Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-29 / 151. szám

-a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. június 29. Kisújszállási levelek A Teleki Blanka nevelőott­hon vezetősége és otthontaná­csa, valamint a vácdukaí, szobi és tiszakürti testvérin­tézmény sportoló növendékei ezúton is szeretnék megkö­szönni, hogy június 11-én az „Edzett ifjúságért” jegyében tölthettek el egy felejthetet­len napot. S ezt a különböző vállalatok szocialista brigád­jainak összehangolt és felbe­csülhetetlen értékű társadal­mi munkája tette lehetővé... — írta többek között Deme László nevelőtanár. * * * Néhány nappal később a nevelőotthonból a végzős nyolcadikos Március 15 őrse jelentkezett. „A ballagások, a búcsúzás időszakát éljük. Mi is elkö­szöntünk nevelőotthonunktól, iskolánktól. Megköszöntük mindenkinek a szerető gon­doskodást. Külön is hálásan köszönjük a szolnoki BÖR- TEX Ktsz Béke szocialista brigádjának önzetlen gondos­kodását. Négy évig, ötödikes korunk óta kísérték figye­lemmel életünket. Segítettek bennünket szerető szóval, anyagiakkal, a kölcsönös lá­togatások lehetőségével. Örömmel sportoltunk — és eredményesen — az általuk készített nagyszerű sportci­pőkben. Szomorúan ballag­tunk abban a szép ruhában, amelynek anyagát ők vették. S ha eljön ismét a szeptem­ber, azokba a bőröndökbe rakjuk az itt kapott szép, új ruhákat, felszereléseket, ame­lyeket ők készítettek. így uta­zunk életünk második állo­mása felé — ki szakmunkás­képzőbe, ki gimnáziumba. Sohasem tudjuk a 24 tagú Béke szocialista brigád leá­nyainak, asszonyainak meg­köszönni áldozatos, szülőpót­ló tevékenységüket. Szeret­nénk majd mi is követni pél­dájukat; becsületesen dolgo­zó felnőttek, jó közösségi em­berek, jó édesanyák akarunk lenni! így szeretnénk törlesz­teni!” munkások. Az idén heten ül­nek „nyeregbe”, közülük ha­tan kezdők, egy kombájnos- nak van nagyobb gyakorlata. Az aratásban részt vevő dolgozók sikeres vizsgát tet­tek tűz- és balesetvédelem­ből. A fiatalok nagy izgalom­mal várják az aratás megkez­dését, hiszen első alkalommal vesznek részt e munkában. A hét kombájnos közül ötnek gépszerelői vizsgája is van, így a munka közben történő kisebb hibákat ki tudják ja­vítani. Mini-reptér az óvodaudvaron Az itt látható „utasszállí­tó” repülőgépen az újsizászi Bajcsy Zsilinszky úti óvodá­ba járó száz gyerek „utaz­hat” nap mint' nap képzelet­beli tájakra. Gondoljuk, nagy a „forgalbm”, szívesen ücsö­rögnek a kicsik a nem min­dennapi járművön... A fényképet Kalló Feranc- né vezető óvónő küldte. A repülőgépet az újszászi TBC szanatórium Koch Róbert szocialista hrúgádjától kapták ebben a tanévben, egyéb anyagi segítséggel együtt. A támogatást köszönik a kis­gyerekek és az óvoda dolgo­zói. Füredi strand, A strandon a helyzet vál­tozatlan címmel írta meg munkatársunk június 15-én tiszafüredi tapasztalatait. Az ellátás hiányosságaiért az áfész vezetőit bírálta. Rente Ferenc, a Nagyközségi Tanács elnöke és Gazdag Sándor, az áfész mb elnöke így vála­szolt: „A tiszafüredi strandfürdő ellátása hét végén — különö­sen ha a hőmérő + 35 C fo­kot mutat — valóban nem kielégítő, következésképpen paradicsom . .. sorbanáoás van, miként saj­nos, más strandokon is ...” Kifogásolták azonban, hogy az újságíró nem vette észre: néhány méterrel távolabb a tanáccsal közös beruházásban épül, illetve átadás előtt áll egy új vendéglátóipari egy­ség. Június végéig a füredi strandolok türelmét kérik. A kérést tolmácsoljuk, dehát ami még nincs, abban a strandolok nem vásárolhat­nak. Június 17-én egy másik írás jelent meg „Paradicso­mi” kalkuláció: a rossz drá­gább, mint a jó címmel. A színhely: Tiszafüred, öröm­mel olvastuk Rente Ferenc és Gazdag Sándor összeha­sonlítását, amely szerint több mint 10 százalékkal volt ol­csóbb a hét legfontosabb — kiemelt — primőrzöldség át­lagára, mint tavaly. A para­dicsomé például 11 forinttal. A hivatkozott javuló ellátást sem vitatjuk. Az újságíró eb­ben az esetben is azt írta meg, amit látott, tapasztalt. ■ A paradicsom nyomába sze­gődött, s ezt szemlélődésekor az áfész-boltokban jóval drá­gábban mérték. A válaszban e tényt nem is cáfolták. Kedvezményes tüzelővásárlás / Tiszaszőlősön többen va­gyunk, akik kevés nyugdíj­ából élünk. Kaptunk tüzelő­utalványt, amelyen feltüntet­ték a beváltási határidőt. Né­melyiken ez a dátum: júni­us 30 ... Mi megvennénk a tüzelőt a helyi tüzéptelepen, „de már egy hónapnál több ideje, hogy megfelelő tüzelő mennyiség nincs” ... Ügy kell gazdálkodnunk, hogy a nyugdíjból mindenre jusson. A leárazott szénből többet tudnánk vásárolni... Füred­re a többlet fuvarköltség miatt nem megyünk ... Nem szó szerint így írta meg levelét Boros Imre ti- szaszőlősi lakos, de ez a lé­nyege. Nem tudjuk, mit ért olvasónk megfelelő tüzelő mennyiségen. Információink szerint júniusra két vagon berented diót, és két vagon berentei darabos szenet ren­delt a tiszaszőlősi áfész. A be­rentei dió árengedményes, a darabos nem. Nem állíthat­juk biztosan, hogy a négy va­gon szén megérkezett-e. Azt viszont — a korábbi évek ke­reslete, tapasztalatai alapján — kizárólag Tiszaszőlősön tudják felmérni: „csúcsidő­ben”, vagyis a kedvezményes vásárlási akció idején mennyi szénre van szükség a község­ben. Töruenyerefü rendelet a magánkereskedelemről „Izzadt” az úttest is Kenyeres Péter törökszent- miklósi olvasónk panaszát június 15-én közöltük „Por­felhőben a Sallai utca” cím­mel. A házakat, a növényze­tet porréteg takarja az útkar­bantartás miatt — panaszko­dott levélírónk. Hélt Lajos, a KPM Közúti Igazgatóság vezetője a következőket vála­szolta: Az éves fenntartási terv keretében beütemezett felüle­ti kezelésre, záróréteg-készí­tésre került sor június első napjaiban Törökszentmikló- son. A levélben leírt módon elkészített záróréteg behen­gerelve nem ad azonnal kész, kifogástalan útfelületet, a forgalom és a hőmérséklet hatására a bitument hígító anyagok elpárolognak, a fe­lület elaszfaltosodik. A hosszan tartó kánikula következtében a felület „izza. dása” következett be, amit apróbb zúzalék ismételt szó­rásával, illetve a lesodródott zúzalék ismételt félseprésével szüntetett meg az üzemmér­nökség. Ez a technológiai elő- irás. A felseprés napi fél órát vesz igénybe, tehát van mód a lakások szellőztetésére. Az igazgatóság vezetője nem vi­tatja az utókezelés okozta kellemetlenséget. Két—három hét után viszont igen jó út­felület áll a Sallai úton is a forgalom rendelkezésére — olvashattuk a június 21-én keltezett levélben. Azt is megtudtuk a tájékoztatásból, hogy erre a nem éppen leg­korszerűbb útfenntartásra még mintegy 10 évig szükség lesz a megyében. Fiatalok a kombájnokon Üjszerűen készültek fel a gabona betakarítására a ti- szabői Petőfi Tsz-ben — kap­tuk a tájékoztatást a minap. Az idősebb kombájnvezető­ket felváltják a fiatal szak­A magánkereskedelem gyakorlását eddig egy 20 évvel ezelőtt megjelent törvényerejű rendelet sza­bályozta. Ez a jogszabály hosszú időn keresztül megfelelt, időközben azon­ban jelentősen változott a kereskedők létszáma, szakmai összetétele, s a társadalmi fejlődésben azóta történt változások is szükségessé tették a magánkereskedelem át­fogó újraszabályozását. A kormány 1968-ban hatá­rozatot hozott a kiskereske­delmi tevékenység tovább­fejlesztésére. Ennek hatásá­ra a kiskereskedők létszáma 1973-ig csaknem 40 százalék­kal emelkedett, s meghaladta a 12 000-et. Az új ipariga­zolványok többségét ellátat­lan területeken, a lakosság alapvető szükségleteinek kielégítése érdekében adták ki, igaz, érvényesültek' ked­vezőtlen tendenciák is, pél­dául sok magánkereskedő települt indokolatlanul a vá­rosközpontokba. Jelenleg az országban 10 766 magánkereskedő mű­ködik jól kiegészítve az ál­lami és a szövetkezeti kis­kereskedelmi hálózatot. A magánkereskedők 60 száza­léka a lakosság alapvető el­látását szolgálja, mintegy 7000 kereskedő tevékenyke­dik a vegyes-, zöldség-gyü­mölcs, az élelmiszer-, a do­hány-, a tüzelőanyag- és a vendéglátás — Szakmában. A kereskedők mintegy 20 százaléka működik olyan szakmákban — használtcikk, díszállat és dísznövény, bé­lyegkereskedés, mutatvá­nyos tevékenység stb. — amelyekben állami vagy szövetkezeti üzlethálózat ki­alakítása nem kifizetődő, 20 százalékuk pedig részben élénkíti a kereskedelmi ver­senyt, részben mint például a vásározó iparcikk szakma, bővíti a kereskedelmi vá­lasztékot. A budapesti zöld­ség- és gyümölcskereskedők a közvetlen lakossági össz­forgalomnak körülbelül a 20 százalékát, a tüzelőanyagke­reskedők pedig a kistételű pincés forgalom 50 százalé­kát, s a tüzelőolaj-forgalom csaknem egyharmadát bo­nyolítják le. Az új törvényerejű rende­let a megváltozott helyzet­nek és a követelményeknek megfelelően, egész sor új rendelkezést is közbeiktatva — szükség szerint részben szigorítva, részben kedve­zőbb feltételeket teremtve — szabályozza a magánke­reskedők működését, s pon­tosabb meghatározását adja a magánkereskedői tevé­kenység- fogalmának. Így például a tevékenység gya­korlására jogosító igazol-' vány is új elnevezést ka­pott. (Iparigazolvány helyett magánkereskedői igazol­vány.) Űj vonása a rendel­kezésnek, hogy a jövőben meghatározott időre is lehe­tővé teszi magánkereskedői igazolvány kiadását. Ezzel megoldható például a lakótelepeken vagy az ide­genforgalmi és üdülőterüle­teken is az ellátás megszer­vezése arra a7- átmeneti idő­re, amíg az állami, szövet­kezeti hálózat kialakul. Az állami fegyelem fokozottabb biztosítása érdekében meg­határozták, hogy ki milyen esetben — milyen bűncse­lekmények miatt — nem kaphat magánkereskedői iga­zolványt, s nem adnak lehe­tőséget a szocialista szek­torból kilépőknek azonnali magánkereskedés folytatá­sára. A szakigazgatási Szerv hatáskörét növelve szigorít­ják az igazolvány visszavo­násának feltételeit. A ren­delet a kereskedők ellátási rendszerén nem változtat, bizonyos ésszerű könnyíté­seket azonban bevezet, meg­engedi például a vendéglá­tóknak, hogy nyersanyagot a kiskereskedelemből is besze­rezhessenek. A jogszabály a KISOSZ érdekvédelmi feladatának megfelelő ellá­tása érdekében előírja, hogy a magánkereskedés gyakor­lásával összefüggően elkö­vetett szabálysértésekre hozott határozatokat a KISOSZ-szal is közölni kell. A magánkereskedés gya­korlásának alapvető előírá­sait tartalmazó törvényere­jű rendelet végrehajtására a belkereskedelmi miniszter ad majd ki részletes szabá­lyozást. Panasz — szerepcserével H. J.-né részletes levelé­nek tömör tartalma: a Szol­nok megyei Sütőipari Vál­lalatnál takarítónő, hét hó­napos terhes, véleménye sze­rint mód lenne arra, hogy Szolnokon, a Rákóczi úti üzembe kerüljön a szülésig, mert az közelebb van a la­kásához. Kérését azonban a vállalat vezetői elutasítják. Ügy érzi, a munkahelyén nemhogy segítenének a kis­mamákon, hanem durvák, fölényesek velüik. Kérésére ugyanis a művezető a kezébe nyomta a Kilépő dolgozó el­számolása nevezetű nyom­tatványt azzal, ha nem tet­szik, lépjen ki, nincs szükség a munkájára. Név szerint említ vezetőket, hangoztatja jogait. Az asszony munkahelyén — a személyes beszélgetés­nél nem erősíti meg a levél­ben leírtakat. Durván be­széltek volna vele? Nem em­lékszik ilyen esetre. A Rá­kóczi úti üzembe szeretne menni, azt nem tagadja. Hogy ott nehezebb a taka­rítók dolga? És hely sincs jelenleg? Ezt nem tudta, ha így van elhiszi, és akkor „vissza minden” — marad ott, ahol van. Különben, nincs is sokkai közelebb az az üzem... Ne is törődje­nek vele, búcsúzik, — ezzel részéről — le van zárva a bejelentés. A vállalat munkaügyi osz­tályának dolgozói és a ke­nyérgyári művezetők tudnak az asszony panaszairól. Te­kintélyes mennyiségű leve­lét őrzik, mellette a minden­kori válasz másolata: fel­tűntetve az ügyintézőt, a vá­lasz idejét, az indoklásokat. Az asszony „dossziéja” azon­ban másról is árulkodik: alig öt hónapja dolgozik a sütőiparban, de nincs olyan hónap, amikor ne hiányzott volna négy-öt, esetenként tíz napot igazolatlanul. A vállalat illetékes ügyintézői utólag — két gyerekére és az állapotára való tekintettel — valamilyen módon min­dig „igazolták”, vagy elnéz­ték a munkafegyelem sér­tését. (Egy alkalommal még egy okirat hamisítását is „túl” méltányosan zárták le.) H.-né visszatérő panaszaival azóta is mindig foglalkozik valaki. Minisztertanácsi rendelet jelent meg — ez év tava­szán — a közérdekű bejelen­tésekről, javaslatokról és panaszokról. Ez a korábbi­nál hatékonyabban védi a közérdekű bejelentőt, javas- lattevőt, ugyanakkor az alap­talan, rosszhiszemű bejelen­tővel szemben „megfelelő eljárást tesz lehetővé”. A közösséget érintő, hasznos észrevételek intézését, a pa­nasz orvoslását egyértelmű­en a mindenkori „érintett” szerv hatáskörébe utalja, egyszerűsíti, gyorsítja az ügyintézést. H.-né panaszát vállalata példás gyorsasággal vizsgálta ki, de nem éppen követésre méltó módon zárta le a többszöri, súlyos fegye­lemsértést. A „tekintettel a két gyerekre... a Születen­dő harmadikra” érv nem meggyőző. A vállalat túlzott elnézésével okot adott arra, hogy mások — vélt sérel­meiket, fegyelmezetlensé­güket — eképp „igazolják”: ha J.-nénak lehet, miért nem lehet nekik is? A szülő kötelessége — és felelőssége — a gyermekek nevelése. A felelőtlenségnek, fegyelme­zetlenségnek nem lehet „ta­karója” a H.-né által olyan gyakran emlegetett eset: be­teg volt a gyerek, orvoshoz, igaz, nem vitte, (és otthon se volt...) ... továbbá azért nem dolgozott öt napig, mert bukásra állt nagyob­bik, és vele kellett foglal­kozni ... Több ember több napot töltött eddig az alaptalan bejelentés kivizsgálásával. A Minisztertanács rendelet az ilyen eseteket is szabá­lyozza. T, Sz. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom