Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-02 / 128. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. június 2. KOPOGTATÓK A KGST KAPUJÁN Korunk világgazdaságának mozgása, átalakulása mögött politikai és gazdasági okok éppúgy meghúzódnak, mint az arányok eltolódása a haladás erői javára. A világgazda­ságot jelenleg még meghatározó fejlett tőkésországokat termelési, pénzügyi, kereskedelmi ellentétek, érdekütközések osztják meg, mig a szocialista integrációhoz tartozó álla­mok kiegyensúlyozottan fejlődnek, noha a kedvezőtlen vi­lággazdasági környezet ezekben az országokban is érezteti hátrányát. 1970 és 1976 között - tehát abban az időszak­ban, amikor az olajáremelés már a fejlett tőkésállamokban is gondot okozott - a KGST-országok ipari termelése 56 százalékkal nőtt, a fejlett tőkésországoké azonban ennek alig harmadával, mindössze 17 százalékkal bővült. A szocializmus vonzó példa Mindez nem kerüli el a vi­lággazdaság harmadik nagy szerkezeti egységéhez tartozó, a „harmadik világként” emle­getett, zömében fejlődő or­szágokból álló csoport fi­gyelmét. Ezek az országok többségükben már kivívták a politikai függetlenséget, je­lenleg gazdasági önállóságuk­ért küzdenek. Döntő számuk­ra, hogy melyik irányba in­duljanak. A fejlődés szocia­lista típusú útján járjanak, avagy konzerválják a szűk rétegnek jó módot adó, ám­de a tömegeknek tartós nél­külözést, elmaradottságot okozó tőkés viszonyokat. A szocialista eszmék mind nagyobb vonzerőt gyakorol­nak a harmadik világra, amelynek reálisan gondolko­dó, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó politikusai keresik a gazdasági kapcsolatokat a szocialista országokkal. Felis­merik, hogy a nagytőke ha­talmának visszaszorításáért folytatott harcban természe­tes szövetségeseik a szocialis­ta országok. Legújabban pél­dául két karibi ország, Ja­maica és Guyana jelentette be, hogy sokrétű gazdasági kapcsolatok kialakítására tö­rekszik a KGST-országok’kál, a KGST szervezetével. Noha ezek az államok földrajzilag távo] esnek a szocialista or­szágok többségétől — ez a té­nyező a gazdasági együttmű­ködés új formáinak kialakí­tására is ösztönöz —, politi­kailag közel állnak hozzánk. A közvetlen gazdasági érde­keken túl ható fontos elem: a fejlődő országokra igen erős vonzerőt gyakorol a KGST- államok ideológiája-politiká- ja. Magyarán: Jamaica nem­csak azért akar Magyaror­szággal egyttműködni az alu­míniumiparban, mert ez köz­vetlen, dollárban kimutatha­tó hasznot is hajt, hanem mert a karibi szigetállam je­lenlegi vezetői azt vallják: a hazánkkal, szocialista rend­szerünkkel elmélyülő együtt­működés népük-nemzetük ér­dekeit szolgálja, segíti iparo­sodásukat, megalapozza egészséges gazdasági életüket. A kubai példa kővetői Sajnos, a harmadik világ­ban ma még erősek az új­gyarmatosító szálak, a fejlő­dő országok gazdasági életét, nemzeti kincseik kitermelé­sét, értékesítését sokhelyütt a tőkés óriásvállalatok ellen­őrzik. A veszélyt jól látják sok fejlődő országban is, és az újgyarmatosító törekvé­sekkel szembeszállva termé­szetes szövetségeseikre, a szo­cialista országokra támasz­kodnak. Latin-Amerikában például a földrész első szo­cialista országának — Kubá­nak ily módon sikerült kivé­denie a jenki imperializmus fegyveres támadásait és gaz­dasági fojtogatási kísérleteit: az embargót is. A KGST-nek az egyenjogú­ságon, az érdekek kölcsönös figyelembevételén alapuló gyakorlata ösztönözte a szo­cialista integrációs szervezet­tel való kapcsolatfelvételre 1975-ben Mexikót és újabban Irakot is. A hatalmas kőolaj­vagyonú arab ország az Ex- xontól, a British Petróleum­tól a Shelltől függetlenedő olajiparát éppen a KGST-or­szágok — köztük hazánk — közreműködésével fej leszti; Irakban a KGST nemcsak az önálló nemzeti ipar és me­zőgazdaság kialakításában vesz részt, hanem hozzájá­rult a széles néptömegek kö­rülményeinek, kulturális színvonalának javításához is. Magyar segítséggel valósítják meg az igen nagy jelentősé­gű iraki faluvillamosítási programot. Megkülönböztetések nélkül A KGST kapuján — a fej­lődő országok mellett — tő­késállamok is kopogtatnak. Finnország 1973-ban kötött együttműködési megállapo­dást a szocialista integrációs szervezettel. A megállapodás nemcsak a finn papír- és fa­ipart támogatta a kíméletlen közös piaci versenytársakkal szemben, hanem a szovjet olajszállítások révén megszi­lárdította az olajválság ide­jén a finn gazdaságot is. Hel­sinki gazdasági körökben hangoztatják, hogy a KGST- államokkai kötött megállapo­dások hosszú távú és biztos piacot, megrendeléseket, munkát adnak a finn ipar­nak, növelik versenyképessé­gét a tőkés világgazdaság át­fogó problémái közepette. Világszerte erősödik a tö­rekvés, hogy a jelenlegi, a tő­kés kizsákmányolást sok eset­ben konzerváló világgazdasá­gi rendszert váltsák fel olyan újabbal, amely a többi kö­zött számol a fejlődő orszá­gok jogos igényeivel is, egyenrangú, valamennyi részvevő érdekét figyelembe vevő, hátrányos megkülön­böztetések nélküli gazdasági kapcsolatokat alakít ki a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok között.. Dunai Péter Tanácselnök a traktoron A bolgár mezőgazdaság egyik legnagyobb problémá­ja a munkaerőhiány. Ez különösen a mezőgazdasági munkák csúcsidejében érez­hető. Egy megyei lap, a Vracában megjelenő „Ote- csesztven zov” most merész kezdeményezéssel állt elő. Az újság munkatársai azt javasolták, hogy a „szezon­ban” álljon munkába 1200 tartalék traktorista. A lap felhívására könyvelők, üz­letvezetők, elárusítók sőt községi tanácselnökök is beléphetnek a mezőgazda- sági gépkezelők sorába. Miért is ne? Talán el­képzelhetetlen, hogy egy fiatal községi vezető, egy hónapra, a nyáron, a ta­nácselnök irodából átnyer­geljen a traktorra? A leg­fontosabb, hogy jogosít­vánnyal rendelkezzék, shogy akarja is. Így aztán a me­zőgazdaság legnehezebb hó­napjaiban a mezőgazdasági gépek három műszakban dolgozhatnak. Természete­sen egy ilyen kampányt nem lehet beindítani a meg­felelő' előkészületek nélkül. Tanfolyamokat szerveznek, ahol fölkészítik „a tartalé­kos traktoristákat”. „Szakosított" kikötők Lengyelország tengeri kikö­tői gyors ütemben fejlődnek. Gdansk, Gdynia, Szczecin, Swinoujscie és Kolobrzeg ki­kötőinek áruforgalma megha­ladja az évi 52 millió tonnát. Ez a forgalom 1980-ig meg­duplázódik; 1990-ig pedig el­éri a 220 millió tonnát. A len- gyej kikötőket most szakosít­ják és a legmodernebb beren­dezésekkel látják el. A ten­geri kompok fogadására is alkalmas Swinoujscie főleg szén- és foszforkikötő lesz. Gdanskban összpontosul a fo­lyékony fűtőanyagok és a vasérc forgalma. Hamarosan építeni kezdik a gdyniai új konténertelepet, bővítik a Szczecin—Swinoujscie kikö­tőrendszert, és felépítik a vegyszerek és faáruk átraká­sára szolgáló gdanski új ki­kötőt. ■ ., . politikai irányvonala Kínában folytató­II mull 6VBK dik. Hua Kuo-feng, a KKP jelenlegi el­nöke kinyilvánította hűségét Mao eszméi és gyakorlata iránt. Peking politikáját elítélik a haladó személyiségek; az egyik legutóbbi állásfoglalás Fidel Castro interjúja volt az Afrique-Asie című folyóiratban. Castro egyebek között rá­mutatott a kínai vezetés veszélyes politikájára, Peking szolidaritására a fasiszta vezér Pinochettel, szövetségére a legreakciósabb és nemzetellenes körökkel más latin-ame­rikai országokban. Castro az angol—amerikai események példáját említette: Angolában Peking az Unitá-val és FNLA-val, az imperializmus ügynökségeivel kötött szö­vetséget. A kínai vezetés politikáját a reakciósok megelégedés­sel fogadják. A CIA egyik irányelve előírja, hogy támoga­tásban kell részesíteni a maoista csoportokat s ösztönözni tagjait a szovjetellenes tevékenységre. A CIA szakemberei azt a következtetést vonták le a maguk számára, hogy a Peking-barát csoportok trójai falóként használhatók fel a forradalmi és 'nemzeti-felszabadító mozgalomban. És valóban, a Peking-barát csoportok „forradalmi” fra­zeológiájukkal a gyakorlatban nyugaton a szélsőjobboldali csoportosulásokat, a harmadik világ országaiban pedig az imperialistabarát erőket, a fajüldöző rezsimek képviselőit segítik. A hidegháború védelmezőinek szerepét magukra vállaló erők között megtalálta a helyét Peking és a Pekinget kö­vető külföldi csoportok is. Az olaszországi baloldaliaskodó csoportocskák viszony­lag kis létszámuk ellenére állandó provokációkkal sok ve- sződséget okoznak a haladó erőknek. Franciaországban a fasiszták és kollaboránsok követőinek szekerét tolják, mint a forradalmi mozgalom sztrájktörői. Ismert a portugáliai tevékenységük is. Latin-Amerikában ezek a csoportok fo­kozatosan megsemmisülnek. Aktivitásukat ma már nem annyira a maoista dogmákba vetett hitük, mint inkább az a pénzügyi és egyéb támogatás táplálja, amelyek az ameri­kai CIA és a helyi ellenforradalmi erők nyújtanak nekik. Törökországban, e csoportocskák bár nem Burmában, nagyok, de tevékenységük kezd igen veszé­lyes jelleget ölteni. Erről tanúskodnak pél­dául a nemrégi törökországi események, amelyek során a maoista provokációk véres összecsapásokhoz vezettek. A Mao-Ce-tungot felváltó kínai vezetés szavai és tettei bizonyítják annak az elvi értékelésnek helyességét és idő­szerűségét, amelyet az SZKP XXV. kongresszusa adott a maoizmusnak. A kongresszus rámutatott a pekingi politika veszélyes jellegér^, amely arra irányul, hogy háborúba ta­szítsa a világot s ez a háború — a politika kimunkálói vágyálma szerint — a világ többi országai fölötti hegemó­niához juttatja majd Kínát. K. Szmirnov (APT — KS) Ikarus-busszal a szabadba A berliniek szeretik a zöldte­rületet; azt a tenyérnyit is, amit a házuk előtt ápolnak-pátyolnak, de méginkább a környékbeli zöldövezeteket, A kis háromszöggel ékesített BVB-buszok győzik a tömeget, bírják az iramot. Szeptember 25-ig minden szombaton és va­sárnap a zöldbe vágyók rendel­kezésére állnak: irány a liget, a fák árnyas csendje, a gyö­nyörű tájakat átszelő kanyargó turistautak, a hűs vizű tavak . . . Persze, az ,,IKARUS-kapitányok” egész hétvégeket töltenek tenge­lyen, hogy a berliniek pihenhes­senek . . . Whal world will we leave this child ?.. ... we can choose! WORLD ENVRONMENTIW ^ JUNE51977 Választhatunk címmel plakátot bocsátott ki az ENSZ környe­zetvédelmi szövetségének központja J1977. június 5-ére, ^a kör­nyezetvédelmi világnapra. A iplakát célja: ttámogassák a világ népei az ENSZ környezetvédelmi fprogramját. A plakát szö­vege: Még vválaszthatunk, hogy milyen világot hagyjunk gyermekeinkre. (MTI Fotó, repró i— KS) 1 Egy a háromszázötven közül A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban egyre fonto­sabb pozíciókat kapnak a nők a nemzeti bizottságok minden szintjén és a legfel­sőbb törvényhozó szervek­ben egyaránt. A szövetségi nemzetgyűlésben — a 350 képviselőből 100 lány és asszony van közülük egy — Vlasta Kohoutová gyermek­ápoló nővér. (Képünkön bal­ról). Vlasta Kohoutová Prága 4. kerülete Anya- és Gse- csemőgondozó Intézetének újszülött osztályán dolgozik, mint vezető ápolónő. Az osztályon veszélyeztetett terhes kismamák vannak. Cukorbajban, vagy más a terhességet veszélyeztető be­tegségben szenvedő nők, vagy olyanok akiknél csá­szármetszésre van szükség. „Reggel hat órától vagyok itt. Ha napközben valami­lyen más feladatatom adó­dik este megint visszatérek, hogy ellenőrizzem minden rendben van-e. Ha szabad­ságon vagyok mindig hiány­érzetem van. A gyereksírás hiányzik” — mondja Kohou­tová nővér. v Vlasta Kohoutová Dél- Csehország egyik városká­jában született, ahol apja asztalos volt. Vlasta a há­ború után végezte el az egészségügyi középiskolát, az ifjúsági szervezet, a CSKP és a szakszervezetek funkcionáriusa volt. 1950 óta dolgozik jelenlegi munkahe­lyén. Prága 4. kerületében is. A CSKP kerületi bizott­sága 1971-ben jelölte a Szö­vetségi Nemzetgyűlés kép­viselőjéül. A parlament szo­ciális bizottságának tagja lett. „Bizottságunk felül­vizsgálta az üzemi étkezte­tés színvonalát, demográfiai kutatásokat végzett, felül­vizsgálta a bölcsődéket és az óvodákat. Hazánkban fel­emelték a családi pótlékot, emelték a nyugdíjakat és előnyös kölcsönt nyújtanak a fiatal házasoknak.” A tavalyi választásokon Vlasta Kohoutovát ismét be­választották a Nemzetgyű­lésbe és a szociális bizottság elnöke lett. „Űj feladatai vannak a bizottságnak — mondja, ilyen a demográfiai helyzet állandó figyelemmel kísérése, a bölcsődék és óvo­dák felszerelésének ellenőr­zése, valamint a gépipari dolgozók szociális és egész­ségügyi ellátásának felül­vizsgálása.” Vlasta Kohoutová minden hónap negyedik csütörtökén tart fogadónapot. Választói ezen a napon kereshetik fel őt Prága 4. kerületének nemzeti bizottságában. A legtöbb problémát a lakás okozza. Ez a kerület ugyan­is a legnagyobb városrésze Prágának. Több mint 200 000 lakosa van, a lakásépítés igen nagy, de az új közutak építése miatt sok házat kell lebontani. Kohoutová kép­viselőnő igen sok választója problémáját segített megol­dani. Az ő közbelépésének kö­szönhető, hogy a Podoli ne­gyedben öregek napközije létesült, ahol az idős, ma­gányos emberekről gondos­kodnak. „Azt hiszem, hogy az idős emberek érdekében még sokkal többet kellene tennünk” — mondja. Vlasta Kohoutová nem csupán gyermekápoló nővér. Politi­kus is a legnagyobb értelem­ben vett képviselője válasz­tóinak. Marcela Andolova Füstnélküli égbolt Az SZKP XXII. kongresz- szusáról elnevezett bakui Petrolkémiai Üzem kémé­nyei fölött eltűnt a füstfel- leg. Az üzem hőigényét a nagyteljesítményű városi hőerőmű elégíti ki. A lég- szennyezés csökkentését technológiai újítások tették lehetővé, melyeket Azer­bajdzsán egyik legrégibb üzemében vezettek be. A köztársaság petrolké­miai szakemberei mindenütt felszámolják a pakuratüze­lést, és a gőztermelő léte­sítményekben gáztüzelésre térnek át, füstnélküli üzem­módokat vezetnek be, és hatékony porfogókat rend­szeresítenek a kéményeken. Amint az Azerbajdzsán SzSzK Kőolajipari Minisz­tériumában közölték, az öt­éves terv során köze) 60 millió rubelt fordítanak kör­nyezetvédelemre csupán a helyi petrolkémiai iparban, Gabcikovo—Nagymaros Jövőre, 1978-ban kezdik építeni az egyik legjelentő­sebb csehszlovák—magyar közös beruházást, a Babci- kovo—Nagymaros közötti ví- zierőmű-rendszert. A beru­házás összes költsége 13,6 milliárd csehszlovák korona, s ebből Csehszlovákia hét- milliárd koronát vállalt ma­gára. A vízierőmű a csehszlo­vák gazdaságnak körülbelül évi 1,8 milliárd kilowattóra villamosenergiát termel majd. Ennek előállítására — hőerőművenként — 2,3 millió tonna barnaszénre lenne szükség. A kilenc évre tervezett építkezés teljes befejezése után a Duna oldalcsatornája­ként egy új hajóút keletke­zik. Ez megkerüli a Rajka— Gönyű közötti gázlós reszt — amely a Vaskapu után a leg­nehezebb dunai hajóút. A Gabcikovo—Nagymaros kö­zötti „vízlépcső” feleslegessé teszi a Duna rendszeres ha­józhatóvá tételéhez szükséges karbantartást — a meder évenkénti kotrását,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom