Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-15 / 165. szám

1977. július 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Egy boldog orvos Nem az a fontos honnan jössz, hanem az hogy hová mész Agria Napok Egerben j Ma: Balassi Szép magyar komédiája A szülőhely emléke telje­sen elhomályosodhat az em­berben, ha az élet az egyik településről a másikra ve- »zetgeti. Akárcsak dr. Feledi Lászlóban, akit Békéscsabán segítettek a világra, ám rö­videsen a tanyavilágban ta­lálta magát, majd Nagy­szénás, BékéSszentandrás adott otthont a családjának. Ilyenkor az oly gyakran em­legetett szülői ház helyett más emlékek itatják át az embert, meghatározva és megjelölve egy életre. SZARVAS — Gimnáziumba Szarvas­ra kerültem — emlékezik a tiszaikürti ház árnyékos-hűs nappali szobájában a körze­ti orvos. — Apám tanyasi boltos volt, anyám varrónő, azt szerették volna, ha ke­reskedő maradok, nem szor­galmazták a továbbtanulást. De a szarvasi iskolában na­gyon sokat foglalkoztunk azzal, hogy mi lesz később, s a közös tervezés, kalando­zás magával ragadta az em­bert. Bennem is éledt a vágy, hogy lépjek egyet, ne sót, cukrot, petrólt áruljak negyven éven át... Mint az ötvenesek kor­osztályában oly sokakat, őt is megcirógatták a Fényes szelek. Szarvason érte a pa­pír, az akkor még szerve­zés alatt álló Apáti népi kollégiumba csábítva, teljes ellátással kecsegtetve az ín­séges háború utáni évben. „Nem az a fontos honnan Szegeden, az orvoskaron több mint négyszázan indul­tak, s a végére maradtak ötvenen—hatvanán. Emlék­töredékek: az orvostudo­mányok mellett kapunyitás az egyéb ágakra, filozófiai viták, önképzőköröknek a kultúra falait tágító hatá­sa. Mondhatni, a szellem zárjainak feltörése és elő­készítése az Űj megfogan- tatására. Korszak, amikor a váltások is magától értető- dőek voltak. Az ötödéves korban tartott önálló egye­temi előadás, a sejteken be­lüli anyagcserét lebonyolító részecskékről, majd néhány hónap múlva már a máté­szalkai belgyógyászkodás. És mert úgy hozta a sors, hogy a csengeri járás nyolc köz­ségének körzeti orvosa TBC-t — Tiszaföldvárra, majd 1961-ben Tiszakürtre veze­tett az utunk — mondja az orvos, s keze vágytáncot jár az önmagától tiltott ci­garetta körül. — Akkoriban még jóval többen' tartoztak a körzethez, hiszen ma már csak 2200 lélek él itt, a kül­területtel, a szőlőkkel együtt. Lassan fogy a vidék, a jobb munkaalkalom és megélhetés csábítja el az embereket. Pedig itt is nagy a változás, gyarapodik a község. A szőlőkben például valamikor egy csőszkuny­hóban tartottuk a rendelést. Ma a művelődési ház külön orvosi szárnyába jönnek a betegek. Éreztem, a Tisza­zug véglegesen megköti az életem. Kialakult a saját világom, amely megnyug­vást ad az embernek. Az jössz, hanem az, hogy hová mész” — köszöntötték. Át­tanult, áttáncolt, áténekelt évek. Tiltó póznák nélküli korszak, amikor mindenki minden lehetett és semmi. — Ma sokféleképpen le­het értékelni a népi kollé­giumok szerepét — szűri át a mai élet szitáján az em­lékeket dr. Feledi László. — De életemnek mindenféle­képpen formázó kése ma­radt, nyomai a mai, 49 éves önmagámon is érdesek-éle- sek. A bürokráciamentes­ség, a csontvázig leegyszerű­síthető döntés utáni vágy ma is bennem él. Akárcsak a Fényes szelek törvénye, hogy az embernek mindig hoznia kell önmagát. Eszem­be jutnak azok, akik akko­riban családot, vallást, sze­relmet hagytak ott a közös­ségért, az erős mágnesért, amely láthatatlanul még ma is vonz... kapott, odaérkezett a fehér- nadrágos porceláncipős gyó­gyító, dr. Feledi László. Az isten hátamögötti ha­társzélen, ahol villany és vonat nem volt, napi száz kilométernyit törődött ko­csin és szánon az orvos. Szülésekhez hívó éjszaká­kon döntött kritikus hely­zetekben. Lábrafordítás és lepényválasztiás, beavatko­zások, amelyekhez ma már hozzáfogni sem merne. Ezer cigányú körzet, vágott és szúrt sebek, sötét babonák, történeteiben hihetetlen és a történelemtől már átug­rott időszak. A mából má­soknak felismerhetetlen múlt: És a válás, néhány bőröndnyi motyóval, S a Csengerről vett óvónőfele­séggel. például, hogy a munkajob­bító mozgalom, vagy ne­vezzük, aminek akarjuk, keretében szerveztük a be­tegellátást. Az asszisztensnő ellátja a sebeket, beadja az injekciókat, az ápolónő jár­ja a körzetet, én pedig fog­lalkozhatom a betegekkel. Mindenütt így kellene len­nie, s hogy miért más va­lójában a helyzet, az mára szakmának egy hínárosabb területe. Havonta munkaér­tekezletet tartunk, tovább­képzéseket, ahol ismerke­dünk egymás munkájával. Ezért aztán senki sem húz­za ki magát, hogy hagyják békén, mert valami nem az ő területe. De a részletek­ről nem érdemes sokat be­szélni, hiszen azok csak ne­künk érdekesek. A lényeg, hogy a beteg jól járjon... SZEGED TISZAFÖLDVÁR A „VÉGÁLLOMÁS” A körzeti orvos több mint tíz éve a községi vö­röskereszt szervezet elnöke. A véradás, a segítés terü­letéről munkájukat kiter­jesztették a társadalmi élet tágabb vidékeire. A tanya­világban az aktivisták par­kot építettek s autóbuszt szereztek a külterületi gye­rekeknek. A település min­den gondját sajátjukként veszik a vállukra. Dr. Fele­di László így formálta újjá az egykori népi kollégista titkát, aki mindig, azóta is akar és ’ tesz a közösségért. A két évvej ezelőtti polgá­ri védelmi egészségügyi szakszolgá 1,-ati vetélkedőre terelődik a szó (hű, de hosszú az elnevezés). A megyei versengést megnyer­ték, az országoson pedig ötödikek lettek a kürtiek. A körzeti orvos örömmel fo­gadta a sikert, mint ahogy a több éves munkájának el­ismerését, a nemrégiben át­vett, az Egészségügy Kivá­ló Dolgozója kitüntetést is. De valami még ennél is több. A csoport, a közösség vonzereje, amiért — bár­mily hihetetlen is — írni, olvasni nem tudó emberek, idős fejjel megtanulták a betűvetést. Csakis azért, hogy a versenyeken ki tud­ják tölteni a tesztlapokat! És beszélhetnénk a tiszakür- ti fiúnevelő intézet és a vöröskeresztesek kapcsola­táról. A községbeliek Szülői „Engedőimet kérjünk most ómultatósra dallal, tánccal, játékkal az előadásra. Értő szemmel nézzétek a víg komédiát lássátok az erdőt is, ne csak egy-egy fát. Ha bárki magára ismer, véletlen csupán ne mondja el senkinek se, tűnődjék magán és ha még egy dalt és mondást megjegyeztetek a játékunk ismételten célra vezetett.. munkaközösséget alakítot­tak. Igen, szülőit, és semmi sem mond annál többet, minthogy az elnevezés nem a cégtábla miatt fogalmazó­dott. A falubeliek kinyitot­ták a nevelőotthonnak a családokig vezető érzelmi kapuit... — Ha elfogadhatóan dol­gozik az ember, mindenütt megélhet — diktáltatja dr. Fe­ledi László mondatát a mélyebb gondolkodásra biz­tató nyári este. — Mégis Ti- szakürt fogott itt, mert úgy éreztem és érzem ma is, hogy befogadtak. Soha még csak eszembe sem jut, hogy idegen vagyok ezen a he­lyen. Pedig semmi különöset nem rejt a település, itt is olyanok az emberek, ami­lyenek. De úgy éreztem, hogy nagy dolog, ha egyé­niségemet megtartva azo­nosulni tudok a falusi em­berrel, tán nincs is ennél nagyobb. Még az sem érde­kel, ha néha a kollégák azt mondják, beleragadtam a sárba. Mondják, mert szo­katlan, ha egy körzeti or­vos ott ragad, ahol dolgo­zott, ’s nem kuporgat váro­si öröklakásra. Azt hiszem, nem a külsődlegességek jel­zik az emberi gazdagságot. Becsukódik a kapu, majd a ház ajtaja. A családi ott­honé,! iamelyet. nemrégiben dr. Feledi László összegyűj­tött pénzéből vásárolt, köl­csön, anyagi segítség nél­kül. Az orvosi lakást átenged­te a községnek, öregek napközi otthonának. És a porta átruházásakor min­denki tudta, hogy a körzeti orvos most már végleg, éle­te végéig eljegyezte magát a településsel. Talán azért, mert a szülőhely emlékei elhomályosodhatnak az em­berben, de az igazi kötődé­sek és értékek már soha­sem. .. Mélykúti Attila Fény- és hangjáték a várban Az Agria játékszínház ez évi mottója is utal rá, immár a harmadik nyáron vállal­koznak neves színészek, ren­dezők, sanzonénekesek, és nem különben a város veze­tői, a közművelődés és ide­genforgalom szakemberei ar­ra, hogy másfél hónapon át kellemes időtöltést, valóban jó szórakozást nyújtsanak eg­rieknek és ide látogató érdek­lődőknek. Az Agria Napok esemény- sorozatát természetesen nem­csak a Várszínház komédiá- zó, mulattató előadásai jelen­tik. Érdeklődésre tarthatnak számot az Agria ”77 gasztro­nómiai rendezvényei, a kiál­lítások, folklór bemutatók, az ifjúsági labdarúgótorna mér­kőzései, s nem utolsó sorban a város történelmi múltú ne­vezetességei. De haladjunk sorjában az eseményeken. Július első fe­lében kirakat- és üzletdeko­rációs verseny vezette be a rendezvények sorát. Ekkor már próbáltak a játékszín művészei a Várszínházban, ahol az előző két évben mél­tán aratott nagy sikert Szen­tes Reginaid András Kovács királysága és Heltai Gáspár Magyar dekameron című já­téka. Tegnap Kertso Cirjek Bor­ka asszony és György Deák 1773-ból való ingyenes (néz­ni való) iskolajátékával vet­te valójában kezdetét az Ag­ria játékszín idei programja. Ebben az előjátékban — amelyet minden várszínházi előadásnapon a Dobó téren láthat majd a közönség — a főbb szerepeket Pécsi Ildikó, Bánffy György, Maros Gá­bor, Bencze Ilona, Voit Ági és Szacsvay László játssza. A rendező Galamb Sándor fő­iskolai hallgató. Ma kerül sor az egri Vár­színház ez évi két játékának díszbemutatójára, az előadás első részeként Balassi Bálint Szép magyar komédiáját te­kintheti meg a közönség. A klasszikus szerelmi történet a reneszánsz hús-vér világá­ba vezeti el nézőit. A művet Romhányi László rendezte és alkalmazta színpadra. A fon­tosabb szerepekben Bencze Ilonával, Koncz Gáborral, Pécsi Ildikóval, Bánffy Györggyel, Voit Ágival és Szacsvay Lászlóval találkoz­hatnak a színház kedvelői. A zenét a Tolcsvay-trió szolgál­tatja. A várszínházi esték „csattanója” Fazekas Mihály Lúdas Matyijéből készült ze­nés játék, Balogh István át­dolgozásában. A mű különlegességét mo­dernsége, mára jellemző lát­ványossága, humorossága ad­ja meg. Valóságos népi-mu­sical — miként Romhányi László, a darab rendezője megfogalmazta. Lúdas Matyi szerepét Maros Gábor, Ilusét, az először végvári színészként fellépő Széles Anna játssza. Döbrögit és az ispán alakját az Egerben már ismert „vár­játékosok”, Bodrogi Gyula il­letve Agárdi Gábor formál­ják meg. Az Agria színjáték előadásait további tíz napon át nézhetik meg az érdeklő­dők. Említésre méltó esemény Székely János Dózsa című monodrámája, amelyet Ne­mes Levente, a sepsiszent­györgyi magyar színház tagja ad elő, valamint az agriai históriák hang- és fényjáté­ka. Mindkét előadásra az eg­ri vár romkertjében kerül sor. * A sportkedvelők sem ma­radnak esemény nélkül. Jú- liús 26—30 között rendezik meg nyolc csapat részvételé­vel az Agria Kupa nemzet­közi ifjúsági labdarúgó-tor­nát. Ugyancsak érdekesnek ígérkezik a Dobó téri nagy­bábos sakkbemutató, és az Agria ’77 mestersakk-ver- seny. Július 16-án, 17-én a Szilvásváradi Állami Gazda­ság tart nagyszabású lovas­bemutatót. A kiállítások sorát Feledy Gyula grafikusművész tárla­ta nyitotta meg a megyei könyvtárban. A Gárdonyi Géza Színház­ban pedig két héten át te­kinthető meg a bélapátfalvi cserépkiállítás. A hangulatot továbbá térzene, folklórbe­mutatók és műsoros estek színesítik. Akiket pedig ezek a programok sem elégítenek ki teljesen, a mesterszakács által készített ínyenc falatok­ban és finom egri borokban vigaszt találhatnak. Szalai Zoltán Tíz nap — tíz nyáron • j ✓ «*** Szolnoki úttörők a. Balatonnál Gyűjtögetők. Székács Pis­ti és Tóth Zsolt szép gyűj­teményre yaló kagylót sze­dett össze a sekély víz­ben. Idestova tíz éve, hogy a szolnoki úttörők először sátort vertek Balatonszepezden. Azóta minden nyáron ők birtokol­ják a lankás hegyoldali kicsiny területét, ahol időközben ebédlő épült, kényelmes faházak emelkedtek, s nevet is ka­pott a körülzárt terület: Szolnok városi úttörőtábor. Több mint félezer gyerek nyaral itt évente, s viszi magával a tá­borozás, a fürdőzés, a gyönyörű balatoni nyár emlékeit. Ké­peink a szolnoki Rákóczi úti Általános Iskola úttörőinek tíz­napos üdülése során készültek. Tábortűz az utolsó estén Itt még a fagyi is fino­mabb I - ez volt Jeges! Zoli véleménye. Túrán. A panoráma sok­szorosan megérte a fáradsá­gos utat a Badacsony tete­jére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom