Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-11 / 109. szám
XXVIII. évf. 109. sz., 1977. május 11. szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Regi gépek Ma a gépipar forgácsoló gépeinek jóval több mint egyharmada 20 évnél régebbi, tíz százalékuk pedig harminc, vagy több mint harmincéves, pedig az ideális legfeljebb hét-tíz év lenne! Hogy mindez mit jelent forintban — íme: az állami nagyiparban a nullára leírt, elhasználódott, de termelő gépek értéke 11,4 milliárd forintot tett ki 1969—1970- ben. Tavaly a gépmatuzsálemeknek az értéke már elérte a harminckilenc milliárdot. A fura gépműemlékvédelem nem olcsó. A gépjavítás horribilis összegekbe kerül. Ha csupán ez sürgetné az ésszerű fiatalítást, ez is elég lenne. Ám — bármily hihetetlen — a mind nagyobb összegű javítási költség a legkisebb tétel azon a számlán, amelyet a gépmatuzsálemek miatt fizetünk. Elemzések szerint sokkal nagyobb ennél az elmaradt haszon, amelyre éppen az új, korszerű gépek révén tehetnénk szert. Könnyű belátni, ha az elavult esztergapad helyébe modernet állítanak, az új gép gyorsabban megbirkózik a feladattal, mint a régi. Sőt: a mai gépek nem csupán nagyobb teljesítményűek, hanem pontosabbak, illetve olyan képességekkel rendelkeznek, amilyenekkel a régiek nem. A különféle automatizált célgépek felbecsülhetetlenül előnyösek: kezelésüket betanított munkásokra is rábízhatják. Ez pedig ebben a szakember-ínséges világban nagyon fonton szempont. Miért hát ilyen aggasztóan nagy az öreg gépek aránya? Ha alaposabban belenézünk a vállalatok kártyáiba, érdekes felfedezésekre tehetünk szert. Arra például, hogy az eszközlekötési járulékot az állóeszközök nettó értéke után kell fizetni, és ez — mi tagadás arra ösztönözheti az igazgatót, hogy minél tovább tartsa az olyan gépekét, amelyeknek csak eszmei értéke van, tehát nullára írtak. Hallani olyan esetekről, ahol kifejezetten ilyen eszközöket keresnek, hogy velük balanszírozzák a nagyon drága új NC-gépek tartását... Ez tehát nyomós pénzügyi ok. De van itt más gond is, gyanítom ez az öreg gépek divatjának legalapvetőbb indítéka: a megmunkáló eszközök és az általuk készített termékek között szoros az összefüggés. A korszerűtlen, idejétmúlt esztergagépeken csak idejétmúlt, korszerűtlen terméket gyárthatunk — és igaz ez fordítva is. Amíg a termékszerkezet tegnapi — addig ehhez a termékszerkezethez a tegnap gépei kellenek. Ezek felelnek meg a legjobban. Mert hiába állítunk be csupa automata gépet az alacsony technikai színvonalú termékek gyártására akár több műszakban is — a gyártás eleve nem lehet hatékony, legfeljebb csak aránytalanul drága: a korszerűtlen terméknek nincs jó ára. A dolog tehát úgy fest, hogy a régi gépeket, termelő- eszközöket, nagyrészt a tegnapi termékstruktúra marasztalja. A bűvös körbe azonban valahol feltétlenül bele kell nyúlnunk, méghozzá radikálisan. A kérdés nagyon összetett feladatot fogalmaz meg: a szerkezetváltozásét, ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy a régi termék helyett újat kell gyártani, új módszerekkel és új gépeken. M. I. A tanácsi vállalatoknál erősödtek az üzemi demokrácia fórumai A megyei tanács vb és az SZMT elnökségének együttes ülése Üzemi demokrácia - munkaverseny. Szorosan kapcsolódó, egybetartozó, egymást feltételező fogalmak az elméletben és a gyakorlatban egyaránt. Ezért egymást követő - bár két külön - témaként került a megyei tanács vb és az SZMT elnökségének tegnapi együttes ülése elé. A két napirendi téma együvé tartozását még csak megerősíti az a tény, hogy a munkaverseny eredményeit és az üzemi demokrácia érvényesülését is a megyei tanács vállalatainál, intézményeinél végzett felmérések alapján értékelték. Mielőtt a jelentés az együttes ülés elé került volna, megvitatták jó néhány vállalat szocialista brigádjával. Az ő véleményük is benne foglaltatott abban a kollektív munkában, amelynek eredményeként tárgyilagos helyzetkép született. A vitában résztvevők egyet értettek a jelentésnek azzal a megállapításával, hogy a párt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott versenymozgalom rjagyban hozzájárult a IV. ötéves terv megyei feladatainak teljesítéséhez. Ebben az ötéves tervciklusban is a központi irányelvek szellemében szervezték meg a mozgalmat a tanácsi vállalatoknál és intézményeknél, 485 brigád közel 4100 tagja kapcsolódott be a versenybe. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára meghirdetett csepeli felhíváshoz ped.ig valameny- nyi vállalat csatlakozott. Az eddigi eredményeket számba véve és mérlegelve figyelemre méltó sikerekről adhattak számot. Bizonyságul egyetlen adat a sok közül: a tanácsi vállalatok dolgozói tavaly a többlettermeléssel, a termelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével és a társadalmi munkával összefüggő 63,8 millió forintos vállalásukat 117,7 millió forintra (184 százalékra) teljesítették. Nem vitás, hogy a munka verseny mozgatórugói mind,en munkahelyen a szocialista brigádok voltak. A munkában összekovácsolódott kiskol- lektívák sokhelyütt megtalálták a közös művelődés, tanulás, szórakozás formáit is. Az általánosítás óhatatlanul torzít. A munkaverseny- mozgalom eredményei és pozitív vonásai sem tapasztalhatók valamennyi tanácsi vállalatnál egyformán, még akkor sem, ha összességében igaz, hogy a mozgalom tartalmában továbbfejlődött, és elősegítette a hatékonyabb, takarékosabb gazdálkodást, annak ellenére, hogy voltak vállalatok (az országos tapasztalatok szerint is), amelyekben formálissá vált a mozgalom, megrekedt a papíron rögzített felajánlásoknál, vagy épp kommunista műszakokkal pótolták a termelési lemaradásokat. A vitában felszólalók egyetértettek abban — és a határozatban is megfogalmazódott —, hogy amun- kaverseny-felajánlásoknak az éves és középtávú tervekre kell épülniük, a belső tartalékok feltárását, a technológia fejlesztését kell szolgálniuk, s a munkafegyelmet, az ésszerű munkaerőgazdálkodást segíteniük, erősíteniük. Finomításra, tökéletesítésre szorul a verseny elbírálásának rendszere és módszere. Két évvel ezelőtt tárgyalta a megyei tanács végre(Folytatás a 3. oldalon.) Csak így további Vasárnap Törökszentmiklóson is benépesült a sporttelep, mint any- nyi más helyen a megyében, lói sikerült az Edzett ifjúságért mozgalom rajtja, — az eseményekről képes riportban számolunk be a 7. oldalon. MAGYAR PÁRTKULDOTTSÉG UTAZOTT VARSÓBA Borbély Sándornak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárának vezetésével kedden küldöttség utazott Varsóba, hogy az MSZMP Központi Bizottságának képviseletében részt vegyen a szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak tanácskozásán. A küldöttség tagjai: Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá. nak tagja a KB osztályvezetője és Nagy Tibor, a KB osztályvezetőhelyettese. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Győri Imre. a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉG MARTFŰN Gerhard Van Haaren, az NSZK Bőripari Szakszervezete elnökének vezetésével tegnap háromtagú szakszervezeti küldöttség érkezett a martfűi Tisza Cipőgyárba. A vendégeket — akiknek kíséretében volt Csikós Pál, a Bőripari Dolgozók Szak- szervezetének titkára — Kiss Lajos, a cipőgyár vezérigazgatója fogadta és rövid tájékoztatót adott a nagyüzem munkájáról. A küldöttség tagjai a délutáni órákban találkoztak a gyár szakszervezeti aktíváival és válaszoltak kérdéseikre. Ma a cipőipari tanintézetet tekintik meg a vendégek. SZOVJET PEDAGÓGUS VENDÉGEK Tegnap háromtagú észt pedagógus delegáció érkezett Szolnokra, amely a szakmun. kásképzés rendszerét és helyzetét tanulmányozza. A küldöttség ma a 605-ös számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben, a martfűi szakmunkásképző intézetben és a Járműjavító Üzem tanműhelyé-- ben tett látogatást. Az észt pedagógusok vasárnapig lesznek a megye vendégei. KORCSOLYACIPŐK - HAZAI PIACRA Jászberényben a Jászsági Cipőipari Szövetkezet gyorsmérleget készített, amely kimutatta, mivel járult hozzá a helyi igények kielégítéséhez. A hűtőgépgyári műjégpálya megnyitásával a városban ugrásszerűen nőtt a korcsolyacipők iránti igény. A szövetkezet az exportból visszamaradt — egyébként kifogástalan minőségű — gyermek- és felnőtt-kor- csolyacipökből mintegy 1000 párat adott el kedvezményes áron a jászberényi vásárlóknak. KIRÁNDULÓ ISKOLÁSOK A tiszafüredi IBUSZ-iroda első négyhónapi forgalma megkétszereződött a tavalyi év első harmadához viszonyítva. A csaknem negyed- millió forintos forgalom jelentős része származott az iskolák kirándulásaiból, túA rákóczifalvi Rákóczi Tsz faiskolájában évi 30 millió Ft értékű facsemetét, oltványt és dísznövényt értékesítenek. Képünkön: jonathán oltványok koronakialakítását és törzserősitését végzik a Rózsa kertészeti brigád tagjai. (Fotó: T. F.) Losonczi Pál látogatása az OVH-ban és a Velencei tónál Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke tegnap látogatást tett az Országos Vízügyi Hivatalban. Meghallgatta dr. Gergely István államtitkárnak, az OVH elnökének beszámolóját a vízgazdálkodás idősze-, rű kérdéseiről, ezek között is elsősorban a lakosság ellátásával kapcsolatos feladatokról, valamint az év eleji ár- és belvíz elleni védekezésről. A tájékoztatón jelen volt Kékedi György, az MSZMP I. kerületi bizottságának első titkára is. Losonczi Pál ezután a Velencei tóhoz látogatott. Az OVH elnökének, továbbá Boór Ferencnek, a _Fejér megyei pártbizottság " titkárának és Závodi Imrének, a Fejér megyei Tanács elnökének társaságában elsőként az agárdi regionális szennyvíz- tisztító telepet tekintette meg. Ez, mint Rózsavölgyi Imre, a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Válla- lalat igazgatója tájékoztatójában elmondotta, a követelményekhez mérten már kicsi, ezért szükségessé vált egy napi kétezer köbméter kapacitású új telep építése. Az új telep 1978-ra készül el. Agárdról a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság gárdonyi tófelügyelőségére látogatott az Elnöki Tanács elnöke, ahol Kárászi Kálmán az igazgatóság vezetője tájékoztatta a Velencei tó vízügyi munkálatairól. Ezt követően Losonczi Pál a Nadap kirándulóhajó fedélzetén körutat tett a tavon, megszemlélte a déli part új létesítményeit, az épülő dinnyési horgászkikötőt, valamint a mesterségesen kialakított Cserepes-szigetet. Kislakás-építőknek Több millió tégla A jászkiséri Lenin Tsz téglagyárában az idei terv: nyersgyártásban 5 millió 200 ezer tégla, égetettből 4 millió 700 ezer kisméretű tégla — ezenbelüi mintegy ráiból. A közeli jövőben is több autóbusz indul diákokkal Tiszafüredről. A gimnazisták négynapos kiránduláson ismerkednek a Dunántúl nevezetességeivel, a Zrínyi általános iskola tanulói pedig Salgótarjánba utaznak. MEGEMLÉKEZÉS A GYŐZELEM NAPJARA A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatnál ma délelőtt tíz órakor ünnepi megemlékezést tartanak a győzelem napjának 32. évfordulója tiszteletére. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok képviselőit is meghívták az ünnepségre, akik ezt követően baráti találkozón vesznek részt az MSZBT vállalati tagcsoport és a KISZ-szervezet közös otthonában. EGY MONDATBAN A Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására tegnap Budapestre érkezett az SZMBT tagozatának küldöttsége D. A. Dzsajon-nak, az örmény SZSZK pénzügyminiszterének az örmény SZSZK Legfelsőbb Tanácsa küldöttének vezetésével. félmillió üreges falazótégla — előállítása. A tervezett termelési érték 5 millió forint. A gyártási időszak — a korábbi évekhez hasonlóan ,— az idén is március közepén kezdődött, és október végéig tart. A nyersgyártással egy műszakban napi 42 ezer tégla készül, a körkemencékből két műszakban 24 ezer tégla kerül ki. A téesz, hogy biztosítsa a dolgozók folyamatos foglalkoztatását, évekkel ezelőtt megállapodott a MEZŐGÉP- pel. A téglagyár 55—60 dolgozóját télen a MEZŐGÉP tószegi gyáregységében foglalkoztatják. A szövetkezet saját autóbuszával szállítja a munkásokat naponta oda és vissza. A Jászkiséren készült téglát a Keletmágyarországi TÜZÉP Vállalat értékesíti, többségében a Jászságban és elsősorban kislakás-építésekhez. Az igény a jelenlegi mennyiségnél jóval több. A gyár termelőkapacitásának növelését azonban korlátozza, hogy a szárítók nagy része — 75 százaléka — a szabadban van. Ezeken a gondokon csak részben enyhít a gyár idei fejlesztési programja: egy új paszírozóprés beállítása és egy újabb salakpályás, sínpárokkal ellátott szabadtéri szárító építése. A fejlesztés megvalósulása után évente mintegy félmillióval több tégla hagyhatja el a gyárat.
