Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-03 / 102. szám

1977. május 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Arcok a tömegből (Folytatás a 3. oldalról.) Ismerőst keresni képtelen­ség, arcvonásokat emléke­zetbe vésni művészet. Villa­násokból állt az egész nap. S ha valakit mégis sikerült látótávolságba hozni, az a véletlen műve. Az óvónő. Sodródik az er­dő felől a színpadhoz igyek­vőkkel. Rajta felejti szemét a ki tudja hányadik tánc­variációt előadó pöttömnyi iskolásokon. Még a mosoly ott bujkál a szája szögleté­ben. arcán még tükröződik a kedves tánclépések kínálta élmény, de szeme már az emberáradat mögé réved. A fák közé, a vízpart felé. S indul, kezében bőrszatyor fe­hér lapokkal, ceruzákkal, szénnel, hóna alatt rajztáb­la, ráfeszítve a vonal után áhítozó rajzlap ... Koncz Éva a jászberényi Petőfi úti óvoda óvónője, nemsokára diplomát tart a kezében Levelezőn utolsó éves a szarvasi Óvónőképző­ben, s míg két vizsga között egy akármilyen kicsi szabad ideje is van, hát rajzol fest, s (ennyivel igazán el lehet dicsekedni) már kiállításon is szerepelt: a Szigligeti Színházban ott volt az olaj­képe a pedagógus képzőmű­vészek tárlatán, azonkívül.. . De ezt már nem tudja el­mondani, — elnyelte a tö­meg. A mentős. Készenlétben az embertenger elcsendesült partján. Fekszik a fűben, csak a szeme mozgása árul­ja el, hogy szívesen ott len­ne a közeli kavargó zajos forgatagban. Mozdul: fehér papírzacskót vesz elő, s a mentőautóból előkászálódott kollegájának kínálja. Szád­vári Barnabás ápoló és Ócsai Lajos mentő-gépkocsivezető a zacskót kibontják. Tökma­golnak. Az ápoló megjegyzi: addig jó, míg mi tökmago­lunk. Ebben megegyeztünk. Az­nap nem is volt dolguk. Harsonások A törökszentmiklósi úttörők harsonái adtak jelt a felvonu­lásra. Már korán reggel nagy. nagy volt a sürgés-forgás Tö; rökszentmiklóson. Gyere­kek, felnőttek vonultak itt is, Qtt is, sátrak álltak a vá­rosközpontban, bennük cse­csebecsék, léggömbök és persze a híres miklósi mé­zeskalács. A kisdobosok, út­törők egyelőre még csak só- várgó pillantásaikat küldték D. Simon Ferenc sátra felé, hiszen ugye első a színpom­pás felvonulás. A régi-régi szokás a hetvenkét éves mé- zeskalácsos szerint megvál­tozott: a legények a lányok­nak már nem mézeskalács­szívet ajándékoznak. Pedig van itt kínálat: mézesszív, mézesbaba. mézeshuszár, mézespapucs, vegyes mézes sütemények, specialitások.. Az igazi fogyasztók azonban most még elfoglaltak. A he­tedikes Szekeres Zoltán pél­dául pisztonját dédelgeti, azután társaival együtt sor­falba állnak, mutatós kilé­pés, harsonák a szájhoz és máris zeng, hívogatóan be­tölti a főteret a szignál. Sze­keres Zoli és a nagydarab haver. Varga Bandi értő mesterei hangszerüknek, az idén aranyérmet nyertek az úttörők városi kulturális seregszemléjén. S ez a mos­tani harsonaszó még csak a főpróba volt. Majd a felvo­nuláskor, akkor lesz az iga­zi, s a fiúk lelkesen magya­rázzák mennyire tetszik ne­kik az ilyen felvonulás, a parádés menet, a tömeg... Nem csoda, a két barát a Néphadsereg fúvószeneka­rába készül, s lelkesen vár­nak mostani szereplésükre is, egy kis izgalom, már fel­tűnt a felvonuló tömeg ele­je, akkor hát sorfalba, kilé­pés, harsonák a szájakhoz lendülnek, tatatata ... tatata­ta ... Repülni jó Danagar, danagar... Mezőtúron óriási tömeg ké­szülődik. Zászlók, transzpa­rensek, szalagok, májusfák, virágok: olyan így a város, mint valami szép menyasz- szony. Egyik tábla a ma­gyar—moíjgol barátságot hir­deti, s előtte mongol fiatalok beszélgetnek a mezőtúri test­vét-termelőszövetkezet ifjú dolgozóival. Mi is egykettőre jó barátra leltünk Gambator Lajhani személyében, aki Ulan-Batorból érkezett Bu­dapestre az egyetemre, s most negyedéves hallgató, ge­ofizikusnak készül. — Tavaly is Mezőtúron ün­nepeltem május elsejét, ak­kor én vittem a zászlót. Ott­hon is ilyen szép felvonulás szokott lenni. Csak nálunk hidegebb van, talán hó is. A mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz-szel nagyon jó a kapcsolatunk, most is tízen jöttünk el, műszaki egyete­misták, közgazdászok, szak­középiskolások, de olyan is van, aki előkészítőre jár. Sok mongol fiatal tanul Magyar- országon, s nálunk nagyra becsülik a magyar diplomát, az itt végzett szakembert. Gambator remekül beszél magyarul, ömlik belőle a szó: hogy rögtön hozzászokott a magyar kajához; hogy ma például kunsági birkapapri­kást ebédelnek (otthon nem Felvonulás előtti főpróba: énekelnek a mongol diákok ilyen erős); hogy az édesap­ja földműves, édesanyja ta­karítónő és ők négyen van­nak testvérek; hogy náluk mindenki tudja, hogy a ma­gyarok is valahonnan Ázsiá­ból jöttek Európába, talán ro­konok vagyunk, ha vér sze­rint nem is, de eszméink bi­zonyosan, s ezt itt a mező­túri fiatalok között is tapasz­talták, akik nagyon kedve­sek, s ők, a mongol ifjak este műsort adnak vendéglátóik­nak a csugari ifjúsági klub­ban ... S a mutatóba szánt mongol népdal már fel is zendül tíz ajakról: „Danagar danagar alhátaj Dal mörő glavszan gezegtei Dalai vangin Jünden Gögő Dános ceverhen törzse” Indul a menet, s a mongol függetlenségi harcosról, aiki a népért áldozta életét, zeng a dal, danagar, danagar... Finom ételt hoztam Karcagon óriási tömeg vet­te birtokába a ligetet, való­ságos népünnepély a majális. Eszegető, iszogató, beszélgető csoportok, száll a körhinta, hangosak a mindenféle hol­mit kínálgató sátrak, a cél­lövölde, sokan a fák árnyé­kában hűvösölnek, régen lá­tott ismerősök üdvözlik egy­mást. S mindezt belengeti egy íncsiklandóan finom illat, a híres karcagi birkapaprikásé. A karcagi FŰSZERT dolgo­zói, Kovács Balázs és Bíró Sándor értik a dolgukat. Ha­talmas lábasok alatt lobog a tűz, s odébb az asztaloknál jó étvágyú emberek ülnek. A negyvenhárom éves Kovács Balázs lakodalmakban vőfély is szokott lenni, s igen akku­rátus' kínáló versikéket ismer, de itt a majálison most nem kell elszavalnia, hogy „ismét megjelentem, uraim, sokára, merem állítani nem jártam hiába, / mert finom ételt hoz­tam valójában, / amilyen nincsentöbb az étkek sorá­ba. Fiatalok Alattyán, ünnepi készülő­dés, majálisra gyülekezők szállingóznak a sportpályára, néhányan már jó előre tré­ningruhába, tornacipőbe, dresszbe öltözötten téblábol- nak a zöld füvön, többen a hűsítő italok mellett pihen­nek, várják az ünnepség kez­detét. Felvonulás, színes, tar­ka, vidám, fegyelmezett a felvonuló tömeg, az iskola di­ákserege lelkes nevelőinek vezetésével. Bevonulás a sportpályára, a gyülekező B rend T iszaszent imrén folytató­dott a szombat esti fáklyás felvonulás és tűzijáték jó hangulata másnap is. Körül­belül ezer ember vonult fel: az általános iskolások, a té- esz, az áfész, a tanács, a Kö­zéptiszai Állami Gazdaság második kerületének dolgozói és persze a lakosság. A gyö­nyörű időben szép műsort ad­tak az úttörők és a területi KISZ-alapszervezet tagjai a majálisozóknak. Délután sportmérkőzéseknek drukkol­hattak; a KISZ fiataljai pedig biciklitúrára indultak. — 1971 óta vagyok Tisza- szentimrén, de akkoriban még felvonulás sem volt — mondja Bere József rendőr. — Tavaly rendeztünk először, példája felnőttek utat engednek ne­kik, aztán úgy maradnak, fél­rehúzódva, lármásan beszél­getve, vidámkodva, mindvé­gig­Ünnepi beszéd az öltöző fa­lánál. A tömeg: az úttörők, iskolások odaadóak, fegyel­mezettek, figyelnek. Csak ők és tanáraik, s szinte senki más, aki nem hozzájuk tarto­zik. Felnőttek és gyerekek. Adják a példát — egymás­nak. őre akkor még csak félezren vo­nultak fel. Most is szolgálatban volt délig a rend őre, a munkás- őrökkel, önkéntes rendőrök­kel biztosították az útlezá­rást, a rendet. Ez utóbbival semmi probléma nem volt, renkívül fegyelmezettek vol­tak az emberek. — Este kilenctől ismét szolgálatba lépek — mondja Bere József, — de semmi baj sem lesz. A május elsejei tudósításokat készítették: Kovács Katalin, Igriczi Zsig- mond, Körmendi Lajos. Fotó: Nagy Zsolt, T. Katona Lász­ló, Martin Gábor, lUloszkuaí május Virág- és zászlóerdő a Vörös téren Szikrázó napsütésre éb­redt vasárnap reggel Moszk­va. A szovjet főváros lakosai és vendégei a szokásosnál kellemesebb, napfényes, eny­he időben ünnepelhették meg május elsejét. Délelőtt pontosan tíz óra­kor, a Kreml toronyórájának harangjátéka közepette Leo- nyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkárával, Nyikolaj Podgor- nijjal, a Szovjetunió Legfel' sőbb Tanácsa elnökségének elnökével és Alekszej Koszi­Az Internacionálé elhang­zása után sportolók „Éljen május 1.” és „Világ proletár­jai egyesüljetek” jelszavakat formáltak a Vörös téren, majd feltűntek az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjai­nak portréi, megkezdődött a színes ruhákba öltözött fia­talok felvonulása. Egymás után gördültek be a térre az SZKP és a szovjet állam fő feladatait, a szovjet embe­rek célkitűzéseit ismertető transzparenseket szállító te­herautók. „Világ dolgozói, A dolgozók hagyományos felvonulása a Vörös téren, a Lenin mauzóleum előtt. (Telefotó) ginnal, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökével az élen a Lenin-mauzóleum mellvédjén elfoglalták helyü­ket az SZKP és az szovjet állam vezetői. A dísztribünön ott voltak az SZKP, az októ­beri forradalom veteránjai, a termelőmunka hősei, a párt, a tanácsi és a társadalmi szervek, a fegyveres erők képviselői, a tudományos és a kulturális élet kiemelkedő személyiségei. A külföldi vendégek sorában foglalt he­lyet Vo Nguyen Giap hadse­regtábornok, a Vietnami Kommunista Párt KB PB tagja, miniszterelnök-helyet­tes, nemzetvédelmi minisz­ter, Luis Carlos Prestes, a Brazil Kommunista Párt KB főtitkára, Gilberto Vieira, a Kolumbiai Kommunista Párt KB főtitkára, Rodney Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt KB első titkára, Luis Corvalán, a Chi­lei Kommunista Párt főtit­kára, William Kashtan, a Kanadai Kommunista Párt főtitkára, Carlos Altamirano, a Chilei Szocialista Párt fő­titkára, Szandagin Szoszor- baram, a Mongol Népi For­radalmi Párt KB titkára, több más kommunista és munkáspárt vezetője, vala­mint a Moszkvában akkredi­tált diplomáciai képviseletek vezetői. A több mint száz külföldi szakszervezeti kül­döttség soraiban ott volt a Kiss Károly, a SZOT alelnö- ke által vezetett magyar szakszervezeti delegáció is. érjétek el, hogy az erőszak alkalmazásának tilalma a nemzetközi kapcsolatok tör­vényévé váljék, a nukleáris fegyvert pedig örökre betilt­sák” „Harcoljatok a fegy­verkezési hajsza beszünteté­séért, a felhalmozott fegy­verkészletek megsemmisíté­séért, a leszerelésért” — ilyen és hasonló feliratok követték egymást. A Testnevelési Főiskola és a fennállásának félévszáza­dos jubileumát ünneplő hon­védelmi sportszövetség, a DOSZAAF tagjainak látvá­nyos gyakorlatait a legfia­talabbak, az 55 éves úttörő- mozgalom fellegvárából, a Rasznaja Presznya kerület­ből érkezett pionírok felvo­nulása követte. Ezután népi táncosok lepték el a teret. Ezután Moszkva város cí­mere jelent meg a téren, majd megkezdődött a moszk­vai dolgozók másfél órás vi­dám felvonulása. A szovjet emberek az idei május else­jét a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulójának méltó megün­neplésére való felkészülés je­gyében ünnepelték meg. * * * A hagyományokhoz híven ünnepeltek a szocialista or­szágok dolgozói is, de az öt kontinens valamennyi or­szágából érkezett jelentések tanúsítják, hogy az idei má­jus 1. nagyszerű, világmére­tű demonstráció volt a béke jegyében. MOSZKVA Pjotr Pimenov, a Szov­jet Szakszervezetek Közpon­ti Tanácsának titkára, a szovjet szakszervezetek moszkvai székházában teg­nap fogadta azokat a külföl­di szakszervezeti küldöttsé­geket, amelyek a május 1-i moszkvai ünnepségekre ér­keztek a Szovjetunióba. Kiss Károlynak, a SZOT alelnö- kének vezetésével jelen vol­tak a magyar szakszerveze­tek képviselői is. MADRID • Madrid körzetének három nagyüzemében több mint négyezer vasmunkás lépett sztrájkba tegnap tiltakozá­sul amiatt, hogy a spanyol rendőrség brutálison szét­verte a május 1-i tüntetése­ket és több mint száz sze­mélyt letartóztattak. A szakszervezetek további munkabeszüntetéseket is ki­látásba helyeztek arra az esetre, ha nem bocsátják szabadon az őrizetbe veite­ket. LONDON Az angol kormány vasár­nap és tegnap légiúton csa­paterősítéseket vezényelt Észak-írországba, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a protestáns szélsőségeket nem lehet visszatartani teg­nap éjfélkor kezdődő provo­katív „sztrájkakciójuktól”. NYUGAT-BERLIN A nyugat-berlini parla­ment tegnap délutáni ülé­sén, a várost 1975 óta kor­mányzó SDP—FDP koalíció képviselőinek 76 szavazatá­val megválasztotta Dietrich Stobbe személyében Nyugat- Berlin új kormányzó polgár- mesterét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom