kapott a körülzárt terület: Szolnok városi úttörőtábor. Több mint félezer gyerek nyaral itt évente, s viszi magával a táborozás, a fürdőzés, a gyönyörű balatoni nyár emlékeit. Képeink a szolnoki Rákóczi úti Általános Iskola úttörőinek tíznapos üdülése során készültek. Tábortűz az utolsó estén Itt még a fagyi is finomabb I - ez volt Jeges! Zoli véleménye. Túrán. A panoráma sokszorosan megérte a fáradságos utat a Badacsony tetejére.
