Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-11 / 109. szám
1977. május 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Karcagi Általános Technika Szövetkezetben nagy teljesítményű darukhoz irányítófülkéket gyártanak a Magyar Hajó- és Darugyár részére. Képünkön: 16 tonnás darufülkét szerelnek egybe az Anód szocialista brigád tagjai Karbantartási munkák, ellenőrzés miatt Három városban átmenetileg nincs gáz Szolnokon korlátozott mennyiségben 11 megyei tanács vb és az SZMT elnökségének ülése (Folytatás az 1. oldalról.) hajtó bizottsága az üzemi demokrácia helyzetét a tanácsi vállalatoknál. Azóta a munkahelyi demokrácia fórumai ha nem is változtak, a módszerei csiszolódtak, a fórumok új formákkal gazdagodtak: többhelyütt honosodott meg és vált rendszeressé a brigádvezetők tanácsa, a rétegtalálkozó, a pályakezdők fóruma, a bizalmiak tanácskozása, a műszakiak fóruma... Hogy hol és hogyan érvényesül az üzemi demokrácia — a közelmúltban a középtávú és éves tervek, a kollektív szerződések megszületésénél különösen érzékelhető volt. A számoknál — hogy hányán voltak jelen a tanácskozáson s hányán nyilvánítottak véleményt —, még többet mond az a tény, hogy például a sütőipari vállalatnál a dolgozók javaslatának megfelelően állapították meg az alapbér szintjét, a különböző pótlékokat. Vagy a beruházási vállalatnál a dolgozók jogos észrevételei alapján a tervezettnél nagyobb bérfejlesztést fogadott el a vállalat vezetése 1977-re. A sort folytathatnánk az ifjúsági parlamentekkel is, amelyeken konkrét igények és felajánlások hangzottak él a szakmai, a politikai oktatással, a minőség javításával, a munkahelyi légkörrel és fegyelemmel kapcsolatban. Mindent egybevetve egyöntetű volt az álláspont, hogy ott, ahol az üzemi demokrácia fórumai nem formálisan funkcionálnak, ahol. kölcsönös és őszinte a dolgozók és a vezetők között az információcsere, s nem Hagyják, hogy elduguljanak a tájékoztatás csatornái, a termelési, munkaszervezési, anyagellátási és egyéb problémák is lényegesen gyorsabban kerülnek felszínre, s ez a vezetők számára sok esetben már megoldási alternatívákkal is szolgál, amit gyors intézkedés követhet, természetesen jobb termelési, gazdasági eredménnyel. Hogyan lehet tovább tökéletesíteni, fejleszteni az üzemi demokrácia rendszerét? Mikor erről volt szó, többek között arra a következtetésre jutottak a tanácskozás résztvevői, hogy tovább kell keresni és meg kell szüntetni a dolgozók aktivitását gátló tényezőket, biztosítani kell a jogok és kötelességek egységét, több hatáskörrel kell felruházni a demokratikus fórumokat és a középvezetőket, jobb szervezéssel ki kell küszöbölni egyes fórumok munkájából az átfedéseket. A megyei tanács vb és az SZMT elnöksége együttes ülésének harmadik, nagy átfogó témája az üzemegészségügy, az üzemorvosi hálózat helyzetének értékelése volt, amelyről lapunkban később számolunk be. Az országos gáztávvezetékrendszer karbantartási terve szerint került sor a Hajdúszoboszló—Vecsés közötti magasnyomású távvezeték tolózárainak cseréjére. A TIGÁZ Vállalat még az elmúlt év végén tájékoztatta a nagyüzemeket és a tanácsokat a csere várható időpontjáról, a lakosság pedig a TIGÁZ közleményéből értesült róla. Pápai László főmérnöktől kértünk bővebb információt a lap számára, aki elmondta: — A megyében Karcag, Kisújszállás és Törökszent- miklós város gázfogyasztóit tegnap nulla órától ma éjfélig teljesen kiiktattuk a távvezetékből. E városokban le kellett zárni a kezelőcsapokat és addig nem kapcsolhatók be a készülékek, amíg szakembereink nem ellenőrzik. Pontosak leszünk, a jelzett időben érkezünk ellenőrzésre, a lakosságtól is kérjük, tartózkodjanak otthon a megadott időpontban. Ha zárt ajtót találnak csak egyetlen lakásban is az ■ ellenőrzést végzők, az egész ház nem kap gázt. Egyébként két nap elég ahhoz, hogy a teljes gázszolgáltatást helyreállítsuk az említett településeken, hiszen a fogyasztók száma együtt nem éri el az ezernyolcszázat. — Szolnokot nem említette. Mi a helyzet a megye- székhelyen? A csaknem 13 ezer fogyasztónál mikorra tudják a készülékeket megvizsgálni? — Szolnokon nem kell az ellenőrzésre várni, csütörtökön nulla órától valameny- nyit használhatják, hacsak...! Annak érdekében, hogy a gyermekintézmények, a kórházak és egyéb szociális intézmények gázellátását Szan- daszőlősről biztosítani tudják, a TIGÁZ közleménye felhívta a figyelmet rá: csak a konyhai gáztűzhelyeket lehet használni, az egyéb készülékeket tilos! A nagyüzemekben ezt fegyelmezetten betartották, az egyéni fogyasztók közül viszont többen nem Milyen veszélyt rejt ez magában? — A szerelők több lakásban — kérésünk ellenére — bekapcsolt fűtőtesteket, használatban levő vízmelegítőt találtak. Ha a karbantartás idején a fogyasztók nem tarják be a szabályokat, a szandai gáz nem elég két napra. Előfordulhat, hogy a város egyes körzeteit ki kell iktatnunk a gázszolgáltatásból, súlyosabb esetben az egész várost kénytelenek leszünk kizárni. Az ismételt bekapcsolás pedig több hetes munkát jelentene, mivel a visszakapcsoláskor szivárgás, robbanásveszély áll fenn, ezért az említett városokhoz hasonlóan az ellenőrzésig egyetlen készüléket sem lenne szabad használni. Hetekig tartó termelési, ellátási gondot jelentene ez az üzemeknek, a lakosságnak, vállalatunknak pedig 2,3—2,5 millió forintos többletköltséget. Reméljük, nem kerül rá sor. — rónai — Fejlesztik a hazai gyújtógyertya-gyártást. Veszprémben a Bakony Művekben az új kerámia gyáregységben az idén már 3 millió gyújtógyertya-szigetelctestet állítanak elő II termelőszövetkezetekben szükségesek a további fejlesztések A közelmúltban figyelmet érdemlő eszmecsere kezdődött a Néplap hasábjain arról: hogyan lehet a megyében növelni a zöldség- és gyümölcstermelést, miképpen lehet javítani a lakosság ellátását. Dr. Bereczki Lajos, megyei tanácselnökhelyettes nyilatkozatában újszerű módon értékelte a megye zöldségtermesztésének szerkeze, tét, a lakosság zöldségellátásának színvonalát. Ügy vélem, a szokatlan megközelítés miatt is figyelmet érdemlő helyzetértékelésre oda kell figyelni a termelőknek és kereskedőknek is. Ismeretes, hogy a konzervzöldség és -gyümölcs alapanyagának termelésében a lakosság friss zöldséggel történő ellátásában, az exportigények kielégítésében a termelőszövetkezetek szerepe meghatározó. Nem közömbös tehát, hogy a téeszek mennyire tették magukévá a zöldségprogramot az 1977. évi tervek kialakításánál, a szerződéskötéseknél, a termelés megalapozásánál, menynyire vették figyelembe a zöldségtermeléssel szemben jogosan támasztott megyei igényeket. Vállalták, teljesítik A zöldségtermő terület növelésével a téeszek már a múlt évben kimozdultak a holtpontról. Azonban jelentős másodvetés beiktatásával, nagyarányú öntözéssel sem tudták az aszályos időjárás okozta mennyiségi kieséseket ellensúlyozni a legtöbb növénynél. Mindez a zöldségellátásban, a fogyasztói árak alakulásában is éreztette hatását, s élesen megmutatkozott a zöldségtermelésben meglevő viszonylagos technológiai elmaradottság is. Az 1977. évi felkészülés során a zöldségtermesztési tervek megfogalmazásánál, anyagi-, műszaki megalapozásánál már éreztette kedvező hatását a zöldségtermelés ösztönzését célzó, a múlt év végén megjelent kormányhatározat, amely a szövetkezeti tagságnál kedvező visszhangra talált. Az 54 zöldségtermesztő téesz közül tizenkettő pályázatot nyújtott be a következő évek zöldség- termelésének fejlesztésére, üzemenként vállalva, hogy a következő négy évben lega- alább 50 hektárral növelik zöldségtermő területüket. Ezek,, a 10 százalékos zöldségtermelés-fejlesztési alap támogatást igénylő tsz-ek, a megyei fejlesztési célkitűzésekkel, igényekkel összhangban megteremtették a termelés helyi feltételeit. A megtermelendő árut zömmel szerződéssel kötötték le. Meggyőződésem, a termelőszövetkezeti vezetők, a szövetkezetek tagjai nemcsak vállalták, teljesítik is a kedvezmények igénybevételének feltételeit — a zöldség és burgonya termesztésre vonatkozó gazdaságpolitikai célkitűzéseket A cukorrépa-termesztés, vagy az olajos növények példája is igazolja, hogy ha az anyagiműszaki feltételek, a kémiai, a biológiai háttér megteremtéséhez megfelelő ösztönzés, valamint szakértelem is párosul, néhány év alatt jelentős fordulat elérésére képes megyénk mezőgazdasága. Persze a zöldségtermesztés más, „nehezebb műfaj”, mint általában a szántóföldi növények termesztése. A kedvező irányú tendenciát azonban a számok is érzékeltetik: 1976-ban 4 244 hektár, 1977- ben pedig 5 745 hektár a tsz-ek zöldségterülete. A termelőszövetkezetek tehát egy év alatt mintegy 1 500 hektárral kívánják növelni zöld- ségtetmő területeket. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megyében a szocialista nagyüzemekben előirányzott 5 936 hektáros zöldség-vetésterületből csaknem 97 százalék a ‘termelőszövetkezetekre jut. A konzervipari és friss fogyasztásra szánt zöldségtermelési szerződések is azt támasztják alá, hogy a mező- gazdaság dolgozói nemcsak megértették, hanem tevékenyen részt is vállalnak a zöldségprogram megvalósításában. A szövetkezetek felfogására jellemző, hogy a belvíz, a mintegy 10 000 hektáron jelenleg is meglevő ár- és fakadóvíz, valamint egyéb elemi károk ellenére nem azt keresik: hogyan nem lehet, hanem azt, hogy miképpen tudják vállalt kötelezettségeiket teljesíteni. Biztató kilátások A nagyüzemek a múlt évhez képest, több mint 30 százalékkal több zöldség értékesítésére kötöttek szerződést a feldolgozó iparral. Ismeretes, hogy a konzervgyáraknak szánt zöldségnövények: a paradicsom, a zöldbab, a zöldborsó, a gyökérzöldség termelése nagyrészt gépesített, vegyeszeres gyomirtásuk is jórészt megoldott. A konzervzöldség termeléséhez a kedvet növeli, a termelői kapcsolatokat erősíti, hogy a feldolgozó ipar az áru minőségével szemben nem támaszt olyan igényeket mint a kereskedelem, az áruátvétel is gördülékenyebb. Ennek is köszönhető, hogy az idén már 4 paradicsomlé-vo. nal dolgozik. A jelentős paradicsomtermelő gazdaságok, így a szolnoki Lenin, a jász- szentandrási Haladás, a jász- fényszarui Béke és a tiszafüredi Hámán Kató Termelőszövetkezet tagja a soroksári paradicsomtermesztési rendszernek is. A konzervipari zöldbab, zöldborsó előállításában jelentős szerepe van a cibakházi Vörös Csillag, a nagyrévi Tiszazug és a tiszaföldvári Lenin Tsz-nek. örvendetes, hogy a primőr és a friss zöldség megtermelésében is érdemi változás jelezhető. Ismeretes, hogy a primőrprogram keretében a rákóczifalvi Egyesült Rákóczi Tsz Száj ólban „üvegvárost” épít. Az első üvegház már ontja a zöldpaprikát, a paradicsomot, jut a hazai piacra és külföldre is belőle. Augusztus végére a mintegy 200 milliós beruházás, a 6 hektáros primőrtelep építése befejeződik. A belépő új hajtató méreteire jellerrtző, hogy lényegében a tsz-ek eddigi összes növényház- és fűtött fólia felülete megduplázódik. Hasonló program előkészítésén dolgoznak a jászfényszarui Béke Tsz-ben a felső-jászsági tsz-ek összefogásával. A jövő évben az eddigi tapaszta- lokat is felhasználva indítja a rákóczifalvi tsz Száj ólban az „üvegváros” II. programot, amely azt jelenti, hogy a meglevő primőrtelep mellé egy újabb 6 hektáros telep épül. Ezek a nagyszabású vállalkozások természetesen a felvásárló, az értékesítő szerveknek is feladják a leckét. A problémák, feszültségek előbb-utóbb jelentkeznek, hiszen a kereskedelem a friss zöldség, illetve a primőrárú tömeges forgalmazásához szükséges hűtőlánccal nem rendelkezik. Biztonsággal jelezhető, hogy a jövőben a friss zöldségtermelés és felvásárlás (átvétel) terén mutatkozó feszültségek tovább nőnek, amennyiben érdemi változások a felvásárolt friss zöldségfélék átmeneTi tárolása, hűtése, kezelése terén nem következik be. Rövidíteni kell az áru útját! Az viszont semmiképpen nem várható el, hogy a tsz- ek az olajos növények, gabonafélék bértárolása, a műtrágya és cukorrépa átmeneti depózása mellett a zöldségnövények tárolásából is jelentős részt vállaljanak. A vásárlók igényének növekedése is sürgetően veti fel a kulturált zöldségforgalmazás feltételeinek megteremtését. A tavalyi, 6 700 vagonos zöldáru-felvásárlással szemben 1977-ben több mint 9000 vagon áru átadására kötöttek szerződést a termelők. Megyénk lakosságának ellátásához 1977-ben mintegy 3 000 vagon friss zöldség és 800-900 vagon burgonya szükséges. A számok jól szemléltetik, hogy mezőgazdaságunk — közepes termés esetén — képes közel háromszor annyi zöldséget megtermelni, mint amennyire szükségünk van. Az ösztönzés hatására egyre javuló termelési kedv fenntartásának alapvető feltétele, hogy jó termés esetén is átvegyék a termelőktől a felvásárlók a megtermett, fogyasztásra, feldolgozásra alkalmas zöldséget gyümölcsöt. A tsz-ekben szerzett helyszíni tapasztalataink szerint a tsz-tagok — főleg a melegágyi palántákat. A Felső-Jászságban, a szolnoki löszháton megkezdődött a melegigényesebb konyhakerti növények szabadföldi palántázása, Cibakházán, Nagyréven, Tisza- földváron hozzáláttak a konyhakerti zöldségfélék öntözéséhez is. Jól halad a jászladányi Egyetértés Tsz-ben a hagyma, a maghozó saláta növényápolása, ütemes a fű- szerpaprikát termelő tsz-ek' ben a termőterület vegyszeres gyomirtása. A szövetkezetek erőfeszítéseire jellemző a csépai Tiszamenti, a ti* szaroffi Aranykalász, a tószegi Petőfi és más tsz-ek példája. E téeszekben jelenleg is ezerhektáros területeket borít árvíz, ennek ellenére, átcsoportosítással, mindent elkövetnek, hogy eleget tegyenek vállalt kötelezettségeiknek. örvendetes, hogy a Tisza II. öntözőfürttel behálózott tsz-ek többsége ráállt a nagyüzemi burgonyatermesztésre, a jövőben ezek lesznek a fő burgonyatermő területek. Figyelmet érdemlő a Mezőhék környékén kialakult együttműködés, ahol a környékbeli tsz-ek deviza- hiteles konstrukcióban közösen fűszerpaprika-szárítót építenek. E térségben kialakulóban van az ország harmadik fűszerpaprika-termelési körzete. Á primőráru temelésében az együttműködés jó példáját szolgáltatja a tiszafüredi és a ti- szaszőlősi tsz összefogása. Említést érdemel az is, hogy miképpen támogatják a tsz- ek, a közös mellett a háztáji és kisegítő gazdaságok zöldségtermesztésének fellendítését. Jászágón például 16 lófogattal segítik a háztáji, főleg fóliás kertészetet, de a jászberényi tsz-ektől kezdve lehetne a példák sorát hozni a kunszentmártoni Körösmenti Tsz-ig, ahol a kertészkedni akaró gyári munkásoknak is parcelláztak földet. B cél közös A biztató jelek, tendenciák ellenére mégis úgy ítélhető meg a zöldség- és burgonya- termesztés helyzete, hogy a terméshozam tartós növekedése, az áruválaszték bővülése és a minőség javulása csak akkor várható, ha nemcsak a kertészkedő tsz-tagok teszik amit kell, hanem a gépgyártók, a nemesítők, a a kémikusok, ‘a kereskedők és az irányításban dolgozók is azon fáradoznak, hogy közös céljaink mielőbb valóra váljanak. Csörgő Albin mezőgazdasági szakmérnök Szolnok megyei TESZÖV * Primörprogram, üvegváros
