Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-08 / 133. szám

1977. június 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 0 mezőgazdaság nehézipara Minden korty egészség Ha egy állattenyésztési te­lep hatvannégymillió forint­ba kerül, akkor még az évi huszonkétmilliós termelési érték mellett is meg kell fogni minden fillért, hogy a beruházás minél előbb kifi­zesse önmagát. A Szolnoki Állami Gazdaság szakosított tehenészete az elméleti szá­mítások alapján 12—14 év alatt térült volna meg' de a nagy fenntartási költségek 4—5 évvel odébb tolták a dá­tumot. Miért érdekesek szá­munkra ezek az általános igazságokat tartalmazó ada­tok? Azért, mert az üzem rendelkezik egy sokak szá­mára hasznossá tehető előny­nyel, ami van, és még sincs. Összekeverik a többivel Ugyanis ezen a telepen nemcsak a ráfordítások je­lentősek, hanem a technika, a technológia is modern, és a fajta sem marad el a vi­lágszínvonaltól. Mindezek következményeként a Hols­tein Friz tehenektől kifejt évi mintegy 3 millió liter tej olyannyira kórokozómentes illetve csíraszegény, hogy al­kalmas lehetne gyermektáp- szer-alapanyagnak. elláthat­nának vele kórházakat, is­kolákat és egyéb hasonló jel­legű intézményeket. Az ál­lami gazdaságtól a Szolnok megyei Tejipari Vállalathoz beérkező szállítmány az ösz- szes tejnek viszont csak egy- huszada, s így az — amúgy is szűkös lehetőségei mellett — nem igen tud mit kezde­ni vele. Pontosabban, ebből és a hasonlóan csíraszegény két másik mezőgazdasági üzem tejéből készíti az isko­latejet, de ez végeredmény­ben olyan csekély mennyi­ség. hogy nyugodtan rá­mondhatjuk: összekeveri a többivel. Kettős hátrányban Az előbbiekből következik, hogy a termelők a tejipari vállalat legjobb szándéka el­lenére sem élvezhetnek sem­milyen előnyt azért, mert a náluk kifejt tej csíraszegény. És itt bukkannak fel ismét a fillérek, hiszen egy-egy li­ter tejnél valóban „apró­pénzről” lenne szó de a vég­eredmény már százezreket jelentene. Az egyébként is jogosnak ítélhető felár mel­lett szól az a tény is, hogy ezeken a modern telepeken a már említett gazdaságos­ság miatit eleve nagy telje­sítményű állatokat kell tar­tani, s.ez egyúttal — lega­lábbis a Holstein Friz ese­tében — azt. is jelenti, hogy a növekvő hozammal arány­ban csökken a tejzsír-száza- lék. (Ez ugyan még nem ál­talánosan jellemző, de a ke­resztezések nyomán másutt is éreztetni fogja hatását.) Márpedig a jelenlegi rend­szer éppen a magas zsírtar­talmú tejet dotálja legjob­ban, és így a Szolnoki Álla­mi Gazdaság az előbbivel együtt dupla hátrányba ke­rül. Steril tej a fővárosba De nézzünk erre egy gya­korlati példát. A tej üzemi felvásárlási ára zsírszázalék - tól függően 5 forint és 6.5Ü között változik. S ez 3 millió liternél csak 2 százalékos el­térést alapul véve. tehát 3,5 és 3,7 zsírszázalékos tejet összehasonlítva 270 ezer fo­rint többletet jelent a ma­gasabb, és ugyanennyi hiányt az alacsonyabb zsírtartalmú tejnél. Ezeknek az üzemek­nek tehát az lenne jó, ha a csíraszegény tejért legalább úgy dotálnák őket, mint má­sokat a magasabb zsírszáza­lékért. Csakhogy ehhez a tej­ipari vállalatnál niég nin­csenek meg a feltételek. Akkor minden marad a régiben? Nem feltétlenül, ugyanis Budapesten egy éven belül árulni fogják az úgy­nevezett steril tejet, amely­nek egyebek közt az a jó tulajdonsága is . meglesz, hogy napokig, hetekig, sőt egyes fajtái hónapokig is el­állnak. Itt már minden to­vábbi nélkül hasznosítani lehet a termelőtől közvetle­nül a fővárosba szállított csíraszegény tejet, S ha a Szolnoki Állami Gazdaság literenként csak 20 fillérrel többet kap a szaktelepről származó tejért, akkor éven­te 300 ezer forinttal nagyobb bevételt könyvelhet, el a mo­dern technika, technológia és a Holstein Friz tehenek javára. Braun Ágoston Kazánok Törökországba Üjabb jelentős üzletet kö­tött a Török Állami Villamos Művekkel a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat — ezúttal csaknem 25 millió dollár értékb€n — erőművi kazánok exportjára. A mos­tani megállapodás alapján Catalagzeban állítanak fel a magyar szakemberek egy 480 tonna óra teljesítményű ka­zánt. A nagyberendezést a Magyar Hajó és Darugyár gyártja, a kazánhoz tartozó vízelőkészítő berendezés pe­dig az Április 4. Gépipari Művekben készül. Ezzel az újabb megrende­léssel már összesen mintegy 70 millió dollárért vásárolt erőművi kazánokat a török vállalat a Transelektrótól. Pályázat a textilválaszték bővítésére Ruházati termékek és la­kástextíliák gyártmányfej­lesztését ösztönző pályázati felhívást tett közzé a Köny- nyűipari Minisztérium. Fő­ként olyan rendeltetésű és jellegű cikkek tervezését és gyártását akarják előmozdí­tani, amelyekből most nem tudják megfelelő színvonalon vagy elég széles választékban kielégíteni az igényeket. A pályázat egyebek mel­lett kiterjed a 6—14 éves ko­rú iskoláslányok mindennapi ruházatához alkalmas, köny- nyen kezelhető, minőségileg és árban is megfelelő termé­kek előállítására. A tervezők figyelmébe ajánlották, hogy az iskolások mozgási igényei­nek megfelelő, körinyen ke­zelhető, egymással kombinál­ható és a réteges öltözködést lehetővé tevő darabokat ter­vezzenek. Ismert tény, hogy meglehe­tősen szűkös az eső ellen vé­dő kabátok, köpenyek, ka­pucnik stb. választéka. Ezért most olyan festett, nyomott és egyéb technológiával min­tázott alapanyagok gyártását igénylik, amelyek biztosítják a szellős, mozgásban nem gátoló védőöltözékek előállí­tását, amellett hogy nemre és korosztályra való tekintet nélkül megfeleljenek az ural­kodó divatirányzatoknak is. A pályázat az idősebbek részére többféle funkciót ki­elégítő (utcai, társasági, ki­ránduló stb.) termékek ki­alakítására is biztatja a ter­vezőket és a termelőket, ki­fejezve azt az igényt, hogy tartsák szem előtt az időseb­bek kényelemszeretetét, sa­játos méret- és esztétikai kí­vánalmait fazonban, színben, mintázatban egyaránt. Nyolcórás műszakban 12-13 ezer csomót köt a szövőszék mellett Bíró Bálintné és Makai Eszter a békésszentandrási Háziipari Szövetkezet öcsödi részlegében. A hetven asszonyt és lányt foglalkoztató szőnye^kzövő üzemben havonta 200 négyzetméternyi hagyományos perzsaszönyeget készítenek (Fotó: T. F.) Aczél György a megyébe érkezett (Folytatás az 1. oldalról.) lyesléssel fogadta. A telep­ről távozóban megköszönte Magyaríts Gyula csikósnak a ménes meghajtását. A tsz rizstelepeinek part­ján is sokáig beszélgetett vendégünk a jászkiséri és ál­talában a hazai rizstermesz­tés lehetőségeiről. A szakem­berekkel folytatott eszmecse­re igen messzire vezetett: feltárult a magyarországi rizstermesztés igen szűk ke­resztmetszete és számos aka­dályozó tényezője. Nagy tetszéssel figyelte Aczél elvtárs a szövetkezet mobil lucernaszárító és po­gácsakészítő gépsorát a haj­mali határrészen, ahol Tán- czos Ferenc gépészeti főmér­nök ismertette a mobil gép­sor alkalmazásának gazdasá­gi, termelési előnyeit. A Mi­nisztertanács elnökhelyettese felvetette, hogy a drága, ám igen termelékeny gépsort nem lehetne-e még jobban kihasználni. A gazdaság fő­mérnöke elismerte a kérdés jogosságát, de elmondta, hogy a harmadik műszak be­vezetését a szakemberhiány akadályozza. A hajmali határrészről a gazdaság kacsatelepére veze­tett a vendég útja. Ezen a telepen az elmúlt évben 96 ezer pecsenyekacsát neveltek fel. a lehető legegyszerűbb körülmények között. igen gazdaságosan. A tsz fejlesz­tési terveiben az szerepel, hogy 1980-ban már 200 ezer­re növelik a felnevelt pe­csenyekacsák számát. A ka- csa-előnevelő telepen Szőke Istvánná gondozótól munka- körülményeiről, keresetéről érdeklődött Aczél György, majd a tó partján Kovács Attila ágazatvezető mérnök­kel a megélhetés lehetősé­geiről, családj körülményei­ről beszélgetett. A látogatás a szarvasmarhatelep megte­kintésével ért véget. A 4000 —5500 literes lejhozamról, a látottakról a vendégek elis­meréssel szóltak. Aczél György és kísérete a késő esti órákban érkezett vissza Szolnokra. A látoga­tás ma folytatódik. T. L . Fotó: N. Zs. A Minisztertanács elnökhelyettese megtekintette a tsz lótenyészetét is Már nem hulladék Rz atomenergia békés felhasználásáról A plenáris üléssel tegnap megkezdte munkáját a KGST atomenergia békés felhasz­nálásával foglalkozó állandó bizottságának 32. ülésszaka, amelyen a tagországok kül­döttségeivel együtt részt vesz az Interatomenergo és az In- teratominstrument Nemzet­közi Gazdálkodó Egyesülés, valamint a Dubnái Egyesített Automkutató Intézet képvi­selője is. A plenáris ülésen Szekér Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese a kormány ne­vében üdvözölte az ülésszak résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi együttmű­ködés különösen jelentős az atomenergia békés felhasz­nálásában, hiszen az atomtu­domány és az atomtechnika bonyolult problémáinak meg­oldása gyakran meghaladja az egyes országok lehetősége­it. A tagországokban a két­oldalú együttműködés kere­tében a Szovjetunió tudomá­nyos-műszaki és ipari segít­sége tette lehetővé az atom­energia békés felhasználásá­hoz szükséges tudományos és műszaki bázis létrehozását. Elmondotta, hogy az állan­dó bizottság integrációs in­tézkedéseinek megfelelően jött létre a reaktorfizikai ku­tatásokkal foglalkozó ideigle­nes nemzetközi kutató kol­lektíva, amely immár ötödik éve dolgozik eredményesen a Magyar Tudományos Akadé­mia Központi Fizikai Kutató Intézetében. Andranyik Petroszjanc, a Szovjetunió Állami Atom­energia Bizottságának és egy­ben a KGST Állandó Bizott­ságának elnöke is köszöntötte az ülésszak résztvevőit, akik a következő napokban a bi­zottság munkacsoportjai és műszaki-tudományos koor­dinációs tanácsának előter­jesztésére összesen 24 együtt­működési témát, tervezetet és beszámolót vitatnak meg. Elsősorban a reaktortechnika és az atomenergetika fejlesz1 tésének. a rádióaktív hulla­dékok feldolgozásának, a su­gárzás elleni biztonság fej­lesztésének lehetőségeiről tárgyalnak. A Vértesi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaságban figye­lemre méltó intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a kitermelt fa minden alkotórésze értékes termékké váljon, a korábban hulladék­ként kezelt anyagokat is hasznosíthassák. Most újabb jelentős kísér­letbe kezdtek, hogy fontos alapanyagként értékesíthes­sék a 6—8 centiméternél ki­sebb átmérőjű ágakat, galy- lyakat. Az ilyen fát eddig az erdőben hagyták a fakiter­melők, évente 10 000 tonna fa ment így veszendőbe. A vértesi gazdaság vezetőinek kezdeményezésére a Péti Nit-* rogénművekben laboratóriu­mi vizsgálatokkal megállapí­tották. hogy ez a hulladékfa alkalmas furfurol gyártására. A fa nedvéből kivont furfu­rol többek között S gyógyszer és a műanyagipar^ fontos alapanyaga. Világpiaci ára tonnánként 1100 dollár. Aczél György Sarkad! Károly állattenyésztő szakmunkással beszélget

Next

/
Oldalképek
Tartalom