Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-31 / 126. szám
USZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. május 31. ir^Firn Lesz-e taibridbúza? Napjainkban több haszon- növénynél (kukorica, takarmánycirok, egyes kertészeti növények, sőt erdei fák) két jól megválasztott alany kereszteződéséből származó hibrideket termesztenek. Termő- képességben, életképességben ugyanis az első hibridnemzedék messze felülmúlja az eredeti fajtákat. Ezért a szakembereket évek óta foglalkoztatja a kérdés: hogyan lehetne kamatoztatni e törvény- szerűséget a legfontosabb kenyéradó növény, a búza, termesztésében? A hibridtartásra jellemző, hogy csak egyetlen nemzedékben kimagasló, tehát a hibridvetőmagot mindig újra és újra elő kell állítani. A kukoricánál ezt úgy hajtják végre, hogy az alanypartnereket váltakozó sorokban vetik, és az egyik sor egyedein eltávolítják a hímvirágot; ezek lesznek az anyasorok, amelyek csak a másik sorban lévő apanövényektől kaphatnak virágport. A búzánál nem ilyen egyszerű a helyzet. A búza virágzatát ugyanis olyan virágok alkotják, amelyek mindegyikében vannak porzók, és van termő is, tehát a virágok hímnősek, nem úgy, mint a kukorica egyivarú virágai. A búza kalászának minden egyes virágából eltávolítani a 3—3 portokot nagy ügyességet kívánó, hosszadalmas munka, amely legfeljebb kísérleti mértékben oldható meg. Ugyanez a nehézség a ciroknál is, de ott sikerült megoldást találni azzal, hogy a keresztezésben anyai vonalként hímsteril formákat vontak be, amelyek nem képesek a megtermékenyítésre. A búzánál ez a módszer sem hozott eredményt. Az 1960-as évekre azonban siker koronázta a kutatók munkáját: olyan módszert találtak, amely — legalábbis módszertani és tudományos téren — lényegében megoldotta a hibridbúza problémáját. Hibridbúzát vetni nagyüzemi módon azonban még ma sem lehet. A nagyüzemi termesztés elterjedésének ’ lényeges előfeltétele a gazdaságosság. Amíg a drágán előállítható hibridvetőmag ára nincs arányban a nagyobb termés hasznával, nem érdemes foglalkozni vele. A kutatás világszerte folyik olyan új módszer iránt, amely egyszerűsíti a hibrid vetőmag előállítását, így az árának a csökkentését. A kísérletek sikerrel kecsegtetnek, és van remény arra, hogy a hibridbúza üzemszerű és gazdaságos termesztésének az ideje belátható közelségbe kerül. A ló korunkban Időjárás és az állatbetegségek Világszerte kutatják az időjárás változásainak hatását az élő szervezetekre. Az állatorvoslásban az időjárási tényezők szerepét először a májmételykór előrejelzésénél vették figyelembe. A csapadék és talajnedvességi viszonyok szoros összefüggésben állnak a fertőzöttséggel. A legsúlyosabb betegség, a száj- és körömfájásnál is találtak összefüggéseket. Az 1967—68-as angliai járvány során megállapították, hogy az új esetek 90 százaléka a széliránnyal egyező területeken jelentkezett, különösen nedves időjárás esetén. A betegség gyakorisága mindig csökkent, ha a szélirány megváltozott és alacsony állatsűrűségű területek felé fordult. Az élősködők okozta betegségeknél az adott évszak időjárása mellett az előző év adatait is figyelembe kell venni. Száraz őszt követően várhatóan nagyobb a veszteség, különösen ha a május— június csapadékos. Az előző évi időjárás lehetővé teszi az előrejelzés pontos adatokon alapuló kidolgozását. A gombás betegségek akkor emelkednek, ha a betakarítás idején csapadékps volt az időjárás. A juhászaiban a nyírást megelőző év csapadékviszonyai határozzák meg a gombás bőrbetegségek gyakoriságát. A kedvezőtlen mikroklímájú helyen épült istállókban minden beavatkozás ellenére az átlagosnál nagyobbak a veszteségek. A baromfi botuliz- mus is akkor okozza a legnagyobb károkat, ha a meleg nyári hónapokban g párolgás miatt csökkennek a természetes vízszintek. Ahogy tért hódított a gép a mezőgazdaságban, úgy kapott lábra a jóslat: „múzeumi tárgy lesz a ló”. Szemünk előtt játszódott le a szocialista nagyüzemi termelés kialakulása és tanúi voltunk annak, hogy a lovak száma soha nem hitt mértékben csökkent. A lovak számának a csökkenése nemcsak nálunk, hanem világszerte lejátszódott a motorizáció következtében. Nagy export sportlótenyésztés folyik a Szovjetunióban, a Türkmén SZSZK-ban. Az itt tenyésztett kiváló tulajdonságú lovak eljutnak a világ minden tájára Egyes államokban azonban újra érdeklődés indult meg a lovak iránt. Dániában például megállt a létszámcsökkenés, az USÁ-ban pedig a 2,8 milliós mélypontról 7,8 millióra emelkedett a lovak száma. Nehéz megjósolni, hogy. nálunk mikor következik be a fordulópont, mikor áll meg a csökkenés. A lovak használatában ugyanis világszerte változás következett be. A régi katonai és mezőgazdasági, illetve szállítási funkcióját nagyrészt felváltotta a sport célú hasznosítás. A sport célú lótenyésztés ma még elsősorban külföldi igényt elégít ki, és ez is természetesen nagyon fontos valutaforrás. A lovas sporthoz kétségtelen sok előítélet fűződik, de bizonyos, hogy nálunk is megváltozik szemlélete. A dolgozók egyre több szabadidejének egészséges felhasználására nagyon alkalmas a lovaglás. Mint minden sportot, a lovaglást is kora gyermekkorban a legjobb elkezdeni. Külföldi adatok szerint 10 gyermeknek keli megtanulni lovagolni, hogy egy felnőttkorú jó lovasversenyző véljék belőle. Lovas sportunk fejlődése érdekében is gyermekek ezreinek kellene lovagolni tanulni. Csak ha megfelelő tömegbázisunk lesz, abból fejlődhet ki a magasabb színvonalú lovaglás, az ugrósport, a military, a legmagasabb tudást igénylő díjlovaglás, és széles alapja lesz az öttusának is. U baromfi: ideális táplálék Nyestfarm A novoszibirszki Tudósváros mellett érdekes kísérleti farm található. Tenyésztik" és tanulmányozzák itt a cobolyt, a nyestet, a vidrát, a szibériai nyércet, a hermelint, a menyétet, az európai és amerikai vidranyestet. A tudósok figyelemmel kísérik az értékes prémes állatok fejlődési sajátosságait és törvényszerűségeit A Biológiai Intézet tudósainak egyik fő feladata — új állatfajták kialakítása. Sikerült olyan hibrid me- nyétfajtákat kitenyészteni, amelyek nagysága és szőrének minősége meghaladja a természetben élő társaikét. Az állatok viselkedését vizsgálva, felfigyeltek egy különleges biológiai sajátosságra, a nyomonkövetési reflexre. Ez a reflex olyan erős, hogy a fejlődés korai szakaszában valamennyi nyestféle követi a mozgó tárgyakat, vagy az embert. Áramtermelés széllel Bár Norvégia a vízierőművek országa, vízienergiával termelt áram helyett helyi áramforrásokat keres rádióadó- és erősítő hálózatának az energiaellátására. Az ország hossza 1750 kilométer, 62 százalékát hegység borítja. Ezért a távközlést rádióhullámokkal célszerű biztosítani, de a nehezen megközelíthető helyeken épített rádióállomások áramellátása igen költséges. Ezért több állomás áramellátását szélmalmokkal, illetve szélhajtotta generátorokkal szeretnék megoldani. Az e célra kialakított generátor másodpercenként 7 méteres szélerősség esetén percenként 130 fordulatot végez és 4100 wattot állít elő. Korábban ilyen generátorok csak nem túlnagy szélben dolgoztak megbízhatóan, vihar esetén csődöt mondtak. Az új típuson ezt a szárnyak viszonylag nagy — 9,2 méter — átmérőjével, valamint azzal szüntették meg, hogy beállításuk a szélsebességgel változik: már másodpercenként 3 méteres szélerősség hatására forogni kezdenek. A szélgenerátort akkumulátorral kötik össze, amely a felesleges energiát tárolja arra az időszakra, amikor nincs szél. Már régen elfelejtettük azt az időt, amelyről szólva Veres Péter a felszabadulás utáni gyűléseken azt mondta: a paraszt akkor eszik csirkét, ha vagy ő, vagy a csirke beteg. S azt is, hogy akkoriban nagy kincs volt a tojás: a falusiak piacra vitték, hogy az árából sót, paprikát, vagy egy pakli dohányt vegyenek. Manapság egy fő átlagos baromfihúsfogyasztása 16 kiló, az egy főre jutó tojásfogyasztás pedig mintegy 270 darab nálunk. De nemcsak hazánkban lendült fel a baromfifogyasztás, a világ érdeklődése is a baromfi felé fordult. Miért? A legfontosabb ok: a baromfihús és a tojás ideális táplálék. A tojás — a C-vita- min kivételével — minden olyan táplálóanyagot tartalmaz, amely a felnőtt ember számára szükséges. Fehérje-, zsír-, szénhidrát-tartalmának egymáshoz viszonyított aránya jó. A-, Bj-, B2-, nikotinsav- és D-vitamin-tartal- ma jelentékeny. Ha a tojáson kívül csupán némi zöld1 séget fogyasztanánk, s mellőznénk az egyéb táplálékokat, nem éreznénk hátrányát. A baromfi nagy előnye az is, hogy gyorsan válik élelmiszerré. Egy húshibrid szülőpár tyúktól évi 140 tojás, abból pedig 110—120 csibe kelése várható. A mai korszerű baromfi- tenyésztés a keltetéstől a feldolgozásig iparszerűen állítja elő a tojást és a húst. A legkorszerűbb keltető berendezés a Bekoto cég legújabb típusú gépe, amelynél 120 ezer, állványokra helyezett tojást betolnak, s 21 nap múlva a gép másik végén 100 ezer csibét kiszednek. A gépben automata berendezés végzi a párásítást, fűtést, hűtést, fertőtlenítést, tojásforgatást és szellőztetést. Betáplálják a nagyteljesítményű keltetőgépbe a tojásokat. Közlekedés három keréken Egy amerikai konstruktőr „Phantom” néven háromkerekű gépkocsit szerkesztett, annak jegyében, hogy az USA kormánya kisebb súlyú és kisebb fogyasztású autók gyártására ösztönzi az ipart. A kétszemélyes jármű áramvonalas, teljes egészében üvegszállal erősített műanyagból készült karosszériája, 4,2 méter hosszú. Erőforrása egy 100 köbcentiméter hengerűrtartalmú „Honda” kerékpármotor, amely három fokozatú sebességváltóhoz csatlakozik. Fogyasztása rendkívül kedvező, összhangban azzal az amerikai célkitűzéssel, hogy az átlagos üzemanyagszükséglet 1978-ban 13 li- ter/100 km, 1980-ban 11,75 liter/100 lem legyen az országban, 1985-re pedig érje el a 8,55 liter/100 km-es szintet gépkocsinként. A háromkerekű autó egyébként nem újdonság, különösen a második világháború utáni években kedvelték többhelyütt (például a mai NSZK területén) a háromkerekű kiskocsikat. Annak' idején roncsokból barkácsolták össze, és fontos körülmény volt, hogy olcsó és keveset fogyaszt. Ahogy az életszínvonal emelkedett, az autósok már nem voltak hajlandók lemóndani a negyedik kerékről, kezdődött a díszes kivitelű gépkocsik, a nagy önsúly és a magas benzinfogyasztás divatja. Ennek ellenére az angol Reliant cég több mint négy évtizede jól megél a háromkerekű autók gyártásából és forgalmazásából, s világszerte egyre többen rádöbbennek, hogy a háromkerekű gépjármű kis fogyasztású, eggyel kevesebb kereke kopik, s igen mérsékelt összegű az adója. Ehhez járul még az is, hogy a legtöbb országban a háromkerekű járművek kormánya mellé motorkerékpár-vezetői engedéllyel is be lehet ülni. Míg Angliában a szólókereket rendszerint elől helyezik el, az Egyesült Államokban a fordított megoldást alkalmazzák szívesebben.
