Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-14 / 138. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SEGÍTSÉG AZ ERŐSNEK A Minisztertanács május 5-én jóváhagyta a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a kézimunkaigényes növények betakarításához szükséges munkaerő biztosításának módozatairól. Az illetékes miniszterek a végrehajtást szabályozó rendeleteket még nem adták ki. Tennivaló azonban van már most is, nem kevés. Mindenekelőtt a közvélemény helyes tájékoztatása a fontos. Nálunk ugyanis elég mélyen gyökeret vert az a nézet, hogy ha a diákok vagy katonák segítenek szüretelni; ha elemi csapás esetén a munkásokat is segítségül hívják, akkor az a mezőgazdaság gyengeségének, az ott dolgozók mulasztásának a jele. Még egyes hírközlő szervek, sőt színpadi fórumok is támogatják ezt a nézetet. Pedig az igazság éppen fordított. Egy ország mezőgazdasága általában akkor gyenge, ha sokan dolgoznak benne. Ilyenkor szinte minden munkát kézzel végeznek és a falusi emberek túlnyomó része a mezőgazdaságból akar megélni. így sok a fölös munkaerő, megengedheti magának a mezőgazdaság azt a luxust, hogy a foglalkoztatottak létszámát a csúcsmunkák igényéhez szabja. Tehát annyian legyenek, amennyi ember a szürethez kell, akkor is, ha ennek a munkaerőnek fele csak a szüretben vesz részt, máskor nincs munkája. A mezőgazdasági termelés korszerűsödése, az életszínvonal emelkedése ezt a helyzetet gyökeresen megváltoztatja. Fejlődik az ipar,, a városi szolgáltatás és ez a munkaerőt elvonja a faluból. A mezőgazdaságban egyre több folyamatot gépesítenek, így a távozó munkaerőt valóban nélkülözni is tudják. Tehát a mezőgazdasági üzemben már csak annyi ember marad, — főleg gépkezelők, állattenyésztők, értelmiségiek — amennyi a folyamatos munkához szükséges. Ha ez nem így lenne, lefékeződne az egész ország életszínvonalának emelkedése. Hiszen kevesen dolgozhatnának a gyárakban, kevesen biztosíthatnák a városi élet nélkülözhetetlen feltételeit. HOGY TÖBB LEGYEN .. A nagyrédei példa nyomán a zöldség- és gyümölcstermesztésről 3. oldal TUDOMÁNY - TECHNIKA 4. oldal BUDAPEST HULLÁMHOSSZÁN Rádiójegyzet 5. oldal A HÉTVÉGE SPORTEREDMÉNYEI 7. oldal Vörös Csepel kiállítás Tehát az erős mezőgazdaságnak csúcsmunkában igenis külső segítségre van szüksége, különben nem tud vállalkozni arra, hogy a fejlett életszínvonalhoz elegendő gyümölcsöt, szőlőt, stb. termeljen. Ha pedig mondjuk egy özönvízszerű eső lehetetlenné teszi a gépek munkáját, akkor nyilvánvaló, hogy az egyébként elpusztuló értéket is külső segítséggel kell megmenteni. (Ez lényegében hasonló az árvizek idején előálló helyzethez, amikor a közvélemény természetesnek tartja, hogy „mindenki a gátakra!”) Mindez korántsem magyar sajátosság. A gazdag államok szegény szomszédaik munkaerejének időnkénti igénybevételével (Steinbeck: Érik a gyümölcs) oldják meg ezt a problémát, a szocialista országokban általában a diákok és katonák erejére támaszkodnak. Csehszlovákiában például komlószüret idején szinte átalakul a foglalkoztatottság, olyan óriási mennyiségű munkaerőt irányítanak át a földekre. Ezt az alapigazságot kell nekünk addig mondani, és annyiszor elmondani, amíg az emberek megértik. És amíg — főleg a szülőkben — eloszlik az az előítélet, hogy almát szedni, vagy szőlőt kötözni valamiféle istencsapás, szégyen tragédia. Mert nem az. A sokszor sajnos kizárólag az iskola és a lakás, esetleg a külön-matematika és a tévé előtti fotel között ingázó fiatalok számára a mezőgazdasági munka az egyetlen alkalom, amikor a természetből, a szó szélesebb értelmében vett életből valamit láthatnak. Nem lebecsülni, megbecsülni kell ezt az alkalmat. És fölkészülni rá. Mert a városi életre megfelelő lakkcipőben, esős időben a szántóföldre lépni valóban nem kellemes. Nemcsak azoknak kell készülniük azonban, akik a segítséget nyújtják, de azoknak is, akik kapják, fogadják. Mert egy rosszul sikerült találkozás az előbb „életnek” nevezett valósággal, többet árt, mint használ. F. B. Moszkvában Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke nyitotta meg tegnap szovjet részről, a „Vörös Csepel” című fotókiállítást Moszkvában, a Barátság Házában. Emlékeztetve arra, hogy 1919 március 22-én elsőként a csepeliek vették kézhez Vlagyimir Iljics Leninnek a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának alkalmából küldött üdvözletét, Fedoszejev méltatta a csepeli munkáskollektíva forradalmi hagyományait, s megállapította, hogy a csepeliek napjainkban is a szocialista építőmunka első vonalában haladnak Magyarországon. A csepeli Vas- és Fémművek dolgozóinak kezdeményezésére az export- szállítások határidő előtti teljesítésére — amely széles visszhangot keltett a Szovjetunióban és a szocialista országokban is — az SZMBT elnöke szerint jelentékeny hozzájárulás a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünnepléséhez. KINEVEZÉS A Minisztertanács Lakatos Ernőt, a Tájékoztatási Hivatal általános elnökhelyettesét — érdemei elismerése mellett — e tisztségéből felmentette, és egyidejűleg a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának első helyettesévé kinevezte. A Minisztertanács Lengyel Lászlót, a Tájékoztatási Hivatal általános elnökhelyettesévé kinevezte. BUDAPESTRE ÉRKEZETT AZ NSZEP PARTMUNKAS- KULDOTTSÉGE Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának pártmunkás-küldöttsége Hil- mar Weissnek, a KB kereskedelmi, ellátási és külkereskedelmi osztályának vezetőjével az élen. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Párdi Imre, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője fogadta. TANFOLYAM A LAPTERVEZÉSRÖL A megyei lapok tördelőszerkesztői továbbképzésére egyhetes tanfolyam kezdődött tegnap Szolnokon, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán. A tanfolyam résztvevői előadásokat hallgatnak és kicserélik tapasztalataikat a korszerű lapszerkesztés követelményeiről, gyakorlatáról. Az előadásokat a MUOSZ újságíró iskolájának tanára, Radics Vilmos és Ritter Aladár tartja. DiiATADAS PÁLYÁZÓKNAK A Szervezési Vezetési Társaság Szolnok megyei Szervezetének Szövetkezeti Bizottsága tavaly szövetkezeti és kereskedelem-politikai pályázatot hirdetett. A beküldendő dolgozatok témájaként a szövetkezetek belső életének fejlesztését, valamint az új kiszolgálási módszerek bevezetését jelölték ki. A pályázatok értékelése után tegnap Szolnokon, ' a MTESZ Szolnok megyei Szervezetének helyiségében a legjobban sikerült munkák készítőinek átnyújtották a díjakat. TÖBB GYAPJÚ, TÖBB TEJ A túrkevei Vörös Csillag Tsz állattenyésztésében az egyik legnagyobb esemény volt a közelmúltban, hogy megnyírták a juhokat és eladták a 395 mázsa gyapjút. Ez a mennyiség 72 mázsával meghaladja a tervezettet. A tehenészet is kitett magáért: az idén az első öt hónap alatt 356 ezer liter tejjel fejtek többet ugyanannyi tehéntől, mint tavaly. VETÉLKEDŐ A CUKORRÉPATERMESZTÉSRŐL A Szolnoki Cukorgyár fiataljai „Ki tud többet a cuA dalostalálkozó részvevői a Tiszaligetben Fotó: T. F. Halt ozat os műsor, élmény szerű előadás Véget ért a szövetkezeti kórusok találkozója Mintegy ezerkétszáz dalos részvételével a hét végén zajlott le a szolnoki kulturális hetek keretében a szövetkezeti kórusok VI. országos találkozója. A hazánk különböző városaiból, községeiből összesereglő huszonnégy énekkar a megye négy helységében - Mezőtúron, Törökszentmik- lóson, Szolnokon és Jászladányban - szombaton este mutatta be műsorát a szakemberekből álló zsűri előtt. Az énekesek tegnapelőtt Szolnokon, a Felszabadulási emlékműnél részt vettek a béke és barátsági hónap záróünnepségén — amelyen megjelent Sípos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese is. Az ünnepségen Kukri Béla, a városi tanács elnöke köszöntötte a kórusokat, majd dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese mondott beszédet. Ezt követően a dalosok bemutatták Balázs Árpád „Jelige” című művét a szerző vezényletével; az ünnepség záróakkordjaként pedig a találkozó rendező szerveinek képviselői koszorút helyeztek el az emlékműnél. A huszonnégy kórus ezután a tiszaligeti sportcsarnokban hangversenyt adott. Ott került sor a dalostalálkozó értékelésére, s a díjak átadására is. A négy zsűri tapasztalatait, véleményét a hallott produkciókról Maróti Gyula, a Kórusok Országos Tanácsának főtitkára összegezte. Elöljáróban tolmácsolta dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes üdvözletét, s — a találkozó programjának ismeretében — elismerését a nagyszabású közművelődési rendezvényért. Az énekkarok sokszínű, a teljes kórusirodalmat átfogó változatos műsorválasztásúról Maróti Gyula elmondta, hogy a dalosok a klasszikus és kortárs szerzők alkotásai mellett örvendetesen nagy számban szólaltattak meg saját gyűjtésű népdalokat, s felelevenítettek jó néhány korrépa-termesztésről” címmel szakmai és politikai vetélkedőt hirdettek meg a fiatal mezőgazdasági szakemberek számára. Az első három helyen végzett tószegi Petőfi Tsz, a mezőhéki Táncsics Tsz és az öcsödi Szabadság Tsz csapata 3000, 2000, illetve 1200 forint pénzjutalomban részesült és oklevelet kapott. EGY MONDATBAN — Bíró József külkereskedelmi miniszter a nozna- ni vásárra utazott. — A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására Budapestre érkezett a Finn Centrum Párt küldöttsége. — A Csepeli Fémmű móri gyáregysége 948 millió forint értékű beruházással új elektródagyárat épít. — Vasárnap hazaérkezett Moszkvából a világvallások képviselőinek békekonferenciáján részt vett magyar egyházi személyiségek. már-már feledésbe merült művet. Kiemelte a kórusok élményszerű, színes előadásmódját, a tiszta hangképzést, s a jó karvezetést is. Végül örömmel állapította meg, hogy az énekesek között egyre több a fiatal, akik tovább viszik majd a stafétabotot, ápolják, fejlesztik a hazai kórusmozgalom szép hagyományait. Az értékelés után átadták a találkozó díjait. A SZÖVOSZ által alapított díjat a magasszínvonalú művészi teljesítményért a szolnoki áfész Kodály-kórusa (vezényelte Buday Péter), a szekszárdi szövetkezetek MadriAz elmeleti versenyen a korszerű öntözési módok ismereteiből, általános műveltségi és politikai ismereteikről adtak számot a résztvevők. A Lenin Tsz legelőjén megrendezett gyakorlati versenyen 34 fokos melegben „varázsolgál-kórusa (vezényelte Ligeti Andor). a füzesabonyi áfész Tinódi kamarakórusa (vezetője Köröskényi Lajos), a szentgáli áfész városlödi vegyeskara (karnagya Óvári Lajos), s a sárbogárdi járási áfész vegyeskara (vezényelte Huszics Vendelné és Huszics Vendel) vehette át. A Szolnok megyei Tanács díját a népdalok kifejező, szép előadásáért a mezőtúri Petőfi dalkör (karnagya Kávást Sándor), a szolnoki Városi Tanács díját pedig az igényes műsorválasztásért a pécsi áfész Jannus Pannonius női kara (vezetője Iva- sivka Mátyás) nyerte el. A Hazafias Népfront megyei bizottságának díját a nyírbátori áfész vegyeskórusa (karnagy Szabolcsi Miklós), s végül a Fogyasztási Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetsége díját a dombóvári kamarakórus (vezényelte Pásztor Jánosné) kapta. T. G. debreceni kirendeltségét képviselő versenyzők pedig második helyezést értek el. A Szolnok megyei brigádok közül a Héki Állami Gazdaság fiataljai értek el legjobb helyezést, hatodikok lettek az országos versenyben. Harc a másodpercekért: a második helyezett debreceni TRVVV-brigádnak időre kell üzembe helyeznie a Rain-Roll öntözőberendezést A TRVVV brigádjai szerepeltek legjobban Fiatal Sntözfik versenyének országos döntője Tiszaföldváron A Tisza II. KISZ védnök- ségi hónapok keretében a ti- szaföldvári Lenin Tsz-ben rendezték meg szombaton és vasárnap a fiatal szak- és betanított munkások szakmaipolitikai versenyének országos döntőjét. Az ország különböző részeiből érkezett húsz termelőszövetkezeti, állami gazdasági és vízművállalati brigád hatvan tagja elméleti és gyakorlati feladatok megoldásával bizonyította felkészültségét. tak” mesterséges esőt a fiatal öntözési szakemberek. Hatféle korszerű öntözőberendezés összeszerelése, telepítése és üzembe helyezése volt a feladat. A vasárnap megtartott ünnepélyes eredményhirdetésen adták át a legjobb helyezetteknek járó jutalmakat. A versenyben a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat gyulai kirendeltségének brigádja bizonyult legjobbnak. A vállalat
