Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-09 / 134. szám
1977. június 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A múlt évihez képest kétszeresére nőtt a jászberényi autószerviz forgalma. Havonta több száz gépkocsin végeznek kisebb-nagyobb javításokat. A család után a brigád Befejeződött Aczél György kétnapos programja (Folytatás az 1- oldalról) könnyűipar egylátalán nem könnyű munka, s ebben a gyárban is nagyon megdolgoznak keresetükért a munkások. De nagy öröm, hangsúlyozta, hogy a gépek mellett dolgozó lányok, asszonyok szépek, jól ápoltak'. Régen egy huszonöt éves munkásasszonynak már úgy köszöntek: csókolom néni. Gratulálok a gyár egészséges munkáskollektívájának, engem ebben a látogatásban elsősorban az életerő fogott meg, s örültem, hogy mindezt láthattam, mondotta. Aczél György látogatásának következő állomása a megyei tanács Hetényi Géza kórháza volt. A Minisztertanács Andrikó Miklós kíséretében érkező elnökhelyettesét Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke és dr. Csépányi Attila, a kórház igazgatófőorvosa fogadták. A vendégek — dr. Sebestyén Mihály osztályvezető főorvos tájékoztatásával — először a sürgősségi felvételi osztályt tekintették meg. A szervezeti felépítésében, működési kapcsolataiban az országban egyedülálló osztályról Aczél elvtárs a nap folyamán többször is nagy elismeréssel beszélt. Az osztály 24. számú betegszobájában fekvő betegeket meglátogatta, mielőbbi gyógyulást kívánva nekik. A 4. számú belgyógyászati osztályon dr. Matuz Dezső osztályvezető főorvos köszöntötte Aczél elvtársat és kíséretét, az urológiai osztályon dr. Németh János osztályvezető főorvos tartott rövid tájékoztatót. Ezután az intenzív osztályt, majd a központi sterilizálót kereste fel a vendég. Ez utóbbi helyen számos, a sterilizálás új lehetőségeit érintő kérdésről folytatott eszmecserét a kórház vezetőivel és Valah Zsuzsannával a sterilizáló részleg vezetőjével. A Hetényi kórházban tett látogatás az igazgató-főorvos, az egész intézményt érintő tájékoztatójával- fejeződött be. A Minisztertanács elnök- helyettese részletesen érdeklődött az orvosok egészség- ügyi helyzetéről. Tájékozódott abban a kérdésben is, hogy a fizetés- emelésekkel párhuzamosan növekszik-e az ápolónők társadalmi, erkölcsi megbecsülése. Milyen a tudományos munkát végzők publikációs lehetősége, a vidéken végzett tudományos tevékenység rangja. A kora délutáni órákban Aczél György nagy érdeklődéssel kísért értelmiségi aktívát tartott időszerű ideológiai, politikai kérdésekről a megyei pártbizottság székházában, majd találkozott a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjaival. Értelmiségi aktíva Szolnokon Kis hír az újságban, nagy öröm a brigádban — a kun- madarasi Kossuth Termelő- szövetkezet Petőfi brigádja a szakma kiválója lett a tavaszon. Kaptak oklevelet, medáliát, pénzt is szépecskén, ahogy ilyenkor járja. A szövetkezet bankettet rendezett a tiszteletükre. — Megérdemlik, — azt mondta róluk, jó hírük hallatán mindenki a nagyközségben. Mert isfnerik a csapatot, a nehéz gépekkel bajlódó szerelőket, javítókat. A hármas géptelepen, műhelyekben dolgoznak a brigád tagjai. Már akik itt vannak, mert a szövetkezeti egyesülések kicsit megbontották a tizenhat ember addigi „egységét”. A brigád két munkahelyen dolgozik ősztől nyárig. Két javítóműhelyben. A hármasban most többen vannak. Szilágyi Péter, Doma Imre, Kürti Elek. Szilágyi István és Hod ősi Gábor körbeüli a kis irodát egy kis pihenőre. Az első szavuk, hogy a két katona legényt ki ne felejtsük a sorból. Erdődi József és Gali Sándor ugyanis most hiányzik a munkából, de az eredményben, az elismerésben részük van. És úgyis visszajönnek, ha letelik a szolgálat! A brigádvezetőt hagyjuk, ne háborgassuk most. Vizsgáira készül, jövőre érettségizett ember lesz, tanulnia kell, nem adják könnyen a bizonyítványt. Vele tanul Kiss Lajos is. Tanulmányi szabadságon vannak. Az öt ember nagyon egyetért aban, hogy ez a kitüntetés nem egy, meg nem is két-három esztendő munkájának eredménye. Tizenkét éve dolgoznak a brigádban. — A gépműhely a szövetkezet lelke! Bátran leírhatja, senki se vitatja ezt. Boronától a kombájnig, vetőgéptől az öntözőberendezésig mindent mi javítunk. Szilágyi Pétert, aki műhely- vezető is a hármasban a Nem egy év munkája ez! többiek biztatják. Mondja csak el, hogy ráadásul nem akármilyen emberek ők. Csináltak már új gépet is, nem is egyet, aztán az egyszem villanyszerelőjük a fél tsz áramellátását vigyázza. — Ráadásul aratáskor gépre szállunk — Kürti Elek napszítta arcán ott a közelgő napok öröme. — Szeretjük az aratást, keresni is lehet, meg bizonyítani is egyúttal: mert elmondhatjuk, magunknak javítjuk a kombájnokat. Szilágyi István a legfiatalabb brigád tag, apja után jött a szövetkezetbe. Ö mondja, a 16 kombájnból már 13 munkára kész. És a repce hamar beérik, június végén nekimehetnek a gépek. Szilágyi István tavaly érettségizett Karcagon, a mezőgazda- sági szakközépiskolában. Apja szerint: — A brigádban az idősebbek segítik a fiatalokat, de el nem felejtik, hogy lehet tőlük is tanulni. Hiszen a technika állandóan fejlődik, változik. A fiatalnak ehhez friss, megfelelő a szakképzettsége. És irigység hogyan lehetne egy kétszeres aranykoszorús, kiváló brigádban? A színekben, műhelyekben sorakoznak a gépek, nagy munkák eszközei. Nagyon gondosan megjavították valamennyit. Nagy szégyen lenne, ha a munka dandárjában derülne ki, a Petőfi brigád hibázott. — Ezt csak nyugodtan írja bele az újságba, — mondják a búcsúzásnál, — mert elolvassuk mi is. Évekkel ezelőtt vállaltuk, hogy Néplapelőfizetők leszünk, hát most is úgy van. Nézze meg a naplónkat, a másik műhelyben megtalálják Csontos Menyhértnél, a mérnök brigádtagnál, abban is talál kivágott újságcikket, mert rólunk írtak már. Csontos Menyhértnél tényleg ott a napló, s benne a brigád történetével együtt megsárgult újságcikkek is. Főként a társadalmi munkáról beszélnek. A nagyközségi tanácstól bronz-, meg ezéüstjelvényük is van már. Játszóterek, tantermek, tornaterem készült — épül a kunmadarasi brigádok keze nyomán. Ök se maradnak ki belőle, bár a legfontosabb társadalmi munkájuknak azt tekintik, hogy példás rend legyen a körzetükben. Rendezik a műhelyeket, az udvart — meglássák, ha idegen belép, hogy itt kiváló brigádok dolgoznak. Mert a másik gépműhelyi szocialista brigád is az, tavaly kapta a kitüntetést. — Minden évben két kommunista műszakot vállalunk — mondja Csontos Menyhért. — Nincs rajta vita. szépen eltervezzük, mit, hol kell csinálnunk és megyünk. — Tudja, miért szeretem én ezt a társaságot? Mert mindig mindenben a jót akarják és a brigád, meg a szövetkezet javát. Jól együtt vagyunk, pedig van emberünk ötvenen felül és hu- szontúl is. A brigádvezető is, meg a legtöbb ember úgy van vele: a család után a brigád! A brigád, a Petőfi Sándor kiváló kollektíva most az aratásra készül. A műhelyek, gépszínek után a földeken járnak az értékes gépekkel. Rajtuk is múlik a jövő évi kenyerünk. Tizenkét esztendeje ennek tudatában dolgoznak. Talán többet is tesznek annál, amit elvárnak tőlük. Nekik ez a természetes, hiszen erre szövetkeztek. S. J. A LAKOSSÁGNAK Szolgáltatás 300 millióért Tanácskozást tartott tegnap délelőtt a Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő Gazdaságpolitikai Társadalmi Bizottság. Szoboszlai István, a KIOSZ megyei titkára előadást tartott a Szolnok megyében dolgozó kisiparosok helyzetéről, a lakosság részére végzett szolgáltatások fejlesztésében betöltött szerepéről. Elmondta, hogy jelenleg körülbelül 3 ezer 800 kisiparos segíti Szolnok megyében az V. ötéves terv szolgáltatási feladatainak megvalósítását. Az előadó beszélt a kisiparosok adóztatásáról. Megemlítette, hogy az előző két évben több kis vagy közepes jövedelmű iparos vált meg engedélyétől a túlzott adóterhek miatt. A jövedelemadó-rendelet tavalyi módosítása azonban kedvező változást hozott; az illetékes szervek is a korábbinál körültekintőbben alkalmazzák a rendeletben előírt kedvezményeket. Szó esett még az alkatrészellátás nehézségeiről. Szoboszlai István elmondta. hogy a KIOSZ az áfészekkel együttműködve kívánja az anyagbeszerzés nehézségeit enyhíteni. Az ülés következő részében a Hazafias Népfront megyei bizottságának gazdaságpolitikai propaganda- munkáját értékelte Borbély László, a bizottság politikai munkatársa. Kunszentmártonban Négy ipari szövetkezet egyesül A kunszentmártoni Járási Építőipari Szövetkezet, a Fatömegcikk Ipari Szövetkezet, a cibakházi ' Vegyesipari és az öcsödi Építőipari Szövetkezet július elsejétől egyesül. Június huszonnegyedikén — az első egyesített közgyűlésen — megválasztják az új vezetőséget, a szövetkezeti bizottságokat, és ekkor döntenek az új elnevezésről is. A négy szövetkezet tagsága azért határozta el az egyesülést, mert így jelentősen növelhetik építőipari tevékenységüket. A módosított tervek szerint a kunszentmártoni járásban — az erők és berendezések koncentrálásával — kielégítő lesz az építőipari szolgáltatás. Aczél György tegnap délután a megyei pártbizottság székházában nagy érdeklődéssel várt, és nagy tetszései fogadott értelmiségi aktívát tartott — körülbelül kétszázötven hallgató előtt — időszerű ideológiai, politikai kérdésekről. A konzultációs jellegű találkozón Aczél elvtárs először külpolitikai kérdésekről beszélt, majd röviden szólott napjaink gazdaságpolitikai feladatairól, ezzel összefüggésben kitért a szocialista demokrácia kiteljesedésének néhány feltételére. Mindenkitől lehet tanulni A szocialista demokrácia fejlesztéséről szólva Aczél elvtárs a többi között elmondotta, nincs ember akitől ne lehetne valamit tanulni. Csak oda kell figyelni az emberekre, meg kell hallgatni véleményüket. Nem lehetünk elégedettek a látszatdemokratizmussal, — sokkal jobban az emberek elé kell tárni a tényeket, meg kell ismerni ezekről a véleményüket, hasznosítani kell okos javaslataikat. El kell érnünk, mondotta, hogy mindenki érezze saját felelősségét, fontosságát. Mindenki nélkülözhetetlen, aki dolgozni akar a szocializmusért, s az a célunk, hogy tízmillió nélkülözhetetlen ember országa legyünk. Társadalmi fejlődésünk egyik nagy erőforrása a szocialista demokrácia. Nagyon tetszett, mondotta Aczél György, amit a jászkiséri Lenin Termelőszövetkezetben láttam. A különböző középszintű gazdasági vezetők ott tényleg értő és felelős gazdái részterületüknek. S ez így van jól, minden alkotóerőt a szocializmus ügyének szolgálatába kell állítani. Nem nélkülözhetjük egyetlen tehetséges ember tudását sem. A Hetényi kórházban is azt tapasztaltam, állapította meg, hogy az alkotásra vágyó jó szándékú emberek csaknem csodákra képesek. Hány és hány önmaguktól kikísérletezett eszközt, eljárást mutattak az ottani orvosok! Társadalmunkban egymásért dolgozunk, s a legjobb törekvéseket a szocialista demokrácia lehetőségeivel is támogatnunk kell. U művészetnek a népet kell szolgálnia A továbbiakban Aczél elvtárs kultúrpolitikai kérdésekről beszélt. A színházművészettel kapcsolatban leszögezte : nagy hiba lenne ha minden színház „egyforma” lenne. Az élet nem egyhúrú Aczél György az értelmiségi aktíván hangszer, sokféle az ízlés, a gondolkodásmód. A művészetnek a népet kell szolgálnia, de nem kiszolgálnia az elmaradt ízlést. A színházak közötti nemes versengésnek csak örülhetünk. Senki se feledje, hogy a színművészet további fejlődése attól fögg, hogy az emberiség legnagyobb ügyét, a szocializmust hogyan tudja ábrázolni, hatásával segíteni. A Szigligeti Színház, — mely nemcsak Szolnoké, hanem az egész országé — ezen a téren is szép művészi eredményeket mondhat magáénak. A formába, a stílusba a továbbiakban sem kívánunk beleszólni, mondotta, de az elmondottakat a magunk számára is irányadónak tartjuk. Műsorpolitikai kérdésekről szólva — a rádióra, a televízióra is vonatkoztatva — elmondotta Aczél György, hogy a felgyorsult életritmus következtében az emberek olyan feszültségek között élnek, hogy jogos a kultúrált szórakozás fokozottabb igénylése. Abból kell kiindulni, hogyha valami unalmas, egyáltalán nem biztos, hogy művészi, viszont az izgalmas, a könnyed, a vonzó is lehet magas művészi színvonalú alkotás. Meg kell adni az embereknek a szórakozásban is a választás lehetőségét, nem szabad — művelődés ürügyén — iskolamester módon tanítani. Más való a stúdiószínházba, más a nagy színházba, a televízióba. Ha mindent a maga helyén mutatunk be. akkor szolgáljuk jól művelődésünk, a művészetek ügyét. A továbbiakban a művészetkritika hitelességének fontosságára hívta fel a figyelmet Aczél György. A jó kritika eligazít, a rossz megtévesztő — hangsúlyozta. Szolnok megye kulturális fejlődéséről elismerően szólt. A nagy starthátrány ellenére mind jobban kiegyenlítődnek a művelődési feltételek, s ebben nagy része van a párt művelődéspolitikájának megvalósításáért történő erőfeszítéseknek. Nekem tetszik mindaz, amit itt tapasztaltam, szívesen eljönnék ide művelődési ház igazgatónak, mondotta, a hallgatóság de- rülése közepette. Van olyan iskolájuk, amelyből az egyetemre felvettek száma kétszerese az országos átlagnak. Más helyen még nem tartanak itt. de mégis nagyon sok jó szándékú, a művelődés ügyéért felelősséget érző emberrel szeretnék most kezet szorítani. A kultúrának kiemelkedő szerepe van a szocialista demokrácia megvalósulásában is. A szocializmus nem egyszerűen kielégíti az igényeket, hanem igényt ébresztő társadalom is. A burzsoázia manipulált emberi igényeket, mi pedig valódi emberi igényeket akarunk ébreszteni és teljesíteni. Ez kultúra nélkül elképzelhetetlen. Az emberek számára korlátlan öröm lehetősége a kultúra. S visszatérve a megye kulturális életére: egy tsz ma több tudományos ismeretet jelent, mint hajdan egy szerény mezőgazdasági tanszék. A felgyülemlett tudásanyagot kell bővíteni és nagy hatékonysággal alkalmazni. Ennek a megyében jó példáit láttam. N pedagógusok szerepéről Meggyőződésem szerint még sok megoldani való problémája van egész oktatási rendszerünknek. A fő feladat, hogy mindent elkövessünk a Központi Bizottság közoktatáspolitikai határozatának végrehajtásáért. A következő években társadalmi erőfeszítésekre lesz szükség, mert 135—140 ezer gyerekkel több kerül be az általános iskola alsó tagozataiba 1979—83. között, mint azt gondoltuk. A továbbiakban a pedagógusok társadalmi szerepéről, helyzetéről beszélt Aczél György. A többi között kijelentette : Nem hiszek abban, hogy az a pedagógus jó kedvvel, eredményesen tud tanítani, akinek olykor görcsbe szorul a gyomra ha az igazgatót meglátja. Nem lehet a pedagógusainkat rendeletekkel kínozni, nem lehet arra presszionálni — csak kérni szabad, — hogy tömegével végezzenek el olyan munkákat, amelyek nem tartoznak feladataik közé — hangsúlyozta. A pedagógusok oktató-nevelő tevékenysége, szellemi ereje néhány év múltán már anyagi erővé válik. A legfejlettebb technika sem ér semmit, ha nincs rend, szépség, kultúra, becsület az emberek fejében, szívében, szögezte le nagy tetszéssel fogadott előadásában Aczél György elvtárs. A kétnapos látogatás után Aczél György tegnap este elutazott a megyéből. Tiszai Lajos Fotó: Nagy Zsolt
