Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-25 / 121. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXVIII. évf. 121. sz.f 1977. május 25., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A bizalom értéke Ne tartson anyagiasnak azért az olvasó, mert meg­kockáztatom a ^véleményt, miszerint nemcsak az idő pénz (vagy még annál is több), hanem a bizalom is. Meggyőző­désem ugyanis, hogy a bizalomnak, a vállalati munkában olykor, akár fillérre kiszámítható az értéke. Sőt, ezt — tehát, hogy értéke van a bizalomnak, s eszerint kellene gondolkodni felőle különösen a vállalati ügyvitel és vezetés mindennapjaiban — leginkább akkor tapasztalhatjuk, ami­kor nincs. Amikor hiányzik esetleg a megfelelő, józan és racionális bizalom mások munkája, felelősségérzete és a munkára való rátermettsége, felkészültsége iránt. Nem is egy vállalat belső ügyviteli rendje, kialakult megszokásai, irányítási szervezete például igen gyakran kifejezetten gátja a gyors, rugalmas értéktermelő munká­nak, egyszerűen csak azért, mert az ügyvitel középpontjá­ban igen sokfelé az ellenőrzés, a számonkérés áll, vagy legalábbis e funkciók a kelleténél és a természetesnél jóval nagyobb hangsúlyt kaptak. Mintha a vállalati mun­kában az lenne a legfontosabb, hogy egyes rendetlenkedőket, fegyelmezetleneket, vagy tudj’ isten miféle ártó szándékú embereket kordában tartsanak, mintha ez lenne a vállalati irányítás fő feladata, s nem a legteljesebb hasznosságra törekvés. Sőt, a hasznosságra való törekvés akkor lenne a leg­teljesebb, ha az ellenőrzést szolgáló intézkedéseknek is elkészítve a „kalkulációját” mindig megvizsgálnák azt is, hogy — ahogy mondani szokás — nem lőnek-e ágyúval verébre. Vagyis egy-két esetleges ügyeskedő, vagy lógós miatt, valóban nem fogják-e vissza esetleg többezer ember alkotó, kezdeményező kedvét, a rugalmas, gyors és eredmé­nyes intézkedések lehetőségét. Lényegében ennek a — nevezzük így — racionális bizalomnak a meggyengülése vezetett például oda is, hogy ma már szinte mindenütt, vállalatoknál, intézményeknél hihetetlen méreteket öltött a belső levelezés. Csoportok, osztályok, főosztályok, igazgatóságok és gyárrészlegek között áramlik ma már a rengeteg levél, feljegyzés, emlékeztető. Ezeket mindenütt iktatják, s válaszolnak rájuk, s azokat másutt újra iktatják. Pedig a szakemberek becslése szerint e „levél-folyamra” bízott ügyek 80 százalékát telefonon, vagy személyesen is, nyugodtan, gyorsan elintézhetnék az érde­keltek, lévén a címzett többnyire a másik szobában, épü­letben, vagy a következő emeleten. Nem az a baj, hogy mindenütt, mindent leírnak, ha­nem, hogy eközben, amíg a levelek jönnek-mennek — nem történik semmi. Az ügyek — amelyek lehetnek halasztást nem tűrő rendelések, határidőmódosítások, értékesítési vagy váratlan javítási utasítások stb.— a levelezés idejére meg­állnak. Mert mindenki bizalmatlan, midenki megírja előbb a saját, úgy érzi „igazolását”, későbbi hivatkozási alapját, az azonnali érdemi intézkedés helyett. Sokfelé az ügyrend egyszerűen lehetővé teszi, hogy ne is a munkára koncentráljanak az érdekeltek, hanem csak annak igazolására, hogy ők megkísérelték a feladat végrehajtását. A nagyértékű és váratlanul elromlott beren­dezés megjavítását, a hiányzó alkatrészek beszerzését a termelés számára, vagy az elrontott áru kijavítását és így tovább. Vállalataink jelentős részénél az érdemi, termelő folya­matoktól igen messzire esnek azok a posztok, a központ, ahol jogosultak a legtöbb döntés meghozatalára. A telep­hely művezetőjétől a központi főosztályvezető gárdáig 8—12 irányítói lépcsőfokon át — esetleg heteket igényelve — visz a szolgálati út. E levelezési gyakorlatot, az akkurátus ellenőrzést, a döntési pontok magasra helyezését sokan mégis helyesnek vallják sok mindenre: a fegyelemre, az ellenőrzés szük­ségességére, az egyszemélyi felelősség elvére, a hozzáértés biztosítására hivatkozva. Ezek valóban helyes és szük­séges elvek, ám nem önmagukért valók. Valóságos érvé­nyesülésük kérdésessé válik, és ellenkező eredménnyel jár, ha a józan mértéket elvétik. G. F. FÉLMILLIÓ FORINTOT ÉRŐ TIZEDESVESSZO Egy per és tanulságai 3. oldal A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL JOGSZABÁLY SZERINT 4. oldal IGAZI KARNEVÁLVÉGI ÉJSZAKA Színházi kritika KÖNYVTÁRÁTADÁS, IRODALMI ESTEK, VETÉLKEDŐK Az ünnepi könyvhét programjából 5. oldal Kádár János fogadta az Osztrák Köztársaság elnökét Megkezdődtek a Hivatalos tárgyalások Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hivatalában találkozott dr. Rudolf Kirchschlagerrei, az Osztrák Szövetségi Köztársaság hazánkban tartózkodó elnökével. (Telefonó - KS) Dr. Rudolf Kirchschláger, az Osztrák Köztársaság szö­vetségi elnöke — L osonczi Pálnak, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa el­nökének’ meghívására — teg­nap hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett. Az osztrák államfőt a látoga­tásra elkísérte felesége, Her­ma Kirchschláger. Az Osztrák Köztársaság elnökének kíséretében ha­zánkba érkezett dr. Willibald Pahr külügyminiszter, dr. Alfréd Weis, a köztársasági elnök kabinetjének igazga­Lakótelepi közművesítés, napközi otthon, vízmű-rekonstrukció Célcsoportos — kamatmen­tes — lakásépítési hitelből meevénk tanácsai 38 millió forintot használhatnak fel ebben az évben. Azok a ki­emelt települések (Szolnok, Jászberény, Tiszafüred, Kar­cag, Kisújszállás, Martfű) részesülhetnek ebből a pénz­ből, ahol ebben az ötéves tervben tanácsi értékesítésű (régebben szövetkezeti) laká­sok épülnek. Az engedélye­zett hitelből eddig 16 milliót folyósított a takarékpénztár. Tanácsi beruházásokra me­gyénk az OTP központi hi­telkeretéből az idén mintegy 12 miliő forintot kapott. Ez segíti elő többek között Túr- kevén szennyvízcsatorna-há lózat építését, Karcagon az új lakótelep közművesítését, Jászárokszálláson általános iskolai napközi otthon építé­sét, a kunszentmártoni költ­ségvetési üzem fejlesztését. Ebből az összegből kapott 5 millió forintot gyermekintéz­mények fejlesztésére a szol­noki Városi Tanács is. A megye tanácsainak tar­tós betétjéből képzett megyei kölcsönalapból a jászberényi és a mezőtúri Városi Tanács­nak 2, illetve 3 millió forintot juttatott az illetékes bizott­ság. A szociális otthon és a Touring Hotel építését feje­zik be ebből Jászberényben, míg Mezőtúron a vízmű re­konstrukciójára kerül sor. Az említett kölcsöntámogatások- tól független a naptári éven belül visszatérítendő, úgyne­vezett forgóhitel, amelyet a tanácsok saját bevételük megelőlegezése címén igé­nyelhetnek folyamatban lévő beruházásaikhoz. Ezzel a le­hetőséggel 45 millió erejéig két tanács élt az idén. R. E. A SZOT FŐTITKÁRA CSEHSZLOVÁKIÁBAN Gáspár Sándornak, az MSZMP PB tagjának, a SZOT főtitkárának vezeté­sével tegnap szakszervezeti küldöttség utazott Csehszlo­vákiába. A küldöttség részt vesz a Csehszlovák Forra­dalmi Szakszervezeti Moz­galom* (ROH) május 25-én kezdődő IX. kongresszusán. GYŐRI IMRE HAZAÉRKEZETT A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására május 21—24. között látogatást tett Lengyelországban Győri re, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, akit fo­gadott Edward Gierek, a LEMP Központi Bizottságá­nak első titkára. Jerzy Lukoszewiecz-csel, a LEMP Politikai Bizottságá­nak póttagjával, a Központi Bizottság titkárával folyta­tott baráti légkörű tárgya­lásokon áttekintették a Ma­gyar Népköztársaságban és a Lengyel Népköztársaságban folyó szocialista építőmunka eredményeit, a két ország gazdasági fejlődésének, tár­sadalmi-politikai életének időszerű feladatait, Győri Imre és kísérete teg­nap hazaérkezett Budapestre. KGST ÜLÉS MISKOLCON A KGST valuta- és pénz­ügyi állandó bizottsága 32. ülése tegnap megkezdődött Miskolcon. Az ülésen részt vesznek a KGST-országok és Jugoszlávia pénzügyi delegá­ciói, a Nemzetközi Gazdasá­gi Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank küldöttsége, valamint a KGST titkárságának kép­viselője. Az értekezlet meg­vitatja a szocialista integ­ráció pénzügyi rendszere fej­lesztésének időszerű kérdé­seit. HÁZI ÜNNEPSÉG A FÜREDI GIMNÁZIUMBAN Az idei '„Ki mit tud töb­bet a Szovjetunióról” vetél­kedő sorozat országos dön­tőjében szép sikert ért el a tiszafüredi gimnázium csapa­ta: a második helyen vég­zett. A csapat tagjainak föl­készültségéről, tájékozottsá­gáról a televízió nézői is meggyőződhettek. Tegnap a csapat tagjait, a gimnázium vezetőit a megyei és a járási pártbizottság kép­viselőit a tiszafüredi MSZBT tagcsoportok 'vezetői a gim­náziumban rendezett benső­séges hangulatú háziünnep­ségen köszöntötték. A gimnázium csapata ér­tékes díjakat kapott a má­sodik helyezésért: minden tagja lés a vezetője Szovje­tunióban üdülhet, továbbá a gimnázium egy színes tele­víziót és egy húsz személyes camping felszerelést kapott. h KEVÉS A SZAKEMBER A szövetkezetek szakem­ber ellátottságáról, az ipari együttműködések helyzetéről és a fejlesztési lehetőségek­ről, valamint az idei tervek­ről tárgyaltak tegnap Szol­nokon az Ipari Szövetkeze­tek Szolnok megyei Szövet­ségének Elnöksége, Az ülésen tartalmas vita és sok javaslat hangzott el a 38 ipari szövetkezetben folyó káder- és személyzeti munkáról, a szakemberek szerepéről, helyéről a szö­vetkezeti mozgalomban. Az elnökség megállapította, hogy bár az utóbbi két esztendő­ben sok javulás tapasztal­ható, a szövetkezeti vezetők iskolázottsága, politikai és szakmai képzettsége még na­gyon hiányos. A tanácskozáson úgy döii- töttek, hogy a személyzeti munkára, a szakemberek számának növelésére és a továbbképzésre újólag fel­hívják a szövetkezetek ve­zetőségének figyelmét. EGY MONDATBAN — Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság táviratban üdvözöl­te az Afrikai Egységszerve­zet Felszabadítási bizottsá­gát, a szervezet megalakulá­sának 14. évfordulója al­kalmából. — A lakossági szolgáltatá­sok helyzetéről tárgyalt teg­nap az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. tója, dr. Ludwig Steiner nagykövet, a külügyminiszté­rium politikai igazgatója, dr. Josef Meisl, a kereskede­lem- és iparügyi miniszté­rium csoportfőnöke, dr. Ger- hard Gmoser nagykövet, a külügyminisztérium proto­kollfőnöke. Az osztrák államelnököt és kLéretét Budapesten ünne­pélyesen fogadták a Keleti pályaudvaron, amelynek épü-. letét és a környező teret osztrák és magyar zászlók, üdvözlő feliratok díszítették. Az érkezési oldal előtti té­ren csapatzászlóval felsora­kozott a Magyar Néphadse­reg díszegysége. A fogadtatásra megjelent Losonczi Pál és felesége, Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a kor­mány és a politikai élet több más vezető személyisége. 13 óra 45 perckor a Rákó­czi induló hangjai mellett gördült be a magas rangú vendéget hozó vonat a pá­lyaudvar csarnokába. Loson­czi Pál baráti kézfogással üdvözölte a szalonkocsiból lelépő Rudolf Kirchschlágert és kíséretét. A kölcsönös üd­vözlés után a téren díszjel harsant, a katonai egység pa­rancsnoka jelentést tett dr. Rudolf Kirchschlágernek, majd felcsendült az osztrák és a magyar himnusz. Az osztrák államelnök Losonczi Pál társaságában ellépett az egység előtt, s köszöntötte a katonákat. A vendégek ez­után üdvözölték a fogadta­tásukra megjelent magyar vezető személyiségeket, majd a diplomáciai képviseletek képviselőit és tagjait. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai egység díszmene­tével fejeződött be, majd a vendégek gépkocsikba száll­tak és a magyar államfér­fiak társaságában — dísz­motorosok kíséretében — szállásukra hajtattak. A fő­város fellobogózott utcáin a budapestiek köszöntötték az Osztrák Köztársaság elnökét. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap az Országház­ban fogadta dr. Rudolf Kirch­schlágert, az Osztrák Köz­társaság szövetségi elnökét. A szívélyes légkörű talál­kozón jelen volt Losonczi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Pú­ja Frigyes külügyminiszter, dr. Nagy Lajos, a Magyar Népköztársaság bécsi nagy­követe, valamint dr. Willi­bald Pahr, az Osztrák Köz­(Folytatás a 2. oldalon) feldolgozás, telepítés Eredményesen zárták a múlt évet a Nagykunsági Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság feldolgozó üzemei, erdészetei. Az idei munkakezdés már nehezebb volt: a Tisza’ árte­rülete és környéke még már­ciusban is megközelíthetetlen volt, emiatt a fatermelés nem haladt a tervezett ütem­ben, és ez befolyásolta la fel­dolgozó üzemek munkáját is A tiszafüredi erdészet idei feladata: 76 millió, forint ter­melési érték elérése. Ez — többek között — 53 ezer köb­méter fa kivágását jelenti. A Tisza II. tározótó területén a nagyarányú rendezés, az üdülőkörzet kialakítása je­lenleg a legnagyobb munkát a favágóknak adja. A kivá­gott növényeket felhasznál­ják: a füredi térség fáit az abádszalóki és a szajoli üze­mekben'dolgozzák fel. Abád- szalókon eddig nyárfákból készítettek — és készítenek jelenleg is — rakodólap-ele­meket, a mezőgazdaság ré­szére gyümölcsös ládákat, je­lentős mennyiségben tőkés exportra is. A legújabb ter­vek szerint változik az üzem profilja. Az elfogyó nyárfa helyett' fenyőfa lesz az alap­anyaguk. Az átállást, a teljes beindulást 1979-re tervezik, eddigra korszerűsítik az anyagmozgatást, átszervezik a belső szállítást. Az idén egyébként mintegy 20 millió forintos termelési érték • el­érését tűzték ki célul az abádszalókiak. Ennek idő­arányos részét már -teljesítet­ték. Bár nem Szolnok megyé­ben van, de a gazdasághoz tartozik hét éve a nagykőrösi fafeldolgozó üzem, ahol 1974- ben nagyarányú rekonstruk­ció kezdődött, és amely 1978. december 31-én befejeződik. A MÉM és az ÉVM 32 millió forintos támogatásával, 30 millió forint hitelből és 30 millió forint saját forrásból hazai alapanyagot felhaszná­ló, bútoralkatrészt gyártó, jó szociális ellátottságú, korsze­rű üzem lesz. A fakitermeléssel és fel­dolgozással egyidejűleg tar­tanak az erdőgazdálkodási és telepítési munkák. A szolno­ki erdészet — többek között — Kengyelről, Jászkisérről, Mikebudáról kap facsemeté­ket, a tiszafüredieket Tisza- szőlős és a helybeli faiskola látja el „utánpótlással”. A szolnoki műszaki erdészet munkásai is eredményesen dolgoznak: erdészeti gépeket javítanak, szerelnek, de ők a karbantartói a különböző ál­lóeszközöknek is. A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság idei célja 531 millió forint terme­lési érték előállítása. A ne­hézségek ellenére ’77 első négy hónapját a terveknek megfelelően zárták,

Next

/
Oldalképek
Tartalom