Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-09 / 134. szám
1977. június 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Félixmajor egészen közel van Kunhegyeshez, de közigazgatásilag Abádszalók- hoz tartozik, amelytől viszont huszonnégy kilométerre található. A népes félix- majori tanyavilág lakói Abádszalókra fizetik az adót. Gyermekeiknek azonban a kunhegyesi általános iskolai diákotthon ad hajlékot. A kunhegyesi tanács létesített a tanyavilágban telefont, ők biztosítják a tanyai élelmiszerbolt ellátását is. A fé- lixmajori emberek a kunhegyesi, kunmadarasi üzletekben szoktak vásárolni, munkát viszont általában az abádszalóki Lenin Tsz-ben vállalnak. A tanyavilágot időről időre felkereső védőnő Kunmadarasról jár ki. S, hogy ez a rendkívül vegyes kép nehogy véletlenül egyszerűbb legyen, ide kívánkozik még egy adalék: Félix- major és a környező tanyavilág lakossága nem csökken, csak cserélődik. Úgyhogy ez az igazán sehova sem tartozó tanyavilág még jó ideig megmarad. Innen érkezett egy levél szerkesztőségünkbe. Menni kéne „Tanyán lakom nyolc kiskorú gyermekemmel Kunhegyestől hét kilométerre. Férjem a kereső, én nem tudok munkát vállalni, a tanyán nincs mit, és öt gyermekem jár iskolába, négy a kunhegyesi kollégiumban van. Ha dolgom van, csak délután tudom intézni, mert a három kicsit nem hagyhatom felügyelet nélkül. A tanya elég nedves, egészségtelen. Nehéz körülményeim megkívánják a segítséget... Tisztelettel Papp Józsefné, Félixmajor.” A levél kézhezvétele óta bizony elég hosszú idő eltelt, a segíteni akarás néha-néha patthelyzetbe jutott. De csak sorjában a tényeket! Papp Józsefék tanácsi lakást szeretnének Kunhegyesen. Kiszel Sándor, a kunhegyesi nagyközségi tanács vb. titkára. — Kunhegyesen az elmúlt harminc évben nem épült tanácsi értékesítésű lakás. Ebben a nagyközségijén csaknem 200 állami ház volt régebben, de a karbantartásuk nagyon sokba került, tehát eladtuk őket. Csak néhány szolgálati lakásunk maradt, és még néhány lakás olyan helyen, ahol majd többszintes házak épülnek. Papp Józseféknek mi belátható időn belül nem tudunk lakást biztosítani. Sajnos, a Kunhegyesen élők között is jó tucatnyi igénylő lenne, akik legalább annyira jogosultak, mint Pappék, akik egyébként Abádszalókhoz tartoznak. Juhász István, az abádszalóki tanács elnöke. — Hozzánk nem fordultak Pappék, de mi sem biztathatnánk őket. Itt nincs tanácsi értékesítésű lakás, a megyétől nem kapunk cél- csoportos lakásépítési támogatást. A lakosság tehát a saját erejére és az OTP köl- csönére van utalva. Viszont a tanács által elfogadott intézkedési terv értelmében — mély a tanyai lakosok községbe való beköltöztetését hivatott segíteni — az elhagyott tanyaparlag helyett a faluban cseretelket adunk. Ingyen. Erről a tanyasi lakosokat tájékoztattuk a tanácstagi beszámolókon. Ha lesz ilyen igény, soron kívül elintézzük. De ezt más községben is megteszik. ; Váratlanul toppantunk a félixmajori kis tanyába, Papp Józsefekhez. Az épület elég nagy, gondozott, tiszta. Két szoba, melynek csak az égyikét használják (fűtés!). A lakott szoba frissen meszelt, fekhelyektől zsúfolt. A konyha ragyogó köve gáztűzhelyet hordoz. A három piciny gyerek otthon van, bogarásznak az udvaron, nézik az idegeneket, de egy szót sem lehet kicsalni belőlük. Mi van még a tanyaparlagon? Ólak. De az állat (nekünk legalábbis úgy tűnik) nagyon kevés. — Nem lenne érdemes több állatot tartani? — Jó lenne, de ennyi gyerek mellett arra már nem futja — mondja Papp Józsefné, aki alighogy meghaladta a harminc évet, a férje is csak harmincöt. — Tudnak így gyűjteni? — Ááá ... Ennyi gyerek mellett? — A férje mennyit keres? — Keveset. — Miért nem költöznek Abádszalókra? — Mert Kunhegyesre szeretnénk menni. — Mivel indokolná a lakáskérelmét? ' — A gyerekekkel. En szeretném őket elengedni az iskolába minden nap. Akkor lennék nyugodt. — Gondolja, hogy az elegendő indok? — Hát... Vélemények Kérdezősködtünk a félixmajori emeberektől, akikből harapófogóval kellett kiszedni a szót. Papp Józsefé- ket csaknem mindenki rendes embernek tartja. Egy elejtett megjegyzés: „Rossz beosztással ( élnek.” Ennél többet nem hajlandók elárulni. Szabó András, a kunhegyesi általános iskolai diákotthon igazgatója. — A Papp gyerekek tisztán járnak, látszik, hogy szeretik őket. Az anyuka sűrűn bejön, érdeklődik. A gyerekek közepes képességűek. Ók addig vannak itt, amíg kicsik, ha jobban megnőnek, hazaviszik őket, hiszen otthon kell a segítség. Pappék fia, Feri felsőtagozatos, s kivették innen. Papp József közvetlen főnöke az abádszalóki Lenin Tsz-ben Emődi József. — Régen itt dolgozik Papp, rendes ember, különösebb probléma sohasem volt vele. DT-erőgépet vezet. A téli hónapokban nyolc forintos órabért kap a műhelyben, januárban 1 660, februárban 1 343 forintot keresett De most már kint dolgozik a földeken, megkeresi a három, három és félezer forintját, plusz a családi pótlék. Tavaly egyébként 32 ezer forintot vitt haza. Összegezzünk! — Adva van egy jobb sorsra érdemes nagycsálád. Csaknem ingyenes kollégium a gyerekeknek, különféle segélyek: ez is komoly segítség. De ettől még nem lesz lakásuk a községben, s a kérelmükre adott elutasító válaszok rAegfontoltak, reálisak. Tehát más utat kell keresni. Talán az abádszalóki tanácselnök által említett községben juttatott telekből lehetne kiindulni. Ha egy ilyen telek á Papp Józsefék nevén lesz, segíthetne a tanács és a férj munkahelye, az abádszalóki Lenin Tsz például bontott anyag juttatásával. Ez utóbbi, ha van lakásépítési alapja, anyagilag is tudná támogatni a családot, a kedvezményes fuvarról és a téesz építőbrigádjáról nem is beszélve. Mivel ebben a termelőszövetkezetben is fejlett a_ szocialista brigádmozgalom,’ talán ezek a közösségek is segítenék társadalmi munkájukkal Papp József népes családját. És persze a rokonság, a barátok -is. S ha valamilyen módon elő tudnák teremteni Papp Józsefék az építési összeg felét, pénzben, munkában, anyagértékben, akkor az OTP tudna adni családi házuk felépítéséhez maximum 140 ezer forintot. Persze, csak akkor ennyit, ha a felépítendő lakás legalább 280 ezer forintba kerül. Š ebben az esetben Pappék az OTP-től is kapnának bizonyos kedvezményeket: 3 és fél százalékos kamat helyétt csak 2 százalékot kellene fizetniük, s nem 25, hanem 30 évre szólna a visszafizetés. De ismételjük: a másik 140 ezer forintot Pappéknak kell előteremteniük (munkahelyük, esetleg a tanács segítségével) pénzben, munka- és anyagértékben. Ennek érdekében pedig talán tarthatnának több állatot, s bármilyen nehéz is az nyolc gyermek mellett. Egyszóval ne. csak mástól, kívülről várjanak segítséget. Körmendi Lajos ÖT ÜJ FILM A közelmúltban Londonban járt filmátvételi delegációnk a bemutatott 26 produkció közül négy amerikai és egy angol filmet vásárolt meg hazai forgalmazásra. A négyszeres Oscar-díjas rendező, John G. Avilsen „Rocky” című alkotásának hőse egy kocsmai ökölvívó. Stanley Kramer „A dominóelv” című filmjében ismét Amerika társadalmi életét átszövő manipulációkról szól. A „Meztelen bosszú” című amerikai film történelmi filmballada. Dick - Richards amerikai filmrendező „Raffa- erly és az aranypor ikrek” című filmje három, a társadalom perifériáján élő ember találkozását és barátsággá fejlődő szolidaritását meséli el. Az angol James Goldstong „A vörös kalóz” című alkotása XVIII. századi, váratlan fordulatokkal tűzdelt kalóztörténet. Könyveink a moszkvai seregszemlén „Könyv a béke és a haladás szolgálatában” címmel szeptember 6—14-e ‘között rendezik meg az első moszkvai nemzetközi könyvkiállí- tást és vásárt. A magyar könyvkiadás mintegy 250 négyzetméteren több mint 2000 kötettel mutatkozik be a legfrissebb művekkel, az elmúlt két év termésével Moszkvában. Szövetkezeti kórusok találkozója Huszonnégy kórus részvételével a hét végén kerül sor az országos szövetkezeti dalostalálkozóra. Az ország legtávolabbi pontjairól megyénkbe sereglő énekkarok négy helységben — Szolnokon, Mezőtúron, Törökszent- miklóson és Jászladányban — szombaton este mutatják be műsoraikat. A jászladányi művelődési házban a barcsi, a győr- szentiváni, a dombóvári, a püspökladányi, a kisalföldi kórus, valamint a Jászapáti és Vidéke Áfész, s a vendéglátó intézmény közös vegyeskara lép pódiumra; a mezőtúri művelődési központban pedig a helyi Petőfi dalkörön kívül a zákányszéki, a hajdúszováti, a városlődi és a lébénymiklósi énekkar. A törökszentmiklósi művelődési központban a nyírbátori, a mezőkövesdi, a sárbogárdi, a szekszárdi, a szolnoki Kodály Zoltán, s a helyi Liszt Ferenc kórus mutatkozik be. A megyeszékhelyen, a Tiszaparti Gimnázium aulájában hallgathatják meg a kórusmuzsika l;ed- velői, a tamási, a péceli, a füzesabonyi, a soroksári, a pécsi, a nagymarosi énekkar, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola női karának műsorát. A bemutató hangversenyek után a kórusok szerenádot adnak a négy helység lakóinak, majd vasárnap délelőtt Szolnokon a Felszabadulási emlékműnél kerül sor a dalostalálkozó záróünnepségére, amely egyben a Béke és barátsági hónap rendezvény- sorozatának utolsó akkordja. Az ünnepségen dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnök- helyettese mond beszédet. A sárkány és Ikarosz Révész Napsugár kiállításán Karcag I ismét bizonyítja, hogy érdemes képzőművészeti programjaira figyelnünk; ez - úttal Révész Napsugár kiállítását rendezte meg a Győrffy István Nagykun Múzeum. S aki veszi a fáradtságot és felkeresi a tárlatot, ezúttal sem csalódik. A találkozás Révész Napsugár grafikáival különleges élmény. A műfaj követelte technikai felkészültsége kitűnő ami nem meglepő, hiszen elmondhatjuk ugyanezt, főiskolai oktatásunknak köszönhetően, legtöbb grafikusunkról. Legutóbb a Műcsarnokban rendezett Stúdió kiállítás győzött meg ismét erről. Nem a rajzkészség, a technikai tudás volt tehát az ok, ami miatt fiatal művészgenerációnk országos seregszemléjén is kitűntek Révész Napsugár munkái. Kevés művészről mondhattuk el, amit róla: van egyénisége, stílusteremtő ereje. S ez az, ami kijelöli hely ét-rangját nemzedéke tagjai között. Karcagi kiállításának látogatói válogatott munkáival találkozhatnak. Finom rajzú nyomatainak valóságból-legendákból-fan- táziából font varázslatos világa szinte elhódít. Nézzük a régi malom titokzatos ajtaját, sárkánylakta odúk rej- tekét, meseszövő pókok tanyáját. Varázspálcájának intésére ott vagyunk a képben, kígyószemű bűbájosok, -szélteremtő-esőcsináló garabonciások között. Kezünkben megszólal a hegedű, a trombita, a: harmonika — fejünkön csörren a csengettyűs sipka, Belépünk Révész Napsugár rajzainak különös világába; s az ő figurái, furcsa ábrázatú-ruházatú alakjai vesznek körül. De meglátjuk a rajzolt világban a valóságot is. A sárkány őrizte- fenyegette faluszélen, a hortobágyi malom körül összegyűlnek Révész porondjának szereplői, mindazok, akiket a legjellemzőbbnek és a legfontosabbnak tart. Ha felfigyelünk aprócska, „vigyázat robbanásveszély” táblájára, e népes gyülekezetei Révész Napsugár Dans Macabre-já- nak, a végső haláltáncban fölvonulók tarka sokadalmának is fölfoghatjuk. Egy pillanatra maradjunk a művész két visszatérő alakjánál. A sárkány úgy jelenik meg munkáinak jelentős részén, mint a mesék óriás Hétfejűje, amelynek gonoszsága kiismerhető és valójában könnyen legyőzhető. Másutt viszont groteszk nőalak képében pusztító — éppen kitudhatatlan praktikáival, bűbájosságával fenyeget. Ikarosza legtöbbször a mitológiai történethez hűen, magakészítette toll-szárnyaival a napba vágyva zuhan. Repülését viszont mindig újra kezdi, ha tudván tudja is hogy szárnyalása véges, ha látja is, hogy mögötte kereszt dől, torony zuhan. A sárkány és Ikarosz tág asszo- ciációjú fogalma szinte kifogyhatatlanul termékenyíti Révész Napsugár művészetét. Szóljunk j még néhány szót a témához kívá1 lóan Ferenc, Ady, simuló Thomas Buda Mann, Kalevala, Balázs Béla műveihez készített illusztrációiról, s a néhány lombtalan fát, hajló szárú virágot, ágbogat jelenítő ujjgyakorlatáról. Érzelemgazdag lírai erejének tanúi köveket, hullámokat, a négy évszakot idéző lapjai is. Végezetül ismét írjuk le: a karcagi múzeumban június 15-ig megtekinthető kiállítás nem okoz csalódást. A találkozás Révész Napsugár grafikáival valóban különleges élmény. Egri Mária A válóok: elhidegülés Hazánk a válások számát tekintve a világranglista élvonalában áll. Ebben a nyugtalan!- _ tóan „előkelő” pozícióban 1976. megerősített bennünket: tavaly több mint 26 000 házasságot bontottak fel. Kiterjedt pszichológiai vizsgálatok kutatják: milyen lelki folyamatok játszanak főszerepet a válásokban. Mi az oka, hogy ugyanazok a tényezők, amelyek az egyik embert válásra késztetik^ a másiknál esetleg még a válás gondolatát sem vetik fel? Szilágyi Vilmos pszichológus a következőket mondja: — A bontóperekben legtöbbször felhozott „elhidegü- lés” csak másodlagos tünete a már megelőzően kiélesedő érdekellentéteknek. Az ilyen ellentét — meghökkentő kifejezés napjainkban, az önkéntes szerelem alapján megkötött házasságok nagyarányú térhódítása idején. Maguk a házastársak sem ismerik el, hogy legtöbbször ez áll a háttérben. Közelebbről a „férfi szerepek” és „női szerepek” hagyományos felfogása váltja ki az elhidegü- lést, a csalódottságot és kiábrándulást. A dolgozó nő számára a háztartás Terhének egyedüli viselése súlyos többleteher. Köztudott, hogy a társadalom fokozódó támogatásával korántsem tart még lépést a családi terhek megosztása. Ám a dolgozó nő ma már többet vár és kevesebbet tűr el házastársá- tój, mint régen. ; — Gazdasági önállóságának megteremtéséhez járul már az a tudat is, hogy elvileg egyenlő jogai vannak férjével, aki viszont erről nem hajlandó tudomást szerezni. Ha a férj nem változtat magatartásán, a feleség gyakran kiábrándul, s annak reményében, hogy kevesebb terhe vagy jobb élettársa lesz, szabadulni igyekszik a házasság kötelékéből. Ezt bizonyítja az is, hogy a házasság felbontását nagyobb részt a nők kezdeményezik. — Persze, másik — az előzőnél semmivel sem jobb — út is van, és a hasonló helyzetben levő nők többsége ezt választja. Vagyis hordják a tehertöbbletet és belekeserednek a házasélet nyűgeibe. Házsártos, ideges, hideg, ösz- szeférhetetlen viselkedésük pedig a férj elhidegülését, csalódását, kimaradozását, sőt hűtlenkedését, italozását is kiváltja. S íme, máris megjelenik az igazinak vélt, de valójában csak másodlagos válási ok: az italozás, az elhidegülés. — A válás — pszichológiai szempontból — bonyolult lelki folyamat. A sokat emlegetett elhidegülés kiváltó oka a házassághoz fűződő, különböző várakozások be nem teljesülése, általában a kielé- gületlenség. Nagyon gyakran szexuális alkalmazkodási nehézségek, zavarok húzódnak meg a látszólag más formában jelentkező — pénzügyi, gyermeknevelési — problémák hátterében. Egyik vagy másik házastárs magatartását már akkor válási szándék „irányíthatja”, amikor neki erről még jószerével fogalma sincs. — A családi viták, nézet- eltérések önmagukban még nem feltétlenül vezetnek el- hidegüléshez. Nehézség akkor támad, ha a konfliktust megkerülik, és az érzelmi feszültséget más téren vezetik le, miközben a viszály igazi oka változatlanul megmarad. Pedig a házastársi kapcsolatok szempontjából ez rendkívül veszélyes. Általában az elégedetlen partner „visszalép”, azaz átmenetileg megvonja érzelmei egy részét a másiktól. S minthogy a nemi kapcsolat a legintimebb társas viszony, érthető, hogy az érzelmi fenntartások először itt jelentkeznek, s okoznak zavarokat. Frigiditáshoz, impotenciához, házasságtöréshez vezethetnek. — A szerelmi „kitérésekkel” párhuzamosan elmaradnak a meghitt beszélgetések, a kölcsönös figyelmességek, a gyengédség apró megnyilvánulásai. A házastársak kedvetlenné válnak egymás jelenlétében, kerülik az együtt- létet vagy szokatlanul ingerlékenyen reagálnak a másik- minden megnyilvánulásara. Ennek törvényszerű velejárója az egymáshoz való alkalmazkodás meglazulása. Előbb-utóbb aztán valamelyikük megemlíti, szóbahozza a válás lehetőségét. Esetleg azért, hogy a másikat ezzel fenyegesse. Lehet, hogy a válás lehetőségétől megijednek és ez kölcsönös kompromisszumokra ösztönzi őket. De a fenyegetés többnyire az álláspontokhoz való makacs ragaszkodáshoz vezet. A megoldás csakis az lehet, hogy mindkét fél feladjá irreális követelményeit, méghozzá józan belátás alapján, a másik szempontjait is tárgyilagosan mérlegelve és megértve. Aligha válhat be egy kompromisszum tartósan, ha bármelyik fél úgy érzi, hogy nem önként tett engedményeket. A kényszere- dettség és a fenyegetés csak növeli a belső feszültséget, amely előbb-utóbb kirobban, s akkor a válásnak már semmi sem állhatja útját. (Folytatjuk) Győri Margit Grafika: Szabó Ágnes
