Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

XXVIII. évf. 153. sz., július 1., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Beszámoló a vízgazdálkodásról Interpellációk Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Tegnap délelőtt tíz órakor a Parlament­ben folytatta tanácskozását az országgyű­lés nyári ülésszaka. Az ülésen megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gás­pár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; ott voltak a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti pá­holyokban helyet foglalt a Budapesten akk­reditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tartotta meg beszá­molóját a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Szedik a paprikát a tiszaőrs—nagyiváni Petőfi Tsz tiszaőrsi kertészetében. A paprika túlnyomó többségét a „ZÖLDÉRT" útján értékesíti a szövetkezet, de jut belőle a környező települések zöldség üzleteibe is. Az OVH elnökének beszámolója Dr. Gergely István, állam­titkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke beszámolt a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Mint mondotta, a népgazdaság legnagyobb vízfelhasználója az ipar, amely az összes friss víznek több mint 60 százalékát igényli. E jelentős mennyi­ségről a vállalatok jórészt sa­ját víztermelő létesítménye­ikkel gondoskodnak, az OVH feladata a felszíni és a fel­szín alatti vízkészleteket úgy beosztani, a vízigényeket és a víznyerési lehetőségeket úgy összehangolni, hogy azt a fej­lődő ipari üzemek zavartala­nul vehessék igénybe terme­lésükhöz. Egyik központi kér­dés a lakosság ellátása egész­séges vízzel. A mostani ötéves tervben újabb egymillió fo­gyasztót kapcsolnak be a ve­zetékes vízellátásba, amely ílymódon kiterjed majd a la­kosság háromnegyedére. Kü­lön is foglalkoznak a nagy munkáslakta városok és a közegészségügyileg veszélyez­tetett kisebb települések víz­ellátási problémáinak meg­Dr. Gergely István beszámo lóját mondja. tem tanszékvezető tanára (Pest megye) az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén elhangzottakat tolmá­csolva egyebek között a vil­lamosenergiaipar hűtővizé­nek felhasználásáról szólt. Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke (Somogy megye) azok­nak a tárgyalásoknak a je­lentőségéről szólt, amelyek­nek célja, hogy Magyarország és Jugoszlávia közösen hasz­nosítsa a Dráva vizét. Az együttműködés nyomán a Dráva vizével energiát is ter­melhetnénk. Azt tervezik, hogy Barcson 90 megawattos magyar vízlépcsőt építenek, a fölötte lévő tározótér pedig 150 millió köbméter víz be­fogadására lenne alkalmas. Ezzel 20 százalékára csökken­ne az árvízveszély, és rend­szeresen hajózhatóvá válna mintegy 200 kilométer hosz- szú folyószakasz. Csörgits József, nyugdíjas fúrómester (Zala megye) örömmel állapította meg, hogy megyéjében a lakosság­nak most már kereken fele jut vezetékes ivóvízhez, szemben e. 15 évvel ez.jőtti 12 százalékkal. A vízellátás szempontjából nemrég még igen elmaradott zalai váro­sok elérték az átlagos szin­tet. Sokkal kedvezőtlenebb azonban a községek helyzete, ahol nagyrészt még nincs ve­zetékes ivóvíz. Javasolta: az (Folytatás a 2. oldalon) Az országgyűlés nyári ülésszaka (Telefotó - KS) nyugtató és gyorsított meg­oldásával. Folytatják a szennyvíztisz­tító telepek bővítését, ami el­sősorban a nagyvárosokat és az üdülőközpontokat, főként a Balaton környékét érinti. Ami az árvíz elleni védeke­zést illeti, világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket értünk el. A kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország területének egyne­gyedét, rajta a lakosság felé­nek az értékeit közvetlenül védi. A mentett területen lé­vő gazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsül­hető. A töltések fele már kel­lő biztonságot ad, másik fe­lének kiépítése folyamatban van. Ez azt is jelenti, hogy egészen rendkívüli katasztró­fa kivételével vízügyi szerve­zetünk önerőből tud védekez­ni az árvizek ellen, amint azt a múlt őszi—téli árvíz idején is tapasztalhattuk. A távlati fejlesztés lénye­ges eleme a nemzetközi víz­ügyi, vízgazdálkodási együtt­működés. Az öt szomszédos országgal kötött kétoldalú egyezményeink megfelelő alapot adnak az árvizek elle­ni védekezésre, a vizek szennyezése elleni hatékony intézkedésekre. Dr. Cselötei László, a gö­döllői Agrártudományi Egye­Van már rá példa — mon­dotta, — hogy a melegvizet különböző formákban igye­keznek hasznosítani. A száz­halombattai Hőerőmű tempe­rált vizét az egyik közeli gaz­daságban haltenyésztésre, az I nótái Hőerőműét egy zöld­séghajtató telepen hasznosít­ják s hasonló próbálkozások vannak a Gagarin Hőerőmű hűtővizének felhasználására is. A képviselő véleménye szerint érdemes volna e mód­szerrel szélesebb körben kí­sérletezni. Vadkerti Miklósné, a fel- debrői Rákóczi Tsz pártitká­ra (Heves megye) a megyé­nek-arról a gondjáról szólt, hogy a gyakran levonuló rendkívüli árvizek sok gon­dot okoznak a lakosságnak, az érintett vállalatoknak, me­zőgazdasági üzemeknek. Az j árvízvédelmi töltéseket már többször megerősítették, de ez is kevésnek bizonyult. Szükséges, hogy a vízügyi szervek tanulmányterveket készítsenek a Tárná folyó vé­delmi rendszerének tovább­fejlesztésére. A folyót és mellékágait a legnagyobb ár­vizek levezetésére is alkal­massá kellene tenni. Indo­koltnak tartja a képviselő azt is, hogy az ideiglenesen kije­lölt szükségtározók helyett végleges tározókat építsenek. INTERJÚ KÁDÁR JÁNOSSAL A Frankfurter Rundschau cí­mű nyugatnémet napilap csütörtökön egészoldalas in5- terjút közölt Kádár János­sal, a Magyar Szociálist^ Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárával, kö­zelgő NSZK-beli hivatalos látogatása alkalmából. AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ CSOPORTJÁNAK ÜLÉSE Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának vezető­sége csütörtökön a Parla­mentben ülést tartott. Barcs Sándor elnök tájékoztatási után megvitatta az őszi szó­fiai konferencia előtt álló feladatokat. Az ülésen meg­jelent és felszólalt Péter Já­nos az országgyűlés alelnöke is. IPARI VÁSÁR PÉCSETT Pécs zászlódíszbe öltözött. Transzparensek, plakáTök hívják fel a figyelmet a me- csekalji város kiemelkedő eseményére, a július 1-én nyíló 6. pécsi ipari vásárra. Csütörtökön délelőtt sajtó- tájékoztató vezette be a tíz­NEHÉZ LESZ AZ ARATÁS ülést tartott a megyei mezőgazdasági szervezési bizottság TISZAZUGI PANASZOK Kereskedelmi gondok a kunszentmártoni járás községeiben KIÁLLÍTÁS AZ ÚJ GÉPEKRŐL Tanácskozás o korszerű szarvasmarha tartásról Mezőtúron 3. oldal A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ JÖVÖ HETI MŰSORA 4. oldal „HEGYFÖDTE CSÚCSOK” Bulgáriai riportsorozatunk első része­ÜRESEN MARADT KATEDRÁK Pedagógushiány a tiszafüredi járásban 5. oldal TÖMEGSPORT, DIÁKSPORT 7. oldal Az öntözés megyei hely­zetét értékelte tegnap dél­előtti ülése első napirendi pontjaként a mezőgazdasá­gi szervezési bizottság. A beszámolóban elhangzott, hogy míg március végén és áprilisban a belvíz okozott fejtörést az üzemeknek, ad­dig most a szárazság ellen kell védekezniük. A zöldségfélék megsínylették az aszályt Az utóbbi időben esett ugyan eső, de a csapadékot legtöbbször vihar kísérte és ez rendkívül szeszélyes el­oszlást okozott. Az időjárás miatt a rizsföldek árasztása is csak május utolján kez­dődött és az egyéb növé­nyek öntözése i‘s — a koráb­bi évekhez viszonyítva egy hónappal később — június­ban indult meg. Bár nem minden üzem használja ki a rendelkezésére álló lehető­ségeket, de legtöbbjük tisz­tában van a mesterséges vízellátás jelentőségével. Az egyéb időszerű mező- gazdasági munkákról tár­gyalva, a szervezési bizott­ság megállapította, hogy az üzemek döntő többsége be­fejezte a lucerna második kaszálását. A ‘növények ál­lapotának értékeléséből ki­derült, hogy a kukorica 80— 85 százaléka megsínylette a szárazságot, de még így is jól fejlődik. A cukorrépa, a napraforgó és a szója egy része egyenetlenül kelt ki, a gyümölcsösök viszont kö­zepes, vagy annál valami­vel nagyobb hozammal biz­tatnak. A zöldségfélék már jobban megsínylették az aszályt, s így ezeknél a kul­túráknál terméskieséssel kell számolni. A búza és a többi kalá­szos jó hozamot ígér. Az őszi árpának már több mint kétharmadát levágták a kombájnok, az üzemek ter­mésátlagai hektáronként 40 mázsa körül alakultak. A repce se fizetett rosszul, 18— 20 mázsás hozamával elége­dettek lehetnek a gazdasá­gok. Búzaaratás a jövő héten A búza aratásának kezde­tét legtöbb üzem a jövő hét elejére tervezi, a szer­vezési bizottság azonban azok példáját értékelte he­lyesnek, akik már a napok­ban megkezdik a próbavá­gásokat. Annál is inkább, mert az optimális időpont nagyon sokat jelent, hiszen egy-két napos késés akár két mázsát is elvihet a ho­zamból. A gazdaságoknak mindenképpen azt kell szem előtt tartaniuk, hogy az idén nehéz aratás lesz, — ezt jel­zik a viharok által összeku­szált búzatáblák is. IgycSak abban az üzemben kerülhet magtárba a mostani kilátá­sok szerinti jó termés, ahol szervezetten, mindig az adott helyzethez igazdova látnak hozzá a nyár egyik legfon­tosabb teendőjéhez. napos programot. Rekordnak számít a kiállítók részvétele: a 210 hazai vállalat, üzem, szövetkezet mellett 36 külföl­di — jugoszláv, bolgár, finn és szovjet — kiállító szerepel Pécs testvérvárosaiból Eszék­ről, Szlivenből, Lahtiból és Lvovból. A vásár célja be­mutatni a hazai, elsősorban a dél-dunántúli állami és szövetkezeti ipar termékeit­Csütörtökön délután a ki­állító vállalatok képviselői jelenlétében kiosztották a 6. pécsi ipari vásár díjait. VÉGE A SPÁRGAIDÉNYNEK Az ország fehér spárga­termésének nagy részét a Bács-Kiskun megyei Zöldért fogadja, s Kecskeméten ké­szítik elő hazai és külföldi értékesítésre. A keresett exportcikkből a tavalyinál több volt a felhozatal. össze­sen 95 vagonnal dolgoztak fel a megrendelők igénye sze­rint. Az idén is tíz országba szállították a magyar spár­gát, s legtöbbet az NSZK-ba. Itthon még mindig nem Ked­velik a vitaminban gazdag, ízletes spárgát, kevesen is- tnerik Ugyan felhasználási módját. Ennek ellenére az előző éveknél több spárgát kínáltak a hazai üzletek. Té­li tartósításáról a konzerv­gyárak és a hűtőházak gon­doskodtak. Az Izsáki Állami Gazdaság zöld spárgaültet­vényének termését például a székesfehérvári hűtőház fo­gadta. EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖZLEKEDÉSBEN A magyar—bolgár közle­kedési állandó munkacsoport Klézl Róbert közlekedés- és postaügyi és Georgi Bájcsev közlekedési miniszterhelyet­tes elnökletével június 27. és 30. között Budapesten tartotta VI. ülését. A tanácskozáson áttekintették a két ország közlekedési kapcsolatainak jelenlegi helyzetét és a tu­dományos-műszaki együtt­működés továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit- Elhatároz­ták, hogy bővítik a vízi szál­lítások arányát. Az ülésen kidolgozták a munkacsoport következő két évre szóló együttműködési munkatervét. Georgi Bajcsevet fogadta Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter. EGY MONDATBAN — Dr. Romány Pál mező- gazdasági- és élelmezésügyi miniszter meghívására Va- lentyin \Karpovics Meszjac, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterének vezetésével csütörtökön küldöttség ér­kezett hazánkba. — Az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége tegnapi ülésén — többek között — az üzemi demokrácia helyzeté­vel és továbbfejlesztésének módjával foglalkozott. — Arkagyij Sevcsenko — az ENSZ főtitkárának politi­kai és biztonsági tanácsi ügyekkel foglalkozó helyet­tese — június 24. és 30-a között látogatást tett Ma­gyarországon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom