Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-04 / 103. szám

1977. május 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A kunszentmártoni könyvtár évente 70 ezer forintért vásá­rol könyveket. Kissné Olasz Katalin új szállítmányt vesz át M. G. „ÉNEKLŐ IFJÚSÁG" ¥ Uttörőkórusok hangversenye Szolnokon Több száz, piros nyakken- dős úttörő énekétől volt han­gos tegnap a szolnoki Ság- vári körúti Általános Iskola. A városi, járási bemutató* kon legjobban szereplő, a Magyar Rádió „Éneklő if­júság” hangversenysorozatá­nak II. fordulójába jutott úttörőkórusok mutatták be műsoraikat. A rádiófelvétellel egybe­kötött hangversenyen a me­gye tizenkilenc kórusa ma­gas szintű felkészültségről adott számot. A szakembe­rekből álló zsűrinek, nem kis fejtörést okoz majd, hogy a sok jó produkció alapján, kiket hívjanak, meg a követ­kező évben sorra kerülő te­rületi döntőre, amely egyben az „Éneklő ifjúság” hang­versenysorozat III. fordulója lesz. A területi döntőn leg­jobban szereplő úttörőkóru­sok jutalma — az erkölcsi elismerés mellett — hangle­mezfelvétel a Magyar Rádió­ban, s kéthetes táborozás a Balaton-partján, a zánkai úttörővárosban. Kiállításra készülve Bemutatják a Finta-hagyatékot Jubileumi kiállításra ké­szül a' túrkevei Finta Mú­zeum. Tíz évvel ezelőtt nyílt meg a múzeumnak az a ter­me, amelyet külön a Finta- hagyaték bemutatására ala­kítottak ki. Az évforduló al­armincéves volt Zéró H Defekt, a régészet ifjú, s máris nagyreményű professzora, amikor a Grószmutter-völgyi barlang szájánál egy ékírásos kőtáb­lát fordított ki a földből az ásó. Eltökélte, nem nyugszik, amíg meg nem fejti a kőbe vésett betűk titkát: évezre­dekkel ezelőtt élt ősünk üze­netét az utókornak, örült, hogy »olyan munkára akadt, amibe beletemetkezhetett, le­galább könnyebben kihever-' te magánélete nagy megráz­kódtatását. Feleségét ugyanis éppen néhány nappal azelőtt szöktette meg tőle leghűsé­gesebb tanítványa, Dániel.. . Tizenkilenc év telt el, mire Zéró Defekt az első tudomá­nyos dolgozatát publikálhatta a Grószmutter-völgyi leletről. Tudományos alapossággal be­bizonyította, hogy a kődarab a pleisztocén-korból való, a szöveg 18 betűből és 1 írás­jelből áll, s férfikéz rótta kőbe. Még- abban az évben meg­\ kaiméból az eddig be nem mutatott művek, szoborter­vek, vázlatok is a közönség elé kerülnek. A kiállítást május 8-án 11 órakor dr. Győrffy Lajos, a múzeum igazgatója nyitja meg. jelent Kraft van Dosztig hol­land régész vitairata, amely­ben halomra döntötte Zéró Defekt állításait, (nemes egy­szerűséggel idióta kóklernek nevezte őt), s tudományos alapossággal bebizonyította, hogy miocén-kori a kő, 19 be­tű van rajta, s vitathatatla­nul női kéztől származik az írás. Zéró Defektnek enélküi is nehéz esztendeje volt: máso­dik feleségét éppen akkor szöktette meg leghűségesebb tanítványa, Valentin ... Huszonkilenc évvel a Grósz- mütter-vöígyi lelet feltárása után a sajtó felröppentette a tudományos szenzáció hírét: Zéró Defekt professzor a 18 betűből hármat már megfej­tett, s kétséget kizáróan meg­állapította, hogy az utolsó írásjel egy felkiáltójel. Pár nap múlva Kraft van Dosztig sajtókonferencián je­lentette be, hogy ő már öt betű titkát ismeri, és eskü alatt állította, hogy az utolsó jel egy kettőspont. Hogy fel­Múzeumok a közművelődés szolgálatában HZ EGRI DIÁKNAPOKON Fesztiváldíjas a Lehel Vezér Gimnázium Hazaérkezett az egri diáknapokon sikerrel sze­repelt, kétszázhatvanöt tagú Szolnok megyei küldöttség. A megyei versenyeken legjobban szerepelt kö­zépiskolásaink Egerben két negyvenperces gála- és egy szabadtéri mű­sort adtak. A minősítő bizottság a látottak és a különböző pályamunkák, sport- és egyéb versenyek alapján ítélte oda a három fesz­tiváldíjat. A fesztiváldíjas közép­iskolák: a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium, az egri Dobó István Gim­názium, és a budapesti I. László Gimnázium. Egerben hirdették ki a különböző diákpályáza­tok eredményeit is. A Szolnok megyei fiatalok nagyon szépen szerepel­tek. A helytörténeti pá­lyázaton Bajka Ágnes, a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium, Cs. Nagy Erzsébet, a kisújszállási gimnázium és szakkö­zépiskola, Busku Teréz, és Bereczki Ibolya, mind­ketten a szolnoki Ver­seghy Gimnázium tanu­lói, kaptak aranyokleve­let. A néprajzi nyelvjá­rásgyűjtő pályázaton Bikki Kálmán — Kői Csaba —- Oláh Sándor és Somogyi Béla a kisúj­szállási gimnázium és szakközépiskola, Mészá­ros Erzsébet — Pomázi Gabriella, valamint Né­meth Julianna és Ne­mes Jusztina a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgaz­dasági Szakközépiskola tanulói munkája bizo­nyult a legjobbnak. S végül a „tanulmány”, „kritika” kategóriában Gál Erika, a törökszent­miklósi Bercsényi Gim­názium tanulója lett a győztes. Az elmúlt esztendőben az ország 413 múzeumában és kiállítóhelyén 13 millió lá­togatót fogadtak, másfél millióval többet, mint egy évvel korábban. Tekintélyes szám! Ilyen tömeges érdeklődés mellett a múzeumoknak, mint közművelődési intéz­ményeknek, céltudatosabb és hatékonyabb nevelő-mű­velő szerepet is kell vállal- niok, Vagyis: ma már má­sok a követelmények a mú­zeumok munkájával szem­ben, mint voltak a koráb­bi években. Volt idő, nem is olyan régen, amikor annak örvendeztünk, hogy évről- évre mind többen keresik fel múzeumainkat, s az ott látottakkal ki-ki a maga módján, képessége és felké­szültsége szerint igyekszik bővíteni meglévő ismereteit. Az önművelésnek ez a fajta módja is dicséretes, a múlt megismerése segít eligazod­ni a mában, a fejlődés fo­lyamatosságát mutatja be szemléletesen, honnan indul­tunk, meddig jutottunk. Ám a múzeumok ennél sokkal többet is nyújthatnak. Ha úgy tetszik: aktív részt vál­lalhatnak a közművelődés egészéből. Tárlatvezetés Kezdjük talán a legegy­szerűbb formával, a tárlat- vezetéssel. A szakember ér­tő — s főleg közérthető. — magyarázata lényegesen töb­bet nyújt annál, mint amennyit az átlagos múze­umlátogató „kiolvashat” az eléje tárt művekből, alkotá­sokból. A közművelődés hatásos és látszólag egyszerű módja ez A gond ott kezdődik, hogy az országban alig több, mint nyolcszáz muzeológust tartanak számon, akik tudo­mányos munkájuk, múzeumi tevékenységük mellett leg­feljebb alkalmanként vállal­kozhatnak ilyen feladatok­ra. Ennek ellenére 84 ezer tárlatvezetésre került sor az elmúlt év folyamán! Társművészetek Az is megoldás lehetne, ha a tárlatvezetés szép és fon­tos közművelődési feladatá­ba minél nagyobb számban bekapcsolódnának a művé­szettörténet- és rajztanárok, akik értő módon segíthetnek e feladat megoldásában. És segíthetne az is, ha minél több tárlatvezető magneto­fon állna a múzeumok ren­delkezésére. A zene nem idegén a kép­zőművészettől, rokon vele. Aki ismeri Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című művét, bizonyíthatja, hogy zenében is el lehet monda­ni mindazt, amit a festő a vásznakra álmodik. És igaz az is, hogy egy-egy jól -meg­választott zeneművel kiegé­szíteni, fokozni is lehet azt az élményt, amit a tárlat, vagy a múzeum nyújt a lá­togatóknak. Aki csak egyszer is részt vett a zebegényi Szőnyi Ist­ván Emlékmúzeum parkjá­ban, vagy a szentendrei Ko­vács Margit Múzeum kertjé­ben rendezett hangverse­nyen, vagy akárcsak vala­melyik népi együttes prog­ramján a Magyar Nemzeti Galériában, az bizonyíthat­ja ezt. S ez a megállapítás érvé­nyes az irodalomra is. Aki kételkedne benne, vegyen részt egyszer olyan irodalmi esten, amelyen írók-költők- színészek vallanak a képző­művészetekhez fűződő kap­csolataikról. És nem idegen a múzeu­moktól a filmvetítés, a kép­zőművészettel kapcsolatos ismeretterjesztő előadás, az irodalmi, zenei vagy képző- művészeti kérdésekre vá­laszt kereső vetélkedő. A múzeumoknak az a tö­rekvésük, hogy megújítsák közönségüket. így például mind több helyen rended­nek tárlatvezetést az ipari- és mezőgazdasági üzemek szocialista brigádjai részére. Egyre több helyen szocialis­ta szerződések teszik folya­matossá a bővülő kapcsola­tokat. És örvendetes törek­vés az is, hogy múzeumaink mind több üzemben és gaz­daságban rendeznek kiállí­tást, ezzel is segítve az új közönség toborzását. Újszerű kapcsolatok És újszerű kapcsolat Van kialakulóban a múzeumok és az iskolák között is. En­nek keretében egyre több helyen rendeznek múzeumi órákat az iskolákban, ame­lyeken muzeológusok tarta­nak előadásokat a diákok­nak. A kapcsolat másik for­mája: a múzeumok egy-egy terme gyakran alakul át egy-egy órára tanteremmé, ahol a relikviák között is­merkedhetnek meg a diákok a tananyaggal történelem­mel, irodalommal, képzőmű­vészettel. És akad már olyan múzeum is, ahol a muzeoló­gusok óravázlatok formájá­ban dolgozták fel a múzeum egy-egy termének gazdag anyagát,, s küldték meg a helyi iskolák történelem és irodalomtanárainak. Szélesebbre tárni a múzeu­mok kapuját, így fogalma­zódott meg a feladat a köz- művelődési párthatározat­ban csakúgy, mint a tavaly ősszel elfogadott törvényben. Ez újszerű munkát, új módszereket követel mú­zeumaink vezetőitől, dolgo­zóitól. És új kapcsolatok egész sorát, hogy minél több emberben felkelthes­sék az igényt a múzeumok és rendezvényeik iránt Prukner Pál A szolnoki Damjanich múzeumban Kada István naiv festő képeit június végéig láthatják az érdeklődök M. G. kiáltójel volna, azt csak egy olyan rövidlátó kenguru ál­líthatja, mint Zéró Defekt, aki szabadkőműves és liliom- tipró, jüan-csempészésért kö­rözik Hongkongban és évek óta nem fizet ebadót. Ebben az evben történt, hogy a tudományos kutatás költségei felemésztve minden vagyonát, Zéró Defekt kény­telen volt eladni a házát is, és a Grószmutter-völgyben felállított fakalyibába költö­zött. Harmadik- felesége a költözködés zűrzavarában szökött meg a professzor leg­hűségesebb tanítványával, Guidóval.., A kutatómunka harmincki­lencedik évében Zéró Defekt újabb három betű titkát fej­tette meg. Ellenlábasa, van Dosztig, rögtön közölte, hogy ő már kilenc betűt ismer. Egyúttal polgári pert indított Zéró De­fekt ellen, azzal vádolva, hogy rendszeresen lopkodja az ő tudományos eredménye­it, valamint a bennszülött la­kosság tyúkjait. Miután meg­vesztegethető tanúkra is akadt, Zéró Defektet a bíró­ság hétévi. várfogságra ítél­te. Legkisebb leányunokája, aki az idős ember egyetlen támasza volt, épp az ítélet- hirdetés napján szökött meg a professzor leghűségesebb tanítványával, Norberttel... A negyvenkilencedik év bővelkedett eseményekben: Kraft van Dosztig, „a tudo­mány önzetlen, nagy szívű munkása” (idézet a gyászje­lentésből), váratlanul el- nunyt. Zéró Defekt túljutott a ti­zedik betű megfejtésén, Ugyanakkor egy mérges ci- póka-légy csípésétől megbé­nult a lába, s a betegség az agg professzort tolókocsihoz láncolta. Élete utolsó remény­sugara, Csicseri, az örökbefo­gadott kis bennszülött lány, szintén ebben az évben szö­kött meg a professzor leg­hűségesebb tanítványával, Alfréddal.. . Pontosan ötvenkilenc esz­tendővel a Groszmutter-völ- gyi lelet megtalálása után, sikerült az utolsó betűket is megfejteni. Zéró Defekt sze­rette volna elújságolni a nagy szenzációt, de nem volt kö­rötte senki. Hetvenéves ápo­lónője épp aznap reggel szö­kött meg a professzor leghű­ségesebb tanítványával, a húszéves Viktorral. .. A megfejtett teljes mondat egyébként így szólt: BEJÁRAT A MÁSIK AJ­TÓN! Radványi Barna Bán János: Mindennapi demokratizmus A kötet üzemszociográfia jellegű riportok gyűjtemé­nye. A szerző fáradságos munkával ismételten fölke­resi riportalanyait — egyes személyeket és főleg kisebb- nagyobb ipari munkaközös­ségeket — az ország külön­böző városaiban és iparágai­ban. Elsősorban az emberek­re kíváncsi, véleményükre, hangulatukra, közérzetükre. Fő témája a vezetők és a munkások egymáshoz és mindkét félnek a munkához való viszonya. Nem egyéni arcéleket mutat be, hanem főleg munkáskollektívákat, sorsukat, múltjukat és je­lenüket, de utal a várható jövőjükre is. A tárgyi és személyi körülmények, ne­hézségek optimista, de reá­lis, érzékletes ábrázolása te­szi különösen érdekessé e riportokat. A szocialista de­mokratizmus és humaniz­mus valósága és továbbfej­lesztésének igénye vonzó ol­vasmánnyá avatja a köny­vet. Érdekes témája, köz­érthető stílusa miatt minden érdeklődőnek ajánlható. (Kossuth Könyvkiadó 1976.) Táborok Lengyelországban A tiszafüredi járás úttö­rőcsapatai évek óta kapcso­latot tartanak a lengyelor­szági Wlocklawek megye is­koláinak gyermekszerveze­teivel. Az idén nyáron e kapcsolat jegyében, cseretá­borozásra is sor kerül: a fü­redi járásból hatvan úttörő utazhat — jutalomképpen — Lengyelországba, s ugyan­ennyi lengyel gyereket lát vendégül a füredi járás,

Next

/
Oldalképek
Tartalom