Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-13 / 85. szám

Hr SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. április 13. Képviselték a Béke Tsz-t Falugyűlés volt Zagyvaré- kason címmel közöltük ápri­lis 6-i számunkban Gaál Mi­hály olvasónk levelét. Ennek egy mondata így hangzott: „Kár, hogy a Béke Termelő- szövetkezet vezetőségéből senki sem jött el a falugyű­lésre, hiszen a község életé­ben fontos szerepe van a szö­vetkezetnek.” A cikkre Fara­gó János, a zagyvarékasi Bé­ke Tsz elnökhelyettese vála­szolt, aki egyben a szövetke­zet párttitkára is. Megírta, hogy ott volt a falugyűlésen, a sorok között foglalt helyet, s rajta kívül még több párt- és gazdasági vezető is a szö­vetkezetből. Az elhangzott problémákat feljegyezte, s a legközelebbi vezetői megbe­szélésen tudomására hozza a tsz vezetőségének. A zöldségtermesztők segítése A zöldségellátási problé­mák megszüntetése érdeké­ben több mezőgazdasági üzem különböző intézkedése^, két lett. Ezek közé tartozik a törökszentmiklósi Béke Termelőszövetkezet vezetősé­gének helyes kezdeményezése is, amely szerint a helyi üze­mek dolgozói részére — kb 150 hektár területen — 100— 200 négyszögöl jó minőségű, előkészített zöldségterületet biztosított, közel a városhoz. Bizonyára sokaknak fel­tűntek már a szombat—va­sárnapokon szorgoskodók, akik veteményeznek, gyom­lálnak a földeken. Hasznos­nak, jónak ígérkezik a kez­deményezés, amivel részben a lakosság jobb zöldségellá­tásához járulnak hozzá. Kö­vetendő lehet a példa. Boros Ernő Törökszentmiklós Ft kg időszaki felárat kap ér­te. Márciusban adtam le a süldőket, de nem kaptam meg a 3 forintot kilogram­monként, mint kedvezményt. A termelőszövetkezetben azt mondták, nem jár. Szeretném tudni, helyesen jártak-e el velem. Szoboszlai Károly Túrkeve * * * Bizonyára olvasónk nem kötött szerződést a süldőkre — leveléből ez nem derült ki —, ezért nem kapta meg a kedvezményt. (A szerk.) Összegyűjtik a kóborkutyákat Kóborkutyák címmel arról írtunk március 23-i lapunk­ban, hogy Szolnokon, a Bocs­kai utcában gyerekek, fel­nőttek egyaránt rettegnek a megszaporodott ebektől. E panaszra válaszolt a Szolnok- Városi Tanács V. B. terme­lésellátásfelügyeleti osztálya. Levelükből idézünk: „Az osztályunk alkalmazá­sában lévő gyepmester fel­adata a kóborkutyák össze- szedése és elszállítása. A kó­borkutyák számának csök­kentését elsősorban és leg­eredményesebben csak a la­kosság közreműködésével oldhatjuk meg. A kutyatulaj­donosok elsődleges felelőssé­ge, hogy a házőrző ebeket ne engedjék szabadon, elköltö­zéskor gondoskodjanak elhe­lyezésükről. Amennyiben nem tudják elajándékozni a kutyákat, adják át a gyep­mesternek. Egyben kérjük Szolnok város lakóit, hogy a ' városban látott kóborkutyák elszállítása érdekében érte­sítsék az osztályt a 13-156; vagy az állatorvosi rendelőt a 13-843-as telefonszámon. A Bocskai út környékéről a kóborkutyák összegyűjtésé­re és elszállítására a városi gyepmestert utasítottuk.” „Hozzászólás" a Ki mit tud-hoz A ZSŰRI Elmúlt a Ki mit tud — Oda a szép varázs. Ifjú tehetségek izzottak. mint parázs. Szemeit forgatva nem mondja, hogy e .... enye, szipkáját rágcsálva, heherészve Pernye, ítéleteiben sohasem volt pecsovics, Szerkesztői üzenetek beszélni volt nehéz, s mosolygott Petrovics. Bátorsággal bírált, mint egy hős szkipetár, folyt a szó belőle és győzte Szinetár! Igaz, elnök volt ő, egyszer volt „vis maior”, veszett babér helyett kézcsókot ád Major! Bajúszát húzgálva, vizsgálta, hogy Teri jól ropja-e táncát — komoly Vásárhelyi. Elmúlt a Ki mit tud — Nem hangzik több e .. . nye . .. Elhamvadt a parázs, nem maradt csak „pernye”! Gecse Árpád Alattyán A zsűri nagy tisztelője: Nevelési központ x létrehozását tervezik Piszkos a művelődési ház címmel közöltük március 30-i lapunkban K. J.-né török­szentmiklósi olvasónk levelét, melyre válaszolt a török­szentmiklósi Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztá­lya. Levelükből idézünk: „A művelődési központ 1975-ben a volt városi tanács épületébe költözött. Korsze­rűbb, a lakosság érdeklődé­sét, igényeit is kielégítő hangverseny, előadó estek, kiállítások rendezésére alkal­mas pódiumterem, zenei rész­leg stb. helyiségek várják itt az érdeklődőket. A városban lévő munkahelyek szocialis­ta brigádjai több százezer fo­rint értékű társadalmi mun­kával, a városi tanács 1975— 76-ban közel egymillió forin­tos támogatással járult hoz­zá az épület átalakításához, berendezéséhez. A még korszerűbb nevelé­si-oktatási lehetőségek meg­teremtése érdekében, a volt tanácsháza épüle­téhez kapcsolva tervezi a város vezetése egy színház­terem és egy 8 tantermes is­kola megépítését, ezzel egy új intézménytípus és tartal­milag is korszerűbb lehetőség megteremtését, az úgyneve­zett nevelési központ létre­hozását az ötödik és hatodik ötéves terv idején. A volt művelődési központ színháztermének mennyeze­tén valóban beázásból eredő folt látható. Sajnos, ez az épület eredetileg szállodának készült, majd átalakították, bővítették. A tetőszerkezet javítására évente szükség van a beázás miatt. Ezért épületstatikai és talajme­chanikai vizsgálat elvégzését rendeltük meg a szolnoki Tervező Vállalatnál. A falak újrafestése, a széksorok ki­cserélése valóban feladatként jelentkezik, melyet azonban a város anyagi erejét szinte meghaladó átalakításokra fordított költségek, az utóbbi években létesített óvodai és általános iskolai tantermek építése miatt egyelőre nem tudunk megoldani. A termek takarítására nagy gondot for­dítanak a művelődési köz­pont dolgozói. Mindannyian azt szeretnénk, ha még kul­turáltabb körülmények között szórakozhatnának városunk lakói. A színházterem meg­építéséig türelmet, megértést kérünk.” Szerződött süldőkre jár a kedvezmény Olvastam a Néplap hirde­tésében, hogy aki március­ban leadja a Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak a sertéseket, 3 Az 1971-ben megjelent jog­szabállyal összhangban a vá­rosi tanács — az objektív elbírálás biztosítása érdeké­ben — megvalósította a la­kásigények számítógépi - fel­dolgozását. A számítógép ál­tal megállapított sorrend alapjaként az igénylők la­káshelyzetének sokrétű vizs­gálata, egyéni és szociális problémáinak figyelembe vé­tele szerepel követelmény­ként. A lakásügyi hatóság az el­telt idő alatt munkája során egyre gyakrabban tapasztal­ta, 'hogy az igényjogosultsá­gi helyet meghatározó eddi­gi pontrendszer nem követte a társadalmi fejlődést, a megváltozott szociális, és egyéni körülményeket. A hatósági munka során, va­lamint a lakásügyi társadal­mi bizottság tagjai a hely­színelés végzésekor megálla­pították, hogy szükséges a pontrendszer müegváltoztatá- sa. Ennek alapján körvonalai­ban a végrehajtó bizottság az alábbi lényeges módosí­tásokat határozta meg. A pontszám megfelelő dif­ferenciálásával fokozottab­ban kell figyelembe venni a lakásigénylés beadásának évét. Űj vonás, hogy pont­számmal is előnyben kell részesíteni azokat az igény­lőket, akik Szolnokon hosz- szú ideje dolgoznak és mun­kájukkal elősegítik a város fejlődését. A besorolás egyik meghatározója a kitünteté­sek figyelembe vétele. A M. Balázs, Jászapáti: Táp­pénz annak jár, aki a bizto­sítás tartama alatt vagy a biztosítás megszüntetését kö­vető első vagy második na­pon keresőképtelenné vált. Jár a táppénz annak is, aki a biztosítás megszüntetését követő második napon túl, de 15 napon belül válik kereső- képtelenné, ha a biztosítás legalább 180 napon át meg­szakítás nélkül állott fenn. A felsorolt feltételek hiánya esetén táppénz nem fizethető. Munkaügyi szabály az is, hogy a vállalat a beteg dol­gozó munkaviszonyát fel­mondással nem szüntetheti meg. A beteg dolgozó azon­ban felmondhat természete­sen akkor, ha megfontolt akaratkijelentés a betegség ellenére is tőle elvárható. Ha kormány, a miniszteri, illet­ve társadalmi munkáért, va­lamint a munkahelyi kitün­tetéseket fontosságuknak megfelelően kell elbírálni. Még kiemeltebben kell pontokkal is méltányolni a három vagy ennél többgyer­mekes családokat. A több- gyermekes igénylők kérel­mét ezen túlmenően külön is nyilvántartják és a vonat­kozó párt és kormányhatáro­zatoknak megfelelően a la­káskérelem beadásától szá­mított két éven belül igé­nyüket teljesíteni kell. A kétgyermekes családok la­káshoz juttatása a számuk­ra biztosított felemelt pont­számmal reálisan megvaló­sítható. A fizikai dolgozóknak, va­lamint a nyugdíjas lakás­igénylőknek körülményei­ket mérlegelje — előnyt kell biztosítani. Lényeges változtatás az egyedül élő családfenntartók pontszámának jelentős eme­lése. Egyedül élő család- fenntartóként veszik figye­lembe a gyermeküket egye­dül nevelő anyákat, apákat, akiknél a régi pontrendszer ezt a körülményt nem mél­tányolta kellően. A módosított pofttrendszer az egy főre eső átlagjöve­delmet a besorolásnál diffe­renciáltan veszi figyelembe. A régi szabályozás tág hatá­rok között mozgott és a csa­lád életszínvonalát kellően nem érzékeltette. Kiemelten kell biztosítani munkaviszonyát felesége nem mondja fel, s a szolgálati la­kást nem adja át, ma is a szolgálati lakásban lenne, s természetesen táppénzt is kapna. A kellően meg nem fontolt felmondásnak azon­ban előre nem látható saj­nálatos következményei let­tek. K. J. Tiszafüred: A közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól álta­lában négy méternél távo­labb szabad csak méheket elhelyezni. Ha ezt a távol­ságot nem lehet megtartani, a méhészt tanácsi határozat­tal kötelezhetik arra, hogy méheinek a szomszédos te­lekkel ellenkező irányú vagy a magasban való kirepülé­séről gondoskodjon. a tbc-s vagy más fertőző betegségben szenvedő lakás­igénylők igényének kielégí­tését. Meghatározó szempont a lakásigény teljesítésénél a lakást kérő által jelenleg la­kott lakás állapota. Kedve­zőbb helyzetet kell biztosíta­ni az életveszélyes ingatlan­ban lakó igénylőknek. (Csak a szakértői bizottság által államigazgatási határozattal életveszélyessé nyilvánított ingatlanokat lehet figyelem­be venni.) A lakásban tartózkodás jogcímének elbírálásánál rendkívül indokolt az albér­lők pontszámainak megeme­lése. Körülményeik sok eset­ben rosszabbak, mint az egyéb jogcímen lakóké. Ugyanakkor azokat a rossz­hiszemű, jogcímnélküli la­káshasználókat, akik igény­léssel rendelkeznek, pontle­vonással kívánják sújtani. Ide tartoznak például azok, akik huzamosabb ideje lak­bért nem fizetnek. A fentiek alapján az 1976. november 30-ig beadott la­kásigényléseket, változásbe­jelentéseket már az új pont- rendszer szerint juttatják el számítógépi adatfeldolgozás­ra és a lakásigénylések tel­jesítési sorrendje e rendszer szerint kerül a következő években megállapításra. A mostani pontrendszer szerint a lakásigénylők kö­rülményeinek nagyobb mér­vű differenciálásával a la­kásügyi hatóság, illetve a társadalmi szervek, a la­kásügyi társadalmi bizottság előkészítő tevékenysége alap­ján reálisabb, objektívebb lakáselosztási tevékenység valósítható meg. Báli Imre VTVB igazgatási osztály A lakásigénylés pontrendszerérői Egy héttel ezelőtt a Jogszabály szerint rovatban arról tá­jékoztattuk olvasóinkat, hogy a különböző .kategóriákba tartozó lakásokra milyen feltételekkel lehet jogosulttá vál­ni. Ezúttal a lakásigénylők sorrendjét eldöntő, fél esztende­je módositott pontrendszerről adunk információt azoknak, akik a megyeszékhelyen kívánnak lakáshoz jutni. CSEB 80: a legújabb biztosítási forma Üj taggal bővült a CSÉB család, a CSÉB 80-al. Az ed­dig ismert CSÉB 40 és CSÉB 50 után — neveiket a havon­ta fizetendő biztosítási díjról kapták — most a CSÉB 80, a csoportos élet- és baleset- biztosítás új fajtája jelent meg. A felemelt havi összeg­ért több kockázatot is vállal a „családtag”, de természe­tesen csak azok számára nyújt többet, akik régi biz­tosításukat újra cserélik. Az új biztosítást megyénk­ben ma még csak egyetlen vállalatnál, a Nagyalföldi Kő­olaj és Földgáztermelő Válla­latnál vezették be ahol ed­dig mintegy százan kötötték meg a szerződést. A biztosí­tottak tagkönyvet kaptak, amelyben részletesen leírják azokat az előnyöket, ame­lyekhez a tagok új szerző­désűk révén juthatnak. Esze­rint a CSÉB 80-al rendelke­zők anyagi segítségben része­sülnek akkor is, ha nem bal­eset, hanem fogalkozási árta­lom, vagy betegség következ­tében vesztik el munkaképes­ségüket. Új a nyugdíjbavonu- lók 4 ezer forintos és a szü­lés alkalmával esedékes 1000 forintos térítés is. A szolgáltatások bővültek: pél­dául. az életbiztosítási összeg 40 ezerről 60 ezer forintra a balesetbiztosítási összeg 120 ezerről 150 ezer forint­ra nőtt. Hasonlóan emelked­tek a rokkantsági és beteg­ségi térítések is. Ritka-e a fehér holló? JT Érdekességek a madárvilágból Ritka, mint a fehér holló - járja a mondás, ha kü­lönleges, nagynéha előfor­duló esetről, jelenségről van szó. Valóban ritka a fehér holló? - kérdeztük Esztergályos Lajost, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum ma­dártani részlegének mun­katársát. — Nagyon ritka. Több mint egy évtizede látták az utolsót Magyarországon. Egyetlen kitömött példányt őriznek a Madártani Irttézet- ben. Viszont rövidesen a fe­kete holló is ugyanilyen rit­ka madár lesz, mivel ha­zánkban a Pilisben, a Mát­rában és a Hortobágyon ta­lálható összesen néhány tu­cat hollófészek. — Kevesen tudják, hogy a fehér hollókhoz hasonlóan létezik fehér fecske, fehér csóka és fehér feketerigó is. Érdekes kuriózum került a Madártani Intézetbe az el­múlt őszön: a A Körösök vi­dékéről fekete kócsagot hoz­tak be. A csaknem egyedül­álló unikumot puskával lőt­ték és bár a kócsag védett madár, a fekete szín miatt nem jöttek rá, hogy az egyik legritkább madárfajta került puskavégre. S ha már itt tartunk: lop­nak-e a szarkák? — Igen. lopnak. Csillogó tárgyakkal rakják teli fész­küket, valószínűleg a tájéko­zódás miatt. Viszont más tol­vaj madarak is léteznek. A csóka is lop fényes tárgya­kat, sőt a Csepel-szigetről ér­dekes széncinke-fészket je­lentettek : a kiváló fészek­rakó alumínium drótból szőt­te mesteri fészkét. Érdekes, hogy Csepel környékén a rossz fészekrakó gerlék is felhasználják a drótot és egyéb hulladékokat a fészek­rakáshoz. — Meglepő, hogy az utób­bi időben számos, hazánkban már régóta nem található madár jelent meg. A honfog­laló magyarok idején a fakó keselyű megszokott madár volt, de már évszázadok óta nem honos Magyarországon. Néhány évvel ezelőtt a Ka­mara-erdőben ejtettek el egy eltévedt példányt. Különle­ges átutazó vendégei voltak a Velencei-tó madárvilágának. Hosszabb ideig itt teleltek a ritka vörös ásóludak, ame­lyek onnan kapták nevüket, hogy tojásaikat kiásott gö­dörbe helyezik el. — Sajátos problémát jelent a természetvédelmi körzetek és nemzeti parkok madárvi­lága. A háborítatlan környe­zetben egyes, egyébként vé­dett madarak annyira elsza­porodtak, hogy mások fejlő­dését gátolják. A Kiskunsági Nemzeti Parkban például a dankasirályok annyira elsza­porodtak, hogy lehetetlenné teszik más, rendkívül ritka vízimadarak —. így a kecses gulipán — szaporodását: fész­keiket széttúrják, tojásaikat megeszik. Hortobágyon a ve­tési varjak szaporodtak el természetellenes mértékben. A fekete madarak többtízez­res rajokban lepik el a nem­zeti park egyes részeit ás le­hetetlenné teszik az értékes vad fácánok fészkelését, élet- körülményeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom