Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-14 / 138. szám

1977. június 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 LiliomkoMaćiH Lelátó Űj műsorral jelentkezett szombaton a rádió sportro­vata. A 90 perces élő, egye­nesadásnak az adott külön hangsúlyt, hogy a labdarúgó bajnokság első osztályában dobogós helyeket eldöntő mérkőzések zajlottak, az NB I zárófordulója sok sportba­rátot vonzott rádiójához. A Lelátót mégsem a mér­kőzés közvetítések tették különösen érdekessé, hanem az a sajtóértekezlet, amelyet jó előre beigértek, s amely esetenként éles szópárbajjá fajult. A rádióciporterek, valamint a központi lapok sportújságírói ugyanis sok kényelmetlen, kellemetlen kérdést tettek fel Kutas Ist­vánnak, az MLSZ elnöké­nek. Jobbára mind a baj­noksággal. a labdarúgás ho­ni és külföldi eredményei­vel foglalkozott. Az MLSZ elnöke időnként barátságta­lanul fogadta a kérdéseket, s válaszaiban kommentálta is azokat. Kár, hogy a mű­sorvezető Vitray Tamás még a személyeskedő riposztokra se reagált, így esetenként kioktatónak, fölényesnek és akadozónak tűnt a beszél­getés. Az első bemutatkozás hi­bái ellenére sem mondható rossznak. Az élő, egyenes 90 perc a sportról, — ben­ne a tömegsportról is — jó hírvivője az egészséges életnek, a testkultúrának. Remélhetőleg több sportág is helyet kap majd a foly­tatásokban. Kijevi városnap Tegnap reggel arra ébred­tünk, hogy Kijevben 18 fok a hőmérséklet, s hogy a lépcsőzetes munkarendben dolgozó kijeviek — éppúgy mint mi — elkezdték a he­tet. A Falurádió jóvoltából bemutatkozott Ukrajna me­zőgazdasága. A krónikák­ban elmondták, hogy vasár­nap éjjel hármasikrek szü­lettek az ukrán fővárosban, s hogy a piacokon közepes az árufelhozatal, de nem közepesek az árak. A magyar városnapokat megszoktuk már a rádió­ban. Ezúttal és először, mintegy tízórás programmal külföldről hallhattunk ha­sonló műsort. Örömmé] fo­gadtuk az ..újítást”, s éppen azért is, mert jó szomszéd­hoz látogatott első külföldi városműsorával a rádió. Az aktuális, politikai, gazdasá­gi műsorok, az ukrán iroda­lom és zeneművészet ki­emelkedő alakjainak bemu­tatása a felfedezés örömét adta a hallgatónak. Kijev szép város, virágos, ligetes Dnyeper-parti tele­pülés. Hallottunk múltjáról, jelenéről, belepillanthattunk jövőjébe is. A legérdeke­sebbnek mégis embereinek élete, munkája, tervei bizo­nyultak. Hasznos városnap volt a kijevi! Röviden Évadvégi, gyengécske ka­baré volt a júniusi, amin még az se sokat segített, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykertből közvetítet­ték. Kicsit unalmasnak, „visszaköszönőnek” tetszett jó néhány újnak beharango­zott témája. Hiába, minden hónapban, mindig ugyan­azoknak nem sikerülhet minden... A Szivárvány isme reme­kelt! Vasárnap délelőtt út­közben szólítottak meg sok érdekes embert. Olyant, aki valóban utazik valahová és olyanokat is, akik életük új fordulatára várva, újra ké­szülődnek. Boros János mű­sora lassan a legkedvesebb és legérdekesebb vasárnap délelőtti összeállítás lesz. (SJ) EREDMÉNYEKKEL, ZÖKKENŐKKEL Kereskedelmi szakmunkásképzés a megyében Tavaly augusztus 25- én birtokukba vehették a kereskedőpalánták Szolnokon az új iskola- épületet, amelyhez még tornaterem is tartozik. A több mint 17 millió forintos beruházáshoz a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, a megyei és a városi tanács is egy­aránt hozzájárult. Az iskola berendezése jó­nak mondható, viszont ke­vés a szemléltetőeszköz. A tanácsi költségvetésből biz­tosított fejlesztési lehetősé­gek ésszerű felhasználásával is csak részben tudjuk pó­tolni a hiányokat. Az okta­táshoz szükséges eszközök beszerzésében segíthetné­nek a kereskedelmi vállala­tok és a szövetkezetek is. Modern, de kicsi A modern iskolaépület nem oldott meg minden gondot. Mire elkészült, már kicsi volt: jelenleg a külön­böző oktatási formában — szakmunkásképzés, szakkö­zépiskolai oktatás, szakmai tanfolyam, levelező oktatás, bolt- és üzletvezetői tanfo­lyam, gyakorlati oktatók pe- degagógiai tanfolyama — 55 osztályban több mint 1700 hallgatót tanítanak. (Emel­lett még Jászberényben és Karcagon is van egy-egy ki­helyezett tagozat, ahoi há­rom-három osztályban 98, illetve 96 tanuló ismerkedik a szakmával. Szakmunkás­tanfolyamon a két városban nyolcvannyolcan vesznek részt.) Ilyen létszám mellett a tizenkét tantermes iskola bizony kicsinek bizonyul, így délelőtt és délután is tanítanak. Az oktatás tárgyi feltéte­lei sokat javultak. Az Élel­miszer és az Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat két oktatókabinetet — a 900-as ABC mellett és a DOMUS Áruházban — hozott létre. A két helyen mintegy négy­száz tanuló sajátíthatja el jó körülmények között a szak­mát. Az élelmiszerkabinet­hez a .MÉSZÖV koordinálá­sával a szövetkezetek is hozzájárultak és jelentős anyagi segítséget nyújtott a Belkereskedelmi Miniszté­rium is. A kabineteken kí­vül a Jász-Nagykun Ven­déglátó Vállalat, a Tisza Szálló, a Centrum Áruház és a Csemege Kereskedelmi Vállalat biztosít megfelelő helyet, körülményeket a gyakorlati oktatáshoz. Je­lenleg — és várhatóan a jö­vőben is — a ruházati eladó tanulók összevont gyakorla­ti oktatása jelent gondot, hiszen a Centrum és a Sztár áruházban a forgalom miatt nehezert tudnak foglalkozni a fiatalokkal. Megfelelő tanári létszám Az utóbbi három évben az iskola tanári kara. szak- oktatási csoportja is elérte a megfelelő létszámot. Míg az 1974—75-ös tanévben csak tizenkét főállású tanár, há­rom iskolai és egy vállalati szakoktató tanította a fiata­lokat, addig 1976—77-es tan­évben már harminckét főál­lású tanár, nyolc iskolai és három vállalati szakoktató látja ej a feladatokat. Az előző évekhez képest sokat fejlődött az oktató­nevelő munka. Ezt mutatják a sikeres szakmunkásvizs­gák, a vállalati szakmai ver­senyek, „A szakma kiváló tanulója” vetélkedők. Az 1976—77-es tanévben ,,A szakma kiváló tanulója” megyei versenyen nyolc szakmában több mint ötven tanuló vett részt. Közülük kilencen az országos döntő­ig jutottak el, ahol egy fia­tal az első, kettő a negye­dik és szintén kettő az ötö­dik helyen végzett. A szak­munkástanulók országos tantárgyi versenyén történe­lemből egy diák az ötödik helyet szerezte meg. A taní­tási órákon kívüli nevelő­munka is sokat javult. Az iskola tanulóinak nyolcvan százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Ezeket a tanuló­kat az iskola nevelői tanu­lószobai korrepetálásokon segítik. Sokat tettek az iskola ne­velői az utóbbi időben a ta­nulók művelődéséért, spor­tolásáért. A tanulók rendel­kezésére áll az iskolai könyvtár. Sikerült elérni, hogy 120—150 bérletes szín­házlátogató legyen a tanu­lók között. A diáksportkör két szakosztályában sportol­hatnak a fiatalok. A munkahelyi oktatás tár­gyi feltételeiben is lényeges a javulás, hiszen a megyé­ben sok modern ABC áru­ház, szaküzlet épült. Felsze­reltségük a megyeszékhe­lyen, a nagyobb városokban, községekben megfelelő. Fontos viszont, hogy fe­lülvizsgálják a tanulófelelő­sök számát, szakmai alkal­masságát, hiszen pedagógiai alapismeretekkel alig egy­negyedük rendelkezik. Az iskola negyvennyolc tagú csoport képzésével tette meg a kezdő lépéseket, de a gya­korlati oktatóknak csak a fele jár foglalkozásokra. Az ellenőrzésekkor sokszor ta­pasztalták, hogy a tanuló­felelősök nem egy műszak­ban dolgoznak a hozzájuk beosztott tanulókkal. így nem lehet a fiatalokkal foglalkozni. Nem egységes a tanulókkal való foglalko­zás módszere sem. Ebben a pedagógiai tanfolyam segít­het. Segédmunka szakmunkás­tanulóknak Néhány probléma akad még a tanulók foglalkozta­tásában is: az oktatási szü­net jár a diákoknak, mégis az ellenőrzések során ötven esetben fordult elő, hogy engedély nélkül dolgoztatták a tanulókat. Előfordult olyan is, hogy a tanítási na­pon nem engedték iskolába valamelyiküket. Tapasztal­ták azt is az ellenőrök, hogy segédmunkára is befogják a szakmunkástanulókat. A vállalatok, szövetkeze­tek vezetőinek felül kell vizsgálni ezeket és meg kell tenni a szükséges intézkedé­seket. Csak így lehet jobb a kereskedelmi szakmunkás- képzés a megyében. Szekeres Edit A zenei nevelésről Országos konferencia Vasárnap Győrött megnyílt az idei nyár egyik rangos ze­nei rendezvénye, a IV. országos zenei nevelési konferencia. Az öt napos tanácskozás-sorozaton, 16 szekcióban mintegy 500 zene- és ének pedagógus vitatja meg a zene és az ének aktu­ális kérdéseit. Több plenáris ülésre is sor kerül. Egyebek kö­zött plenáris ülésen hangzik el előadás a nemrégen megala­kult nemzetközi Kodály Társaság tevékenységéről. Koncert a föld alatt Miskolc finn testvérvárosa — Tampere — zeneiskolájá­nak több mint hatvan tagú gyermekkórusa vendégszere­peit vasárnap Aggteleken, a világhírű Baradla cseppkő­barlangban kialakított „föld­alatti hangversenyteremben”. A műsoron nagyobbrészt finn népdalok szerepeltek. Június 9-én országszerte megkezdődtek a középiskolákban a szóbeli érettségi vizsgák. Me­gyénkben több mint kétezer diák fejezi be az idén a középiskolai tanulmányait. Képünkön Ecseki Judit, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanulója magyar nyelv és irodalomból vizsgázik Fotó: Nagy Zsolt ünstasa,. 5 Június 21-én nyílik Szeged új szállodája. A Tisza-parton épült 144 szobás Hungária Hotel háromszáz vendéget tud fogadni. A házgyári elemekből készült létesítményhez kony­ha, étterem és presszó is tartozik n SZÉPSÉG NEM RÁADÁS! félreértel­mezett szépség­eszméi — az érdek nélkül tet­sző szépségről, az öncélú szépségről — az okai talán annak, hogy egy-egy tárgy szépségét hajlamosak va­gyunk a rátett dísz szerint, festett, ragasztott, cizellált, vagy formázott ékességük szerint megítélni. Nehéz is a mi helyzetünk. Évezredek óta használjuk például a tányért. Az embe­riség társadalmi változásai­val, technikai fejlődésével változtak meg használati esz­közei, így például tányérjai is. Szárított héjból, fából cse­rép, cserépből ón, majd por­celán, bádog, fajansz, zo­máncozott fém lett anyaguk. Tudtuk, hogy az olcsóbbat, a dísztelent használták nagy- szüleink és szüléink a kony­hában, hétköznapokon, az ér­tékesebbet, a „díszesebbet” ünnepi terítéskor. Ez az ün­nepi volt drágább, ez volt te­hát a „szép”, a szebbik is. Ha manapság egyszerű fe­hér fajanszot, porcelánt aján­lanak, talán nem is tetszik annyira. Megszokás, beideg­zés határozza meg ítéletün­ket. Kérdezzük csak meg gyer­mekeinket: melyik a szép autó? Gondolkodás nélkül, biztos ítélettel választják azt, amelyik nemcsak jól gyorsul, hanem vonalaiban harmoni­kusan hordozza a huszadik század formatervezői ered­ményeit. Mert az autóval kapcsolatban nincsenek rossz beidegzéseink. Okos kiállítást láthattunk nemrégiben Budapesten, az ipari formatervezés — immár minisztertanácsi határozattal támogatott — témaköréből. Az érdekes és informatív ki­állítás — az előbbi példáknál maradva — nem az autó szépségének fontosságáról akar meggyőzni — ezt már mindenki szépnek tudja, így fogadja el —, hanem a tá­nyér formatervezettségének szükségességéről. Éppen mert a szépség fo­galma a tudatban fészkel, mert rossz beidegzések áldo­zata, mint annyi más, múlt­ból hozott eszméink között, a kiállítás nem elsősorban a fo­gyasztókat akarta meggyőzni. (Őket is, hiszen a tárgyak gyártói, az árucikkek előállí­tói és forgalmazói más olda­lon fogyasztói ugyanazoknak és a másféle tárgyaknak.) A fogyasztók, a használók ugya­nis kötöttek a tárgyaknak a használatához, amelyeket az üzletekben meg lehet vásá­rolni. Ezért elsősorban a gyártókat, a tárgyakat, hasz­nálati eszközöket előállító üzemeket, vállalatokat kell meggyőzni. Bemutatta a kiállítás a ter­mék megtervezésének folya­matát, mely az ipari forma- tervezés sajátságaként soha nem a szép külső megterve­zését, hanem a funkciónak való teljes megfelelést jelen­ti. Bemutatta azokat a ter­mékeket, amelyek már hor­dozzák ezeket az ismérvéket. A termék bármi lehet, A ki­állítás tanúsága szerint lehet például bútorcsalád, vagy — embléma. Előbbi a székesfe­hérvári Garzon bútorcsalád — egyszerű formavilágával, jól variálhatóságával sok csa­lád igényét kielégítheti, — utóbbi a MÁV új emblémája — Szalay István munkája —, amelyet elkészülte óta nem­csak az utazóközönség, de a magyar vasúti teherkocsik révén a külföld is megismert. _ . szépsége te­li tár9V3lt hát nem va­lamiféle rá­adás, valami ráaggatott külön esztétikum, hanem a lényeget kifejező, funkcióját legtelje­sebben kibontakoztató jel­lemző. Az ipari formaterve­zés úgy hozza létre a soro­zatban gyártásra kerülő tár­gyak terveit— együtt a gyár­tandó áru (legyen az rádió, vagy fogorvosi szék, lábas, textilmű) tervező mérnökei­vel —, hogy az nem a ráag­gatott dísztől válik széppé, hanem formájában, lényegét, funkcióját tekintve, egyszerű­ségében is a szépség hordo­zója. Torday Aliz Évszázadok Szeptembertől a gimnáziumokban „nevelési alapismeretek” Megjelent az oktatási mi­niszter utasítása: szeptem­bertől új fakultatív tantár- gvat lehet bevezetni a gim­náziumokban „nevelési alap­ismeretek” címmel, Engedé­lyezését a középiskolák igaz­gatói abban az esetben kér­hetik a megyei művelődés- ügyi osztályoktól, ha a tárgyi és személyi feltételek biztosí­tottak. Az új tantárgy beve­zetésének célja, hogy korsze­rű pedagógiai, pszichológiai alapműveltséget nyújtson a nevelés iránt érdeklődő fia­taloknak, felkészítse őket a pedagóguspálya tudatos vál­lalására, fejlessze a pedagó­giai képességeket. Az új tantárgy bevezetésé­nél az oktatásügy vezetői ter­mészetesen figyelembe vették azt is, hogy az iskolák ma még többezer képesítés nél­külit kénytelenek alkalmazni. A nevelési alapismeretek birtokában viszont a fiatalok bizonyos alapokkal, ismere­tekkel léphetnek a kisdiákok elé. Ezen túlmenően az alkal­mazásuk időpontjától számí­tott egy tanéven belül — megfelelő iskolai minősítés és alkalmasság esetén — a taní­tóképző esti vagy levelező ta­gozatán felvételi vizsga nél­kül továbbtanulhatnak. Fon­tos feltétel azonban, hogy a gyakorlati tevékenységükkel megegyező tagozatra jelent­kezzenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom