Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-26 / 122. szám

1977, május 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A világűrben keringő űrhajósok időn­ként sugárveszélynek vannak kitéve. Az űrrepülés időtartama alatti sugárdózis meghatározása rendkívül fontos. A szocia­lista országok nemzetközi űrkutatási egyezménye keretben, a Központi Fizikai Kutató Intézet egyik kutató gárdája meg­tervezte azt a miniatűr dózismérő beren­dezést, amely — kis mérete folytán — űrhajókban is használható, de más terüle­teken is, például az orvostudományban és a környezetvédelemben. Képünkön Szabó Béla kutató mérnök és Szabó Péter Pál tudományos munkatárs értékeli az űr­ből érkezett dózistároló tablettákat. Kedvezmény nyugdíjasoknak Mivel a mezőgazdasági ter­mények kellő időben történő betakarítása elsőrendű nép- gazdasági érdek, ezért, mint a SZOT Társadalombiztosítá­si Főigazgatóságán elmond­ták, a nyugdíjasok július 15-e és november 15-e között a mezőgazdasági nagyüzemek­ben a zöldség, burgonya, sző­lő, gyümölcs, dohány és cu­korrépa betakarításánál nyugdíjuk korlátozása nélkül végezhetnek fizikai munkát. Ennek a munkavégzésnek az ideje a meghatározott évi 840 vagy 1260 órás foglalkozta­tási keretbe nem számít be. E kedvezmény minden nyug­díjasra vonatkozik, függetle­nül attól, hogy öregségi, rok­kantsági vagy baleseti rok­kantsági nyugdíját mikor és milyen jogszabály alapján állapították meg. Természe­tesen az is közömbös, hogy idei foglalkoztatási keretét már kimerítette-e vagy sem. A nyugdíjasok a kedvez­mény alapján kiegészíthetik nyugdíjukat, s egyben az egész népgazdaság számára hasznos munkát végeznek, ezért kívánatos, hogy akik­nek az egészségi állapota le­hetővé teszi, minél nagyobb számban jelentkezzenek a betakarítási munkákra. Alapanyag az épülő gyárnak Új fajtajelöltek Jászboldogházán A Jászsági Fajtakísérleti Állomás növénytermesztési szakemberei elkezdték több olyan olajos növényfajta ter­mesztési módszereinek a /ta­nulmányozását, aminek elő­állításával a Martfűn épülő Növényolaj ipari Gyár- alap- anyagellátásáit szolgálják. Az elmúlt év őszén kezdő­dött kísérletek eddigi ered­ményei biztatóak. Több gaz­dag hozamú, magas olajtar­talmú napraforgó és káposz­tarepce fajtajelölt bevált, és már csak a hivatalos minő­sítésire, a nagyüzemi ter­mesztésre vár. A kísérletek során külön figyelmet fordítottak az iregszemcsei kutatóintézet fajtajelöltjeire. Olyan ká­posztarepcefajta kitermelé­sén dolgoznak, amelyek bél­tartalmában minden eddigi­nél kevesebb — a hiedelmek szerint az egészségre ártal­mas — az erukasav. Káposztarepcéből tizen­nyolc ilyen fajtát vizsgálnak, biztató eredményekkel. Jó alapanyagot ígérnek a nö­vényolajipari gyárnak az iregszemcsei fajták, továbbá az új svéd és lengyel fajta- jelöltek. Napraforgóból is több gazdag olajtartalmú fajtával kísérleteznek. A kísérletekről elismerés­sel beszélnek a hazai szak­emberek; de külföldön is jó visszhangjuk van. A napok­ban például a Svéd Tudomá­nyos Akadémia szakemberei jártak a Jászsági Fajtakísér­leti Állomáson, és elismerés­sel nyilatkoztak a látottak­ról. Áz olajnövények kitermesz­tése mellett változatlanul folynak az új búzafajták elő­állítását szolgáló kísérletek. Már több mint 200 fajtát vizsgálnak az állomás kis- parcelláin. Ezek között első­sorban a martonvásári, a szegedi kutatóintézet fajtáit, fajtajelöltjeit. A választék az idén harminc, eddig még nem ismert jugoszláv búza­fajtával bővül. A zöldségpirogram megva­lósítását segítik a kertészeti növényfajtákkal kapcsolatos kutatások. Mintegy hetven- fajta étkezési és fűszerpap­rika, és mintegy száz para­dicsomfélével foglalkoznak. Jelentős az a kísérlet is, amely a palántanevelés nél­küli — közvetlenül magról vétett és gépi betakarításra alkalmas — fajták előállítá­sának módszereit kutatja, Fiatalok a műhelyben O A BVM kunszentmártoni gyárának forgácsoló műhe­lyében fiatalok dolgoznak. Közöttük van Pásztor Bene­dek, is, aki tavaly kapta meg szakmunkásbizonyítvá­nyát — csupa jelessel. — Már az első évben is itt dolgoztam, rögtön a gyár­ban kezdtem. Először ado­gattam, tisztogattam a szer­számokat, aztán már egye­dül is használhattam őket, akkor volt a legérdekesebb! Utána jött a sok sablon munka, a több ezer darabos szériák. Jó volna — sóhajt fel —, ha legalább hetente kétszer, háromszor mást csi­nálhatnék! Olyat, amihez nemcsak gyakorlat,, hanem ész is kell... fogósabb mun­káknál tudja megmutatni az ember, mit tud. — Nem kap önálló fel­adatokat, fogasabbakat, hi­szen mint hallottam, a leg­jobb volt az osztályban? — Nagy ritkán, ha vannak század milliméteres illeszté­sek, vagy speciális menet­vágások ... — Az alkotás hiánya? — Igen, azt hiszem, ez hiányzik. Pedig nagyon sze­retem a szakmámat. Amióta egyszer láttam, hogyan lesz a rozsdás anyagból fényes, bordázott alkatrész, azóta mindig esztergályos akartam lenni. Most is tanulok, a gimnázium első osztályát végzem és ha befejezem, technikusi vizsgát teszek. Nem akarok más lenni, mint ami most vagyok, csak job­A célratörő, az útkereső, és a megállapodott bán akarom végezni a mun­kámat. Szerintem, aki sze­reti a szakmáját, az minél többet akar tudni róla és nem hagyhatja abba a tanu­lást. Ugyanitt, ugyanebben a brigádban dolgozik és szin­tén tavaly lett szakmunkás Seres Imre. Őszinte fiatal­ember, mindjárt a közepé­be vág: — Nem akartam én esz­tergályos lenni, autószerelő­nek jelentkeztem, de nem vettek fel. Bántam, de mit csinálhattam volna, elvégez­tem, pedig a tanulást nem nekem találták ki. Most je­lentkeztem hivatásos gépjár­művezetői vizsgára. Minden vágyam a sofőrködés. Ha megkapom a. jogosítványt, akMir lesz a vagy-vagy. őszintén szólva nem szere­tek itt dolgozni, mert le­néznek, hogy kezdő vagyok. Pedig megcsinálom én is azt, amit a többi. Egyszer már el is akartam menni emiatt; a pénz is több lett volna és csak egy műszak­ban, kellett volna dolgozni, de a szüleim lebeszéltek, mi­nek csavarognék, azt mond­ták. — Ennyire nem szeret itt? — A munkámat megcsiná­lom, nem szólhatnak. Pénz is van, persze attól függ, mi­lyen a hónap, hogy hármon alul vagy fölül van a borí­tékban. Az órabérem 12,50, de brigádszázalékban va­gyunk és vannak olyanok is, akik nem úgy dolgoznak, ahogy kellene, aztán mi isz- szuk meg a levét. — Hogy fordulhat elő ilyesmi egy aranykoszorús brigádban. Miért nem szól­nak? — Én már nem szólok. Ta­valy még lehuzigálták az idejét annak, aki lógott, de idén már nem. © __________ H almai Istvánt az „üveg­palotában” találom. Az ő szakmája vas- és fémszer­kezeti lakatos. Nem valami fényes eredménnyel „szaba­dult”, a gyakorlati feladata nem sikerült. — Az első két évben nem vettem komolyan a tanulást — mondja —, ment anélkül is a suli, de harmadikban mindig többet követeltek, ké­szülni kellett a vizsgára'. So­kat segített, hogy még fél­évkor „rábíztak” egy bri­gádra, a November 7-re. Ők megmutattak mindent, meg­magyarázták, hogy jobb, gyorsabb a munka és noszo­gattak a tanulásra is. — Mik a tervei? — Nincs különösebb. Vá­rom, hogy behívjanak kato­nának, aztán majd elválik. Szeretek a gyárban dolgozni, de lehet, hogy máshová is beilleszkednék. F. J. Méhészek az akácosban A nagy kiterjedé­sű pusztavacsi akác erdőben évente 200 méhész helyezi el kaptárait. Az első akácvirágzásra is sok méhcsaládot te­lepítettek le. Az idei virágzásnak kedvez pz időjárás is. Pártmunka a termelőszövetkezetekben Célratörően, nagyobb hatékonysággal A népgazdaság 1977. évi terve a mezőgazdaság terme­lésének növelését — 1975. év­hez viszonyítva — 7—8 szá­zalékban irányozza elő. A mezőgazdaság elé kitűzött célok azt igénylik, hogy anyagi és szellemi lehetősé­geinket ésszerűen, a lehető legjobban kiaknázzuk. Ez megköveteli a termelési struktúra korszerűsétésének meggyorsítását, az előrelépést a termelési eszközök gazda­ságosabb kihasználásában, egyidejűleg javítva a mun­kaerő-gazdálkodást is. A kor­szerű agrotechnikai eljárások szélesebb körű elterjesztése és alkalmazása terén is van­nak tennivalóink. Ezeknek a feladatoknak a teljesítése a pártszervezetek­től aktív, folyamatos politikai munkát követel. Mindenek­előtt az a fontos, hogy a párt- szervezetek termelést segítő és ellenőrző munkája terv­szerűbbé váljon és színvona­la emelkedjék. Politikai eszközökkel A tapasztalatok szerint a pártszervezetek munkája jól igazodik a megnövekedett követelményekhez. Az elmúlt évekhez viszonyítva idén ak­tívabban vettek részt a gaz­daságok éves terveinek ki­alakításában. A területi irá­nyító pártszervek ebben megfelelően segítették őket. Ismertették és a helyi körül­ményeknek megfelelően — a pártszervezetekkel együtt — feldolgozták a Központi Bi­zottság 1976. december 1-i, a népgazdasági terv fő célki­tűzéseiről szóló határozatát. Elősegítették a pártszerveze­tek öntevékenységének, kez­deményező készségének fej­lesztését és több konkrét in­tézkedést tettek azért, hogy a pártszervezetek helyszínen segítsék munkájukban. A pártszervezetek gondosan felkészültek a különböző ren­dezvényekre. Jól kiaknázták a taggyűléseken, pártnapo­kon, zárszámadó és tervjóvá­hagyó közgyűléseken kínál­kozó lehetőségeket a terme­lési feadatokra való mozgó­sításra. A termelőszövetkeze­tek tagsága idejében megis­merte az idei feladatok alap­vető kérdéseit és minden jel arra mutat, hogy azokat egy­ségesen értelmezik, elfogad­ják és aktívan dolgoznak va­lóra váltásukért. A pártszer­vezetek különböző hatásfok­kal és színvonalon — együtt­működnek a KlSZ-szerveze- tekkel, sok heyen rendszere­sen együttes párt és KISZ vezetői megbeszéléseket tar­tanak, amelyeken kölcsönös a tájékoztatás; a feladatok végrehajtásáról, s a további tennivalókról is döntenek. B szemléletformálás szerepe » A politikai szemléletfor­málásnak nagy szerepe volt abban, hogy a gazdaságok nemcsak a termelés növelé­sének éves globális előirány­zatát tervezték meg, hanem törekedtek arra is, hogy a termelési szerkezet jobban feleljen meg a hazai szükség­leteknek, egyben lehetővé te­gye a gazdaságosan exportál­ható mezőgazdasági termé­kek árualapjának növelését is. Az előző években a népgaz­daságnak sok gondot okozott, hogy néhány fontos, a lakos­ság ellátását is jelentősen érintő termelési ágazat fej­lesztése elmaradt az igények­től. Az ösztönző gazdasági szabályozókon túl,’a politikai meggyőző munkának is nagy szerepe volt abban, hogy a termelőszövetkezetek adott­ságaihoz mérten viszonylag rövid idő alatt megpróbáltak alkalmazkodni a népgazdasá­gi igényekhez. Ezt mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy alapvető mezőgazdasági termékek termelése mellett a termelőszövetkezetek növelik már az idén a zöldség- és gyümölcstermelést, a hús- és tejtermelést, juh- és szarvas­marhaállományukat. Ez elő­reláthatóan már ebben az évben kedvezően érezteti hatását az áruellátásban, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítésében. Zavarok az együttműködésben A pártszerveztek tevékeny­ségének kedvező tapasztala­tai egyetlen terülten sem ve­zetnek önelégültségre. He­lyenként még mindig él az a szemlélet, amely mereven el­határolja a gazdasági és a politikai munkát. Ezekben a gazdasági egységekben a ve­zetők és testületek nem for- dítnanak kellő gondot arra, hogy a döntések előtt megis­merjék a párttagság, a ter­melőszövetkezeti tagság véleményét. Ez a jelenség azonban ma már szűk körre korlátozódik. Vannak még gazdasági vezetők, akik a helyi pártszervezetek észre­vételeit, állásfoglalásait le­kezelik, csak tudomásul ve­szik. Ezekben a termelőszö­vetkezetekben az átlagosnál nagyobb nehézségeket okoz a népgazdasági- és csoport- érdekek összehangolása. Többször előfordul, hogy egyes szövetkezeti vezetők a párt- szervezet érvelésével szem­ben a számok tömegével bi­zonyítják, hogy mit miért nem érdemes termelni. Ilyen helyzetben a pártszer­vezetek is elbizonytalankod­nak, ezért a járási, városi pártbizottságok segítésére, beavatkozására van szük­ség. . Ahhoz, hogy a tavaszi, il­letve az idei mezőgazdasági munkákat idejében és jó mi­nőségben elvégezzék, a ter­mést maradék nélkül betaka­rítsák — össztársadalmi ér­dek fűződik. Nem mindegy, hogy a megtermelt javak mikor milyen minőségben kerülnek a raktárba, feldol­gozásra, illetve fogyasztásra. Ezért a pártszervezeteknek arra kell törekedniük, hogy a pártmunka sajátos eszkö­zeivel maximális segítséget nyújtsanak a termelőmunka minden fázisában. 0 párnagok mozgósítása A helyi adottságokat és le­hetőségeket figyelembe véve kiemelten, folyamatosan kell foglalkozni olyan kérdések­kel, mint: a népgazdasági igényekhez igazodó terme­lésszerkezet kialakítása, a biztonságosabb zöldség- és gyülmöestermelés, az éves és a középtávú termelésfejlesz­tési tervek kialakítása. A pártszervezetek akkor dolgoznak hatékonyan, ha az idei gazdaságpolitikai felada­tok helyi végrehajtása mel­lett a termelést segítő és el­lenőrző tevékenységük során foglalkoznak a munka- és üzemszervezéssel, a dolgozók munka- és életkörülményei­vel, s erről is rendszeresen beszámoltatják a gazdasági vezetőket. Értékeljék a gaz­dasági munka eredményeit vizsgálják területük termelé­sével, a gazdaságossággal, üzem és munkaszervezéssel, az anyagi és erkölcsi ösztön­zéssel összefüggő tennivaló­kat. Erősítsék a párttagok poli­tikai aktivitását, • követeljék meg, hogy a határozatok mel­lett következetesen, cselek­vőén álljanak ki, növeljék felelősségérzetüket az 1977. évi feladatok megvalósításá­ban. Támogassanak minden olyan kezdeményezést, amely területükön elősegíti az idei és középtávú célkitűzések valóra váltását. Merbler Károly az MSZMP KB munkatársa \

Next

/
Oldalképek
Tartalom