Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-29 / 125. szám

1977. május 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Értő embernek szemet gyönyörködtető látvány a jászapáti Mezőgazdasági Szak- középiskola gyakorlókertje. Szőlő, gyü­mölcsfák, konyhakerti növények pompáz­nak a kerítés mögött. — Meglátszik raj­tuk a gondos ápolás. Alig három éve hogy a Velemi Endre Tsz-től kapott 3 hektár területet bekerí­tettek a diákok s elültették az első növé­nyeket. Azóta fóliasátrak, olajkazános üvegház, szociális helyiségek létesültek, az idén pedig felépítették a baromfigondozók és a kisállattenyésztők „birodalmát” is. A négy faházban galambok, nyulak tanyáz­nak, de hamarosan beköltözik a fajtán­ként válogatott baromfi állomány is. A gyakorlókért azonban még nem teljes — vélekedik Sándor János igazgató — tehát még az idén hozzáfognak a 40 férőhelyes szarvasmarha istálló és egy mini sertés­telep építéséhez. Az egységes szakmunkásképzés feltéte­leit lépésről lépésre teljesíti az iskola s a tervek szerint a 79-es tanévtől kezdődően a különböző szakterületeken tanuló diákok gyakorlati képzése az iskola saját kis me­zőgazdasági kombinátjában valósul meg. Képeink a napos szolgálatot ellátó el­sőévesekről készült. Magyarázkodások (üzlet)sorra ? ... a tervező későn szállí­totta a rajzokat_ a beruházó nem nyitotta meg időben a bankszámlát. a kivitelezőnek nem küldték a megrendelt anyagot, a tanács visszavon­ta a területfelhasználási en­gedélyt, a megbízó vissza­dobta a raktárak terveit... ... kéménybélést szállítot­tak pincelejáró helyett, esett az eső (nem esett az eső), a darukat elvitték az erdőgaz­daságba fácánröptetésre... Az íratlan, ám mégis léte­ző Magyarázkodó Kislexi­konból mindenki kikeresheti a megfelelő hivatkozást. Karcagon nemrégiben ün­nepélyesen üzletsort avattak. Húscsarnokkal, Patyolat-fi­ókkal, Gelka-szervizzel, ci- pőbolittal és IBUSZ-irodával gazdagodott a város. Az át­adás mézes ízét visszaemlé­kezéssel senki sem keserí­tette. Különben sem csak Karcagon módosítgatták a határidőket mások portája előtt is söpörni lehet... Tehát máris a Magyaráz­kodó Kislexikonnál tartunk. Ám ez egyszer csapjuk be a Hivatkozások Könyvét, s la­pozzunk inkább az üzletsor történetébe. Az építkezést, a Kossuth téri OTP-ház föld­szintjén, 1973-ban kezdték. A tervek 1975. augusztus 20-i átadással kecsegtettek, s ahogy mondják, az építők letették a nagyesküt: elké­szülnek időben. Az üzlettulajdonosok kö­zül a karcagi áfész 252 négy­zetméternyi húscsarnokra kö­tött szerződést a városi ta­náccsal. A megállapodásban vállalták 2,2 millió forint befizetését. Aztán, az építők adott szavára alapozva, amit egyébként a beruházó, a vá­rosi tanács is megerősített, megrendelték a hűtőpulto­kat, a hűtőkamrákat és a húscsarnok egyéb berende­zéseit. Félmilliónál többet költöttek, hogy időben, au­gusztus 20-ra felszerelhessék a masinákat és fogadják a vevőket. A gépek megérkeztek, ki­rakták a szállítmányt és ... És azonnal raktárba vitték. A húscsarnok ugyanis nem készült el az ígért határidő­re. A hűtőkamra ezután másfél éven keresztül csak­is az áfészesek kedélyeit fa­gyasztotta. Hiába porosodtak ugyanis kihasználatlanul a berendezések, az eszközlekö­tési járulékot fizetni kellett utánuk. Ahogy telt-múlt az idő, elvesztették a jótállást is, pedig be sem kapcsolták a masinákat. A tavalyi esz­tendő még egy meglepetést hozott. Nem, nem készült el az üzletsor, csupán annyi történt: ha az áfész — bízva az építők adott szavában — nem rendeli meg 1975-ben a hűtőberendezéseket, akkor tavaly a Belkereskedelmi Minisztériumtól 150 ezer fo­rint támogatást kapott volna a vásárláshoz ... A kereskedőket megté­vesztették, s egyedül a szö­vetkezetiek vesztesége száz­ezrekben mérhető. A Gelka, a Patyolat is benyújthatná a kárszámlát, hiszen a ké­sés miatt több mint másfél éves forgalmuk, nyereségük foszlott semmivé. Csak futhatnak a pénzük után, hiszen az esetleges per­nek nincs sok értelme. De talán nem is a jogi követ­keztetés a lényeges. Az ilyen betegségekre nem az ügyvé­dek és az ügyészek adhat­nak gyógyírt. Nemcsak néhány vállalat szenvedett kárt a határidő csúszásával, hanem a város lakossága is. A veszteség pénzben kifejezhetetlen. De gonduljunk csak arra, hogy karcagiak eddig a szolnoki IBUSZ-ban intézték ügyes­bajos dolgaikat, pedig ... A húscsamok helyett korsze­rűtlen kis boltokban álltak sorban, pedig ... Hasonló­képpen folytathatnánk a Gelka-szervizzel és a cipő­bolttal. Márpedig életszínvo­nal-politikában nemcsak a fizetésemelés játszik szere­pet, hanem fontos az is, hogy hülyén kulturált körülmé­nyek között tudja a család a jövedelmét elkölteni. Hét­köznapira fordítva a szót: nem mindegy, hogy a húst egy zsúfolt, hűtőpult nélküli üzletben vásárolja az ember. Esetleg tágas helyiségben, ahol a korszerű hűtőkam­rákban a gazdagabb válasz­tékot is tartanak. Hosszas késésével és kö­vetkezményeivel csak egy példa a sok közül a karcagi üzletsor. Hasonló nézőpont­ból vizsgálhatnánk gyárak, postahivatalok, vagy éppen művelődési házak építésének sorsát illetve az átadási ha­táridők csúszásának káros utórezgéseit. Ám ilyenkor az újságírók, köztük jómagam is, azután érdeklődünk, mi­ért nem készültek el idő­ben? Pedig ezzel együtt kel­lene vizsgálni a másik ol­dalt, a felelőtlen ígérgetések továbbgyűrőző hatásait is. M. A Nap mint nap újat, korszeribbet, gazdaságosabbat A termelési rendszerek és a megye mezőgazdasága A mezőgazdasági üzemek elé az V. ötéves tervben ma­gas követelményeket állítunk, mivel a végrehajtáshoz az anyagi, technikai, személyi feltételek, üzemi méretek adot­tak. Meg kell azonban találnunk azt a termelési és üzemi szervezési formát, amelynek keretei között a lehető legjob­ban tudjuk kihasználni az ágazat termelő erőit. A tovább­lépésnek meghatározó kerete az üzemek közötti együttmű­ködésen alapuló termelési rendszer, ahol iparszerü munkát valósíthatnak meg. A búza és az olajos növények Megyénkben két nagy és egy kisebb termelési rend­szer működik. A Gabona és Iparnövény Termelési Rend­szer — amelynek gesztora a rákóczifalvi Egyesült Rá­kóczi Tsz — feladatai között szerepel Szolnok megye bú­zatermelésének továbbfej­lesztése. Tevékenységének súlyát adja az a tény, hogy a megye gazdaságai 135 ezer hektáron termelnek kenyér- gabonát. A nagyüzemek nö­vénytermelési árbevételének 33 százaléka ebből az ága­zatból származik. A megye összes búzaterületéből 62 679 hektár van rendszerben, eb­ből 39 069 hektár a tisza- földyári bázisgazdaság irá­nyítása alatt. A viszonylag kialakult technológia ellené­re az ágazat további rend­szerbe vonása indokolt. Az elmúlt öt évben, alapvetően szubjektív okok miatt, az egyes gazdaságok termés- eredményei között 100 szá­zalékos eltérések voltak. Amennyiben egységes tech­nológiával a jelenleg még átlag alatt termelők eredmé­nyeit az 'átlag és a legjobb gazdaságok középarányos szintjére emeljük, a megye búzatermése azonos területen 624 ezer mázsával növelhe­tő. A rendszer másik fő fel­adata az olajos növények termelésének integrálása. Szolnok megyében 1980-ra e kultúrák területét 45 ezer hektárra növeljük. Az ola­jos növények közül legna­gyobb részaránnyal a nap­raforgó szerepel. E növény rendszerben való termelése azért indokolt, mert nincse­nek hagyományai. A termés­átlagokban az ingadozás év­járatonként az utóbbi Imrom évben minimális volt, de 1971—73 köözött meghalad­ta a 30 százalékot: a gazda­ságok közötti különbség hek­táronként 8—10 mázsa volt. A ma már ismert legkor­szerűbb fajták, technológiák alkalmazásával a termésát­lagok néhány év alatt meg­duplázhatok. Megítélésünk szerint jövője van a szója- és az olajlen termelésnek is, de itt további kutatómunká­ra és gyakorlati tapasztala­tokra kell szert tenni, hogy a rendszer a taggazdaságok­nak megbízható technológiát tudjon adni. A rákóczifalvi rendszer 14 235 hektáron kukoricával is foglalkozik, a megye ösz- szes területének 83 százalé­ka rendszerben van. Elisme­réssel szólunk a kezdemé­nyezőkről, hiszen az elmúlt 5—6 évben általánossá vált a kukorica iparszerű ter­melése, a hozamok — az 1976-os rendkívüli évet ki­hagyva — csaknem megkét­szereződtek. Évi kétmilló liba A megye cukorrépa terme­lése szintén iparszerűen tör­ténik. Bizonyítja ezt az is, hogy az egy üzemre eső át­lag terület 327 hektár. Ki­emelkedő szerepet tölt be az ágazatban a Héki Cukorré­patermelési Rendszer. Az el­következendő években *a fő feladat a ma még ingadozó terméseredmények magas színvonalon történő stabili­zálása, a cukortartalom lé­nyeges emlése, és a mellék- termék hasznosítás technoló­giájának megoldása. A jelen­tős szántóterületet lekötő ku­korica és cukorrépa ágazat — a kettő együtt több mint 100 ezer hektár — technoló­giájának kialakításában a búza és az olajos növények­kel való összhang elenged­hetetlenül szükséges. Ezen kultúrák területe lt}0 ezer hektár. Amennyiben a négy fő növényhez egymástól el­szigetelt rendszerek adnak talajművelési, tápanyag visz- szapótlási, vegyszerezési technológiát, az üzemi szak­ember — megfelelő vetés­váltással — azok betartásá­ra képtelen. Ezért indokolt a rendszerek közötti együtt­működés és a földrajzi szórt­ság csökkentése. Szolnok megye másik ter­melési rendszere a zagyva- rékasi Béke Tsz gesztorsága alatt működik. Tevékenysé­gi köre a takarmány terme­lése és az állattenyésztésre terjed ki. A rendszer első­rendű feladata a gyepgazdál­kodás fejlesztése. Ez a tevé­kenység nem látványos, eredményei lassan érlelőd­nek, jelentőségét azonban az alábbiak is bizonyítják. Szol­nok megyében 67 ezer hek­tár ősgyep van. Hagyomá­nyos módon hasznosítva egy hektár termése szénaérték­ben 11 mázsa. A korszerű hasznosítással nagyüzemeink hektáronként 48—56 mázsás hozamokat érnek el. Ez7 azt jelenti, hogy ha a gyepterü­letek átlaghozamát a lehet­séges 25—30 mázsával emel­jük, akkor az állat eltartó képességet 20 százalékkal nö­veljük, s ez 35 ezer mázsa pótlólagos hús előállításához elegendő. így mentesíthetünk 10 ezer hektár szántót az ipari növények és a gabo­natermelés számára. A rendszer másik kiemelt feladata a lucernatermesztés fejlesztése. Ebben az ágazat­ban még szintén nagy tarta­lékok vannak. A hozamok növelése mellett a zöld tö­meg hasznosítási, feldolgo­zási, tárolási technológiájá­nak kialakításában, tovább­fejlesztésében lesz nagy sze­repe a rendszerben a beseny- szögi Kossuth Tsz-nek, a lu­cerna bázisgazdaságnak. A mezőgazdasági nagyüze­mek egy csoportja elhatá­rozta, hogy a lúdtenyésztés fejlesztését is iparszerűen valósítja meg. A májliba és húsliba termelésben legna­gyobb tapasztalata és legki­emelkedőbb eredménye a zagyvarékasi Béke Tsz-nek van. Ezért az a döntés, hogy az évi 1,8—2 millió liba elő­állítási és feld.olgozási prog­ram rendszer gazdái a réka- siak legyenek. A legelőfejlesztés, a lu­cernatermelés nem végter­méket adó ágazatok, indo­kolt tehát, hogy a rendszer az itt nyert termékek hasz­nosításával is foglalkozzon. A húshasznú szarvasmarha­tartásban több év óta ko­moly tenyésztői munka lege­lő- és olcsó épületrendszer kialakítása folyik a mezőhé- ki Táncsics Tsz-ben. A nagy rendszeren belül az e tevé­kenységet irányító bázisgaz­daságként a jövőben is az ő munkájukra számítunk, és így a középtávú tervidőszak végére elérhetjük a 8—10 ezres létszámot. Kidolgozás alatt van a rendszerben a legelőn tartott tejhasznú szarvasmarha alágazat kifej­lesztése. Ezzel az a cél, hogy kevés pénzbe kerülő épüle­tekben — amelyekhez mo­dern fejőház is tartozik — olcsó takarmánnyal gazdasá­gosan állítsanak elő viszony­lag magas tejhozamokat. Ez­zel a témával szintén egy bázisgazd,aságnak kell fog­lalkoznia. Olyannak, amely nagy legelőterülettel, tehén- létszámmal rendelkezik, és más üzemeknek technológiát is képes adni. Számításaink szerint 198Ö-ra a tejelő te­heneknek 20 százalékát, mintegy 8 ezer darabot lehet majd ilyen körülmények kö­zött tartani. A másik — eddig eléggé elhanyagolt — kérődző, le­gelőt hasznosítható állatfaj a juh. amelynek rendszerbe vonását gazdaságaink szin­tén tervbe vették. Jelenleg a megye üzemeiben 180 ezer juh van. A létszám 1980-ig mintegy megduplázható. (A gazdaságok a terveikben csaknem 70 százalékos fej­lesztést irányoztak elő.) A fejlesztés megvalósítása után évente 160—180 ezer vágójuhot, 100—110 ezer má­zsa gyapjút és 8—10 ezer hekto­liter juhtejet lehet előállíta­ni. E tervek hagyományo­san már nem valósíthatók meg. Egy kiemelt bázisgaz­daság szakmai útmutatásával kell megoldani a szaporább, a kedvezőbb ellési forgónak megfelelő, értékes gyapjút és húst adó fajták kialakítását, meghonosítását, épületek és berendezések rendszerének létrehozását, az iparszerű tar­tás, legeltetés, állategészség­ügyet. Tekintettel arra, hogy gazdaságaink többsége ebben az ágazatban viszonylag ala­csony színvonalról indul, a program kiteljesedése folya­matos, szívós szakmai mun­kát és időt igényel. Gyakran merül fel a kér­dés, a rendszergazdák eleget tudnak-e majd tenni a kö­vetelményeknek? A válasz egyértelmű igen. amennyiben a legfőbb sza­bályokat betartják. Meg kell húzni ugyanis a határt: egy adott időszakra csak annyit szabad vállalniuk, amennyire erejükből futja. A rendsze­rek mérete, földrajzi kiter­jed,tsége biztosítja a taggaz­daságokkal a közvetlen sze­mélyes kapcsolat megtartá­sát. Az i$ fontos, hogy a rendszer az oda belépett gaz­daságok társulása, működési kerete és minden tagüzem egyenlően kell. hogy lássa hasznát A cél közös A több ágazatot magába foglaló rendszerben megha­tározó sze/epet és önállósá­got kell adni a bázisgazda­ságoknak. Itt tömörüljön az ágazatban alkalmazandó szellemi" "bázis is. A rendszer elvei kialakításában kiemel­kedő jelentőségű a tagüze­mekben dolgozó szakembe­rek ismerete, az anyagi ja­vak bankja mellett funkcio­náljon a szellemi bank" is. Szoros és konkrét együttmű­ködés szükséges a kutató intézetekkel. Az anyagi és technikai ellátási feladatok mellett erősíteni kell a szak­mai1 oldalt is. Csak az a rendszer lehet perspektivi­kus, amelyik taggazdaságai­nak nap, mint nap újat, kor­szerűbbet, gazdaságosabbat tud nyújtani. Meggyőződé­sünk, hogy ilyen elvek érvé­nyesítésével tudják a tag­üzemek saját rendszerüket naggyá fejleszteni, és alkal­massá tenni a megyei gaz­daságpolitikai célok megva­lósítására. Dr. Bcreczki Bajos a Szolnok megyei Tanács elnökhelyettese I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom