Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-03 / 129. szám

1977 .június 3.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Építők EGYÜTT

Martfűn RUGüDTU Hl K ITT

Reggeli fényben úsznak a házak. Sok ablakán habos-fehér függönyök mutatják az életet, s néhányon látszik: dolgoznak bent a szerelők, a szakiparosok.

Horváth Bela építésvezető mutatja a házat, amelyik már frissen vakolt, s amelyikbe egy-két hónap alatt negyven

Azért szombaton is építünk — mondja Szakács Dániel.

család költözik. Június 20-án adják át, s nagyon igyekeznek, ne találjon hibát a műszaki ellenőr. Azért is hívják az átadás előtt: bogarássza csak, ha talál valamit, rögtön megcsinálják. Mert az ÉPSZER-nél az a szokás, hogy a műszaki átadás után tíz-tizenkét nappal jönnek a lakók.

Oj városrésznek beillő Martfű vége, a Szolnoki út mindkét oldala. Négyemeletes házak állnak sorban. Hat év alatt épültek.

— Ezzel a mostanival együtt 360 lakás — mondja az építésvezető. És mennyi lesz még! Itt megvetettük a lábunkat, sokáig!

A lakások többsége két-há- romszobás. Munkáslakások, az OTP és a Tisza Cipőgyár építteti. Kell a lakás, sok a fiatal a gyárban.

A fürdőszobát szerelik a kétszobásban. Jó nagy a konyhája, tágas a tere.

Szakács Dániel kőműves brigádvezető pontosan ilyenben él 1975 óta a családjával. Asszonya a gyár munkása, a két vállalat — az ÉPSZER meg a Tisza Cipőgyár — segítette őket az otthonhoz.

— A belső vakolás az én munkám benne — mondja. — Nekem nagyon jó, megfelelő.

Bodó József, a kőművesek Április 4. szocialista brigádjának vezetője nem osztozik fiatal társa véleményével:

— Már én nem tudnám elképzelni ilyen zárt helyen az életemet. Ezért építettem magamnak családi házat Török- szén tmilkóson, a Tenyői úton. Csak más az, van kert, egy kis munkával megterem a le- vesbevaló, meg aztán az a szabadság!

Fekete Péter, a műhelybizottság titkára is helyben hagyja Bodó véleményét. Neki Tiszaföldváron áll a háza.

— Jó nagy udvar, apró jószággal, hogy ne a piacot szidjam, ha egy pár csirkét lecsap az asszony.

Szabadkoznak, nem, nem a lakás nem tetszik. Szép is lenne, ha a maguk munkáját nem becsülnék. De ők „vidéki” emberek. Napjában fa- bódés autó hozza össze a száznegyven embert a martfűi építésvezetőségre. Csépá- tól Fegyvernekig utaznak. Így tizenkét órájukba telik a dolog, mégis ezt tartják jónak.

Horváth Béla azért büszke rájuk, mert törzsgárda az, amelyik Martfűn épít.

Bodó József Pesten kezdte a munkáséletet. Az volt az utazás, kéthetenként. Ez a mindennapos kicsiségnek tűnik.

— Tíz, tizenkét éves törzsgárdisták vagyunk itt együtt többségben — mondja, s Fekete Péter összenéz Horváth Bélával.

— Ügy mondjuk, együtt ragadtunk itt!

Van és lesz munkájuk sokáig a fejlődő gyár tövében. Most 1980-ig tudják, mennyi lakást építenek, de azt is, hol lesz az új lakónegyed, hová hurcolkodnak, ha itt a Tisza- földvár felé eső végeken befejeződik a munka. Szeptemberben újabb negyven lakást adnak át és év végéig még húszat. Aztán a TÜZÉP-től kijelölik az új házhelyeket, s beépítik a nagykanyartól az első szövetkezeti házig a terepet. Szép munka lesz, mire elkészülnek.

Ály Gyula gépkezelő, Lisz- kai László segédmunkás és Szakács Dániel kőműves az étteremben ül le néhány szóra. Van saját éttermük, száz

Mm

Együtt ragadtunk itt — hunyorít Fekete Péter.

ember is elfér benne. Terítenek is annyinak, hiszen rég kiment a divatból a táská- zás. A cipőgyárból küldik a meleg ebédet minden nap.

— Megszoktuk a főtt ételt, jó is, nem kell szárazai rágni, aztán akárhogy számolunk, olcsóbb is, mint ha vennénk, ezt, azt. Ízletes ebédet küldenek a gyárból.

Szeretik az építőket a gyárban. Jönnek gyakran a vezetők, kérdezik, rendben-e minden? És jön a tanácselnök is, akiről úgy tartják, lelkes fejlesztője Martfűnek.

— Megismertük az embereket is, meg ők is minket. Jó az nekünk, hogy nem kó- dorgunk hol itt, hol ott. Ezért is maradtunk együtt, ilyen szépen. 80 százalék nálunk a törzsgárda! Ez pedig, építőmunkások között szép, ugyebár?

Az ebédlő mellett melegvizes zuhanyzó, öltöző. Maguknak építették, s ha odébb mennek, a másik végre, ott is lesz. Horváth Béla szerint még jobb. Megéri, mert az ember fontos.

A munkaidő reggel héttől délután ötig tart. Akkor érkezik a fabódés, s viszi haza a munkásokat. Minden szombat szabad.

— Azért szabad szombaton is építünk — mondja SzaBodó József, aki a családi házat szereti.

kács, a legfiatalabb brigád vezetője. — Valaki mindig nyakig van a munkában, otthon. Fiatalok, maguknak csinálják. Hát csak elmegyünk, kisegítjük!

— Aztán a kert, a néhány kis szőlőtőke körül is tesz- vesz az ember, ilyen jóidőben .. .

— Jó időben — a napszítta arcú építésvezető sóhajt — tudja, meglátszik a munka menetén, az emberek arcán, amikor végre tavaszo- dik, s dolgozhatunk teljes kedvvel, erővel! Nekünk építőknek ez az igazi. Bezárt világ lehet máshogy élni, dolgozni! Kint, a természetben, a nap melege is másképp süt. Ablakból nézni borzasztó lenne.

Ebben mind egyetértenek. Ezt élik évtizedek, évek óta. Ez az ő világuk.

Jó világuk.

S. J. '

Fotó: N. Zs.

Új rendel kezesek

fl tsz-ek kategorizálásáról, a dolgozók munkaidejéről és munkadíjazásáról

A Magyar Közlöny 41. számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a munkaügyi miniszter együttes rendelete a tsz-ek kategorizálásáról, a tsz-ek dolgozóinak munkaidejéről, valamint munkadíja- zási rendszeréről.

Az új jógi szabályozás alapelve: a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és a társulásoknál dolgozó tagok és alkalmazottak munkadíjazása — váljék a lehető legnagyobb mértékben azonossá az állami vállalati dolgozók bérezésével.

A munkadíj-szabályozás eddig a termelőszövetkezeti tagok esetében csak a vehetőkre és valamennyi alkalmazottra terjedt ki, nem

érintette viszont a tagként dolgozó fizikai munkásokat, ügyintézőket és ügyviteli dolgozókat. Az új szabályozás már minden tsz-dolgo- zóra kiterjed.

A ts^-tagok eddig sérelmesnek találták, hogy eltérőek voltak a személyi

munkadíj, illetve a személyi fizetés megállapításának szabályai. (A tag vezetők

esetében a személyi munkadíj felső határa a munka- díjtétel felső határának 20 százalékkal, az alkalmazottaknál pedig 30 százalékkal növelt összege volt.) A rendelet most egységesen az állami vállalat; szabályok alkalmazását írja elő, s ezzel a megkülönböztetés megszűnt.

Az új jogszabály alapján a besorolás alapját képező fizikai és nem fizikai mun- kádíjtételek az állami vállalati munkabér-tételekkel teljesen azonosak. Azonos előírások alapján történik a személyi munkadíj, illetőleg a személyi fizetés megállapítása is. A továbbiakban azonos mértékű lesz a magasabb vezetői munkakört betöltő tsz-dolgozók részére kifizethető prémium azzal, mint amit a vállalati vezetőknek adhatnak. S ezentúl a szövetkezetekben fizetett, az eredménytől függő részesedés is megfelel a vállalati nyereségrészesedésnek.

A jogszabály egyebek között intézkedik a mezőgazdasági tevékenységet folytató tsz-tagok és alkalmazottak éves munkaidejéről; ez túlórával együtt legfeljebb 3000 óra lehet. Ennél magasabb munkateljesítményt a termelőszövetkezeti dolgozóktól követelni nem lehet,

A drága berendezések megérkeztek. A ládákat s a kiegészítő tartozékokat elhelyezték egy raktárszerű épületben. A szállítók külföldi képviselője különös figyelemmel megvizsgálta, zárható-e az ajtó. Merthogy gyártottak már szolnoki üzemnek gépeket, ott is hasonló problémák voltak, s amíg állt a masina az ideiglenes tárolóhelyen, addig leszedegették róla a csavarokat. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzemben vasajtó mögött pihen a tompahegesztő gép. Hozzá senki nem nyúlhat. Ára 250 ezer rubel. Pihen, pedig még nem is dolgozott — nem dolgozhat.

A kőolajfúrásnál a több ezer méterre lenyúló fúró- rudat darabokból illesztik össze. Menettel csatlakoznak -egymáshoz az elemek. A kapcsoló rész kopik, törik, ezért levágva a csövekről az újat tompahegesztéssel rögzítik. Jobban mondva rögzítenék. Régebben nem tehették ezt, mert nem volt berendezés, most nem tehetik azért, mert.. . De ne vágjunk a dolgok elé.

Az üzem évek óta nyugati országokból importálja az új csöveket. Évenként 40— 50 millió forintot költenek erre. az elhasználódott rudak pedig besorakoznak több ezer társuk mellé az .állványokra. Nem kell különösebben illusztrálni, ez jelentősen drágítja a kőolajfúrás költségeit, öt évvel ezelőtt született meg a javaslat: mivel a kapcsoló elemek itthon is gyárthatók, vásárolni kellene egy olyan gépet, amely a tompahegesztést elvégzi. Az ötletet, a javaslatot piackutatás követte. Két esztendeig. Ezidő alatt a szakemberek sokat jártak külföldön, ajánlatokat kaptak olasz, nyugatnémet cégektől, végül megláttak az NDK-ban 1973-ban egy berendezést. Megkötötték a szerződést.

Sikerült tervezőt is találni, az OLAJTERV vállalta az épületek, a kiszolgáló berendezések tervezését. Időközben kiderült, mást is vállalnia kell. Az NDK cég ugyanis nem rendelkezett fúrócsövek tompahegesztési technológiájával. Felkeresték tehát a tervezőket, készítsék el ezt, s a tapasztalatokat majd átveszik a német szakemberek. Még annyit: a tervezők kikötötték, csak részletekben tudják szállítani a dokumentációt. Ez bizony megnehezíti a kivitelezők munkáját. Sokáig nem is akadt az épületek elkészítésére vállalkozó. Végül 1975-ben megszületett a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalattal a megállapodás. Így 1976. január 1-én el is kezdték a kivitelezői munkálatokat.

Három esztendő tehát eltelt. Közben sokat utaztak a szakemberek, mert a szűk területi viszonyokhoz. a szolnoki üzem adottságaihoz kellett alakítani a technológiát. Kiderült, nem jó a kezdeti elképzelés, módosítani kellett a terveken, mert a tompahegesztőhöz nélkülözhetetlen az új csőegyengető. Valamint új trafóállomás, új laborépület szükséges, mert a régit le kell bontani, helyére kerül a csarnok.

Addig tehát semmit, amíg a labor új otthona el nem készül. Tavaly januárban kivonultak az építők, ekkorra már tisztázódott az új beruházás — a tompahegesztő a csarnokok, a kiser

gítő berendezések, a trafóház, a laboratórium — 117 millió forintba kerül. Ebből a labor, amelyet idén májusban adtak át az építők, másfél millió forint ér- " tékű. Ezt másfél évig építgették.

Közben elkészült a trafóház is. sőt megérkezett az NDK-ból a tompahegesztő berendezés. (A megrendelők „rátartással” kérték a

szállítási határidőt, gondolván, mire felépül a csarnok, addigra majdcsak megjön a gép. Megjött, de idejében.)

Mindez mivel jár? A szerződés szerint a garanciát elveszti az üzem, ha a szállítás időpontjától 18 hónapon belül nem próbálja ki a gépet. Tehát 1976. végén a

garancia „elúszott”.

Eddig a tompahegesztő története, ami még nem zárult le. Minden bizonnyal a beruházók, a tervezők, és a kivitelezők is tudják, hol követtek el hibákat. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem a piackutatásnál, a beruházások előkészítésénél. Hátráltatta a munkákat a tervek sorozatos módosítása, a dokumentációk szakaszos — és nem ütemes — szállítása, ugyanúgy mint a kivitelezőknél az időnkénti szervezetlenségek. A cél, s ezzel egyetért beruházó, tervező, kivitelező, hogy a gép minél hamarabb üzemeljen. Ne kelljen még évekig milliókat fizetni a nyugatról importált csövekért, akkor amikor ezerszámra várnak felújításra itthon ezek a nélkülözhetetlen szerszámok. Az akargt mint elmondták, mindenki részéről adott, most már csak le keli szűrni a tanulságokat.

Ha ennyi elég ...

H. J.

HOGY TÖBB LEGYEN...

Munkás háztáji

Ismerkedés a számítógépekkel

Tanfolyam

programozóknak

Szolnok megyében mind több vállalat igényli a SZÜV szolgáltatásait. A bővülő géppark egyre több számítás- technikai szakember munkáját követeli meg. Képzésükről a Nemzetközi Számítás- technikai Oktatási és Tájékoztató Központ gondoskodik, amely az 1977—78-as tanévben is indít tanfolyamokat Szolnokon.

Az információ folyamat- szervezői kurzus hallgatói két éven keresztül heti egy alkalommal hallgathatnak előadásokat az üzemek, vállalatok, intézmények gazdasági munkáját segítő számítógépes folyamatok szervezéséről, tervezéséről.

Indítanak ázámítógép-prog- ramozói tanfolyamot is Szolnokon. Ennek célja: kiképezni szakembereket, akik algoritmusok alapján képesek számítógépi programok megírására.' Elsajátíthatnak egy magas szintű programozási nyelvet, megismerkedhetnek az operációs rendszer használatával. A tanfolyam ideje két esztendő, a részvétel feltétele hasonlóan az előzőhöz, az érettségi bizonyítvány.

Georgikon

ríapok

A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán augusztus 23—25 között rendezik meg a XIX. Georgikon napokat. A mezőgazdaság egyik súlyponti feladata jelenleg a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése. A keszthelyi kutatók ezért a szarvasmarha gazdaságossági kérdéseit javasolják a háromnapos tudományos tanácskozás központi témájául.

Van abban valami megható, amikor ősz hajú asz- szony öntözi meg reggelenként a gyenge csemetefát, és a bérház tövében, a frissen ültetett virágok közt térdeplő, csöppet sem fiatal férfi gyomlálja a földet. Hasonló érzések szállhatják meg az embert, ha Vágó Józsefet, a BVM kunszentmártoni gyárának lakatosát hallgatja.

— Valahogy jobb étvágy- gyal is esszük azt, amit magunknak termeltünk. Aztán nehéz meló után kikapcsolódásnak sem rossz a friss levegőn elvackolni azzal a száz négyszögöllel. Van ám benne minden: sárgarépa, petrezselyem, hagyma ... szóval ami egy háromtagú családnak csak kell.

— Hogyan döntöttük el, hogy kinek melyik darab jut? Ügy, hogy beleraktuk egy kalapba az összes nevet és sorsot húztuk. így nem lehetett bundázni, és most senki sem vitathatja a másikét. Ha nem ezt csináltuk volna, akkor nagy veszedelem kerekedhetett volna, mert sok volt az igénylő. Annyira, hogy az eleinte 150 négyszögölenként hirdetett területet le kellett szállítani százra. No, de ez nem is baj, mert legalább jutott mindenkinek. Kivéve persze azokat, akiknek kertes háza van, mert az kizáró ok... Szóval kisorsoltuk a földet, levertük a karót, és a kétszer megszántott földbe, ugyanis a tsz olyan rend.es volt, hogy a négyszögölenként egy forint bérleti díjért meg is művelte a talajt, elültettük amire otthon szükség van.

— Hogy mikor kell kapálni, meg egyebek? Az idősebbek mondják. Például beszélik a műhelyben, hogy most már permetezni kell. Erre én megkérdem, hogy

mivel, aztán megyek a boltba, megveszem amire szükség van, kölcsönkérek egy permetezőt... Egyszóval megy itt minden, mint a karikacsapás.

Nincs más véleményen Lekly Sándor lakatos se, pedig ahogy mondja:

— Tíz évvel ezelőtt még pesti voltam, s mivel a Rákóczi úton nem terem zöldség, sok tapasztalatom nekem sincsen. De elmegyek a a kertbarátok előadásaira, amin egyébként illik ott lenni mindenkinek, s mert a kert itt van a gyárral szemben, majdnem mindennap megnézem, hogy kell-e valamit csinálni vele ...

Harangozó Sándorné, a szomszéd üzemben, a Pannóniában gyönyörűen megtisztított bőrökkel dolgozik, lévén ugyanis a fehér raktár csoportvezetője, de ugyanúgy gondolkodik, mint az olajos kezű munkások.

— Mi ugyan kertes házban lakunk, ha valaki visz- sza nem mondja a 100 négyszögölt, nem is kaphattunk volna földet, de bizony megérezte a pénztárcánk a tavalyi borsos zöldségárakat, így aztán amikor mégis lehetőséghez jutottunk, egyből belevágtunk: az összes földbe krumplit ültettünk. Egy kicsit kényszerből persze, mert a mi gyárunk elkésett a kéréssel, s így a tsz csak a tavasszal egyszer megszántott földjéből tudott adni.

Révész István, a kunszentmártoni Körösmenti Termelőszövetkezet pártbizottságának titkára szerint:

— Nem nagy darab az egész, összesen is csak 3—4 hektár lehet. S mindegyik amolyan dirib-darab föld, amire nagy gépnek rámeni- nie sem érdemes. Hasznosítani viszont kell valahogy, és ezek szerint sikerült is.

— braun —