Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-24 / 147. szám
1977. június 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Locsolás helyett öntözés Fordulóponthoz értek a Kunság Népében Kunhegyesen évente átlag 500-550 milliméter csapadék esik, és ez a kevés eső is legtöbbször akkor áztatja a földeket, . amikor éppen nincs szükség rá. Hogyan lehet ilyen körülmények között gazdálkodni? önkéntelenül adódik a válasz: öntözéssel. Hozamok, _______ k öltségek Mekkora területet kellene ellátni vízzel? A Tisza II. öntözőrendszerének a falu határába eljutó csatornát figyelembe véve a gazdaság 10 ezer 700 hektárából legalább 3 ezer 500, 4 ezer hektárt. És tavaly az aszály kellős közepén hány hektárra jutott el a mesterséges eső? Mindösz- sze 1100-ra. Miért csak eny- nyire? Az 1 millió 600 ezer köbméter víz ára 650 ezer forint volt, s mivel így egy köbméter 40 .fillérbe kerül, amit semmiképpen sem lehet drágának nevezni, ez az ok kizárt. Akkor talán a növények hozamában nem térült meg az öntözés? Nézzünk erre is néhány példát. Az a kukorica, amely nem kapott mesterséges esőt, hektáronként 33, az öntözött növény pedig 43 mázsát termést adott. A 10 mázsás többlethozam öntözési költsége fél mázsa kukorica volt. A lucernák közül csak az új telepítésiá kapott vizet, s ez az egyébként várható 10—11 mázsás termés több mint dupláját, hektáronként 23 ftiázsa szénát hozott a gazdaságnak. Az álló lucerna 30 mázsás hozamával ugyan jóval felülmúlta az előbbi eredményt, de öntözésssel, itt is megduplázhatták volna a termést, s akkor eredményükkel felsorakozhattak volna a lucernát közepes szinten termesztő gazdaságok közé. A vízzel ellátott rét és A bizoriyítványosztás izgalma is elmúlt. Elcsendesedtek az iskolák, — halott várak gyerekek nélkül. A túrkevei Kossuth úti öreg iskola is csendes lenne, ha nem hallatszana a munkások egymást bíztató jó szava: „húzzunk rá, komán, szóljon a muzsika”. Lapát harsog a készülő nyersbetonban. De ilyenkor, este? Az első műszakon már túl vannak. Délután négy óráig gépkocsikat javítottak a forró műhelyekben, öt órakor az iskola udvarán folytatták a napot: betonozással. Készül a 70 éves iskola „merengő- je”, — ha úgy tetszik sportudvara. Nagyon fontos hónapok ezek minden iskola számára. Ügy tűnik az iskoláknak mindig, minden perc fontos: a tanítás idején a gyermekek tudásáért, emberi kiteljesedésükért, nyaranta pedig a tanítás zavartalanságát, eredményességét biztosító munkák miatt. Végh Zoltán igazgató a szocialista szerződést mutatja: az AFIT Kossuth L^jos brigádja vállalta az iskolaudvar betonozását; a sportszerek elkészítését. A „második műszakba” Kelemen Ferenc, a szülői munkaközösség egyik vezetője érkezik elsőnek — Nem jobb lenne sörözni valahol? —Dehogynem, csakhát akkor ki csinálja meg a 120 négyzetméter betont, a hár- rom nyújtót, a három korlátot, a három gerendát, a három létrát, a három bordásfalat: Kell a gyerekeknek, hát legyen. Az enyém is ide jár... Erről jut eszembe, „igazgató bácsi”: adjál már nekem olyan papírt, hogy semmi kifogástok ellene, ha legelő fűhozama 3 mázsával haladta meg a szárazon maradt gyep termését, viszont a hektáronkénti 11 mázsás hozam itt sem mérvadó, hiszen a nagy kiterjedésű területek csak igen csekély része intenzív hasznosítású, és így az ottani termőképesség alig lendített valamit az átlaghozamon, A következtetés viszont ettől függetlenül világos: a kunhegyesi Kunság Népe Tsz rendelkezik azokkal a termelési adottságokkal, amelyek az eredményes önötzéshez kellenek. Pontosabban: nem hiányzik se az agrotechnika, se a műtrágya, se az intenzív fajta ... egy baj van csupán: kevés az öntözőberendezés. Választani kell Igaz, vannak olyan módszerek, amelyek alig igényelnek gépet, például a felületi, árasztásos, vagy a mélybaráz- dás öntözés. Élnek is ezzel a lehetőséggel az üzemben, hiszen főképp az előbbiek segítségével az idén már 1700 —1800 hektárra akarják eljuttatni a vizet, de ezzel még nem minden növény kap mesterséges esőt. A gyepnek kiválóan megfelel az árasz- tás., a kukoricát és a cukorrépát is lehet bizonyos fejlettség után mélybarázdákon át ellátni, de a kelesatő öntözéshez, a kertészeti kultúrákhoz és a gabonákhoz csak az esőztető berendezések felelnek meg. Ehhez viszont. egyrészt pénz, másrészt pedig több és lehetőleg szakképzett ember kell — s bizony a Kunság Népe Tsz egyiknek sincs bő- viben. Ami a munkásokat illeti, ők valóban kevesen vana gyereket elviszem magammal Jugoszláviába. Hagy fü- rödjön a tengerben is. A harmincöt tagú brigád harmadik hete dolgozik az iskolaudvaron, minden csütörtökön munka után, késő estig. — Sajnos az iskolának igen kevés a pénze, éppenhogy az anyagra futja. A szállítással is a Vörös Csillag Tsz segített ki bennünket — mondja az igazgató. A pénz mindenhol kevés, de nő a szeretet az iskolák iránt. Ügy is fogalmazhatjuk: nak, és a korábbi évek nyári öntözői, a diákok se jönnek elegen, de szervezéssel, több szakmás képzéssel a hiány pótolható. Valamivel bonyolultabb a dolog anyagi része. Utolsónak _______ a sorban A termelőszövetkezet eddig főleg arra koncentrált, hogy a talajművelés, a növényápolás, a betakarítás modern gépeit megvegye, nem csoda hált, hogy az öntözés mindig utolsónak maradt a sorban. Pedig a mesterséges csapadék termésnövelő, jövedelememelő hatását ők sem tagadják, de ha egyszer a vetés előbb van mint az öntözés, akkor vetőgépet korábban kell vásárolni. Ugyanis öntözni csak ott és akkor szabad, ahol és amikor a vízhiány az akadálya a nagyobb termésnek. A Kunság Népe Tsz most érkezett ahhoz a fordulóponthoz, amikor az öntözésre már mint termelési tényezőre kell számítania. S ez az üzemi terveken meg is látszik, mert nemcsak a vizet szolgáltató géppark felújítását, kibővítését tervezik, hanem egy 400 hektáros AC- telep építését is. Ez utóbbi, 5—6 millió forint értékű beruházás természetesen nem valósulhat meg egyik napról a másikra, de ha az ötödik ötéves terv végén átadják, akkor már alapja lehet a következő időszak intenzív fejlesztésének. És akkor megvalósulhat az a terv, ami ma még csak elképzelés, hogy a gazdaság földjeinek csaknem a felén, az eddiginél jóval biztonságosabban produkálhatnak a mostaninál nagyobb jövedelmet. B. A. Annyit ér majd az a sportudvar, amennyi haszna lesz - mondja a brigádvezető Készül a „merengő” az öreg iskola udvarán. Munkában az AFIT Kos- "* suth brigádja a felelősségtudat, hogy jól felszerelt iskolákban tanulhassanak, erősödjenek a gyerekek. Nemes Bálint a Kossuth brigád vezetője „annakidején” maga is ennek az iskolának volt tanulója. — Polgári iskolának hívták, hatvan pengő volt a tandíj. Hatvan pengő. Tudja, milyen nagy pénz volt az! — Ez a munka mennyit ér? — Nem számoltuk ki, any- nyit ér, amennyi a haszna lesz. — ti — MOTORSZERELŐK — LAPÁTTAL flmi nincs és ami lehet II munkaerő-gazdálkodás a szolnoki párt-vb napirendjén Ha a szolnoki Járműjavítóban a Die’sel-bázis teljes kapacitással dolgozni kezd, akkor a jelenleginél 900— 1000 munkással többre lesz szükség. Honnan veszik, ami nincs? Elsősorban nem az új munkaerők „megszerzésére”, hanem dolgozóik megtartására törekednek. Javítanak szociális ellátásukon — például munkásszállót építenek — anyagilag támogatják őket a lakásvásárlásban. Természetesen tervszerű szakmunkástanuló-képzéssel biztosítják az utánpótlást is. Nem a Járműjavító az egyetlen üzem Szolnokon, ahol a jelek szerint több munkáskézre van vagy lesz szükség. A városi tanács vb munkaügyi csoportjánál 1977. első félévében hatezer munkaerőre jelentették be Kérdés: mennyire reális ez a hatezres létszámigény? A városi tanácsnál egyértelmű a vélemény: csak 55 —60 százalék erejéig. Ezt bizonyítja számukra, hogy a vállalatok túlzottan „válogatósak”, nem mindenkit vesznek fel, akit hozzájuk közvetítenek. A létszámbővítésre való törekvés azt is jelzi, egyes vállalatok változatlanul nem a hatékonyság növelésével akarják feladataikat megoldani. Egyáltalán : van szabad munkaerő Szolnokon? Ma már csupán az iskoláikat elvégző fiatalok, a Szolnokra beköltözők és a munkahelyet változtatókra (köztük a „vándormadarak”) számíthatnak a vállalatok, tehát évente körülbelül 1200—1300 új munkavállalóA Vasipari Vállalatnál például a különböző acél- szerkezetek gyártásánál megváltoztatták a termék- struktúrát, az egyedi termék előállításáról a kis sorozatra ' tértek át. Az így felszabadított munkaerőt más területekre tudták irányítani. A Szolnoki Papírgyárban — ahol most nagy rekonstrukció előtt áll az üzem —■ már most olyan gépcserékre kerül sor, (— új zacskókészítő, fénymásológépeket vásárolnak) — amelyeknek a teljesítménye a jelenlegieknek két és félszerese, tehát kisebb létszámmal többet termelnek. Mód lesz itt igényüket a munkáltatók, ebből csupán háromszázat akarnak ügyviteli munkakörben foglalkoztatni. Ezzel Szemben a munkaügyi csoport mindössze 1591 dolgozót tudott a kötelező közvetítés alapján a vállalathoz irányítani. (Közöttük nem egynek ez volt a negyedik-ötödik munkahelye egy év alatt). Az újonnan felvettek 80 százalékát a létszámfejlesztésre kijelölt 135 vállalathoz, vagyis a népgazdaságilag legfontosabb munkahelyekre irányították. Ezek között is kiemelt helyet kapott 15 vállalat, így például a MÁV minden területe, a Tisza- menti Vegyiművek, az Állami Építőipari Vállalat, a Papírgyár, a BVM szolnoki gyára, a Cukorgyár, a húsipar, stb. ra összesen. Ugyanakkor körülbelül minden évben ennyien mennek nyugdíjba, azaz: Szolnokon a munka- erőforrások kimerültek. Ez a tény pedig egyre inkább rábírja a munkáltatókat arra, hogy — az eddigi alkalmazás és elbocsátás helyett — hatékonyan gazdálkodjanak a meglévő munkáslétszámukkal. Az ötödik ötéves terv egyébként fordulópontot jelent e vonatkozásban £ vállalatok életében, mert először most kellett középtávú, 1980-ig szóló munkaerő-gazdálkodási tervet készíteniük. Rákényszerültek tehát munkaerőhelyzetük áttekintésére, elemzésére, s annak megtervezésére, hogy mit akarnak tenni a hiányzó munkáslétszám pótlására. E tervek alapján már több intézkedés született. is a létszám-átcsoportosításra. Az ilyen ésszerű lépésekre annál is inkább szükség van, mivél a gyár vezetői tudják: ha a rekonstrukció megvalósul, csak minimális létszámemelésre van kilátásuk. A munkaerőforrások kimerülése „meggyőzi” a vállalatok vezetőit arról, hogy a termékenyebb gépek vásárlásával, a munka- és üzemszervezés színvonalának folyamatos emelésével alakíthatók ki az optimális termelési feltételek. Röviden: az üzemen belüli tartalékok feltárásával és hasznosításával. Ebben elsősorban a nagyvállalatok mutatnak jó példát, így a Papírgyár, a Tiszamenti Vegyiművek, a bútorgyár, stb. Nem egy helyen üzemszervezéssel foglalkozó tudományos intézetekkel is szerződést kötöttek munkafolyamatok vizsgálatára, megszervezésének kidolgozására. Ez nem kis pénzbe kerül, de mindenképpen megéri! Munkaszervezéssel foglalkozó csoportok sok vállalatnál is létrejöttek, de sajnos kevés a kvalifikált szakember, ezért munkájuk nem éri el a kívánt színvonalat. Tehát több üzemszervező szakemberre van szükség, de őket hirdetés útján aligha szerezhetik meg a vállalatok. Megoldás csak az lehet, ha tanulmányi szerződéssel is igyekeznek magukhoz kötni az ilyen szak- képzettséget szerző fiatalokat. Percek se vesszenek el A szolnoki városi pártvégrehajtóbizottság a közelmúltban a város munkaerő- helyzetéről és ezzel Szoros összefüggésben a műszakszám növelésének lehetőségeiről tárgyalt. Állást foglalt abban többek között, hogy minden munkahelyen elemezni kell a munkaidőkihasználást, a veszteségidők okait. Ésszerű munkaerő-átcsoportosítással növeljék a bel- és a külföldi piacokon értékesíthető termékek gyártásának arányát, fokozatosan kiszorítva a gazdaságtalanul gyártható árukat. Ott kell új munkaerőt felvenni, ahol az a leghatékonyabban foglalkoztatható. Mindemellett fokozott figyelmet kíván a meglévő termelői létszám állandósítása, képzése, továbbképzése. (Semmiképpen sem tartható, hogy a városban a foglalkoztatottak mintegy 10 százaléka változtasson évenként munkahelyét.) Olyan munkahelyi légkört kell kialakítani mindenütt, ahol az emberek úgy érzik: jó törzsgárda tagnak lenni. Ezeknek a feladatoknak a megvalósításától függ a termelőberendezések hatékony kihasználása, a munkaerőgazdálkodás színvonalának emelése. A végrehajtás segítése, folyamatos ellenőrzése a pártszervezetek elsőrendű kötelessége. V. V. Válogatós vállalatok Házon belül a megoldás Termőre fordult a gyümölcsös Mi történik 2005-ben? Ritka ember, aki a kérdésre nag-y hirtelen valós választ tud rávágni. Nagy István, a tiszaburai Lenin Tsz elnöke úgy tűnik, a kivételek közé tartozik, mert minden további nélkül feleli: — Akkor fogjuk kivágni az idén termőre fordult gyümölcsösünket. Ebből is látszik, hogy a faültetést, a gondozást és végül a megújítást a természet szigorú törvényei irányítják. Ugyanis nem szüretelhettek volna az idén a Lenin Tsz- ben 7 hektárról cseresznyét, nem szedhetnének 53 hektárról meggyet, nem érne 17 hektáron kajszi barack és ugyanennyin körte, ha a három évig tartó telepítést nem 1969-ben kezdik el. S azóta is meg kell adni a gyümölcsösnek mindent: tápanyagot, permetezést, metszést, talaj- munkát, hogy most terhük alatt roskadozzanak a fák. Már persze ahol roskadoznak, hiszen a fagy ellen se a Kertészeti és Gyümölcstermesztési Kutató Intézet által javasolt fajtaösszeállítás, sem pedig a gazdaság tavaszi védekezése nem volt elegendő. Bár a cseresznye termésére nem lehet panasz, mert annak ellenére, hogy a koraiak 30—40 százalékát elvitte a hideg, százmázsás hozammal zárult a betakarítás. (Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert manapság Magyar- országon a szakemberek a csonthéjasok igen gyenge, 20—30 mázsa körüli terméséről beszélnek.) A korai megy- gyesek szürete is a befejezéshez közeledik, és a hektáronkénti 70—85 mázsás termés ugyancsak jónak számít. A később érő pándi és cigánymeggy már kevesebbet, hektáronként 45 mázsát mutat, de első évben termő gyümölcsösnél ez is szépnek számít. A kajszival viszont csúnyán elbánt a fagy: a baracknak 80 százaléka elpusztult, és így az üzem hektáronként csak 5—6 mázsára számíthat. Annál kedvezőbb a helyzet a körténél, ahol előreláthatólag 70—80 mázsás lesz a hozam. Végeredményben tehát 40— 45 vagon gyümölcs hagyja el a tiszaburai Lenin Tsz-t, és ez a gazdaságnak 4.5—5 millió forint árbevételt jelent. Nem kell komolyabb matematikai tudás annak kiszámításához, hogy ez hektáronként mintegy 50 ezer forint termelési értéket jelent, ami, ha a barack nem fagy el, hektáronként 20 ezer forinttal több lenne. Természetesen ahhoz, hogy mindez ígylehessen, a „pénzes” növények közé számító gyümölcsfák metszését, ápolását és a. termés betakarítását is mefí*rkellett szervezni. A növényvédelmet, a metszést és a talajmunkát a téesztagok végzik, valamint rájuk vár a betakarítás egy része is. A szürethez viszont szükség van a családtagok, a falu felnőtt lakossága és a diákok segítségére. Sőt, ha a barackot nem viszi el a hideg, akkor már az idén nélkülözhetetlenek lettek volna a középiskolások is. Éppen ezért valószínű, hogy 1978-tól építőtábor létesül TiszSburán. Ugyancsak e mellett szól, hogy a gazdaság még ebben az évben megkezdi egy újabb, 70—80 hektáros gyümölcsös telepítését, amely szintén az ország és a megye jobb elllátá- sát szolgálja majd. B. A.
