Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-09 / 83. szám

1977. április 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 BOGARASI KITÖRÉS Es megint a szőlő. A tiszakürti ;;s: kár, Takács Sándor szívesen megy Bogarasra, legyen kül- belpolitikai, vagy növényvé­delmi előadásról szó. A né­hány évvel ezelőtt még gya­korló pedagógus így véleke­dik: „A művelődési otthon­ban mindig van közönség, mintha a külterületen még jobban keresnék egymást az emberek. Hat osztállyal Vass Bálintné a kultúros, de ha már látott asszonyt, aki min­denki nyelvén ért! Magam sem akartam elhinni, amikor előálltak, hogy Béke parkot terveznek a tanyára, Pado­kat, sétányt világítással, fák­kal, virágokkal... Valaki megkérdezte, mi a csodának a park, van ott nekik elég fa, virág. Azt felelték az más, most közös munkával a ta­nyasiaknak ültetnek ... Egy­szer úgy volt, hogy a postát behozzák Tiszakürtre, a kis helyiségből pedig klubszobát csinálnak. Nem engedték, mert hogy az visszalépés len­ne. De azért a művelődési otthon mellé hogy hogy nem, hamarosan klubhelyiség is került, összetartanak és har­colnak a településekért és meg kell, hogy hajoljon előt­tük az ember...” A ruhákon ráncos kezek. A fekete kendők között né­hány barna bodros haj. A színpadon a kürti tanácsel­nök nőnapi köszöntőjét ol­vassa: „Szerte a világon ezen a napon a lányokat, az asz- szonyokat ünnepeljük. Az egyenjogúságért...” A ken­dők rezzenéstelenek. A fü­lembe súgják: „Zsófi a Kor­hány-dűlőből gyalogolt be, jó három kilométerről.” Az ünnepségen 58 szék foglalt. „Szombaton Petőfi estre jön­nek a színészek és hetente kétszer mozi is van. Meg bál lesz. Még Cserkéről is átmo­toroznak a fiatalok, pedig ide nem a pofozkodásért jön­nek, hiszen rendőr sem kell. Aztán tudományos előadáso­kat is tartanak, egyszer meg a doktor úr volt itt, olyan dolgokról beszélt amiről ott­hon nem szoktunk ... Látja ott a Vassné, az az asszony a szőlő lelke. Egyszer a kocs­mában összeszólalkoztak a férfiak, Vassné odaállt közé­jük, azok meg csak úgy ol­dalaztak a háta mögé. Azt mondja, hogy minket nem szabad lebecsülni, a múltkor például addig nem fizetett a pesti zenekarnak, amíg végig nerh játszották a kialkudott időt. Az ilyen ember hívásá­ra szívesen jövünk. Csak a rátartiakat nem viselhetjük, akik azt hiszik, a tanyákon nincs is élet...” A postai kézbesítő szerint 68 tévé és 132 rádióelőfizető van a szőlőkben, 100 képes­lapot, 100 Szabad Földet és 100 egyéb sajtóterméket já­ratnak. A heti kétszeri mozi előadásra — ha jó filmet ját­szanak — 30—40 néző is ösz- szejön. Űjabban a bogarasiak presszót kérnek a kürti ta­nácstól, hogy az idősebbek is eldiskurálhassanak valahol... A művelődési otthonban találkoztam a tiszakürti is­kola igazgatójával. A tanyasi családokat járta, ősztől ugya­nis bezár a külterületi isko­la. Tizennégy alsótagozatos gyereket szállítanak majd busszal Kürtre. A szőlőbeli­ek tehát ugyanannyi tudo­mányhoz jutnak majd, mint a belterületiek, a homokhát­ság tovább gazdagodik. Csak azt a buszügyet felejthet­nénk — sóhaj tottak az öre­gek. A tanács járművére ugyanis csak a tanulók szál­lítására adta meg a minisz­térium az engedélyt. Hiába csoszognak-botoznak az idő­sebbek, még akkor sem ve­hetik fel őket, ha fizetnek. Ördögi a kör. Bekötőút híj- ján ugyanis a Volán nem vál­lal menetrendszerű járatot. Az útépítés viszont 10 millió­nál is többe kerülne. Ennyi pénzt csak helyi és megyei tanácsi, valamint téesz ösz- szefogással, társadalmi mun­kával teremthetnének elő. Csakhát a községnek most a víz a legfőbb gondja, arra kell a pénz. Addig is, amíg dűlőre jut az út-ügy, a Köz­lekedési és Postaügyi Minisz­tériumnak ki kellene bújnia a paragrafusok „állásai” mö­gül s engedélyezni tanácsi buszra a helyi személyszállí­tást is. A tanyasiaknak még akkor is marad épp elég gondjuk, hiszen húsért, vagy egy pár zokniért — az áfész félvállról kezeli a bogarasi üzlet ellátását — Kunszent- mártonba kell utazniuk. Két­szeri átszállással... A szőlős világ kitörése már hallatja moraját. A kürti té­esz tavaly egyesült az inokai­val, a nagyrévivei és a régi bogarasi szőlők helyén meg­kezdték a nagyüzemi telepí­tést. Eddig negyven hektár­ral végeztek, s őszre újabb ötven a terv. És később sincs megállás, a parlagokon ter­jeszkedik majd a gépi műve­lés. Ha későn is, végül ész­bekaptak: vétek magára hagyni a tájat, visszaadhat­ják régi tekintélyét, vonzását a szőlőnek. A termelés hosz- szú távra is jó üzlet, gazda­ságos ágazat lehet. Ráadásul helyben a szeszgyár, és a ti­szakürti pincészet is bővíthe­tő. Sőt, a helybeli feldolgo­zás sem elképzelhetetlen. Le­het, hogy hirtelen előre vág­tatnak a gondolatok, s most még csak a jövőt rajzolják. De Bogaras létjogosultságá­ról hamar meggyőzi a láto­gatót. Dr. Feledi László tiszakürti községi főorvos hetente egy­szer tart rendelést a szőlők­ben. Olyan hévvel mint ő, kevesen szóltak a tanyákról. „A szőlőhegy más világ volt régen s más ma is, nem ugyanaz, mint az anyaközség. A homokiak például jobbára a homokiakkal házasodtak, s csak ritkán a feketeföldiek­kel. Sajnos egy szerencsétlen időszakban, amikor a szőlő kipusztulásáról beszéltek, majdnem teljesen elnéptele- nítették a jellegzetes vidéket. Virágzó kert volt a környék, s hirtelen romlásnak indult. Most mintha a telepítéssel jó úton indult volna valami, s ami a legfontosabb talán visszakapják a kedvüket az emberek. A gépekre majd jönnek már a fiatalok, s re­mélem mindenki belátja: helyben a munkaerő sokkal gazdaságosabb, mintha szál­lítják a munkásokat. Arról nem is beszélve, hogy a sző­lőhegyieknek évszázadokon át a vérébe ivódott a szak­értelem. Bogarasnak jövője van!” II határban Ä nyok szőlővesszőket dugnak a földbe. A vesszők most még vékonyak, akár a hosszúra nőtt fűszálak. De idővel meg­erősödnek s traktorok do­hognak majd a sorok között. Bogaras kitör, s fejlődésnek indul. (VÉGE) Mélykúti Attila Mindkét félnek jó Méhészek és nagyüzemek együttműködése Tengeri hajókat kap a MUHART Üjabb lengyel gyártmányú mélytengeri hajót kapott a MAHART. Az új-hajó a Cso­konai motoros tengerjáró, amely 11 700 dWt tonna hordképességű, első útján Rotterdamból 8000 tonna lisztet szállít Sri Lankába. A MAHART az év végén veszi át a sczeczini hajógyártól a második 11 700 tonnás ten­geri hajót,, s várhatóan ugyancsak az idén kapják meg a gdanski Lenin Hajó­gyártól rendelt két kisebb, egyenként 3700 tonnás ten­geri motoroshajót. Az utóbbi évek tapasztala­tai szerint egyre több mező- gazdasági nagyüzem vette igénybe a méhészetek meg- porzó tevékenységét. Ezzel többek között idegen meg- porzást igénylő gyümölcsfaj­táknál, napraforgónál, és ap- rómag-termesztésben értek el jelentős hozamnöveke­dést. Jó példája a gazdasá­gok és méhészek együttmű­ködésének a Szabolcs me­gyei Nyírkert. ahol 5500 hek­tár gyümölcsösben vették igénybe a szövetkezeti mé­hészek hasznos tevékenysé­gét. Ellenszolgáltatásként térítés nélkül szállítást, ra­kodómunkásokat, pénzt és természetbeni juttatást ad­tak. A feltételeket szerződés­sel határozták meg. Hasonló szerződések jöttek létre más megyékben is. így például Szolnok megyében lucernamag-termesztésre, Hajdú-Bihar megyében nap­raforgótermesztésre. A ter­méseredmények 15—40 szá­zalékkal növekedtek. A hasznos együttműködés továbbfejlesztése érdekében a MÉM felhívja az állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek vezetőinek, valamint ji méhész szakcso­portok figyelmét, hogy az ez évi termelési eredmények nö­velése érdekében minél előbb állapodjanak meg a meg- porzás végrehajtására, és a méhészek fogadását ké­szítsék elő. Nyolcszázezer kukta évente A Budapesti Alu- . mírtiumárugyár több mint négyszáz féle terméket gyárt, közülUk leg­ismertebb a kuk­ta-fazék, amelyből évente 800 ezer da­rabot készítenek. A hazai igényeken fe­lül, három ország­ba exportálnak. Keresett gyárt­mány a teflon­edény is, melyből évente 400 ezer da­rab készül, ennek 20 százaléka kerül exportra. Csak ha eredeti Farmer, farmer, farmer Kohászati üzemek Teljesítették tervüket A Magyar Vas- és Acél­ipari Egyesüléshez tartozó 11 kohászati vállalat — köz­tük a Dunai Vasmű, a Lenin Kohászati Művek, az Ózdi Kohászati Üzemek — teljesí­tette éves tervének időará­nyos részét. Az előzetes összesítés sze­rint nyersvasból 562 ezer tonnát, a tervezettnél két és fél ezer tonnával többet ter­meltek a vállalatok: henge­relt áruból például 738 ezer tonnát, 5 ezer tonnával töb­bet az előirányzottnál. Ele­gendő huzalt, drótot, drótkö­telet, hajlított profilokat, vas­szerkezeteket gyártottunk. Kisebb elmaradás van az acéltermelésben: 827 ezer tonnát termeltek, ez másfél ezerrel kevesebb a tervezett­nél. Bárányok exportra A Terimpex Külkereske­delmi Vállalat az utóbbi három-négy hét alatt 60 ezer tejesbárányt és 40 ezer hízott bárányt exportált tőkés piacra. Ezekből a ha­gyományos húsvéti export­cikkekből az utóbbi idő­ben megnövekedett a ke­reslet külföldön, elsősorban a vállalat legnagyobb ve­vőinek, az olasz cégeknek a körében, valamint az észak-afrikai és a közel- keleti országokban. Sok bá­rányt vásárolnak a Ter- impextől a franciák is. Félmillió rubel értékben Határ menti áruforgalom A magyar—román határ­menti áruforgalomra ebben az évben már több mint 500 ezer rubel értékben kötöttek magánjogi szerződéseket. El­sősorban Szabolcs-Szatmár-, Hajdú- Csongrád- és Bé­kés megye áruválasztékának bővítésére a megállapodások szerint egyebek között 710 ezer üveg befőttet, dzsemet és savanyúságot, 15 ezer ezer üveg konyakot, 50 ton­na gipszet, 20 ezer négyzet- méter parkettát, 3300 vegyes­tüzelésű kályhát és 145 ezer méter textilárut kapnak a román partnerektől. Talán még sohasem ra- - jongtak annyian érte, mint az utóbbi évek­ben. Meghódította a világot. Már nemcsak a nadrág, ha­nem a mellény, a cipő, a szoknya, a papucs, a kabát, a ruha (fürdőruha), a kalap és a csizma is farmervászon­ból a menő. Igen, a lelemé­nyes és a fiatalok divatjá­nak minden rezdülését nyo­mon követő (vagy olykor diktáló) pesti maszek cipé­szek kirakatában már egy­két éve megjelent a farmer­csizma is. Az ára vetekszik a borjúbőr csizmáéval, per­sze csak akkor, ha valódi, — természetes és nem műszá­las — farmervászon az alap­anyaga. Honnan veszik, mi­lyen csatornákon jut el a cipészműhelyekig? Rejtély. Az azonban már többé- kevésbé nyílt titok, hogy a fiatalok a legdivatosabb egyenruhájukká vált farme­reket évek óta honnan és hogyan szerzik be. A Kék fényben bemutatott lebukott csempészektől az egész or­szág hallhatta, mekkora üz­let a farmer. Az Ecserin árult farmerportékák ára hovatovább már egy ma­gyar munkás havi átlagkere­sete. A kereslet-kínálat ára­kat meghatározó ősi törvé­nyei, ha valahol, hát akkor a farmerpiacon korlátlanul érvényesülnek, az Ecserin éppúgy, mint bárhol a vilá­gon. (Athénban tavaly a szezonvégi kiárusításőn egy kissé elfuserált farmer kö­tényruhát — hiányzó gom­bokkal — egyórás szívós alku után még mindig negy­ven dollárra tartottak. Isz­tambulban egy bőrkabát áráért nem lehetett farmer­ruhát vásárolni.) A magyar kereskedelem és az ipar mindeddig nem tudott vagy nem is akart a farmerver­senybe beleszólni. Múló di­vathóbort, majd elmúlik, ta­lán így gondolták. Nem múlt el. Több mint egy évtizede tartja magát a minden év­szakban, és hovatovább már mindenhol és minden alka­lommal viselhető ötletes sza­básvonalakkal és variációk­kal készült „farmerszerelés.” A magyar kereskedelem ol­csó importtal (brazil) a ma­gyar ipar műszálas vászon­ból készült utánzattal rea­gált. A fiatalok körében sem ez, sem az nem aratott si­Közelít egymáshoz a KGST-országok egy főre szá­mított nemzeti jövedelme, ipari és mezőgazdasági ter­melése, csökken a különbség a fogyasztás, valamint az anyagi és kulturális színvo­nal más mutatói között is. A tagországoknak 1960 és 1975 közötti gazdasági együttmű­ködéséről készült elemzés szerint tendenciájában egy­értelműen megállapítható a különbségek csökkenése. A korábban gazdaságilag fejlet­len országok Bulgária, Len­kert. Mert hiába, farmer és farmer között különbség van. Még akkor is, ha so­kan úgy tartják, hogy a cél­nak — legyen az műszálas, utánzat vagy márkás erede­ti — bármelyik megfelel. (Ez igaz, de a divatban nincsen- nek országhatárok, térhódí­tását ésszerű érveléssel sem lehet megakadályozni.) Summa summárum, ere­deti divatos farmerholmikat eddig legálisan nem árul­tak az országban. A magyar fiatalok jelentős része mégis márkás farmerben jár. Az Ecseri árusai és a csempé­szek látnák el az országot? Nem egészen. Tavasszal és nyáron egész kis expedíciók ingáznak a szegedi, a pécsi „jugópiacra”, és a szabadkai olaszpiacra. így olcsóbb, még az útlevél költségeivel együtt is. Ez igaz, de az is, hogy nem egy farmerimádó fiatal keveredett törvénytelen üz- letbe, próbált meg forintot vagy feketén összevásárolt valutát kicsempészni, hogy megszerezze a hőn óhajtott ruhadarabot. Egy büntető­jogi professzor annak ide­jén, mikor a nyloning és az orkán volt a sláger, azt mondta, hogy nemcsak és nem elsősorban a büntető­jog eszközeivel, hanem ver­senyképes, a piaci kereslet­hez és a vásárlók igényeihez igazodó árukínálattal lehet a divatos cikkek csempészését megakadályozni. Egy friss bizonyság: a zsebszámoló­gép. Már nem „téma” a ha­táron, nem keresett cikk a feketepiacon, mert van, amennyi kell az üzletekben. Farmerügyben azonban ko­rántsem voltak ilyen gyor­sak és rugalmasak á ma­gyar üzletemberek. Egy ki­csit későn vették észre, hogy nem múló szeszély a far­merdivat. De jobb későn mint soha. D jÖVrc ®vt°l eredeti alap­. "—* anyagból márkás farmert gyártanak hazánk­ban bérmunkában. Ellen­szolgáltatásként a termékek egy része hazai piacon, sze­lídített árakon kerül forga­lomba. Lehet, hogy egy év múlva a farmer nem lesz „téma” a vámnál, és nem lesz keresett cikk a fekete­piacon? gyelország, Románia — ipari fejlődési üteme gyorsabb a többi országénál, az abszolút számok tekintetében azonban még jelentősebb külömségek vannak. Kedvező változások történtek a tagországokban a mezőgazdaság anyagi-műsza­ki bázisának fejlesztésében, a mezőgazdasági termelés ipa­rosításában. KGST XXX. ülésszaka határozott arról, hogy a tagállamok közösen kidolgozzák a kiegyenlítődést célzó 15—20 éves fejlesztési programot. K. K. Csökkennek a különbségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom