Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-03 / 102. szám
1977. május 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 zdn A munka ünnepén A rádió tematikus műsorokkal, jól készült május elsejére. Már kora reggel hangulatot adott, kellemes emlékeket ébresztett sok hallgatójában. Kispista István emlékeztetője régi falujárókról szólt, olyanokról, akik 1945-ben, 46-ban először utaztak falura, ismerkedni a földek dolgozóival, vagy akik visszatértek falujukba munkásként. Megszólalt a félórás műsorban csepeli munkás és jászsági földmunkás. Az akkori életről, tavaszokról beszéltek, amelyeket lassan csak a történelemkönyvekből tudunk. Tíz órától tizenkettőig Rap- csányi László műsorvezető és népes hazai, valamint külföldi tudósítói kar vette át a szót a Kossuth adón. Tulajdonképpen tükröt kaptunk műsorukban 1977. május elsejéről, amelyen ünnepelt a haladó emberiség. Madridtól Moszkváig, Olaszországtól Kubáig az egész világ ünnepébe bepillanthattunk. Nem is akárhogyan, elég csak Regős Sándor madridi jelentkezéseit említeném, vagy a New York-i munkáséletről szóló beszámolót. Mértékkel szerkesztett műsor volt, mert végig ott volt a budapestiek felvonulásán is, időnként helyszíni riportokat, élő közvetítést is hallottunk. így azt az interjút is, amelyet húsz éve megszoktunk, s amely mégis minden évben új tartalmú. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szólt rólunk, nekünk, a szép ünnepnapon. Ezek a májusi műsorok főleg azokat a hallgatókat szolgálják, akik valamiért nem lehetnek ott személyesen az ünnepen, az ünneplők között. Sajnos sokan vannak — betegek, magatehetetlen öregek — akik csak a rádiót hallgatják, innen akarnak tudni, s ezzel kapcsolatot tartani a világgal, az ünneplőkkel. Ezért kell, ezért is jó ez a műsor. Különben a mostanira kitűnő minősítés is adható, még akkor is, ha a vidéken élő szívesen hallott volna élő közvetítést egy-egy vidéki nagyvárosból. Bennünket ezért este kárpótolt a szolnoki stúdió. Szegedtől Kecskemétig, Békéscsabától Ceglédig megtudtuk a nap eseményeit, hallottuk a szolnoki nagygyűlés szónokát is. Ráadásul megismertünk néhány kiváló, a munka ünnepén kitüntetett kollektívát is. Elnézik, elnézzük A 168 óra ezen a héten is sok jó témát talált. Egyikre annyi telefonáló reagált, hogy Mester Ákos, a műsorvezető nem is tudta felsorolni a hallgatók megjegyzéseit, véleményét. Arról szólt egy riport, hogy az építők munkáját sokan nézik, s látják, „hány nap a világ”, hogy a péntek fél nap, s az a hétfő is, hiszen jó, hav déltájt már dolgoznak az építők. Rengeteg embernek volt bíráló megjegyzése, s csakúgy mellékesen mondom, konkrét bejelentése is. — Ez az építőipar szerencsétlensége — hallottam a közelmúltban egy építőtől. Mi mindig a „placcon” vagyunk, bennünket mindig néznek! Igen, így igaz és sokan, sokat elnéznek. Különben ez nem fővárosi téma. Bizonyítom azzal, hogy harmadik hónapja mindennapos tanúja vagyok egy lakóház építésének. Hétfőnként emiatt igen idegesen kezdem * a munkát, mert unalmat, topogást látok. Pénteken pedig elcsendesedik minden. Persze relatív dolog ez. Egy másik ház építését látó ismerősöm azt mondja a szerintem csigalassúságú építkezésről, hogy az igen! Azt bezzeg csinálják! — Gondolom. ez a téma hosszabb, s más okfejtést is megérne. A 168 óra kemény volt, jogosan'. (SJ) t Ibi ICss ' < 1 IN m f!| II *1 fii. A változó Szolnok Fotó: Nagy Zsolt Tíz, tizenöt esztendő így kimondva is hosszúnak tűnik. Ezidő alatt sok minden megváltozik, fejlődik, átalakul. Mezőtúr kereskedelmében is nagy változás ment végbe az elmúlt másfél évtizedben: a mezőgazdasági nagyüzemek megerősödése mellett a' felszabadult munkaerő foglalkoztatása megoldódott a helyben települt üzemekben, gyárakban. így nőtt a bérből és fizetésből élők aránya, több lett a lakosság jövedelme, nőtt a vásárlóerő. Ez tette lehetővé a város kereskedelmi forgalmának jóütemű fejlődését is. Nagyobb alapterületű, jobb választék tartására alkalmas ruházati és iparcikk áruházak, élelmiszer üzletek épültek. Átalakították a szűk, korszerűtlen boltokat is. Mezőtúron legdinamikusabban — négyszeresére — az élelmiszerforgalom fejlődött. A legkevésbé pedig a ruházati forgalom emelkedett, ennek egyik oka az volt, hogy a kínálat színvonala elmaradt a vásárlói elvárásoktól. Nem lehet panasz viszont a vegyesiparcikkek és a vendéglátás forgalmának emelkedésére. Az üzlethálózat ossz alapterülete a tizenöt év elteltével — 1975-ig — 12 ezer 350 négyzetméterre növekedett. A városban nemrég készült el az elkövetkező tizenöt évre a kereskedelem hosszútávú programja, amelyet jóváhagytak és elfogadtak a legutóbbi tanácsülésen. Fontos célkitűzés továbbra is, hogy az üzletekben kultúrált körülmények között vásárolhassanak a város lakói és megfelelő Választék álljon rendelkezésükre. Az élelmiszer kiskereskedelemben elsősorban a táplálkozás élettani követelményeinek legjobban megfelelő állati fehérjét tartalmazó és vitamindús élelmiszerek forgalma növekszik majd. A forgalom előreláthatólag a tizenöt esztendő alatt — változatlan áron — megkétszereződik. Az elkövetkezőkben biztosítani kell a korszerű táplálkozás kívánalmainak megfelelő választékot több félkész és késztermékkel, be kell vezetni az üzletekben a zöldség, gyümölcs és a hús elő- recsomagolását is. A ruházat „frontján” a következők várhatók: számítani kell a választékosabb öltözködés iránti igény fokozódására, így az eddigieknél is választékosabb . Dinamikus forgalomnövekedés Nagyobb választék Űj üzletek, áruházak, falatozók, eszpresszók épülnek árukínálattal kell várni a vásárlókat. A népesedéspolitika hatására nagyobb lesz majd a bébi, a gyermek és az ifjúsági ruházati cikkek iránti kereslet. Számolni kell azzal is, hogy az életmód változása — sportolásra, kirándulásra több szabad idő jut — miatt egyre többen vásárolják a kötöttárut. A vegyesiparcikk forgalom az előzetes számítások szerint 1990-ben eléri az 1975 évinek a háromszorosát. A gyors fejlődést elősegíti a bútor, a lakberendezési, a sport és a kultúrcikkek iránti kereslet növekedése. A vendéglátásban az étel forgalma gyorsabban az italé pedig mérsékeltebben növekszik. A városban főleg a gyermekétkeztetés színvonalát kell fejleszteni, jobb feltételeket kell biztosítani a munkahelyi és tömegétkeztetésre, a munkahelyi büfékben, falatozókban a korszerű táplálkozásnak megfelelő ételválasztékkal kell várni a vendégeket. Ahhoz, hogy 1990-ben újra elmondhassák — Mezőtúr kereskedelme dinamikusan fejlődött, néhány feladatot meg kell oldani: a város külső területein és a munkáslakta körzetekben több önkiszolgáló élelmiszerüzletre van szükség, erősíteni kell az üzletek szakbolt jellegét, nagyobb forgalomra alkalmas étkező- helyeket kell kialakítani, a kereskedelmi munkát megkönnyítő technológiák bevezetése elsőrendű feladat, bővíteni kell a kereskedelmi szolgáltatásokat is. A hosszútávú tervben több új üzlet, áruház építése szerepel, amelyből a következő háro m évben a mezőtúriak néhányat birtokukba vehetnek: az áfész a Mező Imre úton egy 200 négyzetméter alapterületű boltot ad át még az idén, s felépül a 432 négyzetméteres burgonya-, alma- és zöldségtároló. Jövőre az alsórészen megnyílik egy 200 négyzetméter alapterületű élelmiszer szakbolt, a felsőrészen pedig 300 négyzetméteren kis ABC áruházát avatnak három esztendő múlva. Még nem jelölték ki az új, 700 négyzetméter alapterületű áfész bútorbolt helyét, de előreláthatólag már 1979-ben ott vásárolhatnak a város lakói. A városgazdálkodási vállalat virágüzletet nyit 1980-ig, Az áfész önkiszolgáló, meleg ételt árusító falatozót épít 250 négyzetméteren, amelyet 1980-ban nyit meg. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat az új üzemanyagtöltő állomásnál eszpresszót alakít ki, az ifjúsági lakótelepen dohányzásmentes presszó épül 1980-ig, az 5-ös számú cukrászüzemet jövőre bővítik. Megépül az új piac első „üteme” is. Az 1980—1990 közötti időszakban a következőket tervezik: az új oiactér építését befejezik, a fedett csarnokban több üzlet nyílik, többek között az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üzemeltetésében egy 242 négyzetméteres élelmiszerbolt, két falatozót nyit az áfész és vendéglátó vállalat, 30 négyzetméteren áfész zöldségpavilon épül, 30—40 ágyas szállodát alakítanak ki és megszervezik a fizetővendég szolgálatot, az újvárosi részen 500 adagos étkezőhely lesz, Kétpón pedig' kis ABC-t építenek, a felsőrészen élelmiszer áruház épül, a Vágóhídi kertben falatozót és étkezőhelyet alakítanak ki. A hosszútávú tervidőszakban a forgalomnövekedéshez hatezer négyzetméter alapterület növelését tervezik, így a tervidőszak végére a kereskedelmi hálózat ossz alapterülete meghaladja a tizennyolcezer négyzetmétert. A fogyasztók érdekének védelme, jobb tájékoztatása megköveteli a fogyasztási cikkek minőségének, árának, a kereskedelmi munkának a folyamatos ellenőrzését. Tovább keli fejleszteni a társadalmi ellenőrzés színvonalát, minőségét is. A város kereskedelmi dolgozóinak létszáma 120—140-nel lesz több, így 1990-ig meghaladja a hatszázötvenet. Nagy gondot kell fordítani a szakmunkásképzésre, a továbbképzésre. A szakképesítéssel rendelkezők arányát az eddigi 62 százalékról 80—85 százalékra kell emelni. SZ. E, FILM JEGYZET Lőtte Weimarban Postakocsi zöröet % kis-----------—------ nemet favázas házak között. Benne révedezik egy idős hölgy, Charlotte Buff. Gondolataiban összemosódik ébrenlét és álom, ködös gombolyagba olvad jelen és múlt. A valóság közbe-közbeszól, durván és tapintatlanul zökken egyet a kocsi. „Hol vagyunk?” nyitja riadtan szemét az öreg hölgy, aztán visszazuhan a régmúlt követhetetlen mélységeibe. gyereklányként pajkosan menekül a szép ifjú elől a búzatáblába, a szobába... A kocsi megáll... Félve nyílik a szem: „Hotel Elefánt”. Megérkeztünk. Weimar 1816. A német kultúra központja ez a város, a költőfejedelem, Johann Wolfgang Goethe úr lakik itt. Miatta fontos nekünk ez a hölgy, miatta fogadják királynőnek járó figyelemmel, suttogó kíváncsisággal, zajos tüntetéssel Charlotte Buff asszonyt, azaz Lőtte egykori ihletőjét. Mindenki szemében ő maga Lőtte, az ifjú Werther végzetesen reménytelen szerelme, a Goethe futó kalandjából születő halhatatlan regény hősnője. — A 67 esztendős Goethe túl van már a wertheri szenvedélyen, megírta már a Faust első részét, alig -emlékszik már és nem is kíváncsi Charlotte-ra. De bölcs ember, eleget tesz az elvárásoknak, kielégíti szenzációra éhes „alattvalói” reményeit : meghívja az asszonyt. Lőtte fél, de kívánja a találkozást. Elvégre ezért jött Weimarba. (A rokonlátogatás csak ürügy.) Mindeddig az öregek befeléfordulásával lehunyt szemmel szűrte meg a külvilág bántó zajait. Most még egyszer, utoljára tágra nyithatja szemét. Szembesítheti 40 éven át ápolt, dédelgetett álomvilágát a jelen elsöprő hatalmával. Apró epizódok, hosszas előkészületek után eljön a „felemelő” pillanat: a viszontlátás. Idézőjelbe kell tenni a várakozásunk-szülte jelzőt, mert ez a rövid találkozás nagyon is földre sújtja Lőttét. Az egykori imádott idegensége tükörnél kegyetlenebből jelzi az öregséget, a visszavonhatatlan véget. Az álombéli ifjú helyén egy enyhén pocakos öregúr áll. Vendégeit megvárakoztatja. És még csak nem is örül. Meg sem hatódik. Kimért és udvarias. Unja ezt az egész ebédet. És hogy fal! Érthetetlen dolgokat mond. A többiek meg csak ülnek behúzott nyakkal sütkéreznek a nagyság fényében. Vége az ebédnek. Goethe visszavonul szobájába. Lőtte magára marad. Ez tehát a Thomas Mann regény cselekményének váza. Ha valaki egy fordulatos történetet vár, csalódni fog. A mese szegényes: Lőtte megérkezik, fogadja látogatóit, találkozik a költővel, esznek, csevegnek ... De az is hiányérzettel üli végig a vetítést, aki jól ismeri Thomas Mannt és a regényt is. Nem kapja ugyanazt az élményt az azonos hőfokú műélvezetet. Pedig Egon Günther rendező munkája kínos pontossággal, alázatos hűséggel készült. Szinte szóról-szóra követi a szöveget, képei éppoly arányos felépítésűek és sokat mondóak, mint az író híresen precíz mondatai. Nagyon szépen és okosan fényképezett film (operatőr: Rich Gusko). A színészek élvezettel „fürdenek” a szerepekben, kedvükre követik az író pontos, találó jellemzéseit. Nem típusokat, hanem élő figurákat, embereket teremtenek. Lőtte szerepében például Lili Palmer. Az álom széppé, fiatallá varázsolja, felébredve csúnya és öreg lesz; szeme érzékenyen és értelemmel követi mások meséit, de saját dolgában butácskán és semmit — nem — értve pislog a világra. Martin Hellbergről nemcsak a külső hasonlóság miatt hisszük el hogy ő Goethe. Játékával meg tudja teremteni az illúziót: valóban a költőfejedelmet látjuk. ■ részletek szépsége, a színészek remeklése nem pótol azonban egy valamit: magát az írót, Thomas Mannt. Csábító ilyenkor a végkövetkeztetés, Thomas Mann világa ellenáll a feldolgozásoknak. Csakhogy nemrégen ezt mondtuk például Krúdyról is. Mindaddig, míg meg nem született Huszárik Szindbádja. Az íróhoz hasonló formátumú alkotóra van tehát szükség, hogy újjáteremtse annak világát. . Bérezés László Több mint ezerötszáz új Néplap-előfizető Jusson el a Néplap minél több családba és vigye el az országos eseményekről szóló írásokkal együtt a megye politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális életéről szóló híreket, tudósításokat. Jusson el az ipari és mező- gazdasági dolgozókhoz, a munkásokhoz, až értelmiségiekhez, a tanulókhoz, a háziasszonyokhoz. Ezzel a „jelszóval” kezdődött ez év márciusában Jászberényben és a jászberényi járásban a sajtófejlesztési akció. A sajtóterjesztést Jászberényben átgondolt, a város egész területét átfogó szer- vező-felvilágosító munka előzte meg. Az MSZMP városi bizottsága tavaszi sajtófejlesztési akció feladatait meghatározó programot készített. Jászberény lakói kiállításon ismerkedtek meg a lap munkájával, a város és a járás eredményeit, gondjait bemutató írásgyűjtemény- nyel. A városi pártbizottság „A Néplap a Jászságról” címmel agitációs anyagot jelentetett , meg, a Hűtőgépgyárban pedig nagy érdeklődéssel kísért sajtófejlesztési ankétot tartottak. Az akció eddigi eredményei: Jászberényben másfél hónap alatt 1510 új előfizetővel gyarapodott a megyei lap olvasóinak népes tábora. Bár ez még csak részleges adat —, hiszen az akció májusban folytatódik — Jászberényben a sajtóterjesztés két évtizedes történetében ez a legkiemelkedőbb eredmény. Túrkevei iskolások a fővárosban Csaknem egy évtizede tart a kapcsolat a túrkevei kisegítő iskola és az Elegant Május 1. Ruhagyár budapesti laboratóriuma között. A laboratórium két szocialista brigádja legutóbb karácsony előtt látogatta meg a túrkevei iskolásokat, akik a meghívást ma viszonozzák. A tanulók a munkahelyükön találkoznak „pártfogóikkal”. A közös programban a főváros néhány nevezetességének a megtekintése is szerepel.
