Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-21 / 144. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977 június 21. " 1 Uws HfiÖ jLSo ÍI 'LiU----------------­■ s Ellenség vagy szövetséges a zaj? A zaj birodalmában élünk. Mindennapos ki- : sérőnkké vált a sugár- hajtású repülőgépek dü­börgése, a gumiabran—; csők surrogása, a gépek zaja, a dzsessz zeneka­rok sokszor mindent Te- lülmúló hangereje. Az állandó hangzavar pedig . süketíti, fárasztja, idege­síti az embert. Az orvostudomány bebi­zonyította, hogy sokféle be­tegség — így gyomorbántal- mak, fekély — előfordulási gyakorisága jóval magasabb az állandó zajártalomnak kitett emberek körében. Sőt, az osztrák Grifft vélemé­nye szerint a zaj az embe­rek életét 8—12 évvel is meg­rövidítheti. Mindezek alap­ján kijelenthetjük, hogy a zaj az ember ellensége. Igaz-e ez az állítás minden körülmények között? Első pillanatra vitathatat­lannak tűnik, hogy a zaj megnehezíti az összpontosí­tást, a fgiyelemkoncentrá- ciót. A londoni pszichiátriai intzet legújabb kísérletei azonban mást bizonyítanak. Ezek alapján megállapítást nyert, hogy a kísérleti ala­nyok a tanulást követő na­pon jobban emlékeznek a zajos körülmények között elsajátított tananyagra. A teljes csöndben tanulmányo­zott anyagot kevésbé pon­tosan sikerült visszaadniuk. Tehát n,em kizárt annak a lehetősége, hogy a zajos háttér aktivizáló hatással van az agyrendszerre. Áttérve a technika terü­letére, itt is azt kell mon­danunk, hogy nem ritka az az eset, amikor a mérnökök és konstruktőrök kihasznál­ják a zaj segítségét. Általá­nosan ismert az ultrahang alkalmazása a defektoszkó- piában. Kiderült azonban, hogy erre a célra a hallható hangfrekvenciás sáv is tel­jesen megfelelő. Például, ha egy felfüggesztett fémlemez­re fémgolyóval ütést gyako­rolunk. Az ütés során kelet­kező hangot speciális mik­rofon fogja fel. A hangnyo­más erősségéből és a le- csengési sebességből követ­keztetni lehet az öntvény szilárdságára, a lemezben esetleg előforduló meghibá­sodásokra —, zárványokra, repedésekre. A tévedések kizására érdekében a vizs­gált mintapéldány hang­spektrumát összehasonlít­ják az etalon spektrumá­val. Az ömlesztett poralakú anyagokat szállító csővezeté­kekben gyakran alakulnak ki dugók. Ezeknek a cso­móknak a bevált porlasztá­si módszere: erős hangrez­gésekkel történő „bombá­zás”. Vagy egy másik ko­moly problma. Az ipari üze­mek egyre nagyobb meny- nyiségü környezetre ártal­mas hulladékot — füstöt, gázt — bocsátanak a lég­körbe. A 10 mikron vagy annál kisebb átmérőjű ré­szecskék leválasztása azon­ban rendkívül nehézkes, mi­vel ezek a túlontúl könnyű porszemek — anélkül, hogy lecsapódnának a szűrőkön — minden tovább; nélkül át­haladnak a mechanikus vagy centrifugális porleválasztó­kon. És itt újra a „zaj” se­gítségére szorulunk. A pór­ral telített gázokat egy le­vegőszirénával felszerelt ak­nába vezetik. A nagyerejú hanghullámok rezégsbe hoz­zák az apró porszemeket, ezek ütközéseinek száma megnő, ennek következté­ben egyre több részecske ragad össze. Végeredmény­ben az apró porszemek na­gyobb méretúekké és nehe­zebbé válnak. A légkörnek ezen részecskéktől való megtisztítása a továbbiak­ban már hagyományos be­rendezésekkel elvégezhető. Közismert, hogy a hangr hullámok meghatározott mennyiségű energia hordo­zói, melynek villamosáram­má alakítása rendkívül csá­bító távlatokat rejt magá­ban. Nem véletlen, hogy je­lenleg is nagyon sok or­szágban folynak az ezirányú kísérletek. Angliában már léteznek olyan telefonkészü­lékek, melyeket akusztikai energia működtet. Az üze­melésükhöz szükséges egyet­len tápforrás a beszélő hangja. Ezek a készülékek jelenleg 50 kilométeres tá­volságra biztosítják a két­oldalú összeköttetés lehető­ségét. Olyan rádióadó be­rendezés is kikísérletezésre került, mely a hanghullá­mokat villamos energiává alakítja, igaz hatósugara ma még rendkívül csekély. A legkülönbözőbb körül­mények között alkalmazott akusztikus ráhatások a leg­váratlanabb felfedezéshez vezetnek. Nyomtatásban is közöltek már kutatási ered­ményeket a zenének a nö­vények növekedésére gyako­rolt hatásáról. Hanghullá­mok hatásának vetették alá például a közönséges kelt­tésztát. Kiderült, hogy en­nek hatására az erjedési idő majdnem két órával csökkent, tehát megnöveke­dett az élesztő „élesztő ha­tása”. Befejezésül szeretnék visz- szatérni a kiinduló gondo­lathoz. Bármily paradoxon­nak is tűnik, a zaj az or­vostudományban is hasznos segítőtárs lehet. A pszicho­lógusok és az akusztikai szakemberek már korábban is felhívták a figyelmet ar­ra a tényre, mely szerint a fúrógép „rosszindulatú” si- vítása növeli a fogorvosi székben ülő beteg amúgyis nagymérvű félelemérzetét, fájdalomérzékenységét. Javaslatuk szerint a fúró­gép hangját zajjal kell „ál­cázni”. A beteg fülhallgatót ölt fel, és egy miniatűr sza­bályozó segítségével állít­hatja be a magnetofonra rögzített zaj számára leg­megfelelőbb hangerejét. A kísérletek eredményei sze­rint az így kezelt betegek 90 százalékánál nem volt szükség semminemű fájda­lomcsillapítóra. V. Szergejev A gyógyszergyártás tudománya Az egészségügyi kultúra fejlődésévei szükségszerűen együtt jár a gyógyszeripar kibontakozása is. Ma már sok betegség ellen több gyógyszer, is rendelkezésre áll, sőt azonos gyógyszernek is több megjelenési formá­ja lehetséges (tabletta, in­jekció, kúp). Tulajdonkép­pen a gyógyszer biológiai használhatósága dönti el, hogy milyen formában jus­son a szervezetbe. A cél ter­mészetesen az, hogy a gyógy­szerben , lévő hatóanyagot a szervezet a legalkalmasabb módon, lehetőleg közvetle­nül és rövid idő alatt hasz­nosítani tudja. Ha azt akarjuk, hogy a gyógyfzerformában lévő ha­tóanyag 1T kívánt hatást ki­fejtse. akkor biztosítani kell, hogy a vérpályába jus­son: ehhez pedig az kell, hogy átjusson a különféle membránokon és szövete­ken. A vizes oldatok kivéte­lével minden gyógyszerfor­mából fej kell szabadulni a hatóanyagnak. Ha már bent van a ható­anyag, fel kell szívódnia. Az utóbbi időben rájöttek, hogy a gyógyszer felszívódása másként történik az egész­séges embernél, mint a be­tegnél. A stressz és az izga­tottság például fokozhatja a gyomornedv savasságát, inig a vékonyból bizonyos rendellenességei erősen lú­gos irányba változtatják meg a vegyhatást. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények kö­zött mások a felszívódási vi­szonyok. A probléma az, hogy a gyógyszerek végső kipróbálását egészséges em­beren végzik, de az itt ka­pott eredmények módosul­hatnak a betegeiknél. A modern gyógyszerkészí­tésnek tehát sok tényezőre kell figyelemmel lenni, és az orvosnak is ezek alapján kell döntenie az azonos be­tegségre használt sokféle és hatásaiban némileg változó gyógyszerek között. Ezért is helytelen az utóbbi időben elterjedt „öngyógyszere- zés”, Gyógyító tűk Világszerte kutatják, hogy mi az igazság a híres kínai gyógymóddal, az akupunktú­rával kapcsolatban. Az ősi kínai gyógymód lényege, hogy különféle betegségek esetén a test meghatározott pontjait finom hegyű arany,, ezüst, vagy platina tűvel megszúrják. Könnyed nyo­mással vagy csavarással 2— 8 milliméter mélyen szúrnak velük a bőrbe, egy alkalom­mal legfeljebb 14 helyen. A tűk bennhagyásának az idő­tartama a körülményektől függően másodperctől né­hány percig tarthat. Helyes szúrás esetén a tű helye körül fokozott szöveti aktivitás és vérbőség jelent­kezik, a tűk pedig egyetlen csepp vér kiszivárgása nélkül könnyedén húzhatók ki. Kí­nában a legkülönfélébb be­tegségek ellen alkalmazzák az akupunktúrát, pl. az ek­céma, csalánkiütés, szénanát­ha, idegzsába, vastagbélgyul­ladás, reumás mozgásszervi betegség, stb. esetében. Ha­tásosan alkalmazzák a tű­szúrást a fájdalom ellen is, sőt műtéteket is végeznek akupunktúrás fájdalomcsilla­pítással. Sokszor nagy hasi műtétek közben a beteg vi­dáman társalog a műtősze­mélyzettel. A „tű-narkózis” a műtét előtt fél órával kez­dődik azzal, hogy a parányi fájdalomcsillapító pontokat eltalálják a tűvel, majd a beszúrt tűket a szabályoknak megfelelően mozgatják vagy sodorják. Az eljárás külön­legességét még az is fokoz­za, hogy ezek a pontok rend­szerint távol vannak az ope­rálandó területtől, így gyo­morműtétnél a fül elé, illet-' ve az áu alá szúrnak. Csehszlovákiában mintegy 50 orvos alkalmaz tűszúrá- sos gyógykezelést, elsősorban olyan betegségek gyógyításá­ra, amelyek esetében, a gyógyszeres kezelés hatásta­lan. Különösen a magas vér­nyomás, gyomorfekély, szé­nanátha, asztma és a vegeta­tív idegrendszer elégtelen működéséből származó be­tegségek gyógyításában értek el jelentős eredményeket az akupunktúrás kezelés fel- használásával. Izomstimuláior Az úgynevezett peroneus-izom bénulása következtében a bete­gek nem képesek a lábfejü­ket emelni. Ennek következté­ben járáskor lelógó lábfejük, il­letve cipőorruk a talajba ütkö­zik. hacsak nem emelik a lá­bukat igen magasra, kissé hát­rafelé csúsztatva téve a földre, így azonban még bottal is na­gyön nehéz, fárasztó a járás. A Philips-gyár előállított egy izomstimulátort, amely ebben az esetben segíti a járást, feltéve, hogy az izomhoz tartozó _ ideg­pálya ép. A cigarettacsomag nagyságú készülék érzékelő talpbetétből, generátorból, elekt­ródából és vékony vezetékből áll. Az egészséges lábon viselt cipőbe helyeztt talpbetét érzé­keli a ránehezedő súlyt (amikor a beteg az ép lábára lép), és a beteg lábra helyezett elektród segítségével bekapcsolja a ge­nerátort. A generátor impulzust küld a bénult izomnak, amire a lábfej felemelkedik, és lehető­vé teszi a normális lépést. Ami­kor az egészséges láb felemel­kedik, az impulzus megszakad. Ugyancsak megszakad két má­sodperc után automatikusan ak­kor is, ha a beteg mindkét lá­bán áll. A készülék a gyakorlatban is bevált, sőt a tapasztalatok sze­rint bizonyos idő elteltével gyó1 gvítja is a bénulást. Migrént okoz a csokoládé? Amerikai kutatók közel há­rom évig foglalkoztak a mig­rén és az étrend összefüggé­sével. Különböző élelmisze­reket vizsgáltak meg, és ar­ra a megállapításra futottak, hogy a csokoládé és a sajt evése után sokkal gyakoribb a migrén, mint más élelmi­szerek fogyasztása után. Már évekkel ezelőtt meg­állapították, hogy az amino- vegyületeknek szerepük van a migrén kialakulásában. Ezek után azt az amint kell megkeresni, amely minikét élelmiszerben jelen van.' A számba jöhető vegyületekkel klinikai kísérletéket végez­tek, és megállapították, hogy az a mindkét élelmiszerben előforduló vegyület; amely a migrént kiváltja, a 2-fenil- etilalanin. A kísérlet érde­kessége, hogy ezekből a vizs­gálatokból derült csak ki, hogy ez a vegyület mindkét élelmiszerben megtaláható. TELJESEN VESZELYTELEN Ultrahang bébi Csodálatos szerkezet a POTE szülészeti klinikán Képernyőn az anyaméhben történt változások Amikor az édesanya „meglátja” a magzat szívverését... A szoba félhományban, előttem egy kis zöldszínű monitor, vibráló kép, kusza, zöld vonalak, pontok soka­sága váltakozik. Aztán egy­szeresük megáll, szabályos kis körformát látok. — Ez a gyerek feje — mutat a képernyőre dr. Thán Gábor, a Pécsi Orvos- tudományi Égyetem szülé­szeti klinikájának orvosa, — most tovább megyek, meg­keressük a szívet. És valójában, néhány má­sodperc múlva ott pulzált a képernyőn egy kis zöld pont, egy megszületendő kisgyer­mek szíve. Aztán összerán- dult az egész kép: mozgott egyet, rúgott egyet az emb­rió, itt semmi kétség, árról, hogy élő magzatról van szó. Csodálatos ez a szerkezet. Ultrahang segítségével kép­ernyőre viszi az anyaméh­ben történő eseményeket, láthatóvá teszi az ottani helyzetet. — A készülék kimutatja egészen korán az életjelen­ségeket — mondja dr. Thán Gábor —, a szívműködést, mozgást. Persze, ez a készü­lék nem a terhesség kimu­tatására, inkább a meglévő terhességgel kapcsolatos esetleges szövődmények ki­mutatására tesz jó szolgála­tot. Nagyon sok esetben ta­lálkozunk spontán vetélés­sel, amikor nem tudjuk, hogy elvetélt-e az anya vagy nem? A készülék megmutat­ja, hogy van-e a méhben 'embrió. Sokszor kerülnek bajba azok a terhesek, akik ikrekkel keresik: fel az AB bizottságot, persze nem tud­nak róla. hogy ikerterhessé­gük van. Az ikerterhesség mindig nagyobb tapintási le­letet ad, sokszor azt mond­ják, hogy ez három hónapot már meghaladott, nem me­het AB-re. Az ultrahang pillanatok alatt tisztázza ezt a kérdést, de ugyanígy tisz­tázni tudja az úgynevezett „Mola-terhességet” is, amely egy gyorsan növekvő, jóin­dulatú daganat a méhben. — Pontosan meg tudjuk állapítani, hogyan fekszik a gyerek, hol helyezkedik el a lepény, és megközelítő, de a szubjektív becslésnél jóval nagyobb pontossággal meg­határozhatjuk a gyerek mé­reteit, a fejkörfogatát sú­lyát. Egy első szülő nőnél lényeges, ha például egy négy és fél kilós gyereket hord, és farfekvéssel szül, hogy a gyerek feje ne akad­jon fenn a szülőcsatorná­ban. Mivel ez könnyen elő­fordulhat, az orvos már elő­re tájékozódva van az ada­tokról és megfelelően be­avatkozhat, hogy az egyéb­ként egészséges, nagy lur­kót megmentsék. Fontos még az ikerterhességek meg­állapítása is, a fele esetben, mindig a szülésnél derül ki az első gyermek világrajö­vetele után, hogy ott még van valaki... Az ikrek sze­retnek korán jönni, a hete­dik. nyolcadik hónapban megszületnek, — ha tudjuk, hogy iskerterhességről van szó, megfelelő időben inté­zetbe tudjuk küldeni a kis­mamát. Ha otthon marad, tesz-vesz, mosogat, lődörög; és koraszül. — Nagy biztonsággal meg­állapíthatók a fejlődési ren- ellenességek, amilyen a fej- nélküliség, a nyitott gerinc, a vízfejűség. Ezekben az esetekben is időben lehet beavatkozni, a szülőanyát és a családot jóval kisebb mér­tékű trauma éri, mint egyéb­ként. Az orvoslás más terü­letein is nagyszerűen hasz­nosítható, hiszen a máj, a vese, hasnyálmirigy cisztái­ra biztos diagnózis lehető­ségeit adja. A leglényege­sebb talán, ami a mi szak­mánkban fontos, teljesen ki­küszöbölni a röntgenvizsgá­latokat. És nemcsak a rönt­gen helyett alkalmazható, de annál jóval több infor­mációt is ad az orvosnak. Vele való vizsgálat teljesen veszélytelen. Az ultrahang azonban más „haditettet” is véghez vitt, — előfordulhat, hogy a mű­vi vetélésre jelentkező kis­mamának megmutatták a gyereke szívverését, mire ki­jelentette, szó sem lehet az abortuszról, megszüli a gye­reket. Kampis Péter Képünkön egy pozsonyi orvos kezeli o betegét Képünkön: o tablettákat géppel töltik az üvegekbe a korszerű gyógyszergyárban. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom