Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-09 / 83. szám
1977. április 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 BOGARASI KITÖRÉS Es megint a szőlő. A tiszakürti ;;s: kár, Takács Sándor szívesen megy Bogarasra, legyen kül- belpolitikai, vagy növényvédelmi előadásról szó. A néhány évvel ezelőtt még gyakorló pedagógus így vélekedik: „A művelődési otthonban mindig van közönség, mintha a külterületen még jobban keresnék egymást az emberek. Hat osztállyal Vass Bálintné a kultúros, de ha már látott asszonyt, aki mindenki nyelvén ért! Magam sem akartam elhinni, amikor előálltak, hogy Béke parkot terveznek a tanyára, Padokat, sétányt világítással, fákkal, virágokkal... Valaki megkérdezte, mi a csodának a park, van ott nekik elég fa, virág. Azt felelték az más, most közös munkával a tanyasiaknak ültetnek ... Egyszer úgy volt, hogy a postát behozzák Tiszakürtre, a kis helyiségből pedig klubszobát csinálnak. Nem engedték, mert hogy az visszalépés lenne. De azért a művelődési otthon mellé hogy hogy nem, hamarosan klubhelyiség is került, összetartanak és harcolnak a településekért és meg kell, hogy hajoljon előttük az ember...” A ruhákon ráncos kezek. A fekete kendők között néhány barna bodros haj. A színpadon a kürti tanácselnök nőnapi köszöntőjét olvassa: „Szerte a világon ezen a napon a lányokat, az asz- szonyokat ünnepeljük. Az egyenjogúságért...” A kendők rezzenéstelenek. A fülembe súgják: „Zsófi a Korhány-dűlőből gyalogolt be, jó három kilométerről.” Az ünnepségen 58 szék foglalt. „Szombaton Petőfi estre jönnek a színészek és hetente kétszer mozi is van. Meg bál lesz. Még Cserkéről is átmotoroznak a fiatalok, pedig ide nem a pofozkodásért jönnek, hiszen rendőr sem kell. Aztán tudományos előadásokat is tartanak, egyszer meg a doktor úr volt itt, olyan dolgokról beszélt amiről otthon nem szoktunk ... Látja ott a Vassné, az az asszony a szőlő lelke. Egyszer a kocsmában összeszólalkoztak a férfiak, Vassné odaállt közéjük, azok meg csak úgy oldalaztak a háta mögé. Azt mondja, hogy minket nem szabad lebecsülni, a múltkor például addig nem fizetett a pesti zenekarnak, amíg végig nerh játszották a kialkudott időt. Az ilyen ember hívására szívesen jövünk. Csak a rátartiakat nem viselhetjük, akik azt hiszik, a tanyákon nincs is élet...” A postai kézbesítő szerint 68 tévé és 132 rádióelőfizető van a szőlőkben, 100 képeslapot, 100 Szabad Földet és 100 egyéb sajtóterméket járatnak. A heti kétszeri mozi előadásra — ha jó filmet játszanak — 30—40 néző is ösz- szejön. Űjabban a bogarasiak presszót kérnek a kürti tanácstól, hogy az idősebbek is eldiskurálhassanak valahol... A művelődési otthonban találkoztam a tiszakürti iskola igazgatójával. A tanyasi családokat járta, ősztől ugyanis bezár a külterületi iskola. Tizennégy alsótagozatos gyereket szállítanak majd busszal Kürtre. A szőlőbeliek tehát ugyanannyi tudományhoz jutnak majd, mint a belterületiek, a homokhátság tovább gazdagodik. Csak azt a buszügyet felejthetnénk — sóhaj tottak az öregek. A tanács járművére ugyanis csak a tanulók szállítására adta meg a minisztérium az engedélyt. Hiába csoszognak-botoznak az idősebbek, még akkor sem vehetik fel őket, ha fizetnek. Ördögi a kör. Bekötőút híj- ján ugyanis a Volán nem vállal menetrendszerű járatot. Az útépítés viszont 10 milliónál is többe kerülne. Ennyi pénzt csak helyi és megyei tanácsi, valamint téesz ösz- szefogással, társadalmi munkával teremthetnének elő. Csakhát a községnek most a víz a legfőbb gondja, arra kell a pénz. Addig is, amíg dűlőre jut az út-ügy, a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumnak ki kellene bújnia a paragrafusok „állásai” mögül s engedélyezni tanácsi buszra a helyi személyszállítást is. A tanyasiaknak még akkor is marad épp elég gondjuk, hiszen húsért, vagy egy pár zokniért — az áfész félvállról kezeli a bogarasi üzlet ellátását — Kunszent- mártonba kell utazniuk. Kétszeri átszállással... A szőlős világ kitörése már hallatja moraját. A kürti téesz tavaly egyesült az inokaival, a nagyrévivei és a régi bogarasi szőlők helyén megkezdték a nagyüzemi telepítést. Eddig negyven hektárral végeztek, s őszre újabb ötven a terv. És később sincs megállás, a parlagokon terjeszkedik majd a gépi művelés. Ha későn is, végül észbekaptak: vétek magára hagyni a tájat, visszaadhatják régi tekintélyét, vonzását a szőlőnek. A termelés hosz- szú távra is jó üzlet, gazdaságos ágazat lehet. Ráadásul helyben a szeszgyár, és a tiszakürti pincészet is bővíthető. Sőt, a helybeli feldolgozás sem elképzelhetetlen. Lehet, hogy hirtelen előre vágtatnak a gondolatok, s most még csak a jövőt rajzolják. De Bogaras létjogosultságáról hamar meggyőzi a látogatót. Dr. Feledi László tiszakürti községi főorvos hetente egyszer tart rendelést a szőlőkben. Olyan hévvel mint ő, kevesen szóltak a tanyákról. „A szőlőhegy más világ volt régen s más ma is, nem ugyanaz, mint az anyaközség. A homokiak például jobbára a homokiakkal házasodtak, s csak ritkán a feketeföldiekkel. Sajnos egy szerencsétlen időszakban, amikor a szőlő kipusztulásáról beszéltek, majdnem teljesen elnéptele- nítették a jellegzetes vidéket. Virágzó kert volt a környék, s hirtelen romlásnak indult. Most mintha a telepítéssel jó úton indult volna valami, s ami a legfontosabb talán visszakapják a kedvüket az emberek. A gépekre majd jönnek már a fiatalok, s remélem mindenki belátja: helyben a munkaerő sokkal gazdaságosabb, mintha szállítják a munkásokat. Arról nem is beszélve, hogy a szőlőhegyieknek évszázadokon át a vérébe ivódott a szakértelem. Bogarasnak jövője van!” II határban Ä nyok szőlővesszőket dugnak a földbe. A vesszők most még vékonyak, akár a hosszúra nőtt fűszálak. De idővel megerősödnek s traktorok dohognak majd a sorok között. Bogaras kitör, s fejlődésnek indul. (VÉGE) Mélykúti Attila Mindkét félnek jó Méhészek és nagyüzemek együttműködése Tengeri hajókat kap a MUHART Üjabb lengyel gyártmányú mélytengeri hajót kapott a MAHART. Az új-hajó a Csokonai motoros tengerjáró, amely 11 700 dWt tonna hordképességű, első útján Rotterdamból 8000 tonna lisztet szállít Sri Lankába. A MAHART az év végén veszi át a sczeczini hajógyártól a második 11 700 tonnás tengeri hajót,, s várhatóan ugyancsak az idén kapják meg a gdanski Lenin Hajógyártól rendelt két kisebb, egyenként 3700 tonnás tengeri motoroshajót. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint egyre több mező- gazdasági nagyüzem vette igénybe a méhészetek meg- porzó tevékenységét. Ezzel többek között idegen meg- porzást igénylő gyümölcsfajtáknál, napraforgónál, és ap- rómag-termesztésben értek el jelentős hozamnövekedést. Jó példája a gazdaságok és méhészek együttműködésének a Szabolcs megyei Nyírkert. ahol 5500 hektár gyümölcsösben vették igénybe a szövetkezeti méhészek hasznos tevékenységét. Ellenszolgáltatásként térítés nélkül szállítást, rakodómunkásokat, pénzt és természetbeni juttatást adtak. A feltételeket szerződéssel határozták meg. Hasonló szerződések jöttek létre más megyékben is. így például Szolnok megyében lucernamag-termesztésre, Hajdú-Bihar megyében napraforgótermesztésre. A terméseredmények 15—40 százalékkal növekedtek. A hasznos együttműködés továbbfejlesztése érdekében a MÉM felhívja az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vezetőinek, valamint ji méhész szakcsoportok figyelmét, hogy az ez évi termelési eredmények növelése érdekében minél előbb állapodjanak meg a meg- porzás végrehajtására, és a méhészek fogadását készítsék elő. Nyolcszázezer kukta évente A Budapesti Alu- . mírtiumárugyár több mint négyszáz féle terméket gyárt, közülUk legismertebb a kukta-fazék, amelyből évente 800 ezer darabot készítenek. A hazai igényeken felül, három országba exportálnak. Keresett gyártmány a teflonedény is, melyből évente 400 ezer darab készül, ennek 20 százaléka kerül exportra. Csak ha eredeti Farmer, farmer, farmer Kohászati üzemek Teljesítették tervüket A Magyar Vas- és Acélipari Egyesüléshez tartozó 11 kohászati vállalat — köztük a Dunai Vasmű, a Lenin Kohászati Művek, az Ózdi Kohászati Üzemek — teljesítette éves tervének időarányos részét. Az előzetes összesítés szerint nyersvasból 562 ezer tonnát, a tervezettnél két és fél ezer tonnával többet termeltek a vállalatok: hengerelt áruból például 738 ezer tonnát, 5 ezer tonnával többet az előirányzottnál. Elegendő huzalt, drótot, drótkötelet, hajlított profilokat, vasszerkezeteket gyártottunk. Kisebb elmaradás van az acéltermelésben: 827 ezer tonnát termeltek, ez másfél ezerrel kevesebb a tervezettnél. Bárányok exportra A Terimpex Külkereskedelmi Vállalat az utóbbi három-négy hét alatt 60 ezer tejesbárányt és 40 ezer hízott bárányt exportált tőkés piacra. Ezekből a hagyományos húsvéti exportcikkekből az utóbbi időben megnövekedett a kereslet külföldön, elsősorban a vállalat legnagyobb vevőinek, az olasz cégeknek a körében, valamint az észak-afrikai és a közel- keleti országokban. Sok bárányt vásárolnak a Ter- impextől a franciák is. Félmillió rubel értékben Határ menti áruforgalom A magyar—román határmenti áruforgalomra ebben az évben már több mint 500 ezer rubel értékben kötöttek magánjogi szerződéseket. Elsősorban Szabolcs-Szatmár-, Hajdú- Csongrád- és Békés megye áruválasztékának bővítésére a megállapodások szerint egyebek között 710 ezer üveg befőttet, dzsemet és savanyúságot, 15 ezer ezer üveg konyakot, 50 tonna gipszet, 20 ezer négyzet- méter parkettát, 3300 vegyestüzelésű kályhát és 145 ezer méter textilárut kapnak a román partnerektől. Talán még sohasem ra- - jongtak annyian érte, mint az utóbbi években. Meghódította a világot. Már nemcsak a nadrág, hanem a mellény, a cipő, a szoknya, a papucs, a kabát, a ruha (fürdőruha), a kalap és a csizma is farmervászonból a menő. Igen, a leleményes és a fiatalok divatjának minden rezdülését nyomon követő (vagy olykor diktáló) pesti maszek cipészek kirakatában már egykét éve megjelent a farmercsizma is. Az ára vetekszik a borjúbőr csizmáéval, persze csak akkor, ha valódi, — természetes és nem műszálas — farmervászon az alapanyaga. Honnan veszik, milyen csatornákon jut el a cipészműhelyekig? Rejtély. Az azonban már többé- kevésbé nyílt titok, hogy a fiatalok a legdivatosabb egyenruhájukká vált farmereket évek óta honnan és hogyan szerzik be. A Kék fényben bemutatott lebukott csempészektől az egész ország hallhatta, mekkora üzlet a farmer. Az Ecserin árult farmerportékák ára hovatovább már egy magyar munkás havi átlagkeresete. A kereslet-kínálat árakat meghatározó ősi törvényei, ha valahol, hát akkor a farmerpiacon korlátlanul érvényesülnek, az Ecserin éppúgy, mint bárhol a világon. (Athénban tavaly a szezonvégi kiárusításőn egy kissé elfuserált farmer kötényruhát — hiányzó gombokkal — egyórás szívós alku után még mindig negyven dollárra tartottak. Isztambulban egy bőrkabát áráért nem lehetett farmerruhát vásárolni.) A magyar kereskedelem és az ipar mindeddig nem tudott vagy nem is akart a farmerversenybe beleszólni. Múló divathóbort, majd elmúlik, talán így gondolták. Nem múlt el. Több mint egy évtizede tartja magát a minden évszakban, és hovatovább már mindenhol és minden alkalommal viselhető ötletes szabásvonalakkal és variációkkal készült „farmerszerelés.” A magyar kereskedelem olcsó importtal (brazil) a magyar ipar műszálas vászonból készült utánzattal reagált. A fiatalok körében sem ez, sem az nem aratott siKözelít egymáshoz a KGST-országok egy főre számított nemzeti jövedelme, ipari és mezőgazdasági termelése, csökken a különbség a fogyasztás, valamint az anyagi és kulturális színvonal más mutatói között is. A tagországoknak 1960 és 1975 közötti gazdasági együttműködéséről készült elemzés szerint tendenciájában egyértelműen megállapítható a különbségek csökkenése. A korábban gazdaságilag fejletlen országok Bulgária, Lenkert. Mert hiába, farmer és farmer között különbség van. Még akkor is, ha sokan úgy tartják, hogy a célnak — legyen az műszálas, utánzat vagy márkás eredeti — bármelyik megfelel. (Ez igaz, de a divatban nincsen- nek országhatárok, térhódítását ésszerű érveléssel sem lehet megakadályozni.) Summa summárum, eredeti divatos farmerholmikat eddig legálisan nem árultak az országban. A magyar fiatalok jelentős része mégis márkás farmerben jár. Az Ecseri árusai és a csempészek látnák el az országot? Nem egészen. Tavasszal és nyáron egész kis expedíciók ingáznak a szegedi, a pécsi „jugópiacra”, és a szabadkai olaszpiacra. így olcsóbb, még az útlevél költségeivel együtt is. Ez igaz, de az is, hogy nem egy farmerimádó fiatal keveredett törvénytelen üz- letbe, próbált meg forintot vagy feketén összevásárolt valutát kicsempészni, hogy megszerezze a hőn óhajtott ruhadarabot. Egy büntetőjogi professzor annak idején, mikor a nyloning és az orkán volt a sláger, azt mondta, hogy nemcsak és nem elsősorban a büntetőjog eszközeivel, hanem versenyképes, a piaci kereslethez és a vásárlók igényeihez igazodó árukínálattal lehet a divatos cikkek csempészését megakadályozni. Egy friss bizonyság: a zsebszámológép. Már nem „téma” a határon, nem keresett cikk a feketepiacon, mert van, amennyi kell az üzletekben. Farmerügyben azonban korántsem voltak ilyen gyorsak és rugalmasak á magyar üzletemberek. Egy kicsit későn vették észre, hogy nem múló szeszély a farmerdivat. De jobb későn mint soha. D jÖVrc ®vt°l eredeti alap. "—* anyagból márkás farmert gyártanak hazánkban bérmunkában. Ellenszolgáltatásként a termékek egy része hazai piacon, szelídített árakon kerül forgalomba. Lehet, hogy egy év múlva a farmer nem lesz „téma” a vámnál, és nem lesz keresett cikk a feketepiacon? gyelország, Románia — ipari fejlődési üteme gyorsabb a többi országénál, az abszolút számok tekintetében azonban még jelentősebb külömségek vannak. Kedvező változások történtek a tagországokban a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlesztésében, a mezőgazdasági termelés iparosításában. KGST XXX. ülésszaka határozott arról, hogy a tagállamok közösen kidolgozzák a kiegyenlítődést célzó 15—20 éves fejlesztési programot. K. K. Csökkennek a különbségek
