Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-03 / 102. szám
1977. május 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Arcok a tömegből (Folytatás a 3. oldalról.) Ismerőst keresni képtelenség, arcvonásokat emlékezetbe vésni művészet. Villanásokból állt az egész nap. S ha valakit mégis sikerült látótávolságba hozni, az a véletlen műve. Az óvónő. Sodródik az erdő felől a színpadhoz igyekvőkkel. Rajta felejti szemét a ki tudja hányadik táncvariációt előadó pöttömnyi iskolásokon. Még a mosoly ott bujkál a szája szögletében. arcán még tükröződik a kedves tánclépések kínálta élmény, de szeme már az emberáradat mögé réved. A fák közé, a vízpart felé. S indul, kezében bőrszatyor fehér lapokkal, ceruzákkal, szénnel, hóna alatt rajztábla, ráfeszítve a vonal után áhítozó rajzlap ... Koncz Éva a jászberényi Petőfi úti óvoda óvónője, nemsokára diplomát tart a kezében Levelezőn utolsó éves a szarvasi Óvónőképzőben, s míg két vizsga között egy akármilyen kicsi szabad ideje is van, hát rajzol fest, s (ennyivel igazán el lehet dicsekedni) már kiállításon is szerepelt: a Szigligeti Színházban ott volt az olajképe a pedagógus képzőművészek tárlatán, azonkívül.. . De ezt már nem tudja elmondani, — elnyelte a tömeg. A mentős. Készenlétben az embertenger elcsendesült partján. Fekszik a fűben, csak a szeme mozgása árulja el, hogy szívesen ott lenne a közeli kavargó zajos forgatagban. Mozdul: fehér papírzacskót vesz elő, s a mentőautóból előkászálódott kollegájának kínálja. Szádvári Barnabás ápoló és Ócsai Lajos mentő-gépkocsivezető a zacskót kibontják. Tökmagolnak. Az ápoló megjegyzi: addig jó, míg mi tökmagolunk. Ebben megegyeztünk. Aznap nem is volt dolguk. Harsonások A törökszentmiklósi úttörők harsonái adtak jelt a felvonulásra. Már korán reggel nagy. nagy volt a sürgés-forgás Tö; rökszentmiklóson. Gyerekek, felnőttek vonultak itt is, Qtt is, sátrak álltak a városközpontban, bennük csecsebecsék, léggömbök és persze a híres miklósi mézeskalács. A kisdobosok, úttörők egyelőre még csak só- várgó pillantásaikat küldték D. Simon Ferenc sátra felé, hiszen ugye első a színpompás felvonulás. A régi-régi szokás a hetvenkét éves mé- zeskalácsos szerint megváltozott: a legények a lányoknak már nem mézeskalácsszívet ajándékoznak. Pedig van itt kínálat: mézesszív, mézesbaba. mézeshuszár, mézespapucs, vegyes mézes sütemények, specialitások.. Az igazi fogyasztók azonban most még elfoglaltak. A hetedikes Szekeres Zoltán például pisztonját dédelgeti, azután társaival együtt sorfalba állnak, mutatós kilépés, harsonák a szájhoz és máris zeng, hívogatóan betölti a főteret a szignál. Szekeres Zoli és a nagydarab haver. Varga Bandi értő mesterei hangszerüknek, az idén aranyérmet nyertek az úttörők városi kulturális seregszemléjén. S ez a mostani harsonaszó még csak a főpróba volt. Majd a felvonuláskor, akkor lesz az igazi, s a fiúk lelkesen magyarázzák mennyire tetszik nekik az ilyen felvonulás, a parádés menet, a tömeg... Nem csoda, a két barát a Néphadsereg fúvószenekarába készül, s lelkesen várnak mostani szereplésükre is, egy kis izgalom, már feltűnt a felvonuló tömeg eleje, akkor hát sorfalba, kilépés, harsonák a szájakhoz lendülnek, tatatata ... tatatata ... Repülni jó Danagar, danagar... Mezőtúron óriási tömeg készülődik. Zászlók, transzparensek, szalagok, májusfák, virágok: olyan így a város, mint valami szép menyasz- szony. Egyik tábla a magyar—moíjgol barátságot hirdeti, s előtte mongol fiatalok beszélgetnek a mezőtúri testvét-termelőszövetkezet ifjú dolgozóival. Mi is egykettőre jó barátra leltünk Gambator Lajhani személyében, aki Ulan-Batorból érkezett Budapestre az egyetemre, s most negyedéves hallgató, geofizikusnak készül. — Tavaly is Mezőtúron ünnepeltem május elsejét, akkor én vittem a zászlót. Otthon is ilyen szép felvonulás szokott lenni. Csak nálunk hidegebb van, talán hó is. A mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz-szel nagyon jó a kapcsolatunk, most is tízen jöttünk el, műszaki egyetemisták, közgazdászok, szakközépiskolások, de olyan is van, aki előkészítőre jár. Sok mongol fiatal tanul Magyar- országon, s nálunk nagyra becsülik a magyar diplomát, az itt végzett szakembert. Gambator remekül beszél magyarul, ömlik belőle a szó: hogy rögtön hozzászokott a magyar kajához; hogy ma például kunsági birkapaprikást ebédelnek (otthon nem Felvonulás előtti főpróba: énekelnek a mongol diákok ilyen erős); hogy az édesapja földműves, édesanyja takarítónő és ők négyen vannak testvérek; hogy náluk mindenki tudja, hogy a magyarok is valahonnan Ázsiából jöttek Európába, talán rokonok vagyunk, ha vér szerint nem is, de eszméink bizonyosan, s ezt itt a mezőtúri fiatalok között is tapasztalták, akik nagyon kedvesek, s ők, a mongol ifjak este műsort adnak vendéglátóiknak a csugari ifjúsági klubban ... S a mutatóba szánt mongol népdal már fel is zendül tíz ajakról: „Danagar danagar alhátaj Dal mörő glavszan gezegtei Dalai vangin Jünden Gögő Dános ceverhen törzse” Indul a menet, s a mongol függetlenségi harcosról, aiki a népért áldozta életét, zeng a dal, danagar, danagar... Finom ételt hoztam Karcagon óriási tömeg vette birtokába a ligetet, valóságos népünnepély a majális. Eszegető, iszogató, beszélgető csoportok, száll a körhinta, hangosak a mindenféle holmit kínálgató sátrak, a céllövölde, sokan a fák árnyékában hűvösölnek, régen látott ismerősök üdvözlik egymást. S mindezt belengeti egy íncsiklandóan finom illat, a híres karcagi birkapaprikásé. A karcagi FŰSZERT dolgozói, Kovács Balázs és Bíró Sándor értik a dolgukat. Hatalmas lábasok alatt lobog a tűz, s odébb az asztaloknál jó étvágyú emberek ülnek. A negyvenhárom éves Kovács Balázs lakodalmakban vőfély is szokott lenni, s igen akkurátus' kínáló versikéket ismer, de itt a majálison most nem kell elszavalnia, hogy „ismét megjelentem, uraim, sokára, merem állítani nem jártam hiába, / mert finom ételt hoztam valójában, / amilyen nincsentöbb az étkek sorába. Fiatalok Alattyán, ünnepi készülődés, majálisra gyülekezők szállingóznak a sportpályára, néhányan már jó előre tréningruhába, tornacipőbe, dresszbe öltözötten téblábol- nak a zöld füvön, többen a hűsítő italok mellett pihennek, várják az ünnepség kezdetét. Felvonulás, színes, tarka, vidám, fegyelmezett a felvonuló tömeg, az iskola diákserege lelkes nevelőinek vezetésével. Bevonulás a sportpályára, a gyülekező B rend T iszaszent imrén folytatódott a szombat esti fáklyás felvonulás és tűzijáték jó hangulata másnap is. Körülbelül ezer ember vonult fel: az általános iskolások, a té- esz, az áfész, a tanács, a Középtiszai Állami Gazdaság második kerületének dolgozói és persze a lakosság. A gyönyörű időben szép műsort adtak az úttörők és a területi KISZ-alapszervezet tagjai a majálisozóknak. Délután sportmérkőzéseknek drukkolhattak; a KISZ fiataljai pedig biciklitúrára indultak. — 1971 óta vagyok Tisza- szentimrén, de akkoriban még felvonulás sem volt — mondja Bere József rendőr. — Tavaly rendeztünk először, példája felnőttek utat engednek nekik, aztán úgy maradnak, félrehúzódva, lármásan beszélgetve, vidámkodva, mindvégigÜnnepi beszéd az öltöző falánál. A tömeg: az úttörők, iskolások odaadóak, fegyelmezettek, figyelnek. Csak ők és tanáraik, s szinte senki más, aki nem hozzájuk tartozik. Felnőttek és gyerekek. Adják a példát — egymásnak. őre akkor még csak félezren vonultak fel. Most is szolgálatban volt délig a rend őre, a munkás- őrökkel, önkéntes rendőrökkel biztosították az útlezárást, a rendet. Ez utóbbival semmi probléma nem volt, renkívül fegyelmezettek voltak az emberek. — Este kilenctől ismét szolgálatba lépek — mondja Bere József, — de semmi baj sem lesz. A május elsejei tudósításokat készítették: Kovács Katalin, Igriczi Zsig- mond, Körmendi Lajos. Fotó: Nagy Zsolt, T. Katona László, Martin Gábor, lUloszkuaí május Virág- és zászlóerdő a Vörös téren Szikrázó napsütésre ébredt vasárnap reggel Moszkva. A szovjet főváros lakosai és vendégei a szokásosnál kellemesebb, napfényes, enyhe időben ünnepelhették meg május elsejét. Délelőtt pontosan tíz órakor, a Kreml toronyórájának harangjátéka közepette Leo- nyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával, Nyikolaj Podgor- nijjal, a Szovjetunió Legfel' sőbb Tanácsa elnökségének elnökével és Alekszej KosziAz Internacionálé elhangzása után sportolók „Éljen május 1.” és „Világ proletárjai egyesüljetek” jelszavakat formáltak a Vörös téren, majd feltűntek az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjainak portréi, megkezdődött a színes ruhákba öltözött fiatalok felvonulása. Egymás után gördültek be a térre az SZKP és a szovjet állam fő feladatait, a szovjet emberek célkitűzéseit ismertető transzparenseket szállító teherautók. „Világ dolgozói, A dolgozók hagyományos felvonulása a Vörös téren, a Lenin mauzóleum előtt. (Telefotó) ginnal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével az élen a Lenin-mauzóleum mellvédjén elfoglalták helyüket az SZKP és az szovjet állam vezetői. A dísztribünön ott voltak az SZKP, az októberi forradalom veteránjai, a termelőmunka hősei, a párt, a tanácsi és a társadalmi szervek, a fegyveres erők képviselői, a tudományos és a kulturális élet kiemelkedő személyiségei. A külföldi vendégek sorában foglalt helyet Vo Nguyen Giap hadseregtábornok, a Vietnami Kommunista Párt KB PB tagja, miniszterelnök-helyettes, nemzetvédelmi miniszter, Luis Carlos Prestes, a Brazil Kommunista Párt KB főtitkára, Gilberto Vieira, a Kolumbiai Kommunista Párt KB főtitkára, Rodney Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt KB első titkára, Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára, William Kashtan, a Kanadai Kommunista Párt főtitkára, Carlos Altamirano, a Chilei Szocialista Párt főtitkára, Szandagin Szoszor- baram, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB titkára, több más kommunista és munkáspárt vezetője, valamint a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. A több mint száz külföldi szakszervezeti küldöttség soraiban ott volt a Kiss Károly, a SZOT alelnö- ke által vezetett magyar szakszervezeti delegáció is. érjétek el, hogy az erőszak alkalmazásának tilalma a nemzetközi kapcsolatok törvényévé váljék, a nukleáris fegyvert pedig örökre betiltsák” „Harcoljatok a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a felhalmozott fegyverkészletek megsemmisítéséért, a leszerelésért” — ilyen és hasonló feliratok követték egymást. A Testnevelési Főiskola és a fennállásának félévszázados jubileumát ünneplő honvédelmi sportszövetség, a DOSZAAF tagjainak látványos gyakorlatait a legfiatalabbak, az 55 éves úttörő- mozgalom fellegvárából, a Rasznaja Presznya kerületből érkezett pionírok felvonulása követte. Ezután népi táncosok lepték el a teret. Ezután Moszkva város címere jelent meg a téren, majd megkezdődött a moszkvai dolgozók másfél órás vidám felvonulása. A szovjet emberek az idei május elsejét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére való felkészülés jegyében ünnepelték meg. * * * A hagyományokhoz híven ünnepeltek a szocialista országok dolgozói is, de az öt kontinens valamennyi országából érkezett jelentések tanúsítják, hogy az idei május 1. nagyszerű, világméretű demonstráció volt a béke jegyében. MOSZKVA Pjotr Pimenov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára, a szovjet szakszervezetek moszkvai székházában tegnap fogadta azokat a külföldi szakszervezeti küldöttségeket, amelyek a május 1-i moszkvai ünnepségekre érkeztek a Szovjetunióba. Kiss Károlynak, a SZOT alelnö- kének vezetésével jelen voltak a magyar szakszervezetek képviselői is. MADRID • Madrid körzetének három nagyüzemében több mint négyezer vasmunkás lépett sztrájkba tegnap tiltakozásul amiatt, hogy a spanyol rendőrség brutálison szétverte a május 1-i tüntetéseket és több mint száz személyt letartóztattak. A szakszervezetek további munkabeszüntetéseket is kilátásba helyeztek arra az esetre, ha nem bocsátják szabadon az őrizetbe veiteket. LONDON Az angol kormány vasárnap és tegnap légiúton csapaterősítéseket vezényelt Észak-írországba, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a protestáns szélsőségeket nem lehet visszatartani tegnap éjfélkor kezdődő provokatív „sztrájkakciójuktól”. NYUGAT-BERLIN A nyugat-berlini parlament tegnap délutáni ülésén, a várost 1975 óta kormányzó SDP—FDP koalíció képviselőinek 76 szavazatával megválasztotta Dietrich Stobbe személyében Nyugat- Berlin új kormányzó polgár- mesterét,