Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-11 / 136. szám

XXVIII. évf. 136. sz., 1977. június ii., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA A nemzetközi enyhülés szolgálatéban Magyarország „elsőoldalas téma” volt a világsajtóban. Hazánkról a jelentések a rádió és tévéhírek elején szóltak Kádár János háromnapos olaszországi látogatása idején. S amikor a látogatás befejezésekor a nemzetközi sajtókon­ferencián Kádár János értékelte az eredményes látogatást, hangsúlyozta, hogy a két különböző szövetségi rendszerhez tartozó ország — a NATO-tag és Közös Piac-tag Olasz­ország és a Varsói Szerződés szervezetéhez tartozó, valamint a KGST-tag Magyarország — kapcsolatainak egészséges fej­lődése jó gyakorlati példája a különböző társadalmi beren­dezkedésű országok együttműködésének, békés egymás mel­lett élésének. Nem egészen egy héttel a belgrádi értekezlet megkezdése előtt külön jelentősége is van annak, hogy Róma és Budapest álláspontjával kapcsolatban a sajtóértekezleten Kádár János azt mondhatta: az a benyomása, hogy magyar és olasz részről az európai biztonság problémakörében, azaz a belgrádi találkozó tárgyköreiben az olasz és a magyar fél „hasonlóan közelíti meg a kérdéseket”. A világsajtó fon­tosnak tartotta kiemelni Kádár János kijelentését: „Annak a hívei vagyunk, hogy a helsinki ajánlásokat egységes egész­nek kell felfogni. A belgrádi találkozónak a helsinki aján­lások további gyakorlati megvalósulását előmozdító, konst­ruktív tanácskozásnak kell lennie.” Kádár János fogadta Konsztantyin Katusevet Kadar János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap délelőtt a KB székházában fogadta Kon­sztantyin Katusevet, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a magyar- szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság szovjet tagozatának elnökét, aki a bizottság XIX. üléssza­kán tartózkodik Budapesten. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Né­meth Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szeiker Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a kor­mányközi bizottság magyar tagozatának elnöke, valamint Marjai József, hazánk moszkvai és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Ugyancsak tegnap délelőtt a Központi Bizottság székhá­zában Konsztantyin Katu- sev megbeszélést folytatott Németh Károllyal. A találko­zón részt vett Szekér Gyula, Párdi Imre, a Központi Bi­zottság osztályvezetője, va­lamint Marjai József és V. J. Pavlov. Kétmillió forint értékben havonta négyezer, targoncás szállításhoz használt rakodólapot gyártanak NSZK-exportra a Bútorlap és Faáru Szövetkezet jászalsószentgyörgyi rész­legében. Itt készülnek a rakodólapok tartozékai, például a rakomány leszorításához szükséges élfák is. Képünkön eze­ket csiszolja Koncsik Pálné és Túróczí Istvánné Az olasz államfővel, kormányfővel, vezető politikusok­kal folytatott gyümölcsöző megbeszélések eredményeként nyilvánvalóan bővülnek majd a kétoldalú kapcsolatok, a gazdasági együttműködés, a kulturális, tudományos, művé­szeti vagy akár idegenforgalmi szférában is. A kölcsönös érdekű témákban új egyezmények megkötéséről is ugyan­csak szó esett a tárgyalásokon. Ami a világpolitikát illeti, itt az enyhülés szolgálatán, elmélyítésén volt a hangsúly. Az MSZMP első titkárának a Vatikánban, VI. Pál pápá­nál tett látogatása — az olaszországi három nap egyik prog­rampontja — rendkívül nagy visszhangot váltott kj a világ­sajtóban. Az a Kádár János megfogalmazta megállapítás, amely szerint a római katolikus egyház jelentős erkölcsi tényező, a Vatikán a világ egyik legkisebb területű, a leg­kisebb lélekszámú állama, amelynek fegyveres ereje nincs, de politikai súlya van — vastagbetűs szedésben jelent meg jónéhány nyugati lapban. Kétségtelen, hogy az MSZMP első titkárának beszélgetése VI. Pál pápával fontos, jelentős ese­mény, és mindenképpen túlmutat azon a tényen is, hogy Magyarországon tartósan rendeződött az állam és az egyház viszonya. A szocialista világ egyik vezető politikai személyiségé­nek egy NATO-országban tett látogatása alkalmából is szóba hozták a nyugati propagandának az utóbbi időben unalomig emlegetet szólamait az emberi jogok nyugati kon­cepciójáról. Alighanem a lehető legpontosabb és legtömö­rebb választ adta ebben a tárgykörben Kádár János, amikor az olasz tévéhíradó munkatársának válaszolva így szólt: „Ami az emberi jogok érvényesülését illeti: nem hisszük azt, hogy amit eddig elértünk, az ideális, célunk és felada­tunk a szocialista demokrácia további fejlesztése... Nálunk véleményszabadság van, nem félünk az emberek vélemé­nyétől sőt, azt minden lehetséges alkalommal kikérjük. Az emberi jogok kérdése nem jelent belső problémát. De ha ezeket a belügyeinkbe való beavatkozásra akarják felhasz­nálni, az ilyen próbálkozásokat kénytelenek vagyunk visz- szautasítani.” A római három nap idején elsősorban természetesen az olasz—magyar kapcsolatokról volt szó, amikor a gazdasági együttműködés lehetőségei és távlatai kerültek szóba. Ter­mészetes azonban, hogy egy olyan személyiség nyugati útja, mint Kádár Jánosé, alkalmat ad arra, hogy többoldalú kapcsolatok problémaköre is reflektorfénybe kerüljön. Politikáról, gazdaságról, kultúráról, turizmusról foly­tatott eredményes megbeszélések három napja volt ez a Kádár János vezette küldöttség számára — a magyar és az olasz nép sokoldalú együttműködésének, földrészünk és a világ békéjének, a nemzetközi enyhülésnek szolgálatában. Szolnokon Ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága A szolnoki városi ta­nács VB-ülésén — teg­nap délután — első na­pirendként Kukri Béla tanácselnök jelentése hangzott el. A megyei tanács VB Szolnok vá­rost érintő határozatai­nak végrehajtásáról, a tanács elnökének a két VB-ülés között hozott döntéseiről, valamint a tanács tisztségviselőinek fontosabb intézkedései­ről számolt be. A Szolnok és Környé­ke Építő- Szakipari Szö­vetkezet helyzetének elemzése volt a követ­kező téma. Tóth Albert- nek, a szövetkezet elnö­kének előterjesztése alapján. Befejezésül a lakó- és utcabizottságok szerve­zéséről, választásáról és működéséről szóló ta­nácsrendelet végrehajtá­sának tapasztalatait vi­tatták meg a VB tagjai. AJÁNDÉK A VASASOK JUBILEUMÁRA Tegnap a Vasasszakszerve­zet dísztermében Boros Sán­dor kulturális miniszterhe­lyettes ünnepélyes keretek között 79 műalkotásból álló gyűjteményt adott át Méhes Lajosnak, a Vasaszakszerve- zet főtitkárának a szakszer­vezet 100 éves jubileuma al­kalmából. Az ünnepélyes ese­ményen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára. A FINN KB DELEGÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására 1977. júni­us 5—10. között hazánkba lá­togatott a Finn Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Yrjö Tirri, a KB titkárságá­nak tagja vezetett. A delegációt tegnap fogad­ta Borbély Sándor, a Köz­ponti Bizottság titkára. Az elvtársi, baráti légkörű meg­beszélésen részt vett Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője. ELUTAZOTT A NSZEP KÜLDÖTTSÉGE Tegnap elutazott a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának párt­munkás küldöttsége, amely az MSZMP Központi Bizott­sága meghívására — Günter Fischemek, a KB agitációs osztályának osztályvezető helyettese vezetésével — jú­nius 6—10 között látogatást tett hazánkban. A küldöttséget fogadta Győri Imre, a Központi Bi­zottság titkára. VÉGSŐ BÚCSÚ KOVÁCS MARGITTÓL Tegnap a Farkasréti teme­tőben mély részvéttel vettek végső búcsút Kovács Margit szobrász-kerámikus, Kos- suth-díjas kiváló művésztől pályatársai, barátai, tisztelői és családjának tagjai. Ko­szorúkkal övezett ravatalánál a Kulturális Minisztérium, valamint a Magyar Képzö- és Iparművészek Szövetsége nevében Somogyi József szobrász Kossuth-díjas, kivá­ló művész, a Képzőművészeti Főiskola rektora búcsúzott meghatott szavakkal az el­hunyttól, majd nagy számú gyászoló kísérte utolsó útjára Kovács Margitot. Sírjánál — amelyet elborítottak a kegye­let és az emlékezés virágai — családtagjai búcsúztak tőle. KIHIRDETTÉK A SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY VÉGEREDMÉNYÉT Az Oktatási Minisztérium közzétette az 1976—77. tan­évi országos szakmai tanul­mányi verseny végeredmé­nyét. Megyénk diákjai közül a következők értek el 1—2— 3. helyezést: villamos szak­macsoportos verseny: 2. Ló- nyai Árpád, (Erősáramú Szakközépiskola, Jászbe­rény) ; egészségügyi verseny: 3. Rab Zsuzsanna (Gábor Áron Szakközépiskola, Kar­cag); mezőgazdasági gépésze! verseny: 1. Vígh Albert (Me- zőgzadasági Szakközépiskola Karcag), MEZŐGAZDASÁGI LABORATÓRIUMOK, FÉNYCSÖGYARTÓ GÉPSOROK Véget értek a magyar—szovjet tárgyalások Jegyzőköny és egyezmé­nyek aláírásával a Parla­mentben tegnap véget ért a magyar-szovjet gazda­sági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság 19. ülésszaka. Az ülésszakon részt vevő delegációkat Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a bizottság társelnökei ve­zették. A bizottság megvizsgálta a magyar és a szovjet mi­nisztériumok javaslatait az együttműködés további elmé­lyítésére és a gyártási koope­ráció fejlesztésére az autó­iparban, a vegyipari és a kő- olajfeldolgozó-ipari gépgyár­tásban, az építő- és útépítő­gépgyártásban, a műszer- és az elektronikai iparban, s jóváhagyott több, erre vonat­kozó egyezményt. FIATAL ÖNTÖZÖMUNKÁSOK ORSZÁGOS VERSENYE Ma délelőtt kezdődik a ti- szaföldvári Lenin Tsz-ben a fiatal öntöző szak- és betaní­tott munkások szakmai, po­litikai versenyének országos döntője. A Szolnok megyei Tisza II. KISZ védnökségi hónapok rendezvényeinek gazdag sorában is kiemelke­dő jelentőségű a mai vetél­kedő. A verseny után zenés, táncos esten szórakoznak az ország minden tájáról össze- sereglett fiatalok, majd hol­nap az öntözéses gazdálko­dásról készített szakmai fil­meket tekintik meg. Ezt kö­vetően hirdetik ki a fiatal öntöző szak. és betanított munkások szakmai, politikai versenye országos döntőjé­nek eredményét, s kiosztják a díjakat. EGY MONDATBAN — Dr. René Cardenas, a Kubai Nemzeti Atomenergia Bizottság elnöke és dr. Oszt- xovszki György, az Országos Atomenergia Bizottság elnö­ke Budapesten egyezményt írtak alá a két Atomenergia Bizottság közötti együttmű­ködésről. A bizottság ülésszakán át­tekintették a korábban lét­rejött kormányközi megál­lapodások és egyezmények teljesítését, egyebek között a hazánkban létesítendő atomerőmű és gyűjtőerőmű, négy szénbánya és több más létesítmény építésében foly­tatandó együttműködés hely­zetét, valamint a két ország közötti külkereskedelem ez- évi fejlődését. A bizottság munkája a testvéri barátság és a köl­csönös megértés légkörében folyt le. Az ülésszak jegyzőkönyvét Szekér Gyula és Konsztan­tyin Katusev írták alá. Az illetékes tárcák meg­bízottai írták alá a komplett A magyar és a szovjet gépipari vállalatok között ed­dig több mint 30 témában alakult ki konkrét együtt­működés. A megállapodáso­kat részben kormányközi, részben tárcaközi szerződé­sekben rögzítették. Az utóbbi időben előtérbe kerültek az olyan műszaki­tudományos megállapodások, amelyek megosztják a kuta­tó-fejlesztő munkát, s ezzel előkészítői a később kialakí­tandó gyártási együttműkö­désnek. A most aláirt három egyez­mény is műszaki-tudományos megállapodás, a közös fej­lesztő munkát irányozza elő. A kormányközi bizottság előző ülésén hozott határoza­tának megfelelően a Kohó- és Gépipari Minisztérium a szovjet gázipari, kőolajipari és műszeripari minisztériu­mokkal közösen megvizsgál­ta" a komplex együttműködés megszervezését a szovjet gáz- és kőolajipar részére szükséges automatizálási, irá­nyítástechnikai eszközök és rendszerek kifejlesztésére. Az irányítástechnikai auto­matika rendszerek felépíté­sét alapvetően meghatároz­zák a technológiai berende­zések, így az olaj- és gáz­vezetékek, kompresszorok és szivattyúállomások, tartály­parkok stb. üzemeltetésének feltételei, valamint a telepí­téshelyi és egyéb felhasz­mezőgazdasági laboratóriu­mok közös kifejlesztéséről, a korszerű fénycsőgyártó gépsorok együttes fejlesztésé­ről, valamint a gáz- és kő- olajvezetékek automatizálási és telemechanikai eszközei­nek és rendszereinek közös kialakításáról az egyezmé­nyeket. * * * A szovjet küldöttség pén­teken elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Sze1 kér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a bizottság társelnöke és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. nálói igények. Ezért a ma­gyar exportszállítások növe­lésének egyik alapfeltétele a szoros és folyamatos műsza­ki-tudományos együttműkö­dés megszervezése a szovjet felhasználók és a magyar fej­lesztő-gyártó vállalatok kö­zött. A gáz- és kőolajipari auto­matizálási és telemechanikai eszközök és rendszerek fej­lesztése terén folytatandó műszaki-tudományos együtt­működésről szóló egyezmény célja a közösen kialakítandó célirányos fejlesztés. Az egyezmény az 1977—80-as évekre konkrét közös mun­kát irányoz elő. Az egyez­mény keretében a magyar és szovjet vállalatok kidolgoz­zák a gázipari üzemek és kompresszorállomások szá­mítógépes irányítási rendsze­rét, s egyebek közt ugyan­csak közösen alakítják ki az automatizált irányítási és hírközlő rendszereket az olaj- és gáztermelő özemek és vezetékek részére tele­mechanikai eszközök fel- használásával. Ebben az együttműködés­ben, amelyet a KGM és a NIM kötött a 3 szovjet mi­nisztériummal — magyar részről az MMG Automati­kai Művek — mint a fejlesz­tési munkák koordinátora —, valamint a Videoton, a Te­lefongyár és a Vegyiműveket (Folytatás a 2. oldalon) Magyar—szovjet műszaki-tudományos egyezmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom